Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-10 / 218. szám
Nemcsak többet, többen is dolgozzanak Idén nyáron lett harmincéves a Mecseki Ércbányászati Vállalat. A három évtizednyi tradíció — főként, ha a mecseki szénbányászat 200 évét nézzük — nem túlságosan hosszú idő. A MÉV azonban a. három évtized alatt rohamléptekkel nőtt fel az idősebb testvérhez, a szénbányákhoz nemcsak a megye iparában betöltött szerepét, jelentőségét hanem dolgozó kollektívájának, kommunistáinak politikai erejét tekintve is. A vállalat negyedik évtizedének kezdete nagyjából egybeesett az MSZMP XIII. kongresszusával. A februári vállalati pártértekezlet tanácskozásán a beszámoló és küldöttek is kritikusan és önkritikusan foglalkoztak a termelő tevékenységgel, annak gondjaival, a bányász szakma presztízsének kérdéseivel. A kongresszus határozataiból, és a pártértekezleten megfogalmazott célokból fakadó feladatokról beszélgettünk Kovács Istvánnal, a Mecseki Ércbányászati Vállalat pártbizottságának titkárával — Sokan azt mondták, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa „bányászkongresszus’' volt, mert olyan sokan, s olyan sokoldalúan foglalkoztak a tanácskozáson a bányászok életével. Ez a figyélem fokozottan felkeltette a bányászok érdeklődését a kongresszus iránt, amelynek a legfőbb mondanivalója számunkra a gazdasági és politikai élet és a szociális helyzet javításának célkitűzése volt. A bányászat helyzetének javítására intézkedések várhatók. Ezek az intézkedések feltétlenül szükségesek, de kérdés, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzete lehetőséget nyújt-e igazán hatékony intézkedések meghozatalára. Azt a visszafejlesztést, amely az 1968— 1969 táján az olcsó és bőségesen rendelkezésre álló olaj hitében következett be, mindmáig nem sikerült ellensúlyozni. — Ez a hatás nemcsak a szénbányászatra, hanem az uránbányászatra is, kiterjedt? — Vállalatunkra ugyanazok a gondok jellemzőek, mint a bányászat egészére. A mi vállalatunknál is nagy erőfeszítéseket kellett és kell tenni, hogy a bányamunkások létszáma ne csökkenjen, hogy stabilizálódjon a vájvégi létszám. A meglévő technikai lehetőségek kihasználását is veszélyezteti, ha a vájvégén létszámhiány van. Igazán gazdaságos akkor lenne a termelés, ha éjjel-nappal teljes mértékben ki tudnánk használni a rendelkezésre álló technikai eszközöket. A társadalmi, közgazdasági szemlélet sem kedvez a bányászat presztízsének, a szakma utánpótlásának. Az utóbbi időszakban a bányászok szinte behúzott nyakkal vonulnak fel május 1-én, amikor a hangszórók sorra ismertetik, hogy melyik vállalat, milyen kitüntetést kapott, mennyi nyereséget ért el. Ma az elért nyereség alapján Ítélik meg egy-egy vállalati kollektíva teljesítményét. Tudomásul kellene venni, hogy a bányavállalatok nem közvetlenül a piacgazdálkodás szerint termelnek. Nálunk 3—4 napi nyereséget tudunk fizetni, pedig vállalatunk fennállása óta mindig teljesítette vagy túlteljesítette exporttervét. Ilyen A bánya ma is emberkohó Beszélgetés Kovács Istvánnal, a Mecseki Ércbányászati Vállalat pártbizottságának titkárával szemlélet alapján a bányászat hovatovább a visszahúzó ágazat minősítést kapja, pedig a szénre, az uránra szüksége van az országnak. A hiányzó munkaerőt nem pótolta a technika: anyagi eszközök híján a bányák gépesítése lemarad a világszínvonaltól. A vájvégeken hiányzó emberek teljesítményét nem lehet a végtelenségig pótműszakokkal pótolni, az urán- bányászatban pedig erre egészségvédelmi okokból csak minimális a lehetőség. Akik a vájvégeken dolgoznak, derekasan helytállnak a munkában. Nem azt kell kitűzniük célul, hogy többet dolgozzanak, hanem azt, hogy többen dolgozzanak a vájvégén. A bányász a föld alatt életét, testi épségét, egészségét kockáztatja. Ahhoz, hogy ezt a munkát vállalják minél többen, vonzó magas bér, lakás, s egyéb szociális kedvezmények kellenek és a bányatechnika fejlesztése. Ezért is örültünk annyira, hogy a kongresszuson a bányászat helyzetének kérdései ilyen súllyal szerepeltek. — Mit tett a vállalat saját erőből a vájvégi létszám növelésére? — Három évvel ezelőtt a vájvégi dolgozóknak 25 százalékos béremelést hajtottunk végre. Ezt csak úgy lehetett ' megoldani, hogy a többi kategóriába tartozó dolgozó nem kapott egy fillér béremelést sem. Ezt a szakszervezeti bizalmi testület is elfogadta, noha tagjainak csak egyharmada képviselte a vájvégi dolgozókét. Ennek az intézkedésnek az indoka brutálisan egyszerű: a vállalatnál minden más dolgozó feleslegessé válik, ha nincs vájvégi dolgozó. A lakások 90 százalékát is a vájvégi dolgozók kapják, az üdültetésnél, a lakásépítési támogatásnál is előnybe részesülnek. Az intézkedés újabb feszültségeket teremtett, de a magasabb bér vonzóbbá tette a vájvégi- munkát. Ennek eredményeként már 31 év a vájvégén dolgozók átlagéletkora, Még ötven vájvégi munkás kellene, és nem iS lenne különösebb baj. •— Hogyan lehet azokból az ■ emberekből ilyen jó kollektívát nevelni, akiket a szákma csak az elérhető magasabb bérért vonzott a bányába? — Azt ■ hiszém, egyetlen szülő sem biztatja azzal a fiát, hogyha jól tanul, még bányász is lehet belőle. Akik hozzánk jönnek dolgozni sok pénzt akarnak keresni.- Vannak olyan vájáraink, akik 16, sőt 20 ezer forintot is keresnek, de ezt nem kevés és nem könnyű munkáért kapják, s nem mindjárt a munkába állásuk utáni első fizetéskor. Jónéhány év tapasztalat kell a bányamunkában, hogy olyan teljesítményt érhessenek el, amiért ilyen magas bér jár. Aki a könnyen, gyorsan elérhető magas jövedelemre számít csak, az hamar továbbáll innen. De akik maradnak, azok felismerik a bányamunka szépségét is. Azt, hogy olyan helyen dolgoznak, ahol ember előttük még nem járt, s olyan munkát végeznek, amely valamiben mindig más, mint az előző nap volt, még a legrutinosabb bányász számára is. A bánya valóságos emberkohó: eggyé olvasztja azokat, akik egymásra utalva csakis összejfogva dolgozhatnak, csak együtt vigyázhatnak a biztonságukra, csak együtt érhetnek el jó teljesítményt. Ebben az emberkohóban olyan fiatalok nevelődnek, akik tízmillió forintos gépeket kezelnek olykor milliméternyi pontossággal, akik munka után több száz órás tanfolyamokon vesznek részt, hogy a sok részszakmából álló szakmát megtanulják, a faácsolattól kezdve a villanyszerelésig, bányagépkezelésig, robbantástechnikáig. Szép is, de nehézség is a fiatal számára, hogy nálunk annyi idő alatt lehet belőle vájár, amennyi idő alatt az orvostudományi egyetemet is elvégezhetné. — A pártkongresszus határozataival összelüggésben a vállalati pártértekezleten megfogalmazott feladatok közül, melyik teljesítése a leglonto- sabb? — Az elmúlt években vállalatunk kollektívája az alapvető tervmutatókat nagy erőfeszítésekkel, de teljesítette, sőt kis mértékben túlteljesítette. Ezek a tervek azonban — főként objektív okok miatt — csökkenő tendenciójúak voltak, vagyis az előző időszakhoz képest kisebb feladatokat teljesítettünk. Ezen a helyzeten változtatnunk kell. Idén már a fémtermelés mennyiségének szintentartását terveztük, s a VII. ötéves terv második felében a fémtermelés folyamatos emelkedését is el kell érnünk, s eközben egyéb tevékenységünk hatékonyságát is fokozni kell. Csak így teljesíthetjük a népgazdasági elvárásokat, s így érhetjük el dolgozóink élet- és munkakörülményeinek további javulását. Az első félév eredményei biztatóak: megállt a fémtermelés csökkenése. A féléves exporttervünket túl is teljesítettük. — Vállalati pártértekezletükön sok szó esett a tartalékok feltárásáról. Mik ezek a tartalékok? — A legfőbb tartalékunk a munkánk megjavítása, a hibák kiküszöbölése a szervezésben, a munkafeltételek biztosításában, a munkafegyelem és a biztonságra való törekvés erősítése az emberekben! Jónéhány alapvető gondunk aligha oldható meg megnyugtatóan — a sokszor későn jövő, vagy hiába remélt — központi segítség nélkül, de addig sem várakozhatunk tétlenül a saját lehetőségeinket kiaknázatlanul hagyva. A közelmúltban a bányászat rendkívüli béremelést kapott, igaz,„az előzetesen számítottnak csak töredékét: mindössze két százalékot. Mi még ebből is kimaradtunk, de ezért felesleged lenne siránkoznunk. — Miben látja a kitűzött feladatok teljesítésének biztosítékait? — A biztosíték mi magunk vagyunk: a kollektívánk összefogása, ereje, a harmincéves ércbányász tradíció. A most még tapasztalatlan fiatal dolgozóink néhány év alatt megközelíthetik, elérhetik vagy az oly szükséges műszaki fejlesztés révén felülmúlhatják az idősebb bányászok szintjét szakértelemben és teljesítményben egyaránt. Vállalatunknál a politikai hangulat jó, a párttagok példamutatásukkal mindig magukkal tudták ragadni munkatársaikat. A párttisztségekben is, a gazdasági vezetők körében is igen erőteljes a fiatalítás. Ezek a fiatalok friss lendülettel vették át a munkát, s jól érzik minden feladat végrehajtásakor, minden döntés meghozatalánál, hogy az ő jövőjükről van szó. Sportkifejezéssel élve: nálunk a túlnyomó többség együtt küzd benn a pályán, s kevés a partvonal mentén szemlélődve ácsorgó, vagy ellendrukker. Dunai Imre A KSH Baranya Megyei Igazgatóságának jelentése az 1985. év I. félévéről (Folytatás az 1. oldalról) Az idei tavasz kedvezően alakította a növénykultúrák fejlődését. A tavaszi állapot alapján ígéretesek voltak a terméskilátások is, a nyár eleji hűvös, esős idő és az átlagosnál kevesebb napfény azonban késleltette a kalászosok érését. Az aratás kissé megkésve kezdődött, az első időszakban mintegy 30% feletti volr az árpa és a búza víztartalma, amely a szárítók kapacitását maximálisan igénybe vette. Az őszi árpa aratása július második felében befejeződött, a búza betakarítással is végeztek július végére a gazdaságok. Az idei aratás folyamatosságát nem zavarta alkatrészhiány. A nyári talajmunkókat az elő- iiányzott terület harmadrészén, a másodvetéseket a terv szerinti területen időben elvégezték a nagyüzemek. Tovább tart a szarvasmarhaállomány csökkenése: a félév végén mintegy 4%-kal volt kevesebb jószág a megyében az egy évvel korábbinál. A csökkenés elsősorban a termelőszövetkezetek közös állományánál jelentkezett az ágazat alacsony jövedelmezősége következtében. A vágómarhaértékesítés sem érte el a múlt évi első félévit. A tejértékesi- tés a fajlagos tejhozam emelkedése ellenére - elsősorban a termelőszövetkezetek által átadott tejmennyiség csökkenése miatt - a tavalyihoz képest 5%-kal visszaesett. A tej mennyiségének csökkenése a lakosság ellátásában nem okozott fennakadást. A félév végén a sertésállomány is kisebb volt a megyében az egy évvel korábbinál. Ezen belül jelentősebb arányban csökkent az anyakocaállomány, így a sertéstartás további mérséklődésére lehet számítani, különösen a kisüzemekben. Az idei félévi vágósertés-értékesítés sem érte el a tavalyit, ezen belül a második negyedévi értékesítés azonban már alig maradt el az egy év előttitől. Beruházások A szocialista szervek beruházásain belül az állami beruházások ráfordításai mind az iparban, mind a mező- gazdaságban növekedtek, a nem anyagi ágak fejlesztései és - főként - a tanácsi beruházások ugyanakkor mérséklődték. A szövetkezeti beruházások pénzügyi teljesitese hozzávetőleg kétharmada volt a tavalyi első félévinek. Az év közepéig üzembe helyezett ipari létesítmények közül a jelentősebbek többnyire Vidéki városokban, vagy községekben valósullak meg. Közülük a föntosabbak: a Ganz Műszer Művek vajszlói könnyűfémöntő csarnoka, a Mohácsi Farostlemezgyár ka- zánházbővitése, a Szigetvári Cipőgyár, a Szigetvári Konzervgyár és a PANNONVIN Borgazdasági Kombinát raktárberuházásai, Ezenkívül gépjavító csarnokot helyezett üzembe a belvárdgyulai „Közös Űt” Mgtsz. Az infrastruktúrát fejlesztő beruházások zöme továbbra is Pécsett valósult meg, e körben a legfontosabb üzembe helyezett létesítmény az újabb Ivov-kertvó- rosi ABC-áruház és a pécs- vasasi postahivatal volt. Foglalkoztafás A megfigyelt ágazatokban 1985 első félévében mintegy 136 000 munkavállalót foglalkoztattak, 2,5%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A létszám az iparban - ezen belül a bányászatba is - az átlagosnál valamivel mérsékeltebben, ugyanakkor a kivitelező építőiparban számottevően, mintegy 10%-kal csökkent. Csak a vízgazdálkodásban, valamint az egyéb anyagi tevékenység területén foglalkoztatottak száma volt több a tavalyi első félévinél. A lakossággal kapcsolatos banki kifizetések az év első felében 6,0%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A lakosság takarékbetétállománya június végén 8 milliárd Ft volt, 324 millió forinttal több az 1984. év véginél. A lakosság összes hiteltartozása az év első hat hónapjában 339 millió forinttal növekedett, a félév végén 7,2 milliárd forint volt. Ezen belül a családiház-építéshez igényelt hitelösszeg mérséklődött, míg a közép- és rövidlejáratú hitelek (személyi, áruvásárlási stb.) iránti igények élénkeb- bek voltak az egy év előttinél. A megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak havi átlagbére 1985 első hat hónapjában 5280 Ft volt, 8,2%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Átlag feletti bérfejlesz-. tésre az iparban, valamint a termelőszövetkézetek közös gazdaságaiban került sor. Legkevésbé (6,7%-kal) a kivitelező építőiparban dolgozók bére emelkedett. Kereskedelem A kiskereskedelmi forgalom . ez év első félévében — összehasonlítható áron számítva — ezúttal sem változott. A kiskereskedelmi forgalmon belül nőtt a bolti élelmiszerek és csökkent az .iparcikkek forgalma. A kiskereskedelmi árak a félév folyamán átlagosan 6,2%-kal voltak magasabbak a tavalyi azonos’ időszakinál. Az átlagnál nagyobb mértékben a ruházati és a vegyes- iparcikkek árai emelkedtek. Az idényáras cikkek januárjúniusi óra a boltokban és a piacokon az előző évinél mérsékeltebben növekedtek, és-átlagosan 2,1%-kal voltak magasabbak, mint tavaly. A zöldségfélék óra — az igen kedvezőtlen időjárás mellett — 3,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A lakosság áruellátása terén az elmúlt évihez képest az élemiszerek közül javult a napraforgó-étolaj, Rama margarin, valamint az édesipari lisztesáruk kínálata. A tőkehúsok minősége továbbra is sok kifogásra ad okot, de a tavalyihoz képest valamelyest javult a helyzet, amely több irányú intézkedés (az átvétel szigorúbb minőségellenőrzése, a boltokban leszedett zsírmennyiség visszáruzása, költségtérítés, kötbérigény érvényesítése stb.) eredményének tulajdonítható. A hentesáruk választéka és minősége megfelelő volt. Tejből és tejtermékből jó volt az ellátás, a Baranya Megyei Tejipari Vállalat a második negyedévben háromféle vajkrémmel bővitette árukínálatát és növelte az alacsony zsírtartalmú termékeinek gyártását is. Hiány volt élőhalból, egyes fűszerekből és sörből. A ruházati cikkek területén egyaránt jelentkeztek mennyiségi és választéki hiányosságok, de javuló kínálat is tapasztalható volt néhány termékből, így: konfekcióból, tréningruházatból, fonaláruból és lakástextíliából. Ugyanakkor hiányos volt az alkalmi és nyári selyemszövetek kínálata, a felnőtt felső kötöttáruk, a férfi alkalmi és úgynevezett weekend-cipők, valamint egyes gyermekcipők választéka és kevés volt a pamutból készült áru az üzletekben. A vegyesiparcikkek közül a tavalyihoz képest valamelyest javult a hűtőszekrények kínálata, de a keresett H 280/ 60 kombinált típusból, valamint a nagyobb űrtartalmú fagyasztószekrényből és hűtőládákból továbbra is kevés állt a vásárlók rendelkezésére. Lakásépítés A lakásépítés eredményei a tavalyinál szerényebbek voltak: az év első hat hónapjában összesen 658 lakás készült el a megyében, 180-nal kevesebb, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. Közülük 449 lakás a városokban (296 Pécsett), 209 pedig a községekben épült. A városokban elkészült lakások száma 24%-kal (ezen belül Pécsett 41%-kal); a falvakban építetteké 16%-kal mérséklődött. Az idén elkészült lakások egynegyede (a Pécsett épültek 43%-a) létesült állami érőből. A vidéki _ yárosok közül csak-Komlón vettek használatba állami erőből épített lakásokat. Pécsett az év első hat hónapjában összesen 137 felújított lakás műszaki átadás-átvételi eljárása fejeződött be eredményesen, közülük 9 ja történelmi belvárosban létesült. Exportra csomagolják a cipőket a Szigetvári Cipőgyárban Läufer László felvétele
