Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-03 / 211. szám
12 Dunántúli napló 1985. augusztus 3., szombat Minden harangok legnagyobbika Kínában már kétezer évvel ezelőtt használták a harangot a vallási szertartásokon. A keresztény egyház a 6. században alkalmazta először o bronzból öntött harangokat Eszak-Afrika templomaiban. A nyugati keresztény világban a 8-9. században terjedt el; a görög-keletieknél a 10. században, 1300 körül kezdődött Olaszországban, a művészi harangöntés. E mesterséget mindig is nagy titokzatosság övezte. Ahhoz, hogy az 1100 Celsius fokra felhevített rézötvözet szép formájú, jó csengésű haranggá váljék, a mestereknek alapos matematikai és fizikai ismeretekre volt szükségük. A moszkvai Kreml egyik érdekessége, a „harangok cárja", a világ legnagyobb harangja, amely azonban soha nem szólalt meg. Az óriásharang 6,14 méter magas, 6,60 méter átmérőjű, súlya több mint 200 tonna. Sok mendemonda kering arról, hogy miképp tört le róla egy 11,5 tonna súlyú darab. Az eset hiteles története az alábbi. A már elkészült harang egy nagy gödörben, gerendákra alapozott vasrácson feküdt. E gödör fölé akarták építeni a harangtornyot, melyet oszlopsoros folyosó kötött volna ösz- sze a Nagy Iván nevű harangtoronnyal. Közben azonban tűz ütött ki. Lángot fogtak az állványzatok és a szomszédos épületek is. Attól tartottak, hogy a harang nem bírja ki a nagy hőmérsékletet és megolvad, ezért vízzel öntözték. Egyszerre hatalmas csattanás hallatszott, és a tűz elmúltával látták, hogy a harangból egy darab letörött. Sok tervet dolgoztak ki a sérült harang kiemelésére, de attól félve, hogy a harang még jobban széttöredezik, ezek közül egyik sem valósult meg. Csak száz évvel később, 1836. májusában fogtak hozzá a harang kiemeléséhez, egy francia építész tervei alapján. A gödör fölé állványzatot építettek, s erős kötelekkel, csörlőkkel 42 perc alatt kiemelték évszázados nyughelyéről a harangóriást. A gödröt azonnal betemették, és ge- rendautat építettek: ezen szállították a „harangok cárját" a már előre elkészített talapzatra, ahol azóta is áll. Képünkön: minden harangok legnagyobbikát láthatjuk jelenlegi kiállítóhelyén. A Szovjetunió kapcsolatai az észak-afrikai országokkal A Szovjetunió 1984. szeptemberében egy 3, egyenként 210 megawattos blokkból álló hőerőmű létesítéséről írt alá szerződést Algériával. Djidjelli közelében erőmű épül, amely a bel la ri vas- és acélkombinátot látja el energiával. El- Hadjariban az idén kezdte meg a termelést egy évi, 540 ezer tonna kapacitású, szovjet gyártmányú dróthengermű. Azzaba közelében, egy horganybánya épült szovjet szakemberek segítségével. Szovjet vállalatok is részt vesznek a Hasi Messaoud és Tinfuje között létesítendő földgázvezeték építésénél. A Szovjetunió által elkészítendő vezetékszakasz hossza 421 kilométer. A Szovjetunió kapcsolata Líbiával igen széles körű, nemcsak a nyersanyag-kitermeléshez nyújt segítséget, hanem a mezőgazdaság és az egészségügy fejlesztéséhez is. Ta- jurában atommagkutató intézet létesült, és a tervek között szerepel egy 800 megawattos atomerőmű is. A szovjet szakemberek részt vesznek a Mi- surata-i vas- és acélkombinát kiépítésében is. Hatéves szünet után, 1983. végén Egyiptommal is normalizálódtak a Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatai. A két ország 1984-85-ben 700 millió dollár fölé .akarja növelni az árucsereforgalmat. Egyiptom főleg pamutfonalat, textíliákat, citrusgyümölcsöket szállít a Szovjetunióba. A szovjet fél ezért gépi berendezéseket, szenet, fát, vegyi anyagokat, újságpapírt, üveget és fagyasztott halat szállít Egyiptomba. Szovjet segítséggel épült az el tabbini cementgyár, és szovjet berendezésekkel dolgoznak a heluani acélkombinátban. A régebbi szovjet beruházások közül a legjelentősebbek közé tartozik az Asszuáni-gát és a Nag Hammad-i alumíniumkohó. Tunéziának a Szovjetunió 1983. októberében 19 millió rubeles hitelt folyósított a vízellátási program megvalósításához. Ved Djumin közelében épül a 70 millió köbméter befogadó képességű víztároló, amely 1500 hektár földterület öntözését teszi lehetővé és biztosítja Bizerta városának vízellátását. Marokkóban, a Szovjetunió meskalai foszfátlelőhely kiaknázásában nyújt segítséget. Marokkó elsősorban műtrágyát és citrusgyü- mölcsöt szállít a Szovjetunióba. Üdülők az elhagyott bányaterületeken Az NDK legfontosabb természeti kincse a barnaszén, amelyet főként külszíni fejtéssel termelnek ki. Ez azonban azt jelenti, hogy hatalmas térségeken, sok kilométer hosz- szan, árkok szabdalják az egykor virágzó termőföldet. A bezárt bányák helyén pedig terméketlen pusztaság, valóságos holdbéli táj marad vissza. Mn törvény kötelezi a bányavállalatokat az elhagyott területek helyreállítására. Az üzemek költségvetésükből nagy összegeket fordítanak a talaj rekultíválására, újrahasznosítására. A hallei Mezőgazdasági Főiskola agrárkutató és növényvédelmi intézetének munkatársai kidolgozták a volt bányaterületek általános hasznosítási tervét. Ennek alapján kezdik meg a talajerő visszapótlását, a talaj vízháztartásának helyreállítását, s a megfelelő növényzet megtelepítését. A volt külszíni fejtések helyén ily módon alakítottak ki üdülőkörzeteket is. 1981 óta a külszíni fejtések évente 4000 hektárt foglalnak el, de ezzel egyidejűleg évente 3400 hektár bezárt bányát ismét visszaadnak a népgazdaságnak. * w Ősi csillagvizsgálók Bolgár tudósok a Rodope hegységben évek óta kutatnak ősi trák emlékek után, hogy teljesebb képet alkothassanak a bolgár föld legrégebbi, ismert lakóinak életéről, akik feltevések szerint az i. e. IV- III. évezredben tűntek fel ezen a vidéken. A Kardzsali Asztronómiai Intézet, a Szófiai Régészeti Múzeum és a Szófiai Egyetem szakértői nemrégiben olyan leletekre bukkantak, amelyek az ősi trák civilizáció magas színvonalára utalnak. Momcsil- grad és Dzsebel környékén, a megalit kultúra több emlékét tárták fel: kőtömbökbe vájt mélyedéseket, síremlékeket, kultikus tárgyakat. Ezek többsége egyáltalán nem primitív, hanem a mai fogalmak szerint is fejlett kultúráról, magas szintű ismeretekről tanúskodik. Tatul település mellett például egy kőtömbbe úgy vájtak vágatokat, hogy a résekbe csak a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején hatolhassanak be a napsugarak. A „Nap-naptártól", alig pár kilométerre kultikus szertartások színhelyét fedezték fel; itt csillagászati jeleket, elliptikus íveket, a négy égtáj pontos jelét vésték kőbe. Ilijszko falu mellett kőbe vésett emberi képmásokat fedeztek fel. Ro- gozcse falunál találták a leg- frisebb megalitikus leletet: kőbe vésett napot, holdat és csillagokat. A feltárt emlékekből bolgár tudósok azt a következtetést vonják le, hogy a bolgár föld ősi lakói nemcsak a mindennapi élet és a földművelés terén voltak magasan civilizáltak, hanem olyan egzakt tudományágakban is ismeretekkel rendelkeztek, mint a csillagászat, és a matematika. AbBOBCltail npaeaa A drogobicsi járási központi kórházban a közelmúltban korszerű idegsebészeti osztály kezdte meg a működését. Az új részleg nyolc kórteremmel, kezelőhelyiséggel, kötözőhely- lyel és funkcionális diagnosztikai kabinettel rendelkezik. Az osztályra telepített, sokoldalú berendezések a legkorszerűbb gyógyászati eljárások alkalmazására nyújtanak lehetősélet. lelenleg a járási központi ázban 14 különböző ósz- 710 betegágy áll a 'sra várók rendelkezé- dezek mellett a vá- 'árás egészségügyi 'c központi orvosi rendelőben, a vegyi és kőolajfeldolgozó vállalatok üzemorvosi egységeiben, a gyermek- kórházban, hét falusi körzeti ambulancián, illetve öt területi kórházban biztosítanak korszerű orvosi ellátást a betegek számára. A drogobicsi városi és járási egészségügyi szakemberek folyamatosan dolgoznak a lakosság orvosi ellátása különböző területeinek további fejlesztésén. CAMBEHCKO flEAO Bulgáriában a vadászok és horgászok szövetségének tevékenysége jelentősen megváltozott. A megye területén működő szervezet nagy súlyt helyez a vadállomány megóvására és ennek érdekében minden szükséges intézkedést megtesznek. A társaság ez évben ünnepli fennállásának 100 éves jubileumát, és ilyenkor visszatekintenek, hogy milyen eredményekkel dolgoztak a felszabadulás utáni években. 1961-ben saját anyagi lehetőségeik felhasználásával Szlivenben létrehozták a vidék első 500 ezer pontyiva- dék-nevelő tavát. 1963-bán Kötélben halgazdaságot létesítettek, egyrészt a halastavak halivadékának utánpótlására, másrészt a friss fogyasztású halállomány szaporítása céljából. 1969-ben Szliven és Nova Zagora környékén lehetőség nyílt fácán és fogoly mesterséges nevelésére. Emellett Zseljo Vojvoda, Tapolcsá- ne, és Gavrailovo községek határában utónevelőfarmokat létesítettek a fácánok és fogRádió Zenés találkozás Ba rtók ta n ítvá nyáva I A ma délelőtti Jó pihenést! szerkesztője, Belénessy Csaba mondja műsoráról: „A VIT- rejtvény mellett egyenesen Moszkvából érkezett VIT-hang- képekkel is szolgálhatunk a hallgatóknak. Munkatársunk, Felső Pál Augsburgból, az eszperantó kongresszus színhelyéről jelentkezik. Persze a kétórás műsor zömét hazai anyagok adják: bemutatjuk Krémemé Michelisz Terézt, a hímesházi termelőszövetkezet 34 éves elnökhelyettesét, aki képviselő és az Elnöki Tanács legfiatalabb tagja; Kovács Imre Orfűről, a Baranyai Triatlon rajtjáról hoz hangképeket. URH-kocsink Gombár Jánossal a városban cirkál majd, A sok jó muzsika közül pedig egyet emelnék ki: zenében és szóban bemutatjuk a nagy nyári „slágergyárost": A Modern Talking együttest. Divertimento — ezt az alcímet viseli a Vasárnapi magazin, melyet Nádor Tamás szerkesztett: A műsor Székely Júliáról szól, aki Bartók Béla tanítványa volt. Zongoraművésznek indult, majd számos nagy sikerű életrajzi regény, rádió- és televíziójáték, valamint dráma írójaként folytatta pályafutását. A zenés találkozás felidézi o zongoraművész—írónő hangszerjátékát, és írásainak, drámájának részleteit is. Hétfőn: 90 perc! Az esti hangos újság elsőszámú eszköze ezúttal is a telefon lesz. Sorra hívják majd a nap híreiért, érdekességeiért Szekszár- dot, Kaposvárt, és Nagykanizsát. A zenei szerkesztő az augusztusi hangversenynaptár érdekességeiről szól, a horgászpercekben pedig egy új tó születéséről hallhatnak. Hírek és 18 órakor a napi eseményösszefoglaló szerepel még a programban. Kedden Hofi Géza ismert dalfelvételei közül forgatnak le néhányat, majd Dán Tibor riportját közvetítik „Színes arcú házak" címmel. A stúdió kaposvári munkatársa a város sétálóutcája arculatának alakulásáról, szépüléséről és a felújító munka nehézségeiről készítette műsorát. Ezután pécsi előadók — Marczis Demeter, Bánky József, valamint a Filharmonikus Zenekar — a bécsi klasszikusok szerzeményeiből játszanak. S azoknak, akik a dzsesszt kedvelik, Bagi István 10 perces összeállítását ajánljuk. Hétközben — ezt a címet viseli a szerdai magazin, amelyben elsősorban nyári témákkal foglalkozik a szerkesztő, Borsos József. A műsorban többek között svájci útibeszómolót hallhatnak és beszélgetést a balatoni fogasokról és fogósokról —• a bogiári mólón. Csütörtökön jelentkezik a Nyugdíjas élet — nyugdíjas évek című műsor. Tiszai László ezúttal olyan nyugdíjasokat keresett meg, akik a nyarat munkával töltik, s ami összeköti őket: mindannyian a szabad levegőn dolgoznak. Kovács Zoltán folytatja szokásos bajai sorozatát melyet most a duna-parti Türr István emlékműről készített. A szerb-horvát nyelvű műsorban hétfőn zenés riportot hallhatnak Siklósi hétköznapok címmel. Szerdán a fiatalok félórája jelentkezik, csütörtökön pedig a Kulturális maaazin. Pénteken Pécsi Kovács József tamburazenekara mutatkozik be a Zenés találka műsorában. A német szerkesztőség hétfőn a bári olvasótáborba látogat, kedden külföldön szerepelt eavütteseinkről hallhatnak összeállítást. Szerdán a Schön- brunni kastélyt mutatja be Fata Márta, pénteken a Mező- aazdasági Híradót közvetítik. Pénteken: 30 perc nyaralókkal, nyaralóknak. Pécsiek, baranyaiak a rádióban 5-én, hétfőn 15.30-kor a Kossuth Rádió Kórusoódium c. műsorában a pécsi Társadalmi ünnepeket Szervező Iroda Er- kel-kórusa is énekel, Kertész Attila vezényletével. 7-én, szerdán 15 órakor kezdődik a Kossuth-adón a Zengjen a muzsika!, melyben a Komlói Pedagóguskórus mar- seille-i útjáról is hallhatunk. 10-én, szombaton 10.30-kor a Petőfi Rádió térzenét sugároz a pécsi sétatérről, a Mecseki Szénbányák Koncert-fúvószenekarát Gyurkó István vezényli. Televízió Klasszikus filmek lyok számára, évi 6000 madár kapacitásával. 1978-ban a szliveni vadászok 22 trófeával vettek részt Bukarestben, mely számukra a legnagyobb külföldi szereplést jelentette, majd ezt követően meghívást kaptak a csehszlovákiai Nyitrán rendezett trófeakiállításra. 1984-ben a Szliven megyei szervezet számára a legjelentősebb eddigi eredményeket könyvelhették el, mivel az „Expo ’84" plovdivi világkiállításon a tagok a leggazdagabb trófeagyűjteménnyel vettek részt - 34 arany-, 44 ezüst- és 42 bronzérmet kaptak. így az országban a második helyet szerezték meg. Befejezés előtt van egy trákiai fogolygazdaság kiépítése, melynek kezdő kapacitása évi 30 ezer madár lesz. Roncs-derbyröl ad közvetítést kedden 18.30-kor a második programban a körzeti tévéműsorban a pécsi stúdió. Kaposváron rendezik most vasárnap, és a munkatársak, Bárány György (rendező), Gombár János (riporter) a budapesti Közlekedési Múzeumban is készítettek néhány érdekes felvételt. A múzeumban láthatók ma már érdekességszámba menő autók a múlt század végétől a harmincas évek közepéig: az érdekességek sorát a deyby eredmény- hirdetéséről adott közvetítés zárja. A jövő hét különösen gazdag lesz filmekben, mégpedig olyanokban, amelyek a filmtörténet valamelyik korszakában különösen jelentős, érdekes volt. Ilyen a Kawalerowicz-sorozatban képernyőre kerülő A fáraó (csütörtök, tv 2„ 21.25), a Szerelmem, Hirosima (péntek, tv 1., 21.05) és ide sorolható a Katharina Blum elvesztett tisztessége is, amely Heinrich Böll regényéből készült 1975-ben (szombat, tv 1., 22.00). S bár A négy páncélos meg a kutya nem tartozik a művészileg értékes alt;otások közé, felhívjuk a gyerekek figyelmét, hogy kedd délelőtt 9.25 órakor megkezdi a sorozat > ismétlését a televízió: a hatvanas évek végén több ifjú korosztályt szórakoztatott ez a kedves film. Akárcsak a Victor Hugo-re- gényből készült Nyomorultak, amelynek számos változata közül most az 1979-ben forgatott olasz-francia variációt láthatjuk. Szerdán (20.00) A Klapka- légió címmel Hajduffy Miklós .tévéfilmjét tűzi műsorra a televízió. A szabadságharc egyik legendás vezérének 1866-os vállalkozásáról szól a történet, amikor Klapka egy csapat katona élén hazatért, hogy újra kezdje a harcot. A hét műsorából felhívjuk a figyelmet még A chip forradalma című sorozatra (I. rész: csütörtök, tv 2„ 17.50) és a szombati sportcsarnokbeli közvetítésre: Leonard Bernstein vezényel Budapesten 20.00-ás kezdettel (második program). G. T. Testu érlap jcaink írják
