Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-08 / 216. szám

© Dunántúli napló 1985. augusztus 8., csütörtök Egészséges életmód — egészséges gyermek Hallod? A hallás- károsodás megelőzése már az anyaméhben kezdődik SORSTÁRSAK ft DN ÉS ft PÉCSI TV REHABILITÁCIÓS FÓRUMA Fülünk a hang-, a levegő­rezgés érzékelésére szolgál. A szabályosan változó rezgések zenei hangot a szabálytala­nok zörejt keltenek. Persze csak a hallóknál. A hallássérülteknél nem. Dr. Spellenberg Bélát, a bu­dapesti János Kórház audio- lógus főorvosát kérdezzük: megelőzhető-e a halláskáro­sodás? — Bármennyire meglepő, de a hallás'-árosodás megelőzése, már az anyaméhben kezdő­dik. A genetikai, a nővédel­mi és a terhességi tanácsadá­sok célja éppen az, hogy a terhesség első szakaszában tehát az első három hónap­ban, minél kevesebb legyen a fejlődési rendellenesség. Dön­tő tényező az anya egészséges életmódja. — Mit ért egészséges élet­mód alatt? Elsősorban azt, hogy a kis­mama ne igyon, ne dohányoz­zon, feketekávét csak mérté1'- kel fogyasszon a nyugtató és altató tablettákat pedig mel­lőzze. — Ez garancia arra, hogy a csecsemő egészséges lesz? — Sajnos nem. Születés utón nagyon fontosak a különböző szűrővizsgálatok — és hogy maradjunk a témánknál — kü­lönösen ügyelni kell az orr- és az orr-melléküreg betegségei­re. Fontos az infekcióktól, a fertőzésektől való védelem. Sorozatos középfülgyulladás az esetek 50 százalékában halláskárosodást eredményez­het. — Mit tehetünk a megelő­zés érdekében?- Nagyon fontos az ellen­álló képesség növelése. Ezt különböző vitaminokkal, kvarc- fény-kezeléssel, esetleg védő­oltásokkal érhetjük el.- Van akiknek később, lei­nőtt korban romlik el a hal­lása . ..- Elég sokat beszélünk a zajártalomról, de ellene szin­te semmit sem teszünk. Ter­mészetes, hogy reggel úgy kezdjük a napot, hogy hango­san hallgatjuk a rádiót, az­után felszá Műnk egy zajos járműre, majd a munkahe­lyünk zajait vagyunk kényte­lenek hallgatni. Ezután eset­leg jön a diszkó, vagy a szom­széd magnója, rádiója.- Nem becsüljük eléggé a csendet. Persze nem mindig rajtunk múlik!- Az viszont igen, hogy mennyi alkoholt, feketekávét fogyasztunk, mennyit dohány­zunk. A nyugtatok, az altatók is károsak. Ezek együttesen az érrendszeren keresztül a hallópálya különböző szaka­szain károsodást idézhetnek elő.- Igen gyakori az időskori nagyothallás. Ennek mi az oka?- Az esetek többségében az érrendszer zavarai, Ha idő­ben felfedezik ezeket, akkor megelőzhető a halláskároso­dás. Nagyon sokféle vizsgálati módszer van erre. Persze ha már bekövetke­zett a halláscsökkenés, több­nyire csak a hallókészülék se­gíthet. Ennek segítségével vi­szont a pszichés hatások el­kerülhetők. Szűcs Imre Felvételeink a hallássérültek váci iskolájában készültek. Fotók: Kiss Sándor szerkesztőség postájából E Megjavították a liftet A liftszerelők naplójóból egy cím: Pécs, Hajdú Gy. u. 27. És számos bejelentés felvonóügy­ben. A tízemeletes épület 32 lakója nevében kéri a segítsé­get egy hónap alatt többször is Horváth Lajosné házfelügye­lő. Az asszony panaszkodik:,,Ez az épület hároméves, azóta rendszeresen rossz a lift. Hogy mi volt az elmúlt hónapban? Felvonó július 12-én megállt, kitartóan pihent 31-ig. Jöttek a szerelők kétnaponta, öt-tíz per­cig jó volt a berendezés, utá­na megint leállt. Most nem is igaz, harmadik napja műkö­dik." A Villamosipari és Gépjaví­tó Szövetkezet munkatársai /só Gábor művezető és Katona Ta­más, a felvonószerelők csoport- vezetője elmondta, hogy Pé­csett 500 felvonó van. Ezek döntő többsége régi, 20—30 éves, elavult, rengeteg a hiba- lehetőség. Az új, svájci licenc alapján gyártott Schindler-be- rendezések sokkal megbízha­tóbbak. Ez a legutóbbi kániku­lai meleg, rengeteg problémát okozott — a tetőn lévő géphá­zakban automatikusan kikap­csoltak a relék — nekünk és velünk együtt 97 szerelőnek is.----------------------------------------------------------------------- * S zerződésünk van a PIK-kel, ez azt jelenti, hogy havonta rendszeres karbantartást vég­zünk mindenütt, a bejelentett hibákat általában néhány órán belül elhárítjuk. Nagyon sok a gondunk a bejelentésekkel is, például a házfelügyelők nem ismerik az úgynevezett üze­meltetési számot, márpedig az kell. Bárki nem tehet bejelen­tést. Ha mór itt vagyunk a ház­ban, irány a nyolcadik emelet, csengetünk az egyik lakónál. Juhos Györgyné nyit ajtót. — Minden úgy igaz, ahogy a házmester elmondotta! Nekem három gyermekem van, még kicsikék. Tessék elképzelni, ci­pelni őket, meg a csomagokat, szatyrokat naponta többször is. Bár azt nem tudták megígér­ni a szövetkezet vezetői, hogy rövid időn belül esetleg kicse­rélik ezt a liftet, de a jövőben gyakrabban ellenőrzik a felvo­nó műszaki állapotát és igye­keznek gyorsan javítani a hi­bát. Laky Rudolf Dóró Gyula pécsi (Endresz György u. 3/a) olvasónk panaszolja: elhanyagolt állapotban van az utcájuk és az itt lévő játszótér, amelyet jó ideje nem takaritottak, parkosítottak. Bejelenésére le­velet kapott a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalattól, hogy rendbeteszik, reméli, hogy legalább a nyár végéig meg is szépül a parkjuk. A babkávé- cserje nem koffein- tartalmú A Dunántúli Napló 1985. jú­lius 26-i számában a Hírek ro­vatban olvashattuk, hogy egy mázai telken érik a babkávé- cserje. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a „babkávécserje" nem azonos a koffeintartalmú, közismert kávécserje pirított magjaival, hanem a lóbab egyik aprószemű, feketemag- héjú változata. A lóbabot ta­karmányként és élelmiszerként szerte a világon felhasználják. Kávépótlószernek a legkevés­bé alkalmas, mert a kávéfő­zőben dugulást, robbanást okozhat, íze pedig elmarad más, jó ízű kávépótlóktól (ci­kória, pirított árpaszem). Az elmúlt időszakban gyak­ran előfordult Baranyában is a tudatlanságból fakadó pe­res eset. Dr. Szabó László Pécs, Gyöngyös u. 8. Segített a PIK Olvasóinknak augusztus 1-i számunkban bemutattuk Szabó Gyula nyugdíjas becsüst, aki szabadidejében fest, és szobro­kat farag. Nem említettük meg, hogy idejének nagy részét most a PIK-kel való vita, és a fó- rumtól-fórumig való szaladgá­lás tölti ki. Hogy miért? Szabó Gyula már közel negy­ven éve lakik ugyanabban a műemlék jellegű lakásban. Mi­kor még a tulajdonosától kivet­te — később államosították — a lakáshoz tartozott egy folyo­són lévő kamra is. Ugyanis itt tárolták a mosott ruhát, az élel­met, és itt volt leválasztva a W. C. Komfortosították a la­kást — bekerült az illemhely — 1968-ban. így az 1972-es felmé­rés során már eszerint állapí­tották meg a lakbért. A külön­álló kamráról nem történt em­lítés. Később ezt átalakította Szabó bácsi, és barkács-sarkot helyezett ide egy esztergapad kíséretében. A házukat felújí­tották. Ez év májusában költöz­tek vissza a lakók a lakásukba. Szabóék nem kapták vissza a különálló helyiséget. A PIK tar­tott rá igényt: ide kerültek a vödrök, zászlók, seprők, lapá­tok. Természetesen Szabó Gyula nem nyugodott ebbe bele. A PIK indokát — mely szerint az 1972-es feltjiérés óta nem fize­tett érte bért, és úgy használ­ta, a lakáshoz nem tartozó he­lyiséget — nem fogadta el. Néhány napja sikerült az egyezség. A PIK igazgatóhelyet­tese, dr. Kutas Éva munkatár­saival felkereste az idős, nyug­díjas embert. Felajánlották ne­ki, hogy a pincében lévő leg­nagyobb, ablakos tárolóba át­költözhet. Ez ugyanis régen szenes-fáskamra volt, most pe­dig a gázfűtés miatt csak lom­kamrának használják. Ide be lehet állítani az esztergapadot is, és újra hódolhat a faragási szenvedélyének. A. E. Kicserélik a bojlert? Megvárják a balesetet? 1984 augusztusában a PIK 2. sz. házkezelőségénél bejelen­tettem, hogy a háztetőnkön lévő vezeték tartórúdja meg­dőlt, a vezetékek lelógnak, fé­lő, hogy vihar esetén ledől. A házkezelőség jelezte a DÉDÁSZ-nak, amelynek az volt a kívánsága, hogy a PIK ve­zesse ki a tűzfalon a vezeté­ket és akkor áram alá helye­zik. A múlt év augusztusától ez év februárig ötször voltak kint a DÉDÁSZ-tól, s azt mondták, két nap múlva jönnek. Senki nem jött, hiába hívtam őket telefonon, csak ígéretet kap­tam . . . Monárné, Pécs, Vak Bottyán u. 54. Kerklecz József mánfai ol­vasónk keresett meg bennün­ket, számára már tarthatatlan problémájával. Július első nap­jaiban költöztek be a szolgá­lati lakásba, ám az örömbe üröm is vegyült rövidesen: a vízmelegítő bojler kilyukadt. Hívták a szerelőt, aki megnéz­te és megállapította, hogy nem érdemes javítani, mert teljesen el van rozsdásodva, ki kell cseréltetni, A PIK IV. sz. házkezelőség dolgozói, a Hajnóczi szocialis­ta brigád segített — társadal­mi munkában — a fürdőszo­bám és a lakásom átalakítá­sában, kifestésében. Tolóko­csis, mozgássérült rokkant va­gyok és saját erőből nem tud­Olvasónk a Komló Városi Tanács lakásgazdálkodási osz­tályának ingatlankezelő cso­portjához fordult a csere ügyé­ben. A szerelők többször is kint jártak, minden érdeklő­désre újabb határidőt adtak, amit viszont ezidáig nem tar­tottak be . . . A helyzetet még bonyolítja az is, hogy a boj­lert kinek kell megfizetni, hi­szen ők a beköltözéskor már egy elhasználódottat vettek át. tam volna ezt megoldani. Olyan nagy szeretettel és gon­dos munkával végeztek el min­dent, hogy igazán példáját adták az emberbaráti, önzet­len segítségnyújtásnak. Végvári Veronika Pécs, Páfrány u. 15., fsz. 3. Válaszol az illetékes „Nem tudok bejárni a kapun” A Dunántúli Napló 1985. jú­lius 11-i számában a szerkesz­tőség postájából című rovatban megjelent „Nem tudok bejárni a kapun" című olvasói beje­lentés kapcsán a következő tá­jékoztatást adjuk: A DÉLVIÉP Vállalat végzi Ba­konyán a törpevízmű építési munkáit, az elkészült műszaki terveknek megfelelően. Termé­szetesen e művelet a lakóházak előtti árkok, gödrök kiemelésé­vel jár. A panasztevő háznál is ez a helyzet állt elő, azonban érthetetlen a felháborodása, miután a szóban lévő kapube­járó gödrét a terv szerint ásta ki a kivitelező DÉLVIÉP, azon­ban pontosan a panaszt tevő Nagy Sándornak nem felelt ez így meg, mivel ő a közös pénz­ből számára előnyösebb, drá­gább megoldást akart „kicsi­karni". Természetesen ebből huza­vona származott és a kivitelező munkáját akadályozta a pana­szos magatartása, ki nem en­gedte a kivitelezőt a terv sze­rint dolgozni, ez idő alatt pe­dig a gödör is üresen tátongott és a csapadékvíz is megállt benne. A cikk megjelenése óta a ki­viteli munka a terv szerint el­készült és a gödröt betemették. Patvaros Tibor igazgató, Dél-dunántúli Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülése, Pécs------------- * ------------­E loltották a tüzet Boda községben lakom. 1985. július 29-én kigyulladtak a házamnál lévő melléképüle­teim. A bodaiak részt vettek o tűzoltásban. így nagyobb baj nem keletkezett, megmen­tették a házamat. Köszönöm. Buczó Ferenc Boda-------------* --------------­M argit néni ismerősét keresi Meglepő levéllel fordult hozzánk két pécsi kisiskolás Tülöp Mónika és Fejes Rita. írják, az Anikó utcai iskola hetedik osztályával kirándul­tak Kecskeméten. Képeslapot Írtak haza szüleiknek, amikor Margit nénivel megismerked­tek. Az idős hölgy elmesélte, hogy még a háború előtt ta­lálkozott Balogh Józseffel, aki annak idején szép képeket fes­tett, és Margit néninek aján­dékozta az egyik családi fest­ményét. A két kislány tolmácsolja Margit néni kérését, szeretné újra felvenni a kapcsolatot is­merősével és barátjával. A cí­me: Szabó Margit, Kecskemét, Nyíri u. 13., 6000.- ■ ■ ■ «. * ■ Felújították a lakásom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents