Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-05 / 213. szám
1985. augusztus 5., hétfő Dunántúli napló 5 ti a szelvény érvényes az 1985. augusztus 10-i, harkányi kirándulóvonatra. Felmutatásával — a MÁV pécsi pályaudvar pénztáránál — megváltható a részvételi jegy. Augusztus 10-én 424-essel Egyre ritkábban találkozhatunk mór gőzösökkel — a balatoni VDN-vonatot sem vihette a jó öreg 424-es, hiszen a gőzöst környezetvédelmi okokból kitiltották a magyar tenger környékéről —, így hát az augusztus 10-i VDN-vonat egyik szenzációja ez a gőzmozdony lesz. A MÁV TOURS és a Vasárnapi Dunántúli Napló „nosz- talgiaútjának’' végállomása ezúttal Harkány lesz, a népszerű baranyai fürdőhely. A pécsi fő- pályudvarról 8 órakor indul a különszerelvény, s 1 óra 25 perc alatt döcög le Siklós érintésével Harkányba. A résztvevők már a vonaton megfejthetik a Dunántúli Napló aznapi számának keresztrejtvényét — a helyes megfejtők között három 100 forintos vásárlási utalványt sorsolnak majd ki a fürdőben! Természetesen o programhoz tartozó műsor közben, mely 11 órakor kezdődik. Sikerült megnyerni a népszerű pécsi művészházaspárt,, Unger Pálmát és N. Szabó Sándort, a Pécsi Nemzeti Színház tagjait; ők fogják majd a délelőttöt emlékezetessé tenni operettet sem nélkülöző vidám összeállításukkal. (Orgonán kísér: Witerle Gábor.) A harkányi MÁV TOURS— VDN-vonat részvételi díja felnőttek számára 90 forint, nyug. díjasok és 10 éven aluli gyermekek számára 72 forint, omi magába foglalja az utazási költségeket — a harkányi vasútállomásról buszok viszik a résztvevőket a strandra — és a strandbelépőt. A hazaindulás 17 órakor — már 16.30-tól Indulnak a buszok a harkányi strandtól a vasútállomásig — s a vonat 18.35-re érkezik Pécsre. A programmal kapcsolatos mindennemű felvilágosítást megad a MÁV TOURS — pécsi főpálya- udvar — s jelentkezni is náluk lehet. Pettendi strandsirató Dudva nő a virágok helyén Szabadidőközpont a romokból? Öngyulladás, gyújtogatás, villámcsapás Nyári tűzesetek Baranya megyében Péterpuszta szomszédságában az úton porig égett egy Dácia, Bükkösdön egy családi házba villám csapott, egy eldobott cigarettacsikk miatt 14 méhcsalád lett a lángok martaléka. Tűz, tűz, tűz. . . Az okok között — néhány egészen nyilvánvaló esettől eltekintve — szinte mindig valamilyen emberi hanyagság vagy mulasztás húzódik meg. Fegyelmezetlen felnőttek, műszaki hibás gépek és járművek miatt az elmúlt hónap során keletkezett ■anyagi kár meghaladja az 1 millió forintot. A baranyai tűzoltókat július végéig 26 alkalommal riasztották, de csaknem ugyanennyi utólagos bejelentés- is érkezett. A ncgypeterdi Egyetértés Tsz szénakazlával öngyulladás végzett. A keletkezett anyagi kár 245 000 forint. A mágocsi határban egy műszaki hibás IFA teherautó miatt 10 hektár árpa égett el a tűzben. A péterpusztai úton kigyulladt TN 84-44-es Dácia tragédiáját is műszaki hiba okozta, A tulajdonos szerencsés volt, könnyebb égési sérülésekkel megúszta, az autót azonban aligha ‘ használhatja többet. A múlt hónapban történt 47 tűzesetből öt okozói a gyufával játszadozó gyerekek. Pécsett, az Eszék utca 12. előtt egy felvonulási épület és a benne tárolt anyagok égtek el. A tettesek, amikor látták, hogy baj van, elfutottak. A kilétüket azóta sem sikerült megállapítani. Elektromos szikra, rövidzárlat miatt két jellemző eset történt. Kigyulladt az újpetrei tsz • mikrobusza, valamint a drávasztórai savanyítóüzem .kádárműhelyében égtek el faanyagok, berendezési tárgyak, Megrongálódott a 13x5 méteres helyiség tetőszerkezete is. A hosszantartó napos időt felváltó vihar aránylag kevés kárt okozott. A villámcsapás két helyen okozott tüzet. Nagyobb — mintegy 80 000 forintos — kár Bükkösdön az Új sor 1. I szám alatt keletkezett, Í ahol a tető és a berendezés egy része vált a lángok martalékává. F. D. 1981-ben írtunk utoljára a pettendi strandról. A csendet és nyugalmat kedvelők figyelmébe ajánlottuk a 36 fokos vizét, a kellemes környezetet. Most csak azt tanácsolhatjuk, ne menjen senki a pettendi strandra, mert csak elfacsaro- dik a szíve a látványtól. A kabinsornak csak a romjai merednek ma a látogatóra. Az ajtók helyén mint nagy fekete szemgödrök ijesztő sora, a pusztulás megdöbbentő rek- vizítumai ölelik körül a medencét. A medence látszólag sértetlen. Valószínűleg nem spórolták ki belőle annakidején, 1970-ben a cementet. De a hajdani zöldeskék víz helyett valami undorító massza csillog az alján. Egyetlen béka ugrik ijedten a mocskos lébe. Talán az utolsó, holnap már az is elhagyja ezt a pusztuló környéket. Ahol korábban virágágyások diszlettek, most derékmagasságú dudva nő. Az Milyen cipőkben járunk jövőre? Kényelmesekben, a nők és a lánykák nőiesen lapos, eiegáns cipőkben. A fiúk és a férfiak sportos és ünnepi alkalmakra készített lábbelikben. A színek élénkek, a nyári virágok színskáláját utánozzák. S hogy mikar hordhatjuk őket? Már jövőre, az első félévben. Pécsett a Nevelési Központ nagytermében immár hatodik alkalommal rendezték meg az országos bőrfeldolgozó-ipari és bőr szakvásárt. Tizenhat cipőtermelő hozta el azt az 1324 pár tavaszi és nyári modellt, amelyet a nagykereskedelmi vállalatoknak, a kiskereskedelmi vállalatoknak, és a magán- kereskedőknek felkínált a jövő taveszi-nyári szezonra. A tizenhat napon át tartó börzén eldől, hogy jövő évben melyik cipőkben járunk. A közönség már szavazott: ugyanazoknak a is felveri a gaz. Vendégháznak indult, legalábbis annak szánta a dobszai tsz. a strand tulajdonosa. Mi lesz belőle? Mert, hogy vendég ugyan nem jönne ebbe a vendégházba, az biztos. A nemeskei tanácsi iroda zárva. Egy járókelőtől kérdezem, mi történt a pettendi stranddal? Ne is kérdezze! — válaszolja. — Tönkrement. Pocsékba ment. Pedig tudja, hogy hányán jártak ide? Tudja, hogy még külföldiek is jártak ide? És látta, hogy most milyen? A dobszai tanácselnök azt mondja, a tsz-től kell érdeklődni, övé a strand. De tény, hogy másfél-két hónapja a tsz gyártóknak — Duna, Minó, Sa- baria, Bonyhád, Tata — adta a legtöbb voksot, mint a korábbi alkalommal. Ezt a listát átadják a kereskedőknek is - Így bizonyára az üzletkötésekkor némiképp befolyásolja ő_ket a vásárlók kívánsága, tetszése. A szavazó közönség között tízezer forint értékű nyereményt — cipőket - sorsoltak ki. A díjakat a 4788-as, a 4329-es, a 4891-es és a 4803- as szelvénnyel rendelkező látogató veheti át, hétfőtől szerdáig 8—16 óra között Oszaczky Lászlótól, .miután felmutatták az igazoló szelvényt. Milyen megállapodások születtek a tárgyalás első hetében? felajánlotta, vegye át a dobszai oktatási és nevelési központ és létesítsen ott úttörő szabadidőparkot. Dehát anny: pénze a tanácsnak sincs, hogy saját erőből ismét rendbehoz za a két éve gazdátlanul sorvadó létesítményt. A tsz-ben megerősítik: valóban átadnák tanácsi kezelésbe a strandot. Erről még nincs írás nem készült ugyan, de ez a tervük. Miért hagyta tönkremenni a tsz? Mert nem bírt vele. Az igazság, hogy a strandot a nemeskei tanács építtette, azután a nemeskei tsz vette gondjaiba, amikor egyesült a dobszai tsz-el, hozta magával. De mindig ráfizetéses volt. egy fillér hasznot sem hozott. A végleges mérleget záráskor lehet levonni. A szárítások szerint a belkereskedelem-' nek felkínált 6 millió pár lábbeliből már több mint felét eladta a Duna Cipőgyár dunaújvárosi gyára, a tatai, a Tisza, a Minőségi, a Szigetvári Cipőgyár, a PEMÜ ceglédi gyára, az Endrédi Cipész Szövetkezet és az Álba Cipőipari Szövetkezet. A többi gyártó üzletkötésére e héten kerül sor. Mint mondották, az idei börze újdonsága nemcsak az, hogy magánkereskedőket és magántermelőket is meghívtak, hanem az is, hogy a gyártók a ' kapacitásuk egyrészét irányítottan adják, nagyobb Igaz, hogy a ráfizetést az az épület is növeli, amit a tsz hozott tető alá, hogy ott vendégszobát, meg összejövetelekre alkalmas helyiséget alakítson ki. Természetesen, ha a tanács átveszi a strandot a félig kész ház is az övé lesz. Pettend nem volt Hajdúszoboszló, és nem volt Harkány. Egy szerény falusi melegvizű fürdő volt. Szerették a környékbeliek és ismerték más országok lakói is. Igaz, nem fordultak meg ott olajkirályok, bankvezérek, tán még menő hazai zöldségesek sem. De akik ismerték, szerették. Lám, kiderült, ez nem jelent semmit. Nem hozott hasznot . . . Ide jutott . . . Valaki leverhetne egy cöve- ket a sarkaiból kifordult kapuba egy felirattal: Pettendi fürdő, élt 12 évet. Vagy lehet, hogy feltámad még csipkerózsika álmából? K. P. részüket pedig kiválasztás alapján, megkötések nélkül értékesítik. Ezért bízhatunk abban, hogy a bemutatott modellek nagyobb része nemcsak modell, hanem jövő évben cipő is lesz. épülőfélben lévő ház belsejét Milyen cipőkben járunk? Félidejéhez érkezett az Országos Cipő-és Bőrfeldolgozó-ipari Szakvásár Gyorsmérleg, nyári színház után Csütörtökön, augusztus 1-én a Tettye-romoknál megtartották az idei Pécsi Nyári Színház utolsó előadását. Nehéz nyár volt, a hivatalosan megvont (illetve visszafogott) minisztériumi dotáció első (de nem utolsó) nyara, amikor a nyári színházaknak (Szeged kivételével) általában a kialakult szűkös költségvetésből s a bevételekre alapozva kellett szabadtéri előadásokat teremteniök. Az idén ugyanis csak egy-egy kiemelt fontosságú produkció kapott két-háromszóz ezer forintos cél- támogatást, mint Pécsett a Szentistvánnapi búcsú. Ilyenformán különös súlya van a szokásos nyári gyorsmérlegnek: mit hozott, hogyan sikerült ez a több mint egyhónapos rendezvénysorozat? A pécsi felnőttbábfesztivál, közönségsikeréről és művészi eredményeiről annak idején beszámoltunk. A nyári színház két játékhelyén művészileg, s részben látogatottságra nézve is, eltérőek a mutatók. A Tettyén (8 előadásnak) kb. 86; a Szabadtéri Táncszínen az Odüsz- szeusznak (4 előadás) 50; a Bál a Savoyban operettnek (8 előadás) 68 százalékos volt a látogatottsága. Mint a számadatok is jelzik: o lecsökkentett bemutatószám — a tavalyi hattal ellentétben az idén csak három da-rabot mutattak be — megnövelte a közönség számát. Csökkent ellenben az össz-bevétel. A tettyei bemutatót (Szentistvánnapi búcsú) két színész kivételével ,,amatőrben" állították színpada. „Hivatásos színészek szerződtetésére kétszer ekkora költségvetés kellett volna" —, hallottam Bagossy Lászlótól, a Pécsi Nyári Színház igazgatójától, akit a rendezvénysorozat jövője felől is megkérdeztünk. — Korábban több ígéret is elhangzott prózával ötvözött eredeti opera komplex-színházi előadására. Ez miért nem valósult meg? — Ismert anyagi okokból — válaszolta. — Jövőre, elképzelések szerint, megpróbáljuk a Borisz Godunovot műsorba állítani. — Általában véve hogyan látja a Pécsi Nyári Színház jövőjét? Megnyugtató a jelenlegi helyzet? — Semmi esetre sem. A nyári színház Pécsett olyan stádiumba érkezett, amikor sürgősen el kell dönteni: megmaradunk ezen az „ahogyan bírjuk, csináljuk" szinten, vagy megpróbálunk elmozdulni valamilyen újabb irányba. S ez nem csak anyagi, hanem koncepcionális kérdés. Vagyis: kérdés, hogy a város vezetői, s ebben illetékes szervei (idegenforgalom, vendéglátás stb.) képesek-e megnyitni a város valamennyi rekeszét abban az irányban, hogy Pécs fesztiválvárossá legyen. Amit mindig is követeltek rajtunk . . . Vagyis előbbre lépni abban, hogy derüljön ki mindenből és mindenhol, hogy itt 3—4 hét alatt történik valami, ami mindenkit érint (ahogyan ez Szegeden évtizedek óta természetes módon érezhető). Az általános propagandát is meg kell javítani. De ehhez önmagában a Pécsi Nyári Színház néhány embere, szűk kis apparátusa kilátástalanul kevés. Az országos propaganda növeléséhez viszont már szeptember— októberben tudnunk kellene: mit játszunk júliusban? A jóváhagyás mechanizmusa azonban ma is csigalassúságú. Február —márciusig is elhúzódik, amikorra az idegenforgalom már régen kialakította a nyárra (Pécsre) szervezett csoportok programját. S ebből változatlanul hiányzik egy-egy előadás a Pécsi Nyári Színházban . . . Valóban ezen a . gyakorlaton kellene túllépni. Hiszen addig, ugyancsák változatlanul, csaknem kizárólag a pécsiek néznek nyári színházat Pécsett... W. E. A. E.
