Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-09 / 217. szám

1985. augusztus 9., péntek Dunántúli napló 5 Csomagolóanyagok, mappák 50 millióért A saját készítésű polietilén hegesztő gép egyben le is vágja a tasakot. Ólom­szegény benzin A közelmúltban befejeződött technikai rekonstrukció során megteremtették az ólomszegény benzin előállításának feltételeit is a Zalai Kőolajipari Vállalat­nál. A dél-zalai olajmezőkön — Bázakerettye és Lovászi ha­tárában — felszínre hozott kő­olajból az újonnan felszerelt desztillációs berendezésekkel olyan 86-cs oktánszámú, tehát normálbenzint készítenek, amelynek az ólomtartalma csak fele annyi, mint a korábbi nor­málbenziné. Az újdonságnak elsősorban környezetvédelmi jelentősége van, hiszen az ala­csony ólomtartalmú benzin lé­nyegesen kevésbé szennyezi a levegőt. A zalai vállalat ebben az esztendőben már mintegy 65 000 tonna ólomszegény ben­zint szállít az ÁFOR-nak. A napokban sok fiatal kapja meg a sorkatonai szolgálatra szóló behívóparancsot. Ezt ál­talában tíz nappal előbb küldi ki a hadkiegészítési és terület- védelmi parancsnokság, hogy az esetleges családi és mun­kahelyi problémákat rendezhes­sék a bevonulok. OMÉK reklám Kenyérgyárból vásárcsarnok szatyrok Baranyajenőr&l Készül a vásárcsarnok eladótere Fotó: Läufer L. Zárt térbe költözhet a komlói piac OMÉK reklámszatyrok ké­szülnek Baranyában. A busz­bérletet átlátszó műanyagta- sakban tartjuk, a papírzsebken­dőt műanyag tartóból vesszük ki a zsebünkből és eszünkbe se jut, mennyi gond, munka és öröm van vele, amíg elkészül ez a borító-csomagolóanyag. A Hegyháti Áfész baranyaje- női és a hozzá tartozó bikali és az idén májusban átadott sásdi műanyagüzemében a lágy műanyagfóliából előállított polietilén, PVC és műbőr ter­mékekből több mint hatvanon étnek meg. A baranyajenői üzemvezető­től, Keresztes Józseftől megtu­dom, hogy ebben az évben a tavalyinál is nagyobb értékben, várhatóan ötvenmillió forintért készítenek csomagolióanyagot, reklámtasakokat, mezőgazda­sági fóliákat, műanyag zsáko­kat, bőrdíszmű jellegű műanyag aprótermékeket, gépkönyvborí­tókat, mappákat mintegy 600 tonna anyagból. Termékeiket hazai megrendelőknek gyárt­ják, de közvetve jócskán jut belőlük külföldre is, hisz min­den Ikarus buszhoz a sásdiak készítik a gépkönyvborítót. Az épületek falai között is nagyot változott a világ az 1968-as kezdés óta: akkor hat dolgozóval és főleg polietilén tasakokból kétmilliós termelési értéket állítottak elő. Idén is tovább fejlesztették a géppar­kot, az ,,anyaüzem'' és a sásdi részleg kapott mágnesmechani- kás nagyfrekvenciás PVC he­gesztő gépet. Ök maguk sok kéziszerszámot, és munkájukat segítő, könnyítő, gyorsító esz­közt, célszerszámot ötöltek ki és csináltak meg, így kézi polieti­lénhegesztő szerszámokat, zsák­hegesztőt. — Nem volt százezer forin­tunk gyári zsákhegesztőre, Így ezt néhány ezer forintból, meg jó sok töprengéssel és munká­val magunk készítettük — mu­tatja az üzemvezető a lábmű­ködtetésű gépet. A raktárban nyolc-tíz színben várnak feldolgozásra a recés plasztovinil fóliák, az épp szük­séges színű tekercs a motrin- golóra kerül, onnan a vágógép odja ki a végleges méretű la­pokat. A festőteremben a lég­elszívó és a légbefuvó a he­lyiség köbtartalmának tízsze­resét fújja be. Ezt a hideg vagy hűvös levegőáramot csak úgy lehet elviselni, hogy a lég - fűtéses cserépkólyha ontja a meleget. Szitával, a kiterített fóliákra ezüstfestékkel viszik fel az Autóker feliratot. Meg­tudom, eddig 11 szín volt a leg­több, amit egyenként vittek fel szitával reklámszatyorra. A he­gesztő helyiségben az asszo­nyok drótkalitkában dolgoznak. A ketrec valójában szűrőháló. „Erre azért van szükség — mondja az üzemvezető —, hogy a nagyfrekvenciás hegesz­tőgépeinkkel ne zavarjuk a környékben a rádió- és a tv- készülékeket." A gyorskezű asszonyok sorozatban készítik az OMÉK ‘85 feliratú reklám- szatyrokat a Magyar. Gyógy­szeripari Egyesülésnek, aztán a Duna Intercontinentál szövegű szállodai szennyestartó tasako- kat. Egy másik helyiségben ugyancsak asszonyok hegesztik a dombóvári Color Szövetke­zetnek a cumitartó tasakokat, míg a feliratozó prés egyenként látja el az aranyozott emblé­mával a takarékszövetkezeti reklámtasakokat. — Jó ez a hűvös, ilyenkor nem túl puha és nem is túl kemény a műanyag, most a legjobb vele dolgozni — mondják az asszonyok. Az udvaron a késztermékek várják a szállitójárműveket Kecskemétről, Budapestről. M. L. Az ősz közepére új létesít­ménnyel gyarapodik Komló: egy több mint 600 négyzetmé­ter alapterületű vásárcsarnok­kal. A városkép azonban nem aővül újabb épülettel: régi, megszűnt kenyérgyár épületét alakítják át vásárcsarnokká. Az el nem szalasztott lehe­tőség minősítést joggal ér­demli ki ez a fejlesztés. A ré­gi kenyérgyár használaton kí­vüli épülete tálcán kínálta az újrahasznosítás lehetőségét, s a Komlói Városi Tanács élt is ezzel, noha ilyen jellegű fej­lesztés eredetileg nem szere­pelt a VI. ötéves tervi prog­ramjában. A gyárépület átalakítása mintegy három és fél millió forintba kerül. A -munkát a Sásdi Költségvetési üzem vég­zi. A tavasszal megkezdett át­alakítás már a második fél­idejében tart. A homlokzatja­vítása, valamint a csarnok ki­festése, aszfaltozása, az ajtók, ablakok mázolása van még vissza. A gyárépület belső el­rendezése lehetővé tette, hogy 16 pavilont is kialakítsanak, amelyek körbefogják a csar­nokot. Ezekbe bevezették a vil­lanyt és a vizet is, a további szerelések, berendezések már a bérlők gondja lesz, akik szeptember végétől, október elejétől kezdhetik meg a be­költözést. A jelenlegi fedett piac pa­vilonsorát és a műkőasztalo­kat betelepítik a csarnokba, s a régi piacot lebontják. A ta­nács meghirdette a pavilono­kat, s ezekből eddig 12 el is kelt. A csarnok pavilonjai so­rában kap helyet a Zöldért és az áfész terményboltja is, valamint jó néhány maszek kereskedő üzlete cukorkaárus­tól a halsütőig. Ezenkívül sze­retnének még élelmiszerboltot, s tőkehúst árusító üzletet is működtetni a vásárcsarnok­ban. A tervek szerint a szabad­piac eddig megszokott napjai — a kedd, csütörtök és szom­bat — nem változnak a vá­sárcsarnok megnyitásával, de árusítók és vásárlók a többi napokon is mehetnek a vá­sárcsarnokba, amely már az idei évben megszünteti a pia- cozók eddigi téli gondjait. A városi tanács a következő év-' ben szeretné továbbfejleszteni a vásárcsarnokot, csinosítani környezetét, s ehhez a lakos­ság, s az üzemi dolgozók tár­sadalmi munkájára is számít, mint ahogy idén ősszel a mű­kőasztaloknak a csarnokba telepítésénél is. A társadalmi munkások sorában a komlói tűzoltók voltak az elsők: a ta­nács által biztosított anyag­ból ők készítették el a vásár- csarnok lépcsőfeljáróját. A komlói vásárcsarnoknak különleges sajátossága lesz, hogy megőrzi az egykori ke­nyérgyár emlékét is. Megma­rod a két gyárkémény, mivel lebontásuk aránytalanul nagy költségbe kerülne. D. I. Még a napokban is sokan érdeklődnek a munkalehetőségek iránt a pécsi IH Diákcentrumában. Nyári diákmunkák Sok álláshely, kevés jelentkező Élénken él bennem egy nyár eleji beszélgetés. Közép- iskolás ismerősöm kért, szerez­zek neki munkát a szünidőre. „Olyat, ahol nem kell sokat dolgozni, és jól fizetik" — tet­te hozzá, mikor néhány válla­latnak az újságokból, és a pécsi Ifjúsági Házban működő Diákcentrumból ismert, nyári diákmunkaként (is) meghirde­tett lehetőségeit említettem. Széttártam a kezem, és arre gondoltam, miért lenne a fia­talok beállítódása más ezek­ben az ügyekben, mint a fel­nőtteké? Meghirdetett munkalehe­tőség van bőven. Láttam egy hivatalos listát, ahol Pécsre és városkörnyékre vonatkozóan 50, Komlóra pedig 25 vállalat vagy intézmény keres, általá­ban több diákmunkaerőt nyár­ra. Tapasztalataim szerint — egy-két kivételtől eltekintve — ezek a helyek nem túl nép­szerűek. Ennék oka vélemé­nyem szerint nem a kereslet vagy a kínálat visszaesése, sokkal inkább- az, hogy a diá­kok elsősorban személyes is­meretségek alapján, meg nem hirdetett álláshelyekre mennek nyáron dolgozni. (Nem feledkezhetünk meg a Balaton vonzásáról sem.) Jelentős tényező lehet a pro­paganda hiánya is. Ügy ér­zem, sem a “vállalatok, sem az illetékes közvetítő szervek nem népszerűsítik eléggé az álláshelyeket. Jellemző példa erre, hogy legutóbbi, a Diák­centrumból írott cikkünk után egy-két napig ugrásszerűen megnőtt, az IH-ban máig ren­delkezésre álló 24-550-es te­lefon forgalma. A diákmunka egyik szerve­zett formája az építőtáboro­zás. Népszerűsége változat­lan. Igaz, ehhez hozzájárulhat a közösségi élmény maghatá­rozó és egyébként sem elha­nyagolható szerepe, és eset­leg az a máig élő téveszme is, hogy az építőtábori részvé­tel számít u felvételiknél. Mint a KISZ Baranya Megyei Bi­zottságán megtudtam, a két éve hozott intézkedések hatá­sára csökkent az országban az építőtáborok száma, mert — elsősorban a mezőgazdasá­gi üzemeknek — az eddigiek­nél nagyobb összeget kell ál­dozniuk az építőtáborokra. Bozsik L. A megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon elmondták, hogy tapasztalataik szerint a legtöbb gondjuk azok­nak van, akik családos, nős em­berek vagy idős szüléikről, eset­leg beteg hozzátartozójukról gondoskodnak. Lehetőség szerint az ilyen fiatalok be­hívását lakóhelyükhöz közeli alakulathoz tervezik, ha a fia­tal a személyi és családi körül­ményeiben beállt változást idő­ben bejelentette. A nős fiataloknak a behívás előtt egy hónappal kézbesítet­ték a behívót. Ezek a fiatalok a behívóparancs bemutatása mellett a lakóhely szerinti ta­nácsnál kérelmezhetik a csalá­di segély megállapítását, amely a sorkatonai szolgálat ideje alatt az eltartásra szoruló hoz­zátartozóiknak a megélhetésé­hez járul hozzá. Ezt a segélyt a bevonulást követő hónap el­ső napjától folyósítják. Ennek összege változó; a segély nagy­sága a rászoruló jövedelmi vi­szonyaitól is függ. Például annak a hadköteles­nek a felesége, akinek egy kis­korú gyermeke van és nem kap gyermekgondozási segélyt, 2050 forintot, valamint gyermeke után ennek az összegnek a 70 százalékát kapja kézhez. Fon­tos tudnivaló, hogy amennyi­ben a bevonulás előtt a családi segélyre vonatkozó kérelmet nem adták be a tanácshoz, ak­kor ezt a katonai szolgálat ide­je alatt is megtehetik. A jogo­sultak visszamenőleg hat hó­napra megkapják az arra járó összeget. A sorkatonai szolgálatot tel­jesítő katonák hozzátartozóit egyéb szociális kedvezmények is megilletik. Az óvodai felvé­telnél gyermekeik előnyt élvez­nek. A sorkatona szociális gon­dozásra szoruló hozzátartozói­nak — amennyiben azt kérik — gondozóintézeti elhelyezés­nél soronkívüliséget kell adni. Rendkívüli anyagi megterheléís esetén pedig a tanács egyszeri szociális segélyben részesítheti. A Magyar Néphadseregben a kétgyermekes apák rövidített katonai szolgálatot teljesíte­nek; a 18 hónap helyett egy év utón kerülnek vissza családjuk­hoz. Ha a szolgálat ideje alatt megszületik a harmadik gyerek is, akkor azonnal leszerelik a katonát. Amennyiben a fiatal bemu­tatja munkahelyén a behívópa­rancsát, ennek alapján bevo­nulási segélyt kap; a nőtlen és nős — gyerektelen sorköte­les esetében ez az összeg' a havi átlagkeresetének fele, a családosoknál pedig a teljes havi átlagkereset. Ha kéri a fiatal, a bevonulás előtt két nop fizetés nélküli szabadságot kell részére engedélyezni, a szövetkezeti tagot pedig ugyan­csak két napra mentesíteni kell a munka alól. A katonaidő munkában etöltött időnek szá­mít. A sorkatonai szolgálatot teljesítőt továbbra is megilleti a szolgálati lakás, a termelő­szövetkezeti tagokat pedig az illetmény-föld-hasznólat. Kedvezmények sorkatonai szolgálatot teljesítő fiataloknak

Next

/
Thumbnails
Contents