Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-07 / 215. szám

1985. augusztus 7., szerda Dunántúlt napló 3 Ingatlan-nyilvántartás Mindig arra sarkallt, hogy tanuljunk Baranyában Harc a centiméterekért Az örökösökre hagyják a pereskedést A korábbi években a bírósá­gok hatáskörébe tartozott az ingatlan-nyilvántartás: ott je­lezték a tulajdonosok vásárlás­kor, átruházáskor, örökléskor bekövetkezett telekkönyvi válto­zásokat. A telekkönyvi felméré­seket pedig megosztva végez­ték — légi úton a Geodézia és Térképészeti Vállalat — földi úton pedig kiértékelték a ka­pott adatokat. A légi felvéte­lekből már eleve adódhatnak öt-tíz centiméteres pontatlan­ságok, ugyanakkor arra is gon­dolni lehet, hogy a rajzoló, ha csak egy tized milliméterrel arrébb húzza a határt a papí­ron, az a valóságban tíz-tizenöt centimétert jelenthet. A Baranya megyei Földhiva­tal 1972 óta foglalkozik ingat­lan-nyilvántartással. Első teen­dőjük az volt, hogy 1980-ig át­értékelték a meglévő térképe­ket. Különösen sok eltérést ta­láltak Pécsvárad, Hosszúhe- tény, Mecseknádasd, Berkesd környékén, de Pécsett is akad bőven példa. Múlt évben 51 188 darab ügyiratot adtak ki a Baranya megyei Földhiva­taloktól. A földmérők segítségét kérték 16 382 esetben. Huszon­egy fellebbezést juttattak el az ügyfelek a Földhivatalhoz, eb­ből 13 megalapozatlan volt. A jó gazda gondossága Ha valaki eladni vagy venni szeretne házat, telket, szőlőt, gyümölcsöst, attól a magyar jogszabály — a „jó gazda gondosságát" várja el. Vagyis vigyázzon a tulajdonára. Ez különösen Pécsett érvényes, hisz itt a telekárak csillagásza­ti összege miatt a határvonal arrébb tolásával jelentősen csökkenhet-növekedhet a telek értéke. Ajánlatos vásárláskor az igazságügyi szakértői vélemény­nyel is rendelkező földmérőket kihívni — tűzzék ki a telek­határokat — mert az eladó sem tudja minden esetben, hogy valóban jók-e az általa annak tartott határvonalak. Ki­tűzéskor — általában 1600 fo­rint körüli a díja — a földmérő pontosan kijelöli a nyilvántar­tóban lévő térképek és egyéb adatok alapján a határkaró­kat. Légi felvétel is készül er­ről, de azon a természetes ha­tárvonalak látszanak. A két adatot összevetik, és kiderül, hogy mennyi a szomszéd kárá­ra, javára eltulajdonított föld. Erről értesítik levélben a meg­rendelőt. És ilyenkor kezdődnek a pereskedések. Barátságok megromlanak, is­merősök kerülik egymást, ölre mennek, sokszor kapával ad­nak nyomatékot haragjuknak. Ha az ügyiratok között lapoz­gatunk érdekes eseményekről olvashatunk . . . Két szomszéd nagyon jó ba­rátságban gondozta a kertjét Mólomban. Az egyiké keske­nyebb területű volt — nem ka­pott rá építési engedélyt. Meg­kérte a szomszédját, hogy en­gedjen át neki barátságból egy akkora darab területet, amek­kora a házépítéshez szükséges. Barátságból megengedte. Igen óm, de nemcsak a házépítés­hez szükséges földet, hanem a vele egyvonalban lévő földte­rületet is „felhasználta" az évek alatt. Mikor a tulajdonos kérte, hogy legalább abból menjen ki, bizony nem ment. . . A földmérők mérése alapján kiderült, a ház átépült a szom­széd telekre — viszont lejárt a tíz év és a bíróság azt az ítéletet hozta, hogy a tulajdo­nos nem vigyázott a tulajdoná­ra, így az eltulajdonítóé ma­radhat a földterület. Ennél ka­cifántosabb a pécsi Arany­hegyi eset. Ott 12—14 gyümöl- csös-kert-szőlő egyáltalán nem úgy helyezkedik el, ahogy a térképen szerepel. Ebből adó­dik, hogy akinek lent kellene lenni a hegylábánál, az fent a tető környékén van, és fordít­va. Kérték már a tulajdonoso­kat, egyezzenek meg abban, hogy ezt a természeti állapo­tot kérik rögzíteni, és térké- peztetni a Földhivatallal. Erre senki nem hajlandó. Enélkül pfedig nem lehet eladni, mert a vevőnek nem a sajátját, ha­nem a másét kínálná. Van mi­kor egyik földmérőt a másik után kérik felmérésre — nem fogadják el az eredményt, más megyéből is kirendeltetnek, az­tán pereskednek, az első, a másodfokú bíróságon . .. So­kan a halálos ágyon rendelkez­nek az örökösöknek a pereske­dés tovább folytatására . . . Mikor a Földhivatal is zavarban van Pécsett és más városokban is egyre gyakoribb, hogy a szomszéd felé mór nem tud nyúlni valaki, akkor a telek­határát az utca felé toldja meg egy kicsit. így kerül sok esetben közterületre kerítés, házfal, akár fél ház is. De nemcsak magánházak, áruhá­zak is felépülnek úgy, hogy nincs tisztázva kié a föld, ami­re felépítik. Például a Konzum Áruház területe még mindig Folyékony műtrágya három műszakban A Budapesti Vegyiművekben .megkezdték az őszi mezőgaz­dasági munkákhoz szükséges folyékony műtrágyák előállítá­sát és a környékbeli gazdasá­goknak, szövetkezeteknek való folyamatos kiszállítását. A ga­bona betakarításának végez­tével, a talajelőkészítő munká­latok megkezdésével mind több megrendelés érkezik a vállalathoz. Ezért három mű­szakban, a hétvégeken Is dol­goznak a gyártósorokon, s éj­jel-nappal fogadják a szusz- penziós talajtrágyáért érkező tartálykocsikat. A vállalatnál az idei évre mintegy 20 ezer köbméter fo­lyékony műtrágya előállítását irányozták elő, s ennek nagy részét az őszi munkálatokhoz igénylik a gazdaságok. A ke­resletet egyelőre nem tudják teljesen kielégíteni, mert a gyártást csak Kén utcai tele­pükön kezdhették meg. Nagy­tétényi részlegükben még áll­nak a gépek, mert ide nem ér­kezett meg időre a készítmény egyik, foszfortartalmú import hatóanyaga. Emiatt dunántúli megrendelőik egy része vára­kozásra kényszerül, előrelátha­tóan a hónap közepéig, akkor­ra jelezték ugyanis az anyag beérkezését. Az igények minél jobb kielégítésére a Kén utcai telepen a berendezések kapa­kapacitásuk felső határán üze­melnek. nincs tisztázva: állami, szövet­kezeti és magántulajdonú telek húzódik alatta .. . Természete­sen a Földhivatal is jogosan van zavarba: az államtól föl­det elbirtokolni nem lehet. Hát akkor mi legyen a megoldás? Valószínűleg a tartós haszná­lati szerződés mellett dönte­nek, és utána a tanácsnak ha­vi, vagy évi törlesztésben kell a bérleti díjat fizetni. De mindezekhez sok-sok munka, utánajárás is tartozik: felmér­ni, hogy a város mely terüle­tén, hol történt jogtalan épít­kezés, közterület-használás. Míg ez nem derül ki, addig so­kan háborítatlanul élvezhetik „bátorságuk" gyümölcsét. A. E. Az egyik tanítvány: Becze József villamos felülvizsgáló a Villgépnél Fotó: Proksza László Száz gyermek otthona Felújítják a pécsi nevelőotthont A Pécsi Állami Nevelőott­honban 100 gyermek él. Fiúk, lányok 3 éves kortól 18 évesig. A nyáron „csak” ötvenen tar­tózkodnak az intézetben. A napokban jöttek meg a bala­toni nyaralásról, s most kíván­csian nézik a lebontott fala­kat, ismerkednek a légkala­páccsal, barátságot kötnek a szerelőkkel. A nevelőotthon a történelmi belvárosban található, a Me­gye u. 22-24. szám alatt. Szűk kis utcában, ahol alig van for­galom Általában csendes hely. A közelmúltban életveszé­lyesnek nyilvánították az ud­vari szárnyat, s nem véletlenül. Erről az épületről az első írá­sos feljegyzés 1695-ből való. A vályogból épült falak eddig bírták az évszázadok viharát. Megroggyantak. Naponta 15-20 dolgozó vég­zi munkáját. Radnai Péter kis­iparos építőmester szerint nem könnyű a különböző munkákat összehangolni a vállalatok, kis­iparosok között az egyes mun­katerületeken. Váratlan ese­mények is közbeszólnak. A tég­lafal alatt előbukkant a régi városi pincerendszer egyik já­rata, de a BÉV a lehetőségek­hez mérten igyekszik a határ­időket tartani. A gondokat fo­kozza, hogy a tanévkezdés ide­je erősen közeleg, s augusztus 15-e után az otthonban lakó gyermekek teljes létszámban elfoglalják helyüket, megnehe­zítve a saját és az építők mun­káját. Kívánatos lenne a sze­relőipari munkák ütemét gyor­sítani. Az épületet végigjárva, min­denütt az építkezés nyomaival találkozunk. Bontott falak, rozs­dás csövek, falból kiálló vil­lanyvezetékek, lótraállvány. Beázott irodahelyiség, meg­repedezett falakkal: itt dolgo­zik Merckle Lászlóné igazga­tó. Közvetlen munkatársaival együtt szinte az egész nyarat bent tölti az intézetben.- Az építkezés 1984 szep­temberében kezdődött, s úgy érzem, jó ütemben halad. Ed­dig elkészült az óvodások rész­lege, jelenleg a lányok ter­meit falazzák. Átépítik a teljes vizesblokkot, szerelik a köz­ponti fűtést, betegszobák, tor­naterem készül, s természete­sen az életveszélyt is meg­szüntetik. örömmel mondha­tom, hogy a Pécs Városi Ta­nács művelődési osztálya ki­emelten kezeli építkezésünket, s a lehetőségekhez mérten minden anyagi és egyéb segít­séget megad. Hadd mondjam el azt is, hogy — ismerve a város anyagi gondjait - a Mű- veldési Minisztérium gyermek- védelmi osztálya az életveszé­lyes állapot megszüntetésére - központi keretből — jelentős összeget, kétmillió forintot, biz­tosított az építkezésre. Ugyan­akkor a Városi Pártbizottság kezdeményezésére üzemek szo­cialista brigádjai vállalkoztak különböző munkákra. A Pécsi Bőrgyár és a MÁV Pécsi Igaz­gatósága vállalták, hogy a gyermekek által használt he­lyiségekben elvégzik a festési, mázolási, asztalos- és parket­tázómunkákat. Az év végére elkészülnek a gyermekek által használt helyiségek, 1986-ban az irodák és más kiszolgáló­létesítmények. A Pécs Városi Tanács művelődési osztálya ígérete szerint — az épület egészét a nevelőotthon hasz­nálhatja majd. Laky Rudolf II mester tanítványai Ki hogyan kerül egy pályá­ra, sokszor csak a véletlenen múlik. Egy jó szakember azon­ban a kényszerválasztást is életre szóló elhivatottsággá minősítheti. * Metzger Tibor munkahelye 1950 óta a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat. 1946-ban lett inas Gröbl Fe­rencnél. Abban az utcában volt a műhelye, ahol ők lak­tak. — Autószerelő szerettem volna lenni, de az nem sike- tüIt. A négy polgári befejezé­se után ajánlották Gröbl Fe­renc villanyszerelőt, hogy menjek hozzá és tanuljam meg a villanyszerelést. Az inasa ott lakott az utcánk­ban, ő mondta. Nem tudtam, hogy mi az. De hamar meg­ismertem, mert az első pilla­nattól kezdve keményen kel­lett dolgoznunk. Metzger Tibor az inasévei alatt a mesterrel járt ki a hi­bákat felderíteni. Mindez kü­lön része a villanyszerelésnek és gazdaságilag talán a leg­fontosabb is. Nagyon nehéz megtanulni, érzék kell hozzá. — A Feri bácsi mindig arra sarkallt bennünket, hogy ta­nuljunk. Talán ezért is kezd­tem el az első tanfolyamot. Az államosítás után más hely­re kellett mennem, mert ab­ban az időben nem lehetett segédeket tartani. A Norma Olaj- és Szappanipari Válla­lathoz kerültem. Egyedül vol­tam fiatal segéd. Sokszor visszajártam a régi meste­remhez, ha segítségre volt szükségem. 1951-ben elkezdte a techni­kumot, 1956-ban levelező ta­gozaton a budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki ka­rán tanult tovább. Egy életén keresztül hobbija maradt a matematika tanítása, ma is rendszeresen ad órákat. — Annak idején napi tizen­két órát dolgoztunk, de ezt rendesen meg is fizette o mester. A határidőket ponto­san be kellett tartanunk. Feri bácsitól üzleti érzéket és szel­lemet lehetett tanulni. Pilla­natok alatt felfedezte, hogy miben és hol kell változtatni, de mindezt becsületesen csi­nálta végig. Sokat foglalkozott az ina­saival. Volt olyan is, hogy el­vitt bennünket három napra Budapestre a saját költségén, hogy többet lássunk az or­szágból. * Becze József 34 éve dolgo­zik a VILLGÉP-nél. Az alapító­tagok között volt mesterével, Gröbl Ferenccel együtt. Villa­mosbiztonsági felügyelő. Először bádogos szeretett volna lenni, de mégis a vil­lanyszerelő-szakmát válasz­totta. Édesanyja egyedül ne­velte és kiskorában Gröblék- nél volt, mint nevelt gyerek. Fiatalon, nyolcévesen került el onnan. Hosszú évek múlva ment vissza inasnak. — Az első munkanaptól kezdve önálló munkát kap­tunk — emlékezett vissza Be­cze József. — Annak idején másfél év volt az ipari szak­munkástanulók tanulmányi ideje. A munkaidőt pontosan be kellett tartani. Tilos volt késni. A munka sürgősségétől is függött, hogy mennyi időt kellett a műhelyben tölteni. Előfordult az is, hogy bent kellett maradni, de az ember­nek randija volt. A mester ilyenkor felajánlotta, hogy el­megy és megmondja a kis­lánynak, hogy miért késünk. Gröbl Ferenc műhelyében az inasok és segédek az el­végzett munka után kapták a bérüket. Mindegyiket biz­tatta a továbbtanulásra, az állandó szakmai fejlődésre. Nem haragudott azért sem, ha külön munkát vállaltak a nála tanulók. Ha kellett, még segítséget is adott a hiba megkereséséhez. Minden ta­pasztalatát és tudását átadta. A nála dolgozók kulcsot kap­tak a műhelyhez, ahol kedvük szerint dolgozhattak még hét­végén is. — Inaséveim egyik legna­gyobb élménye az volt, ami­kor a mesterrel és családjával két hetet tölthettem a Bala­tonnál. Mindent ő fizetett, és még tizennégy napon keresz­tül ebédet is kaptunk. Sz. K. Építőtábori gyorsmérleg A KISZ Központi Bizottsá­gának Építőtáborok Bizottsá­ga elkészítette az építőtóbo- rozás félidei gyorsmérlegét. Az első két turnusban mint­egy 23 ezer diák dolgozott a hagyományos építőtáborok­ban, s körülbelül 2000 a kü­lönféle szakmai táborokban. A 37 környezetvédelmi tábor­ban —, amelyek között az idén környezetvédő, városszé- pitő és víztisztító építőtáborok voltak - 2500-an vettek részt. A legtöbb fiatal ebben az év­ben is a mezőgazdaságban dolgozik: gyümölcsöt szednek, kukoricát címereznek. A hazai diákokon kívül a szocialista országokból is ér­keztek fiatalok magyarországi építőtáborozásra. Az 550 bol­gár és 200 NDK-beli középis­kolás megyei szervezésű cse­retáborozáson vett részt. A testvérmegyei kapcsolatok alapján ezek a fiatalok egy- egy magyar megye vendége­ként érkeztek Magyarország­ra, s ott építőtáboroztak, ahol a testvérmegye fiataljai. Raj­tuk kívül eddig csaknem 5000 lengyel fiatal dolgozott ma­gyarországi építőtáborban. Az építőtábori bizottsághoz eddig beérkezett adatok alap­ján az üzemeltetők elégedet­tek mind a magyar, mind a külföldi diákok teljesítményé­vel.

Next

/
Thumbnails
Contents