Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-01 / 209. szám
1985. augusztus 1., csütörtök Dunántúli napió 5 A jövő évben hazánk rendezi a KGST-országok szántóversenyét. A magyar szántómesterek kiválasztására a Magyar Agrártudományi Egyesület válogató verseny- sorozatot hirdetett, melynek technikai lebonyolításával a Bábolnai Iparszerű Kukorica- termelő Közös Vállalatot bízta meg. A nyolc elődöntő egyikére tegnap került sor a Pécs-reménypusztai Termelő- szövetkezet pogányi tábláján. A nemzetközi szabályzaté vetélkedő résztvevői három kategóriában \^— 2—3 vasú, 4—5, és 6 vagy több vasú ekékkel dolgozva — bizonyíthatták tudásukat. Végül is négyen jutottak az augusztus 25-én, a Komáromi Mezőgazdasági Kombinátban rendezendő országos döntőbe. Eredmények: az I. kategóriában: 1. Wenczler Adóm, 2. Kern Ferenc, mindketten a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát dolgozói, az MTZ 80- as traktor nyergében. Magas pontszámaik alapján mindketten továbbjutottak. A II. kategóriában 1. Wirt Antal, a Bólyi MK John Deer traktorával. Ö is jogot nyert a komáromi döntőn való részvételre. 2. Tóth Lajos Fiat- traktorával (majsi tsz), 3. Baches József John Deer traktorával (Bólyi MK). A Ili. kategóriában Krávicz Árpád, a Pécs-reménypusztai Tsz dolgozója győzött Róba-Stei- ger 250-es traktorával, bejutva a komáromi országos döntőbe. 2. Kispál Szilveszter K 701-es gépével (Bólyi MK), 3. Vincze Mihály Rób'a-Stei- ger 245-ös gépével (mágocsi tsz). A Tolna Megyei Tanács különdíját Kakra András, a regölyi tsz dolgozója nyerte. A Baranya Megyei Termelő- szövetkezetek Szövetsége kü- löndíja Krávicz Árpádé. A Pécs-reménypusztai Tsz Fisli Jánosnak adott különdíját. Elődöntő Pécs-Reménypusztán Szántóverseny - szántómesterek Széles körű Sikeres vállalkozás: tsz-vend ég látás A megújult dunaszekcsői halászcsárda Fotó: Erb János Szombattól ismét a régi ízekkel: a dunaszekcsői halászcsárda Óvoda épült Sbafán Ibafán, Csebényben és Hor- váthertelenden több mint ötven fiatal házaspár lakik: újonnan letelepülők és itt születettek egyaránt. Az elmúlt évi falugyűlésen a lakosság felvetette, hogy szükség lenne egy óvodára, mert nem tudnak munkába állni a fiatalasszonyok, nincs kire hagyni a 4—5 éves gyermekeket. A községi közös tanács felmérése szerint majdnem negyven óvodás korú gyermeket és szüleit érintett az óvodahióny. Megindították az akciót: a művelődési ház szomszédságában levő kihasználatlan épület átalakítási terveit Bencsik István, a Szigetvári Városi Tanács építésze készítette el. S alig egy év múlva, idén júniusban, birtokba vehették a környék kisgyermekei az új létesítményt. Az óvoda építési és felszerelési költsége összesen egymil- lió-egyszázezer forintot tett ki. Ebből a Baranya Megyei Tanács kétszázezret, az ibafai ki- lencszázezret állt. A lakosság ötszázezer forint értékű társadalmi munkát végzett: téglahordást, alapozást, falazást, vízvezeték-építést, bádogozást többek között. A szentlászlói tsz asztalosmunkában, konyhafelszerelésben, fuvarban segített, az erdészet a tereprendezéshez biztosított gépeket, az udvari fajátékokhoz pedig anyagot. A Szigetvári Konzervgyár és a Kaposvári DÉLVIÉP játékvásárláshoz adott pénzt. Az egész munka bonyolítója a Miniber Gmk volt, a végösszegből 15 ezer forintot elengedtek, hasonlóan Pécsek József hoboli kőműves kisiparoshoz, aki ötezerrel csökkentette vég- elszámoláskor a számlaösszeget. Tégény Béláné vezető óvónő szerint új óvodát beindítani nagy munka, de nagy öröm is. A kisgyerekek hamar összeszoktak, ezt sok-sok meséléssel, közös játékkal érték el. Szeptembertől kezdik o tematikus foglalkozásokat, ehhez megfelelő segédeszközeik vannak. A berendezés egy része saját gyártmány: így a babakonyha, a „fodrász"-sarok, a bábfal. A kicsinyek közül többen a kinőtt ruhájukba öltöztetik a babákat, mert a szülők kidobás helyett idehozták azokat babaruhaként. A belső falak fehérre meszeltek, száradnia kell az épületnek. Jövőre napsárga alapon jobban érvényesülnek a dekorációk, melyeket szintén a szülők készítettek. Az óvoda bejárata egy az ibafoi pipamúzeuméval. E hét elején tíz nagycsoportos írta be óvodai jelét a múzeum vendégkönyvébe — írásos nyomát hagyva életük első múzeumlátogatásának. L. Cs. K.- Valami újdonságra, különlegességre számíthatunk-e? Balogh Jánostól, a dunaszekcsői halászcsárda üzletvezetőjétől kérdeztem tegnap délelőtt, miközben a népes bizottság az üzembehelyezési eljárás okából járta sorra az új szárny frissen berendezett helyiségeit: konyhát, raktárakat, mosogatókat, mellékhelyiségeket ...- Egyelőre csak gondolkodunk újdonságokon - volt a válasz. - Most a legfontosabb, hogy a régi, jól bevált ízekkel visszahódítsuk a közönséget. A halászcsárdát a révnél a tulajdonos, a dunaszekcsői Duna Gyöngye Termelőszövetkezet tavaly októberben zárta be, s azóta bizony nagyon sok vendég, aki felkészítette a gyomrát a híres dunaszekcsői halászlére, kielégítetlen gyomornedvekkel volt kénytelen továbbmenni. Tegnap délben is így voltak azok, akiket az étteremnek a műszaki eljárás miatt nyitott ajtaja tévesztett meg. Wilhelm József tsz-elnök mondta, hogy 1982-ben vették meg a mohácsi áfésztól a halódó halászcsárdát főleg azért, mert a tsz-nek már rég szüksége volt egy üzemi konyhára és étkezdére. Úgy vélték, hogy az üzemi konyha elkerülhetetlen veszteségét ellensúlyozhatják a jólmenő halászcsárda forgalmával. Az okoskodás helyesnek bizonyult: a forgalmat sikerült megkétszerezni a korábbiakhoz képest. És ekkor kellett bezárni a boltot - bővítés végett. A bővítés csak kisebbrészt vonatkozott a vendégfogadó helyiségekre - 120-ról 200 férőhelyre kívánták növelni azokat —. sokkal inkább a kiszolgáló részre, az új üzemi szárnyra, amelynek a főzőkapacitása a korábbi 200-ról 600 adagra nőtt, korszerű és higiénikus körülmények között. Az AGROBER gondozásában Palásti József dolgozta ki a terveket, a tsz saját kivitelezésben - a szekszárdi TOTÉV közreműködésével - végezte el a munkát a tervezetthez mérten némi késedelemmel. Az új szárny alapozásánál derült ki, hogy csaknem két méter mélységig teljes talajcserét kell végrehajtani. Ez a költségekbe is beleszólt, hiszen a tervezett 4,7 millió helyett 5 millió forint lett a tényleges költség. Az előirányzatból 3,2 millió forintot pályázat útján az Idegenforgalmi Alaptól kaptak. A tsz joggal pályázhatott, hiszen az 56-os út mentén kedvező helyen van a halász- csárda, a forgalmat szinte megállítja, az IBUSZ-szal pedig még külön megállapodása is van erre: a túrabuszok utasai itt kapnak egy program szerinti étkezést. Az üzembehelyezési eljárás eredményes volt; a dunaszekcsői halászcsárda szombattól ismét várja a vendégeket. A nyitó program: lakodalmas vacsora. A régi, jól bevált ízek pedig: dunaszekcsői halászlé, rántott süllő, csukapörkölt, révpalacsinta, s mindezekhez a tsz saját bora. Muzsikál — továbbra is - a megyeszerte híres szekcsői cigányzenekar. H. I. Az első féléves termelési és gazdálkodási eredményeket értékelte tegnapi ülésén a Mecseki Szénbányák pártbizottsága. A testületi ülésre készült jelentés megállapította, hogy a vállalat sem a termelési, sem a vágathajtási feladatait nem teljesítette. A hozzászólók megerősítették: a munkához elsősorban megfelelő feltételeket kell teremteni. A második félévben mindenféleképpen teljesíteni kell a 2 millió 630 ezer tonna szén kitermelését, valamint a vágathajtási tervet. Ez rendkívüli fegyelmet követel mindenkitől, de a népgazdasági érdek, a fogyasztók maradéktalan kielégítése nem tűr további halasztást. A pártbizottsági ülés a jelentést elfogadta. * Kibővített pártbizottsági ülést tartottak tegnap délután Komlón. A városi pártbizottság székházában rendezett tanácskozáson részt vettek a területen működő ipari és mező- gazdasági üzemek vezetői is. A testület Alföldi Jánosnak, az MSZMP Komló Városi Bizottsága titkárának előterjesztésében jelentést hallgatott meg a gazdasági és az életszínvonalpolitikai munka első félévi tapasztalatairól. Mint megállapították, néhány gazdasági egység kivételével, a többség sikeresen teljesítette eddigi feladatait. Pozitív jelenség, hogy az üzemek, gyárak nagy része gyorsan alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. Bár rekord termésre Komló környékén sem lehet számítani, az aratás mégis eredményesnek ígérkezik. * A Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Zrínyi Miklós Katonai Akadémián idén végzett magyar és külföldi tisztek, valamint a külföldi akadémiákon végzett magyar tisztek számára diplomakiosztó ünnepséget rendeztek szerdán a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. Az ünnepségen részt vett Oláh István vezér- ezredes, honvédelmi miniszter, Varga Péter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint Anatolij Gribkov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői törzsének főnöke és Konsztantyin Kocsetov vezérezredes, a hazánkban ideiglenesen- állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka. Jelen volt az állami és társadalmi szervek több vezető képviselője. Simon Sándor vezérőrnagy, az Akadémia parancsnoka mondott beszédet. Ezután felolvasták a honvédelmi miniszter parancsát, majd Oláh István átadta diplomájukat és kitüntetéseket nyújtott át az Akadémia kiváló eredménnyel végzett hallgatóinak, akik közül a miniszter többet soron kívül elő is léptetett. Mit hozott a málomi leletmentés? Megszakítatlan életfolytonosság az őskor óta Sűrűn belakott középkori falu Tovább gazdagodtak a nyáron a málomi leletmentés eredményei. A Janus Pannonius Múzeum munkatársai Kárpáti Gábor régész vezetésével ötszáz méter hosszban és húsz méter szélességben kutatták meg a málomi templomtól délre húzódó sávot, amelyben a közművekej fektetik le a községrendezés céljából. — A terület jóval gazdagabb régészeti leletekben, mint gondoltuk — mondja a régész —, s ezzel arra kapunk igazolást, hogy a Péccsel szemközt húzódó dombsor a Fekete víz déli oldalán mindig lakóhelyül szolgált az embernek. Szórványos őskori leleteket találtunk, majd igen gazdag római kori anyagot. A rómaiak idejéből falusias jellegű, veremházas település nyomai kerültek elő a terület Felső utca felőli végén. A sok római tégla, valamint a jó minőségű kerámiatálak, a terra sigiflaták arra uralnak, hogy villa is állhatott ezen a területen. Barbár, éspedig germán leletek is előkerültek a kutatások folyamán. Kultúrák fedik egymást ezen a területen. A római kori településbe belenyúlik a középkori, amit mély árok vesz körül. Elképzelhető, hogy a Felső utca épületei között is több a középkori eredetű. — Izgalmas kérdést vet fel az itt talált téglameny- nyiség — folytatja Kárpáti Gábor. — Valószínű, hogy itt égették ezeket. A római téglákat aztán a középkori ember is felhasználja gabonavermeinek padlózására, és a téglák adják Mólom középkori templomának egyik fő jellegzetességét is. A málomi kutatások fontos feladata a középkori falu megismerése ezen a helyen. Igen tömött, sűrűn belakott falut talált a kutatás, többször megújított, egymáshoz igen közel álló házakkal, köztük vermekkel. A 16. századból, Pécs török kézre kerülésének időszakából pusztítás nyomai fedezhetők fel Mólom középkori arculatán. A falu azonban tovább él a török alatt, és ezután költözik át a mai Felső utcába. A hazai régészetnek huszonöt év óta programja a középkori magyar falu feltárása, és a málomi leletmentés ehhez a feladathoz járul hozzá a maga eszközeivel. G. O. Egy év alatt megvalósult
