Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-28 / 236. szám
1985. augusztus 28., szerda Dunántúli napló 3 Műszaki fejlesztés a kisiparban Az utóbbi három évben javult a kisipari műhelyek műszaki színvonala, mert a kisiparosoknak többféle lehetőségük van modern gépek, korszerű berendezések beszerzésére, üzemeltetésére. Korábban a kisiparosok főként bérelt gépekkel enyhítettek gondjukon, ez a forma azonban mindinkább visszaszorul; mindössze néhány állami vállalat (pl.: az Építőgépgyártó Vállalat, és a Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalat) kölcsönöz kisiparosoknak is nagycrté- kű gépeket, berendezéseket. Keresettek a műszaki ' fejlesztés egyéb formái. A Kisiparosok Országos Szerveze te minden megyében létrehozta a műszaki fejlesztési alapot, amely az egyik fő formája a fejlesztésnek. Az alapba a kisiparosok évente befizetik azt az önként vállalt összeget, melyet fejlesztésre, gépbeszerzésre kívánnak fordítani, s módjuk van arra, hogy az alapból kedvezményes feltételekkel kölcsönt igényeljenek, ha saját tőkéjük kevés. így fordított tavaly csaknem 1400 kisiparos 108 millió forintot modern gépek, eszközök beszerzésére. Az utóbbi időben a vámszabályok is kedvezően hatottak a műszaki fejlesztésre. 1982 óta ugyanis a kisiparosok a tevékenységükhöz szorosan kapcsolódó berendezéseket, eszközöket 5 évenként 200 ezer forint értékhatáron belül kedvezményes vámfeltételekkel hozhatják az országba. Ez az összeg korábban 60 ezer forint volt. Az új vámrendelet megjelenését megelőző évben, vagyis 1981-ben a kisiparosok — belföldi forgalmi értéken számolva — 3,7 millió forintért hoztak Magyar- országra kisgépeket. i 934- ben ez az érték 35 millióra nőtt. A kisgépek mellett nagyértékű eszközök, berendezések beszerzésére is van módjuk a kisiparosoknak. Fz úgy lehetséges, hogy az Országos Takarékpénztár hitelt nyújt a kisiparosoknak műszaki fejlesztésre, gép'fek modern berendezések beszerzésére. Egyre inkább elterjedt módszer egyes külföldi gépek bérlete is. A Kisipari Termeltető Vállalaton keresztül egyre több mester bérel kiváló minőségű külföldi forgácsológépet, speciális műszert, szerszámot, s azt egy idő múlva meg is vásárolja. A KlOSZ-ban elmondták, hogy a jövőben e forma elterjedésével számolnak. A kisiparos műszaki színvonalának fejlesztése továbbra is fontos feladat. Olasz tudós tanulmánya Komlóról A római Bulzoni Kiadó „Társadalom és Tér" sorozatának első kötete „A szocialista város. A magyar példa” La citta socialista ll caso ungherese címmel nemrégiben került ki a nyomdából A könyv szerzője Cián Franco Elia, a Pisai Egyetem politikatu dományi karának szociológus professzora. Az olasz tudós a város és faluszociológia avatott kutatója. Az olasz települések társa dalmi szerkezetéről írott könyvei és tanulmányai nemzetközi szak mai körökben is elismerést váltottak ki. Már csak (l) S százalék A Hőerőmű alatti telepen jobbról a két rothasztó tartály, balról pedig a gáztároló. Fotó: Erb János Üjabb határidő a granulálónak Ügyes kifogás a bíróság előtt Tárgyalás lesz, munka nincs leiki beszélgetések A karrierről (II.) Elia professzor három évvel ezelőtt a magyar—olasz társadalomtudományi napok keretében Pécsett tartott előadást, és ismerkedétt az MTA Dunántúli Tudományos Intézetében folyó területfejlesztési kutatások eredményeivel. Akkori ■konzultációin, majd munkatársainak későbbi adatgyűjtő tanulmányútjainak eredményeit is felhasználva tájékozódott a magyar területi és település- fejlesztési politika eredményeiről és a fejlesztési elképzelésekről. A hatíves, szép kiállítású könyvben — amelynek borítóját Komló központjának színes légifelvétele díszíti — a szerző arra vállalkozott, hogy bemutassa a magyarországi urbanizáció sajátosságon, képet adjon a szocialista városok kialakulásának folyamatáról, tervezési, igazgatási gyakorlatáról, és következtetéseket vonjon le a szocialista városfejlesztés irányításának alapfunkcióiról, fejlődési dilemmáiról. Az előszóban a szerző meleg szavakkal emlékezik Bihari Ottó akadémikusra, akitől e kötet összeállításának az ötlete is származott. A könyvet Elia prrjjesszor Komló & bányásztársadalmának ajánlja. A dolgozat egy külön fejezetében részletesen foglalkozik ugyanis Komló fejlődéstörténetével, a településfejlesztés, tervezés és irányítás helyi tapasztalataival. A munka első fejezetében az urbanizáció és a területi politika magyarországi alakulásának sajátosságairól olvashatunk. A szocialista gazdaságfejlesztés különböző korszakainak a településfejlesztésre gyakorolt hatásairól és a magyar településigazgatás rendszeréről ad a szerző rövid áttekintést. A második fejezetben nyolc magyar szocialista város fejlődésének elemzése következik. A szerző bemutatja azt az utat, amelyet a települések a szocialista iparosítás következtében megtettek, jelentéktelen falvakból modern . infrastruktúrával rendelkező kisvagy középvárosokká váltak. „A szén városa" címmel a harmadik fejezetben a komlói tapasztalatot adja közre Elia professzor. Széles körű adatbázis segítségével, a városról megjelent írásos dokumentumokra támaszkodva ismerteti a település történetét, a bányászat fejlődését, az 50-es évek városfejlesztési eredményeit. Részletesen elemzi Komló népességének és foglalkoztatottjainak szerkezetét, az adatokat az általános Baranya megyei helyzetképpel hasonlítja • össze. Áttekintést ad a legfontosabb gazdasági ágazat, a bányászat termelési eredményeiről, valamint a bányaüzemek hozzájárulásával épült szociális-kulturális létesítményekről. Részletesen elemzi a város lakásviszonyait, infrastrukturális ellátottságát, majd röviden, kissé elnagyoltan a város hatalmi viszonyait tekinti át. A negyedik fejezetben a szerző a magyar és általában a szocialista urbanizáció egyik problematikus területéről, a lakáskörülményekről és a lakásgazdálkodásról értekezik. A társadalomkutató biztos kezével állítja sorba a mennyiségi fejlődés, a hiánygazdálkodás és a minőségi lemaradás argumentumait. Az ezekből levont következtetései azonban vitathatók. Egyrészt azért, mert az előbbi metszetek kölcsönhatásainak mozgását egy idealisztikus szocializmus képhez viszonyítja, mésrészt azért, mert — bizonyára az idegen nyelven elérhető irodalmi források híján — kevés szó esik a lakásgazdálkodásunk megreformálására tett átfogó intézkedésekről. A mértékadó szakirodalom hiánya érződik a városok hatalmi-politikai irányítási viszo- szonyait tárgyaló utolsó fejezet konklúzióinak megfogalmazásában is. Az egyoldalú ismeretanyag miatt homályos a kép a várospolitika alakításában részt vevő szervek működéséről, leegyszerűsített sémákat kap az olvasó a bonyolult társadalmi-politikai folyamatok eddigi fejlődésének bemutatása és a továbbfejlesztésükre született elképzelések ismertetése helyett. A polgári politikatudomány módszertani sajátosságaiból fakadó gondolkodásmódon azonban felülkerekednek a kötet adatokkal is igazolt tényei. Az olasz társadalomtudós végül is alapvetően tárgy- szerűségre törekvő, korrekt munkában foglalta össze a magyar terület- és -városfejlesztés szocialista, korszakának tanulmányozása során nyert kutatási eredményeit. A hazai területi fejlődés alaposabb ismerete jogán a szocialista területi politika némely kérdéséről vallott nézeteit persze vitatnunk kell. Ehhez viszont az is szükséges — s ez nem csupán a konkrét könyv kapcsán megfogalmazható tanulság —, hogy fokozzuk a. területi folyamatok kutatásában elért marxista társadalomtudományos eredmények nemzetközi népszerűsítését. dr. Horváth Gyula Lassan-lassan úgy tűnhet: rögeszmeszerűen kérdezünk rá a Pécsi Vízműnél a szennyvíziszap-granulálóra: készen van-e? Fontosságot enne1: azért tulajdonítunk, mert egyike a város levegőjét rontó bűzforrásoknak a Tüskésréti úton levő rothasztó, s ameddig ezeket zárttá nem teszik, a forrás „bugyog". . . Másrészt érdekes azért is, mert a létesítmény befejezése után a szennyvíziszap-granulátum készítésével értékes talajerőjavítóhoz juthat a mezőgazdaság. Több szempontból sem mindegy tehát: mikor készült el a kivitelező, a BVG. Hovatovább azonban ez egészben a határidők jelentik az érdekességet: ma már any- nyiadiknál tartunk, hogy csak hosszas utánnyomozás deríthetné ki a pontos számot. Mindenesetté e nyáron is vo*lt vagy három, s ezek betartásában joggal bízott — ha némi óvatossággal is tapasztalatai birtokában — Solti Dezső, a Pécsi Vízmű igazgatója. Mégpedig azért, mert a létesítmény készültségi foka - hogy kissé hivatalos ízű megjelölést használjunk - 95 százalékos, a még visszalevő 5 százalék- vélhetnénk — síóra sem érdemes. Csakhogy — hallottuk most Solti Dezsőtől -, ha a 95 százalék elkészítéséhez 20 hónap kellett, ‘ pkkor valóban furcsa, hogy az 5-höz 10-12, vagy esetleg még több. Éppen tegnap ment egy telex a Vízműtől a BVG-hez: Mikor tesznek pontot a szennyvíziszap-granuláló végére, azaz mondják ■meg az utolsó - és valóban reális - határidőt. Mert májusban úgy volt, hogy júliusra, júliusban, hogy augusztus végére elkészülnek - ez volt az indoka tegnapi érdeklődésünknek —, most azonban már szeptember került szóba. Mindenesetre a Vízmű perelt a Gazdasági Bíróságnál — ahol a BVG azt panaszolta: miért a vállalót indított „egyenes ágon" eljárást, miért nem a munka szervezését végző beruházási vállalat? Kifogása ügyes volt, a pert elnapolták. . . Ugyancsak szeptemberre, s abban biztosak is lehetünk, hogy az új tárgyalás mikor lesz, ám a granuláió befejezésének határideje továbbra is a felhőkbe — stílszerűen: bűzfelhőkbe - veszik. A hagyományos, közvetlenül a tanítási órákon felhasználható iskolatelevíziós műsorok mellett változatosabb, több korosztálynak egyaránt szóló programot, a tananyagot kiegészítő, az általános műveltség bővítésére is alkalmas ismeretterjesztő összeállítást és sorozatot sugároz az iskolatelevízió az új tanévben. Az immár 21. esztendejébe lépő iskolatévé - amely évente mintegy 20 ezer percben sugároz műsort a különböző iskolás osztályok számára — adásaival nemcsak a délelőtti műsoridőben, hanem a délutáni órákban is többször találkozhatnak majd a nézők. Október 18-án indul a szer- • kesztőség új sorozata, a Mesterségek története. Az ötrészes adás a legősibb anyagok, így Az előző részben áttekintettünk néhány fontos szempontot, melyek segíthetik egy sikeres életpálya megvalósítását. Szó esett a munkavállalás első lépéséről, a beilleszkedésről, kommunikációról, munkatársi kapcsolatokról, a problémameg. oldó magatartásról és a konfliktuskezelésről. Ezennel megfontolásra ajánlanék bizonyos gondolatokat, észrevételeket, megfigyeléseket az érzelmek, indulatok kifejezé- sérőf, az önérvényesítő magatartásról és a vezetői ügyességről. Lássuk hát, miként jellemezhetők a csiszolt, társaik által is elismert, támogatott sikeres emberek ! AZ ÉRZELMEK, INDULATOK KIFEJEZÉSE • Odafigyel érzelmeire, indulataira, pontosan azonosítja azokat. Igyekszik úgy kifejezni őket, hogy az előrevigye a dolgokat. • Dühét, haragját is úgy fejezi ki, hogy azzal lehetőleg tisztázza a helyzetet, ahelyett, hogy olajat öntene vele a tűzre: — Nevén nevezi az indulatot Pl. „Megalázó, számomra, hogy . . ." —■ Elmondja, mi a sejtése, mit gondol a másik. Pl. „Azt gondolom, azért haragszol rám, mert.. — Tisztázza a helyzetet, ill. rákérdez a megoldásra. — Reménytelen helyzetben megosztja érzelmeit megértő munkatársaival, barátaival. (Akkor sem „nyeli 1e".) • A jelenre vonatkozó érzelmekre figyel. Nem hánytorgat- ja fel a múltat, • Adott esetben nem a teljes személyiségét utasítja el a másiknak, hanem csupán a konkrét megnyilvol.nulrását. Pl. nemigen fogalmaz így: „Ki nem állhatlak!", inkább így: „Ha folyton a szavamba vágsz, az szörnyen bosszant engem!". • Igyekszik tisztázni az elfojtott, ki nem mondott indulatokat (pl. „Úgy érzem, haragszol rám valamiért! Beszéljük meg I”). • Zavaros helyzetekben csak azokat az indulatokat veszi magára, melyek ténylegesen neki szólnak. • Nem törekszik arra, hogy mindig mindenki szeresse. Tud nemet mondani, adott esetben vállalja az összeütközéseket. (A csendes, mindig udvarias, túlságosan elfogadó emberek korán halnak.) • Képes kontrollálni indulatait. Tisztában van azzal, hogy kevés főnök tűri el megtorlás nélkül a nyílt haragot. ONÉRVÉNYESITÖ MAGATARTÁS • Nem hencegve, de időn- ként tudatja teljesítményeit munkatársaival, főnökeivel. Kudarcairól is beszámol. • Kiáll jogaiért, de nem nyers, sértő, ellenséges modorban. • Nem hagyja, hogy munkatársai belelovalják ellenséges támadásba főnökei ellen. a fa, az agyag, a fém megmunkálásáról, a textil és a papir készítésérőTT a különböző anyagok mestereiről, a kihaló- félben lévő mesterségek műhelytitkairól szól. November 26-án délután kerül képernyőre az iskolatelevízió másik új sorozata, a Képek a világgazdaságból. A műsor — amelynek vezetője Chrudi- nák Alajos, közreműködő szakértője pedig Kalmár György lesz -, a földrajri ismeretek mellett geopolitikai, gazdaság- politikai és történelmi, szempontból vizsgál majd meg egy-egy területet, illetve kérdéskört. Nemcsak az iskolások, hanem a felnőj nézők érdeklődésére is számot tarthat majd az ITV-nek a Szovjetunióban for• Nem kezd szorongani, ha a felettesének rossz napja van. • Mindenkor betartja a „szolgálati utat”. • Nem vonakodik a nyilvános szerepléstől, ha fontos mondanivalója van. VEZETŐI ÜGYESSÉG • Csak olyan vezetői pozíciót vállal el, amihez ténylegesen megvan a „fedezete”: szakmailag és/vagy szervezésben rendkívül ügyes, méltán elismert. • Jó ítélőképességgel rendelkezik, felelősségteljes, kezdeményező. Mer hagyatkozni megsejtőképességére, fantáziájára, mindazonáltal „földönjáró”. Magas energiaszinttel rendelkezik. • Gondolkodása rugalmas, gyakran próbálkozik újszerű, eredeti megközelítésekkel, megoldásokkal. Társaitól is szívesen fogadja azokat. Hosszú távra tervez, széles látókörű. • Önbizalma erős, nem igényli, hogy hízelgők támogassák. • Igyekszik megfelelő felelősségérzetet, együttműködőkészséget, összetartozást, szakmai önérzetet kialakítani munkatársaiban. • Átlátja csoportja rejtett erőviszonyait, s lehetőség szerint ehhez igazítja a hivatalos rangsort. • Érzékeny beosztottai problémáira, közérzetére. Jó érzékkel kezeli a személyi súrlódásokat. Nem ritkán finom humorral oldja a' feszültségeket. Csak azon ritka esetekben apáskodó, ill. anyáskodó, amikor az igazán indokolt. Beosztottait partnernek tekinti. Ez nem gátolja öt abban, hogy határozott utasításokat is tudjon adni. Harcol érdekeikért. • Presztizsféltés nélkül figyelembe veszi munkatársai véleményét, ötleteit. Bárkitől, bármikor képes tanulni. • Tévedéseit nem háritja másokra. Tanul belőlük. • Nehezen lehet rászedni, becsapni. • Odafigyel beosztottai munkájára. Megelégedését, elismerését legalább olyan gyakran közli, mint kifogásait. Megértő, de nem elnéző. • Feletteseivel együttműködő. VALAMI EGÉSZEN MÁS Tudom, nem csupán így lehet egyengetni egy karriert. Borpincei haverkodással, protekcióval, nagy pénzekkel, mások ötleteinek elorzásával, a ve- télytársak kikészítésével, félre- állításával is lehetséges fontos pozíciókba jutni. Ám ez ritkán jár az érintett társak megelégedésével, jóérzésével. Azt sem gondolom persze, hogy ténylegesen létezne olyan „szuperember", aki a fentebb leírt tulajdonságok, képességek mindegyikével rendelkezne, mégis meggyőződésem, minél inkább közelít valaki ezekhez, annál inkább valószínű, hogy jól érzi magát a világban, s nem keseríti mások életét. Rácz Lajos (Városi Idegbeteggondozó Intézet) gatott két filmtörténeti műsora. Az Eizenstein vágója című alkotás a nagy filmrendező ma is élő munkatársával készült, s a portrét kiegészítik majd Magyarországon mén nem látott egykori filmbetétek is. A Gera- szimov és Tolsztoj című film a híres rendezőről és színészről szól, és a Tolsztoj életét felelevenítő filmjének forgatása közben készült. Az iskolatévé népszerű számítástechnikai sorozata, a Tv- BASIC ismétlése és a Mi és a számítógép című magazinműsor folytatása mellett újabb számítástechnikai műsorral bővül az ITV programja: A számítástechnikai alkalmazások című sorozat azt mutatja be, hogy különböző' témakörökben hogyan lehet felhasználni az új technikát. M. A. Az Iskolatelevízió új műsora