Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-24 / 231. szám

Jövőre Magyarországon rendezik meg a rák-világkongresszust Őszintén a rákról A megelőzésben legfontosabb a tiszta levegő Központi program a szervezett szűrésre Tíz beteg közül ötöt meg tudnak gyógyítani Uj módszer a lézerterápia Beszélgetés Eckhardt Sándor professzorral A közelmúltban zajlott le Bu­dapesten az Európai Rákkuta­tó Intézetek Szervezetének ülé­se, huszonhét európai ország rákkutató és gyógyító intézetei vezetőinek részvételével. Fon­tos előkészítő ülés volt a bu­dapesti, ugyanis Magyarország lesz a házigazdája a jövőre, 1986 augusztusában sorra kerü­lő világkongresszusnak, melyet négyévenként rendez meg a genfi központban székelő Nem­zetközi Rákunió. A témájában és létszámá­ban is (mintegy hétezer fő részvételére számítanak) hatal­mas méretű kongresszust ed­dig minden alkalommal vala­melyik nagy országban tartot­ták. Volt már Moszkva □ hely­szín (1962-ben), a legutóbbi ülést pedig az USA Seattle ne­vű városában rendezték. Ilyen kis országban, mint Magyarország, még nem ke­rült sor a Nemzetközi Rákunió kongresszusára, s ez minden­képpen azt jelenti, hogy ha­zánk eredményei elismertek a rák kutatásában, gyógyításá­ban, de talán mindenekelőtt a megelőzésben, a szűrések rendszerének kialakításában. Az előkészítő tanácskozás után — s jó esztendővel a nagy kongresszus előtt - kerestük fel dr. Eckhardt Sándor profesz- szort, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatóját. \- Ha a rákról beszélünk, mit tart olvasóink számára a legfontosabb mondaniva­lónak?- Nemcsak az olvasó számá­ra, de az egész betegség elle­ni küzdelemben a legfonto­sabbnak a megelőzést tartom. A rákot sokan afféle istencsa­pásnak fogják fel, s az esetek kisebb hányadában valóban tehetetlenek vagyunk, de a na­gyobb hányad megelőzhető lenne. A megelőzésben a leg­fontosabb a tiszta levegő. Itt szó van a légkör tisztaságáról is, az ipari szennyeződésről, a közlekedési eszközök okozta ki­pufogógáz-szennyezésekről, de még ezeknél is közvetlenebb az egyén szerepe. Ma már vi­lágszerte bizonyított — erről a kongresszuson is sok szó esik majd -, hogy a rákbetegségek egyharmadáért — ez óriási szám — a dohányzás a felelős. Ez még nagyobb arányban bi­zonyítható a tüdő- és a gége­rákoknál, és újabban kiderült, hogy a hólyagrákoknál is. És idesorolnám a mértéktelen al­koholfogyasztást is. A különbö­ző fekélybetegségek, gyulladá­sok az emésztőcsatorna egész vonulatában gyakran az erős alkoholfogyasztás következmé­nyei. Az alkohol maró hatása sebeket, fekélyt idéz elő, és ezek a sebek, fekélyek hajla­mosak az elrákosodásra. Külö­nösen gyakori ez a gyomor, a máj, a vastagbél rákos beteg­ségeinél. És itt említeném meg az egyéni higiénét, tisztaságot is. Sokkal gyakoribb a rákbe­tegség a szájüregben azoknál, akik nem tartották rendben fogazatukat, akik mit sem tö­rődtek egy-egy kis belső, ma­kacs szájsebükkel. Ha ehhez még a tömény szesz irritáló hatása is hozzájárul, akkor még nagyobb a veszély. Ugyanez vonatkozik az általá­nos testi higiénére, a végbél . HÉTVÉGE és környékének tisztán tartásá­ra, és nem utolsósorban a sze­xuális higiénére, amelynek hiá­nya nemcsak nemibetegség, hanem daganatos betegséghez vezető gyulladások és fekélyek előidézője, kiváltója is lehet.- Ön eddig a nagyon fon­tos, az életmóddal összefüg­gő megelőzésről beszélt. Is­meretes egy másik mód: a szűrések. Ebben hol tartunk Magyarországon ?- Bár mi minden fórumon az előbbre lépésért harcolunk, és sok tekintetben elégedetle­nek vagyunk az eddigi .lehe­tőségekkel, mégis el kell ismer­ni, az utóbbi évtizedben jelen­tős haladás történt. Ezt nem­zetközileg is elismerik. Nem véletlen, hogy az ENSZ Egész­ségügyi Világszervezete a ma­gyar Országos Onkológiai In­tézettel kötött szerződést a rákszűrések tapasztalatainak terjesztése érdekében. Mi is történt eddig valójá­ban? Magyarországon 1973 óta van központi program szer­vezett szűrésre. Meg kell je­gyeznem, hogy a néhány gaz­daságilag igen fejlett tőkés or­szág — például Svájc és Svéd­ország — mellett a szocialista országok közül csak az NDK- nak van hasonló átfogó szűré­si programja. Mi elsősorban a méhnyak- rák-szűrésekre koncentráltunk, nemcsak azért, mert ez okozta a legtöbb tragédiát, hanem mert ez valóban idejekorán felismerhető. Magyarországon jelenleg kétmilliónál több 20- 65 éves nő él. Ezt a korosztályt tartjuk fontosnak méhnyakrák­szűrés szempontjából. 1973- ban 44 ezer nő vett részt ilyen szűrésen, 1984-ben több mint egymillió. Még fontosabb egy jnásik szám: 1973-ban 70 olyan nőt találtak a szűrések alkal­mával, akiknél még semmi tü­net nem mutatkozott,, úgyne/e- zett rákmegelőző állapotban volt a méhnyakuk, vagy rákjuk egészen kezdeti szakaszban volt, tehát egyszerűen és töké­letesen gyógyíthattuk őket. Ez­zel szemben tavaly már ezer­egyszáz ilyen állapotban lévő nőt sikerült felfedezni a szűré­sek alkalmával. Természetesen az lenne a jó, ha évente egy­szer minden 20 és 65 év közö;- ti nő elmenne rákszűrésre. Kö­telezővé ezt néhány év múlva tehetjük, ha elegendő szűrés­re alkalmas szakembert sikerül kiképezni. De addig is, ha va­laki önmaga szándékából el­megy, a helyi nőgyógyászati rendelésen vagy onkológiai szűrőállomáson fogadni tud­ják.- Mi a helyzet az emlő­rákszűrésekkel?- Van, ahol a méhnyakrák­szűrés alkalmával az orvos az emlőt is megtapintja, de ez nem elég. Én minden nőnek azt tanácsolnám, hogy napon­ta a mosakodásnál, de leg­alább havonta egyszer alapo­san tapintsa át a saját mel­lét, és ha bármilyen keménye- dést, kis csomót észlel, azon­nal menjen orvoshoz.- Szűrésnél mindig a nő- gyógyászati jellegű szűrések­re gondolunk. Lehet-e más rákbetegséget is kiszűrni?- A rákbetegségek mintegy 60 százaléka szűrhető. Csak néhány példát említenék. Ma már elértük, hogy a legtöbb fogorvos nemcsak a beteg fo­gat kezeli, hanem amikor amúgyis belenéz a szájba, s ott rendellenességet lát, el­küldi a betegét az onkológiá­ra. A belgyógyászokat arra ok­tatjuk, kérjük, hogy ha a beteg előttük levetkőzik, nézzék meg, nincs-e bőrrákra gyanús elvál­tozás a testén. De valójában szűrhető a gyomor- vagy a vastagbélrák is, amennyiben vérzik. A közelmúltban Ma­gyarországon 70 ezer próba­szűrést végeztünk. Ez egyszerű székletvizsgálattal, laboratóri­umban megoldható. Ha ugyan­is akárcsak mikroszkopikus vér van a székletben, az utal­hat az emésztőcsatorna korai, tehát gyógyítható rákos álla­potára. A hetvenezer szűrés so­rán 600 olyan beteget talál­tunk, akinek mikroszkopikus vérzése volt. Közülük huszon­hatnak volt tünetmentes, ki­csiny rákja, vagy olyan polip­ja, amiből rák fejlődik ki. Sza­mos nem daganatos betegsé­get (fekély, gyulladás) is ész­leltünk. Ugyancsak szűrhető a végbéldaganat és a prosztata­rák is. Tény, hogy hatvan év felett minden második férfinek megnagyobbodik a prosztatá­ja. Azt eldönteni, hogy ez kó- ros-e, az orvos feladata. — Beszéljünk a gyógyítás­ról is. Milyen eredményeket értünk ef a rákbetegség gyó gyitásában?- Sajnos nincs egyfajta rák­betegség. Ma már tudja az orvostudomány, hogy olyan csodaszer nem születhet, ami­vel minden rákbetegség meg­előzhető vagy gyógyítható. En­nek ellenére nagyot léptünk előre azoknak a rákbetegsé­geknek a gyógyításában, ami a nem szűrhető negyven szá­zalékba sorolható. S ezek kö­zül néhány újdonságot meg­említek. Üj módszer a lézerte­rápia. A kisebb, könnyen hoz­záférhető rákos daganatok gyógyításában szép eredmé­nyeink vannak a lézersugár­zással. Még gégerákokat is tudunk ezzel kezelni, ha a hangszalagon helyezkedik el a daganat. Intézetünkben né­hány hete működik egy lineá­ris gyorsító, amely egy számí­tógép segítségével adja meg a sugárzás optimális dózisát, amely úgy gyógyítja a beteg részt, hogy közben nem ron­csolja körülötte az egészséges szöveteket. Húsz évvel ezelőtt minden gyerek meghalt, aki leukémiát - köznyelven várrá­kot vagy csontvelőrákot - ka­pott. Tíz évvel ezelőtt is még csak 20 százalék volt a gyó­gyultak aránya, ma már ötven százalékos gyógyulásról szá­molhatunk be és remélhető, hogy ez az arány még maga­sabb lesz. — Befejezésül mondana néhány jellemző, átfogó számadatot? A rákbetegség gyógyítása szempontjából legfejlettebb or­szágokban ma tíz rákbeteg kö­zül hatot tudnak meggyógyíta­ni. Mi, Magyarországon ötöt, és ez nem rossz arány. Azért ötöt, mert a betegek, sajnos nem jelentkeznek időben or­vosnál. Ezzel együtt még saj­nos igen sokan halnak meg rákbetegségben (köztük olya­nok is, akiknél idejekorán fel­ismerhető és gyógyítható lett volna a betegség). Évente 26- 27 ezer halálos áldozata van Magyarországon a rákbeteg­ségeknek. Ezt a számot kell to­vább csökkentenünk megelő­zéssel, szűréssel, gyógyítással. Ez a munkánk, a hivatásunk. Sárdi Mária Megjelent a Statisztikai Évkönyv A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Statisztikai Évkönyv, amely több évtizedre visszamenően a számok tükrében mutatja be hazánk társadalmi, gazdasági szerkezetét, a lakosság életkö­rülményeit. A népmozgalmi adatok sze­rint az országnak 1985. január elsején 10 657 400 lakosa volt, a Iclekszám 6 év alatt 52 100- zal csökkent. Tavaly 21 350-nel többen haltak meg. mint ahá­nyon születtek. Az elmúlt év­ben folytatódott az élve szüle­tések számának csökkenése, de a visszaesés már nem volt olyan nagymértékű, mint a korábbi esztendőkben. 1980- ban 148 673, 1983-ban 127 258, tavaly pedig 125 359 csecsemő született. 1339 esetben kettős, 13 esetben hármas és egyszer négyes ikrek születtek. A leg­több nő 25—29 éves korában szült, ugyanakkor egy év alatt 2440-ról 2709-re növekedett a tizenhét esztendősnél fiata­labb anyák száma. A férfiak és nők aránya any- nyibon változott, hogy némileg tovább fokozódott a nők túl­súlya. 1985. január elsején a lakosság 48,3 százaléka volt férfi és 51,7 százaléka nő. Az országban ezer férfire 1070 nő jut. A városlakók száma to­vább gyarapodott: jelenleg Budapesten él az ország la­kosságának 19,4, a vidéki vá­rosokban 37, a községekben 43,6 százaléka. Az utóbbi két esztendőben a férfiak és a nők — legalábbis a statisztika szerint - nehe­zebben szánták rá magukat a házasságkötésre, mint koráb­ban. A nőtlenek és hajadonok aránya ebben az időszakban 17,8 százalékról 18,3 százalék­ra emelkedett. Az elmúlt ne­gyedszázadban tavaly járultak legkevesebben az anyakönyv­vezetők elé: az 1960-as évi 88 566-tal szemben csak 74 951 házasságot kötöttek. így is több volt a válás, 1984-ben 28 711 házasságot bontottak fel, míg 1960-ban csak 16 590- et. A legtöbben 5-9 évi együtt- lét után válnak el. Hazánkban 1984-ben 70 432 lakás épült és 13 569 szűnt meg. Az új otthonok 55,8 szá­zaléka három- vagy több szo­bás, az egyszobások aránya 38,3 százalék. Az elmúlt évben 105 000 lakást kapcsoltak be a vezetékes vízhálózatba, 45 000-et pedig a közcsatorna­hálózatba. A gázt 55 ezer, a távfűtést csaknem 24 ezer la­kásba vezették be. Több a személygépkocsi, számuk meghaladja az 1,3 milliót. Útjainkon legtöbb - 397 464 — a Zsiguli, ezt köve­tik a Trabantok, a Wartburgok és a Skodák. Javultak az egészségügyi el­látás feltételei, a kórházi ágyak száma 100 277, az előző évinél 1214-gyel több. Az or­szág 34 315 orvosa közül 21 792-ten vidéken, 12 523-an a fővárosban tevékenykedtek. A keresők közül naponta át­lagosan 252 ezren voltak táp­pénzen, hatezerrel kevesebben mint az előző esztendőben. A közművelődés adatai sze­rint 9128 könyvet adtak ki, 1528-cal többet mint 1983-ban. A mozik tavaly is 193 filmet mutattak be, ugyanannyit, mint az előző évben. Ezeket a fil­meket 71 millióan nézték meg, vagyis kétmillióval több volt a mozilátogató az 1983. évi­nél. A színházakban 644 dara­bot játszottak 12 834 előadá­son, csaknem hatmillió néző előtt. Tavaly 892 ezerrel keve­sebb hanglemez, ugyanakkor 810 ezerrel több műsoros ka­zetta került forgalomba, mint egy évvel korábban. A televí­zióelőfizetők száma 31 ezerrel gyarapodott, s elérte a 2 mil­lió 895 ezret. A mágocsi otthonvezető A nevetését már az udvaron hallani. Kevesen tudnak olyan jóízűen, csengőn kacagni, mint ő. A társalgóban ül a napközi lakóinak gyűrűjében, miköz­ben a balatoni közös nyaralás emlékeit idézi. — Zálogosdit játszottunk és meghívtuk a szomszéd üdülő­ből a kiskatonákat - meséli Vicza Antalné, a mágocsi idő­sek napközi otthonának veze­tője. - Játszott a parancsno­kuk is. Amikor a zálogok ki­váltására került sor, az épp soronlévönek békaugrásban kellett végigügetnie a szobát, hát mit tesz a véletlen — ka­csint a többiekre - hát pont a parancsnok zálogja akadt a kezünkbe. Vette a lapot, ne­vetve teljesítette a feladatot, de azt látni kellett volna, hogy derültek a kiskatonák. A sok közös, kellemes em­léket, élményt naphosszat le­hetne náluk hallgatni. Elég ki­nyitni a fényképalbumokat és minden felvételről eszükbe jut valami. A névnapi, karácsonyi ünnepeket, kirándulásokat megörökítő képek között üd­vözlő lapok is sorakoznak. — Ezeket a mosonmagyaró­vári kötöttárugyár egyik szo­cialista brigádja küldte ne­künk — magyarázza Viczáné. — Akármerre járnak, mindig gon­dolnak ránk, pedig még so­sem találkoztunk. Telefonon viszont jópúrszor beszéltek és rendszeresen le­veleznek. Azóta, hogy Viczáné megírta nekik: az otthon la­kói gyönyörűen kézimunkáz­nak, s örülnének, ha marodé* fonalat kaphatnának tőlük. A fekete-fehér televíziót pedig a Videoton gyártól kapták még a napközi nyitásakor. Akkori­ban örültek, hogy egyáltalán van helyük, ahol összejöhet­nek, ahol ellátják őket A leg­szükségesebb berendezést ugyan megvették nekik, de té­vére már nem futotta. Ezért ír­tak a gyámok, gondolván, hogy segít rajtuk. Ma már azért más a hely­zet. öt évvel ezelőtt, amikor bővült az ÖNO, már a saját pénzükből vásároltak szőnye­geket, függönyöket, s úgy vi­gyáznak rájuk, mint a saját­jukra. A kertet is a maguké­nak tekintik. Rózsikéval - mert az otthon lakói csak ígv hív­ják - az élen mindig azok dol­goznak benne, akiknek kedvük van, akik bírják erővel. Az uborkától a paradicsomig, pap­rikáig mindent megtermelnek maguknak. Babból annyi lett az idén. hogy több kilót mór el is adtak. Gazdálkodnak, mint egy nagy család. Befőttet, lekvárt tesznek el, ha valaki napközben szívesen enne egy kis édességet, van mihez nyúl­ni. Alkalomadtán lángost, po­gácsát sütnek, kukoricát főz­nek, vagy pattogtatnak, a név­napokra pedig mindenkinek ki­jár a rétes. családom számíthatott. A fér­jem szüleivel is teljes egyet­értésben éltünk. Ök a szom­szédban laktak, de most már csak egyedül él ott az anyó­som. Nem is oly rég találtuk meg a megoldást a legna­gyobb gondjára: szerette vol­na ajándékként szétosztani a gyerekei között a háza érté­két, de ugyanakkor nagyon sajnálta volna eladni. Nem at­tól félt, hogy a gyerekeinél nem érzi majd jól magát, ha­nem kötődött ehhez a házhoz. Most úgy döntöttünk, hogy mi megvesszük tőle az egyik lá­nyunknak, ő tud ajándékozni, de természetesen továbbra is benne lakik. Végigsimítja a fehét köpe­nyét, látszik rajta, hogy szíve­sen befejezné, már a magáról való beszélgetést, s egy másik fényképalbumot vesz elő. A februári farsangi mulatság ke­peit ragasztották ebbe. Ennek a mulatságnak híre ven Mó­Vicza Antalné kezdettől, 8 év óta vezeti a mágocsi idő­sek napközijét. A nyitáskor hú­szán voltak, a bővítés után 30- an lettek, s most az ősztől már hetes, azaz a téli időszakban bentlakásos otthon lesz a má­gocsi. — Bikáiról származom, ide­jöttem férjhez. Három gyerme­künk született, s csak eruten kezdtem dolgozni, hogy ők egy kicsit felcseperedtek — mondja Viczáné. — A termelőszövetke­zetben kezdtem, aztán egy ide­ig a postán voltam, s amikor megnyílt az otthon, idejöttem. Szerettem és szeretem oz idős embereket, tisztelem őket. Fia­talasszony koromban is egy idős néni volt az, akivel min­dent nagyon jól meg tudtam beszélni, és aki mindig jótaná­csokat adott nekem, akire nemcsak én, haenem az egész gocson. Az idősek kezdemé­nyezték, bekapcsolódtak a KISZ-esek és egy olyan álar­cos utcai felvonulást és bált rendeztek, amelyen szinte az egész község részt vett.- Nagyon szép mulatság volt - bólint Zemplenszky Ká- rolyné, a 81 éves Annus néni, az otthon egyik alapító tagja. Rózsika mindent megcsinál ne­künk. Csak szabadságra ne menne!- De hát csak egy-egy hc-tie szoktam elmenni Annuska néni- veti közbe Viczáné nevetve- és kétnaponként akkor is bejövök.- Igaz, igaz, de két nap is nagyon hosszú idő — válaszol­ja Annus néni és egy kis szü­net után még hozzáteszi: — Rózsika nélkül. T. É.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents