Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-07 / 215. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XLII. évfolyam, 21S. szám 1985. augusztus 7., szerda Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Ingatlannyilvántartás Baranyában (3. oldal) Az MLSZ sajtótájékoztatója (8. oldal) Felújítják a pécsi nevelőotthont. (3. oldat) Nő a veszélyeztetett gyermekek száma Hazaérkezett a baranyai VIT-küldöttség I. Országos Gyermekvédelmi Konferencia ba igazított bennünket, amikor megtudta, hogy magyarok vagyunk, elvitt bennünket a Vörös térre. Ott amikor kiderült, hogy honnan jöttünk, valóságos csoportosulás támadt: mintha sztárok lettünk volna, mindenki autogramot kárt tőlünk. A magyar küldöttség nagyon népszerű volt Moszkvában. A magyar—szovjet baráti találkozó mindenkit magával ragadó lelkes hangulatát szavakkal visszaadni nem lehet. A másik különösen emlékezetes élményem az Olim- pik-stadion előtt rendezett an- tiimperialista szolidaritási gyűlés volt, ahol a sok ezer résztvevő egyszerre kiáltotto a világ minden nyelvén: „Egy a jelszónk: a Béke!” D. I. dezvény volt. A küldöttek bíztak abban, hogy a VIT hatására a különböző politikai törekvéseket hordozó ifjúsági szervezetek között az utóbbi években igencsak akadozó párbeszéd újabb erőre kap és erősödik, szolgálva ezzel a béke, a népek közötti együttműködés és barátság ügyét. A KISZ KB első titkára így folytatta: (Folytatás a 2. oldalon) A megérkezés utáni pillanatok itthon Läufer László felvétele Közel százezer veszélyeztetett gyermeket tartanak nyilván hazánkban. Ök azgk, akikről tudjuk, hogy család nélkül vagy tört családban élnek, adott esetben elszomorító körülmények között. Róluk, az állami gondoskodás megannyi formájáról, a gyermek- védelem múltjáról, jelenéről és jövőjéről folyik a vita a hétfőn megkezdett I. Országos Nyári Gyermekvédelmi Konferencián Pécsett, az Apáczai Csere János Nevelési Központban. Mondjuk el elöljáróban, hogy e százezres nagyságrend akár háromszorosával is számolhatunk, ugyanis — és ezt a szakemberek mondják - megannyi fel nem derített eset is létezik. Nincs nyilvántartva az érzelemsivár környezetben élő gyermek, nincs az, aki elvált szülői között hány- kódik, nincs az, aki az iszákos szüleitől több ütleget kap, mint simogatást. S nincs nyilvántartva az sem, akit a jó szomszédok táplálnak .. . A konferencia plenáris ülésén tegnap délelőtt több vitaindító előadás hangzott el: minden előadás részletes ismertetésére nem vállalkozhatunk. így csak ízelítőnek említsünk meg néhány gondolatot. Or. Geyer Gyulámé, az MTA Szociológiai Intézet munkatársa a gyermekvédelem, családgondozás és szociálpolitika kérdéskörről beszélve elmondta, hogy a jövőben több figyelmet kell szentelni a családgondozásnak. Hazánkban igen magas a válások száma: a válás megviseli a váló feleket, megviseli a gyereket. A korábbi normális életvitel megváltozhat; nincs meg az a társadalmi védőháló, mely megmentené a lecsúszástól, elzül- léstől adott esetben azt, aki fizikailag-lelkileg összeroppan. S az italba menekülő anya mellett a gyermek egyik napról a másikra veszélyeztetetté válik. A nyomorból, a deviáns életformából nehéz kikecmeregni, s ha a megelőzés nem vezet sikerrel — csak konstatálhatjuk; a veszélyeztetett gyermekek száma évről évre nő! Szólt arról is - s figyelemreméltó gondolat —, hogy miként a gazdasági életben felkaroltuk a magánkezdeményezéseket, úgy az állami gyermek- és családvédelem is élhetne e lehetőséggel. Széles ernyője alatt megférne mondjuk a magán és egyesületi nevelőotthon is, bővülne a humán szolgáltatások köre. (Arra van példa, hogy egy- egy nevelőszülő több gyermek gondozását is vállalja, igen becsületes módon végezve ezt az önmaga vállalt hivatást!) Mihály Ildikó, az OPI Gyermek-, Ifjúságvédelmi és Felügyeleti Osztály munkatársa az óvoda, az iskola gyermek- védelmi megelőző tevékenységének hatékonyabbá tételét szorgalmazta előadásában. Mint említette, közel 10 000' pedagógus végzi intézményében hivatásszerűen az ifjúságvédelmi teendőket - legalábbis munkaköri kötelessége -, de vajmi kevés támogatást kap kollégáitól. (Akad persze kivétel is.) Pedig mind az óvoda, mind az általános iskola a legfőbb társadalmi, beilleszkedést segítő műhelyek. S szerepük egyre nő, hiszen egyre több család igényli a napközi otthonos ellátást a munkahelyi elfoglaltság miatt. (Egyébként egy érdekesség : hazánkban 80 éve alakult az első iskolai napközi.) A plenáris ülésen szó volt még a nevelőotthoni helyzetről, a nevelőszülői hálózatról, valamint a fiatalkori bűnözés helyzetéről. Az említett tematikákban tegnap délután szekcióüléseket tartottak, melyek összegezésére ma délelőtt — a konferencia zárása alkalmából - kerül majd sor. K. F. Felejthetetlen élményekkel gazdagodtak A különbusz a moszkvai VIT-en a Baranyát képviselő fiatalokkal tegnap délután negyed négykor gördült be a megyei KISZ-bizottság parkolójába. A másfél napos vonatozás, s négyórás autóbuszo- zós után a VIT-küldöttek kissé gyűrötten és nagyon fáradtan, de jókedvűen kászálódtak ki a buszból, fogadták a rájuk váró barátok, ismerősök, munkatársak köszöntését, s már a csomagok kipakolása közben mesélni kezdték az élményeiket. Pál István, a MÉV III. Bányaüzeme KISZ-bizottság ónak titkára sokuk tapasztalatát összegezte:- Egy gondunk volt csak moszkvai tartózkodásunk nyolc napja alatt, mégpedig az, hogy a VIT idején is mindennap csak 24 órából áll, s pihenésre így alig juthatott idő. A megnyitó és a záróünnepség olyan hangulatos és látványos volt, hogy percről percre mondogattuk egymásnak a Lenin-stadion hatalmas karéján: ezt már nem lehet fokozni. És mégis lehetett. A sok baráti találkozó közül számomra a nicaraguai fiatalokkal való összejövetelünk marad talán a legemlékezetesebbnek. A nyitóünnepségen is megható volt, hogy küldöttségüket felállva tapssal köszöntötték. Ezek a fiúk és a lányok mind harcosok voltak, s jó néhányon magukon viselték a sebesülések nyomait. A velük folytatott beszélgetés során kiderült, hogy mennyire igaz, amit plakátjaikon is hirdettek. A nicaraguai fiatalok mindennapjai három feladat teljesítésével telnek: dolgozni, készülni a harcra és harcolni. Barics Gabriella, a Komarov Gimnázium volt tanulója, a JPTE Tanárképző Karának jövendőbeli magyar-orosz szakos hallgatója moszkvai emberekkel való találkozások közül említ egy emlékezetes élményt:- Mindenütt tapasztalhattuk annak jeleit, hogy a moszkvaiak mennyire örömmel és szeretettel fogadták a VIT résztvevőit. Egyszer hárman- négyen eltévedtünk, s egy idős nénitől kértünk útmutatást. Kézen fogva vezetett el bennünket a Metró-állomásig. Megkérdezte, hogy honnan jöttünk, s lelkendezve dicsért bennünket, hogy milyen fiatalok, milyen szépek vagyunk, s hogy mennyire örül a sok fiatalnak, akik összegyűltek a világ minden tájáról a fesztiválra.- Hasonló eset történt velünk is - veszi át a beszélgetés fonalát Schmidt Henrikné, a siklósi Batthyány Kázmér Általános Iskola tanára és úttörőcsapatának vezetője. —Mi is eltévedtünk a hatalmas Moszkvában, s a néni, aki útVIT, druzsba, fesztivál a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó jelszavát ütemes taps kíséretében hangoztatva sorakoztak fel a Keleti pályaudvar előtti téren a VIT-en részt vett magyar fiatalok, akiknek vonata kedden reggel 8 órakor érkezett meg Budapestre. Valódi fesztiválhangulat részesei lehettek a VIT-egyenruhás küldöttek ünnepélyes fogadására megjelentek: a párt-, állami és társadalmi szervek vezető képviselői, valamint a fiatalok hozzátartozói, barátai. Felcsendültek a Himnusz hangjai, majd Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára köszöntötte a magyar nemzeti delegáció fogadására megjelent vendégeket, közöttük Borisz Sztukalint, a Szovjetunió magyarországi nagykövetét. Ezután — az együttesek nagy tapsa közepette — Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a magyar politikai küldöttség vezetője lépett a mikrofonhoz, hogy összefoglalja a 157 ország fiataljainak részvételével tartott moszkvai találkozó tapasztalatait. Bevezetőben szólt arról, hogy a magyar fiatalok izgalommal és várakozással indultak a szovjet fővárosba 13 nappal ezelőtt, hiszen legtöbbjük életében egyszer akad ilyen lehetőség, hogy részesei legyenek a világ ifjúsága találkozójának, ezúttal a fesztivál-mozgalom eddigi történetében a legnagyobb renÜjjéépítik a bari keltetőüzem csarnokait, amelyek 1984 őszén leégtek. A munkálatokat a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát építő- üzemének dolgozói végzik. Az új csarnokokban korszerű, elektronikus vezérlésű, PETERSIM típusú gépeket helyeznek el, melyek termelékenysége 20 százalékkal magasabb lesz, mint a régi munkaeszközöké. A keltetőüzemet — a tervek szerint — ez év decemberében adják át. Fotó: Lauer Györgyi Emlékülés Hirosima és Nagaszaki évfordulóján Hirosima és Nagaszaki atombombázásának 40. évfordulója alkalmából emlékülést tartottak kedden Budapesten, az MTESZ székházában. Az Országos Béketanács, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelőzéséért, valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége közös rendezésében megtartott ülés elnökségében helyet foglalt Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács elnöke, Straub F. Brúnó, a Magyar Tudományos Akadémia alel- nöke, Fock Jenő, az MTESZ elnöke, Fujimoto Masatosi, a Japán Túlélők Szövetségének elnöke. Szentágothai János akadémikus megnyitó beszédében emlékezett azokra a tragikus napokra, amikor 1945 augusztusában Hirosimában és Nagaszakiban felrobbant az amerikai nukleáris bomba. Az akadémikus hangsúlyozta: ma a béke megőrzésének egyetlen lehetséges útja a tudatos lemondás a nukleáris bomba, illetve a technika által kínált más hasonló eszközök elsőként való használatáról, valamint a teljes leszerelés. Az ünnepélyes megnyitót követően előadás hangzott el a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás közvetlen és késői hatásairól. Az emlékülésen a továbbiakban előadás hangzott el a második világháborút követő atomfegyverkezési versenyről, az úgynevezett nukleáris tél közvetlen okairól, valamint az atomháború megelőzéséért küzdő orvosok nemzetközi mozgalmának erőfeszítéseiről.
