Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-28 / 236. szám
e Dunántúlt napló 1985. augusztus 28., szerda Zöldség a kiskertekben Mar a jovo évre termelünk A most vetett növények - a spenót kivételével - már a jövő évet idézik. Az áttelelő növények magvait, az áttelelő fejessalátát, az áttelelő „adventi" kelkáposztát, majd a diósviszlói csúcsos fejeskáposztát és végül a mezei saláta magját vethetjük. A kelkáposzta palántanevelésekor figyelembe kell venni, hogy a gyenge palánták és a túlfejlett palánták egyaránt érzékenyebbek. A palántákat szeptember végétől október közepéig ültetjük állandó helyükre, kb. 40X40 cm-es tenyészterületre. Még az ősszel fejlődésnek indulnak, áttelelnek és már április végén, május elején szedhetőek. Attele- lésük sikerétől függően több-kevesebb veszteségre azonban számítsunk. Ehhez hasonlóan viselkedik a diósviszlói csúcsos káposzta is. Az áttelelö iejessaiátát augusztus végén, szeptember elején vetjük és palántanevelés esetén azokat októberben ültetjük ki állandó helyükre. 25—30 cm sortávolságra. A soron belül a tövek 15 cm-nél ne legyenek távolabb egymástól. A tavaszi fagyok elmúltával az esetleg felfagyott növényeket nyomjuk vissza a talajba és fejtrágyázzuk. Hideg, hótakaró nélküli télen 50 százalékos kipusztulás is lehet. A felfagyás ellen úgy védekezhetünk, hogy soronként 10—15 cm magas bakhátat készítünk és a magot a bakhát északi felére vetjük; fagyás ellen jó, ha a bakhátközöket igen vékonyan lombbal vagy szalmával meghintjük. A mezei avagy madársalátát egyes vidékeken galambbegy salátának neveznek, augusztus végén, szeptember elején kéthetes időközben vethetjük. Naqyon igénytelen, gyors fejlődésű növény. Szénhidrát- és kalóriatartalma nem jelentős, de magasabb, mint n feiessalótáé. Ezenkívül a B(, B, és C-vi- tamin és ásványi só tartalma miatt télen, kora tavasszal jelentős vitaminforrás. Elegendő 10—15 cm-es sortávolságra 1—2 cm mélyen vetni. Alikor szedhető, ha 4-6 levele kifejlődött. Tövétől szedjük. Ha télen is szedni akarjuk, akkor a fagyok beállta előtt melegágyi kereteket (deszkakeret, vagy egyéb anyagból) rakjunk köréje és helyezzük rá vagy melegágyi ablakokat, vaqy duplafóliávaf takarjuk. Esetleg a hó alól is szedhető. A spenótot őszi és korai téli fogyasztásra most vethetjük, szeptember derekától vetve áttelelés után már csak jövőre szedhető. A szeptember elején vetett spenótot - a mezei salátához hasonlóan vetve — takarva egész télen szedhetjük. Az átteléltetésre vetett spenótra március elején fóliaalagutat tehetünk, így korábbi és jó termést szedhetünk. A spenótot akkor szedjük, ha 5-6 lomblevelet már kifejlesztett. A kézi szedést 2—3 alkalommal megismételhetjük. A zöldségnövények öntözéséről továbbra is időszerű gondoskodni. Megbízhatóan kertészkedni csak öntözéssel lehet. Tóth Attila Aligha tűnik túlzásnak, ha őzt állapítom meg, hogy a látogatók körében az egyik legnagyobb sikere a kiállításon a háztáji és a kistermelés bemutatkozásának volt. Ez az érdeklődés szerintem két dologgal magyarázható. Egyrészt egyre növekszik hazánkban azoknak a száma, akik valamilyen módon bekapcsolódtak a háztáji gazdaságok munkájába, vagy a mezőgazdasági kistermelésbe, másrészt a bemutatkozás szépségével. A termelési rendszerek bemutató területe mögött hatalmas betűkkel hívogatta a látogatókat a felirat: Háztáji. A különböző tablók érdekes áttekintést adtak q háztáji és kisegítő gazdaságok elmúlt években bekövetkezett fejlődéséről. Hazánkban másfél millió család foglalkozik kistermeléssel, s a családtagokat is számítva megcáfolhatatlan az a megállapítás, hogy a lakosság fele valamilyen módon érdekelt ebben a tevékenységben. A kistermelők több mint 30 százaléka munkás, több mint 10 százaléka termelőszövetkezeti tag, valamivel kevesebb kettős jövedelmű, csaknem 20 százaléka nem fizikai foglalkozású, több mint negyede nyugdíjas. Mindez egyértelműen azt igazolja, hogy a háztáji és kistermelés nálunk már végképp nem paraszti, hanem össztársadalmi tevékenység. Az 1983-as adatok szerint a kistermelők állították elő a burgonya 71,3, a zöldség 61,8, az étkezési szőlő 76,2, a sertés 56.8, a vágónyúl 97,4, a méz 99.8, a tyúktojás 61 százalékát. Mezőgazdaságunk bruttó termelési értékének egyharma- da, az árutermelésnek 22—23 százaléka a háztájiból, a kistermelésből származik. A kistermelők ezeket az eredményeket hazai körülmények között csak úgy tudták elérni, hogy szoros és sokrétű termelési kapcsolatban állnak a mezőgazdasági nagyüzemekkel, az áfészekkel. A kistermelői állattartás Az OMÉK-on a háztáji udvarban lehetett látni azokat az állatokat, amelyekkel saját választásaik szerint a kistermelők foglalkoznak. Igen sokan érdeklődtek a zagyvarékasi tsz gyönyörű lúd- jai és libanevelési tapasztalatai iránt. A tsz évente egymillió kislibát helyez ki 69 faluba vállalkozó családokhoz, majd a pecsenyelibákat visszavásárolja. A háztáji udvar sertésólját a lajoskomáromi tsz rendezte be. A rendszert a Hungahyb fiazta- tórekesz és a süldőnevelő rekesz szolgálja, öneiető, önitató készülék és a süldőól rácsos padozata könnyíti a munkát. A A szemzés gyümölcstermő növényeink legelterjedtebb és legtökéletesebb szaporítási módja, mert készítéskor csak kis sebzést kell ejteni. Ennek ellenére az alany és a nemes osztódó szövete viszonylag nagy felületen érintkeznek egymással. Gyorsan végezhető, egyszerű az elkészítése és valamennyi szaporítási mód közül a legkevesebb szaporítóanyagot igényel. Az elszaporítani kívánt egye- det gondosan válasszuk ki. Leromlott fajtát, beteg, vírusos egyedet ne használjunk. Nem kevesebb gondot igényel az alany kiválasztása. Ennél azonban nem elegendő tekintettel lenni egészségi állapotára. Figyelembe kell venni a növekedési erélyt is. A kertbarátok szívesen alkalmazzák az intenzív művelésmódokat. Ezek elképzelhetetlenek törpe alanyok nélkül. A faiskolák külön törpe növekedésű alanyokat nem forgalmaznak, ennél fogva beszerzésük körülményes. A kertészetet lelkesen művelőknek 4 háztáji és a kistermelés sikere szarvasmarha bemutatót a du- naszegi tsz vállalta, igazolva, hogy egyszerű, de korszerű környezetben milyen eredményeket lehet elérni. A siker alapja, hogy a tsz hizlalni való állatot és takarmányt biztosít tagjainak. A Környei Mezőgazdasági Kombinát az általa létrehozott nyúltenyésztő gazdasági társulással együtt évente 40 000 tenyésznyulat biztosít a kistermelőknek, ketrecet és tápot is juttat, szaktanácsokat ad. Az ácsai tsz csincsillatenyészetet, háztáji galamb- és baromfitartást mutatott be. Minta kert A Kertészet és Szőlészet c. lap családiház kertjének bemutatója szintén nagy sikert aratott a kiállításon. A kertet Seléndy Szabolcs és Tátimé Rachier Emőke tervei alapján a Pergola Kertészeti GMK építette. A kertben igyekeztek eltérni a terület hagyományos felosztásától (élekért, gazdasági udvar, gyümölcsös, zöldséges). Az elrendezés azt mutatta, hogy a hasznos és szép növények között lehet megfelelő helyet biztosítani a játszadozó gyermekeknek és a pihenő felnőtteknek. A haszon- növények szépek voltak, harmonikus elrendezésben gazdagították a kertet. Az ellenálló szőlő-, zöldség- és gyümölcs- fajták között helyt kaptak olyan régi fajták is, amelyeket a nagyüzemi termesztés háttérbe szorított. A kertet a legkorszerűbb, automatikus öntözéssel szerelték fel, a szivattyút szélkerék működtette. Mesterséges dombot építettek, amely a kert mikroklímáját javítja, a területet védi a zajtól és a portól. Érdekes megoldás volt. hogy a látogatók egy L alakú hídról, szinte karnyújtásnyi távolságból tanulmányozhatták a mintakert minden részletét. Természetesen a szerkesztőség megfelelő szaktanácsadást, szakkönyvek árusítását is megszervezte a bemutató mellett. Biokultúra A kistermelők körében az utóbbi időben nagymértékben megnövekedett az érdeklődés a biokertészkedés iránt. Bemutattak egy dombos zöldségágyat, a hazánkban elsőként bevezetett, többszörösen kipróbált és eredményes biokertészeti módszert. A 150—200 cm átmérőjű domb aljában 55 cm-en gallyak és növényi szárak vannak, ezt 15 cm gyeptégla követi, majd 30 cm korhadó lomb, 5 cm földréteg és 5 cm komposzt következik, az ezen levő 10 cm nedves tőzeget 20—25 cm fedőréteg takarja be. A domb aljában bokorbabot ültettek, ezt sárgarépa, hagyma, sárgarépa, saláta követte. A mintakertben a biológiai szemlélet alapján válogatták össze a növényeket. A vegyes kultúrában talajtakarással, komposztgazdálkodós- sal, bio-tápanyagokkal, erősítő és védő növények ültetésével a vegyszerek használatának minimális csökkentésének lehetőségét mutatták be. Sokan keresték és vásárolták meg a legújabb biofüzeteket is. Kapható volt A biokertészkedés elvei, módszerei, irányzatai, Növénytársitás az ön- gyógyító veteményesben, A bioveteményes társnövényei, a A kaposváriak által készített kocakutrica Biodinamikus szemléletű kertész vagyok és a Biogyógyszerek a gyógyító növények című biofüzet. (Ára darabonként 16 forint.) Sokan vásárolták meg A biokertész kalendáriuma kiadványt (62 forint). A biokertészethez havonta ad tanácsot. Tervrajzok, ajánlások találhatóak az igen szép kivitelű és nyomású kalendáriumban, melyet érdemes megőrizni, hiszen gyakorlati tanácsai minden év azonos hónapjában használhatóak. Kertbarátok A népfrontmozgalom érdeme, hogy a kertbarátokat szervezett mozgalomba fogta össze. Országszerte a különböző megyékben a mozqalom keretében a kistermelők igen szép eredményeket értek el. A kiállításon külön pavilonsorban mutatkozott be az ország valamennyi megyéjének kertbarát mozgalma. Baranyából a mohácsi, komlói és a pécsi kertbarátok mutatkoztak be, sikerrel. Magam is azt láttam, hogy igen sokan jegyezték fel füzeteikbe eqy-egy gyümölcs, zöldség nevét, azok termelési módszereit, állapodtak meg abban, hogy kölcsönösen küldenek egymásnak zöldséqma- gokat, palántákat. Mindez jól seqíti a kistermelői kultúra további fejlődését. Bizonyára a háztáji és a kistermelés kiállítási tapasztalatai nem múlnak el az OMÉK zárása után. írásos publikációkban, tapasztalatcserékben, úiabb kiállításokon, melyekre eddig is több megye, országrész vállalkozott, mind többen megismerkedhetnek azokkal, melyeket ez alkalomból, valamilyen okból, nem volt lehetőségük megtekinteni. Mitzki Ervin bejárat A Kertészet és Szőlészet c. lap mintakertjének térképe Gyümölcstermesztés — azt ajánlom, hogy ősszel vegyenek a faiskolai lerakótokban bármilyen fajtát, de azon az alanyon, amire szükségük van. Azt ősszel eltelepítve a következő év nyarán átszemezhetik az általuk kiválasztott nemes fajtára. A továbbszaporítani kívánt fáról a szemzőhajtásokat úgy szedjük meg, hogy azokról a leveleket azonnal távolítsuk el, úgyhogy 1—1,5 centiméteres levélcsonkot meghagyunk. Legjobb közvetlen a szemzés időpontját megelőzően szedni a szemzőhajtást, de még ebben az esetben is azonnal vizes ruhába vaQy papírba csomagoljuk. Csak kifejlett, ép szemet használjunk fel! A hajtásokon általában az alaphoz közeli és a csúcson levő szemek fejletlenek! Kétféle szemzés ismeretes: a hajtószemzés és az alvó- szemzés. A hajtószemzést akkor végezhetjük, ha már beérett szemet találhatunk a hajtáson (május vége, június). Az ekkor végzett szemzés nemcsak összeforrod, hanem még a készítés évében ki is hajt. Számítanunk kell azonban arra, hogy a tökéletlen beérés mi- ott a tél folyamán elfagynak. Az alvószemzés ideje július második felétől augusztus végéig, szeptember elejéig tart. Ebben az esetben a szemzés évében a szem összeforr az alannyal, de a következő év tavaszán hajt csak ki, ezért a szemtől fejlődő hajtás biztosan jól beérik. Szemezni akkor lehet, amikorszerűen kor az alany „jól adja a héját" - tehát az alany héja jól elválik a fás résztől. Száraz nyarakon tanácsolom, hogy az alanyok talaját alaposan öntözzék be a szemzést megelőző heteken, ez sokat segíthet. Általában gyökérnyakba, de előfordul, hogy korona magasságba szemzőnk. Az alany héján tiszta szemzőkéssel T- alakú bevágást készítünk kb. 2 cm hosszúságban, és a penge végén található tűrővei kissé felhajtjuk a héját. A szemzőhajtásról kb. 2 cm-es héjrésszel vágjuk le a szemet úgy, hogy a szem a szem- pajzs felső harmadában legyen. Igyekezzünk minél kevesebb fás részt hozzávágni, mert az eredést károsan befolyásolja, a farészt legjobb kipattintani, de ez nagy gyakorlatot igényel, mert ha a rügyet tápláló edénynyalábok megszakadnak, okkor a szem Pécsi utcák — híres emberek Rákóczi Nemzetünk nagyjainak néha elénk surranó évfordulói csak csekély lehetőséget nyújtanak történelmünk egy- egy jelentős eseményének megismerésére. Múltunkba oltott jelenünk mégis megköveteli, hogy meghajtsuk a megemlékezés zászlaját azok előtt, akik hősi küzdelmet folytattak népünk szabadságáért. Ezért is tisztelettel emlékezünk II. Rákóczi Ferencre, akinek halála 250., szeptemberben pedig vezérlő fejedelemmé választásának 280. évfordulóját ünnepeljük. Éppen 300 éve annak, hogy 1685-ben Zrínyi Ilona három éven át védte Munkács várát a császári csapatokkal szemben. De nemcsak édesanyja, Zrínyi Ilona, dédanyja, az iskolákat alapító Lorántffy Zsuzsanna is kemény akaratú fejedelemasszony volt. Nagyanyja, az erdélyi fejedelmi házból származó Báthory Zsófia adhatta számára a ke- resztségben a Ferenc név mellé a Lipótot is, a császár iránti hűséges szolgálatot remélve. Nem így történt. Nevelőapja, Thököly Imre, magával viszi a hadjáratokba, s az alig tízéves fiú lóháton tart szemlét a munkácsi védóőrség felett. A vár meghódolása után azonban szinte elrabolják övéitől. Bécsbe viszik azzal a céllal, hogy udvarhű főurat neveljenek belőle. A honi ügyek (az 1697-es hegyaljai felkelés) eleinte nem érdeklik, csak akkor döbben rá küldetésére, midőn megismerkedik Bercsényi Miklóssal, Ung megye főispánjával, aki pontosan tájékoztatja őt a nemesség közhangulatáról, a jobbágyság nehéz életkörülményeiről. 1703 tavaszán a tiszaháti népi kurucsáq küldöttei rátalálnak Rákóczira, és hazahívják. Kibocsátották a Brezáni kiáltványt, és elküldték az egységre hívó ,,Cum Deo pro Patria et Libertate" jelszóval ékesített piros selyemzászlót. Nem feladatunk e helyütt a szerencsés és a kudarcba fulladt harcok, hadi vállalkozások, békealkudozások, külföldi diplomáciai tárgyalások föltárása. A múlt mulasztását kiváló ielenkori történészeink, műfordítóink pótolták: többféle változatban is megjelentették Rákóczi két legfontosabb munkáját: a latin nvelven írt Vallomásokat (Confessiones) és a franciául írt Emlékiratokat (Mémoires). Amikor rodostói számkivetésében 1735. április 8-án meghalt a naqy fejedelem, hű kamarása, Mikes Kelemen, fájdalmasan írja: „Ö szegény árvaságra hagya bennünket ezen az idegen földön. Itt ir- tóztató sírás-rívás vagyon közöttünk. Az Isten vigasztaljon meg minket!" Tóth István dr. elhal. Ha sikerül, csak vékony farészt hozzávágni, akkor ne próbálkozzunk annak kipattintásával! A levágott szempajzsot a T- vágásba óvatosan toljuk be a héj alá, majd a levélnyélnél fogva illesszük be úgy, hogy a szem a T bemetszet felső keresztirányú vágásától 1-1,5 cm-re helyezkedjen el. A kész szemzést kötözzük be óvatosan — legjobb hozzá a raffia vagy az erre a célra gyártott rugalmas fóliacsík - úgy, hogy a szemet a kötésből kihagyjuk. A kötözés rögzít is és védi a szemzést a kirepedéstől. Ha két hét múlva a szempajzs nem ráncos és a levélnyél maradványai kis érintésre is lehullik, biztosak lehetünk, hogy a szemzés összeforrt. Jó, ha télre a szemzést fel- kupacoljuk, de tavasszal korán kell bontani, mert korai felmelegedés esetén alatta a szem toefüledhet. Buzássy Lajos fl szemzes
