Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-22 / 229. szám

1985. augusztus 22., csütörtök Dunántúlt napló 5 Önerő, Hitel, állami hozzájárulás Szolgáltatóház Villányban Cukrászda, zöldség- és gyümölcsárusítás, szerviz- Villányban mind több ház épült az elmúlt években a Siklós felé vezető út mellett, ezért úgy gondoltuk, jó lenne ide egy kávézót, teázót, fagy- laltozót építeni - mondja Szommer András és felesége a nemrégen átadott cukrász­dában. Az ízlésesen berende­zett kávézóba szíveseQ jönne* a gyerekek, felnőttek fagylal- tozni, beszélgetni. — önerőből építettük fel. Feleségem Pécsett dolgozott, de a gyerekek mellett nehéz volt a bejárás — vette át a szót a férj. Sajnos, még nem érkezett meg a presszógépünk és a hűtővitrin, de a fagylal­tunkért már eljöttek ide Pécs­ről és Harkányból is. 1983-ban készült el a villá­nyi szolgáltatóház terve a BARANYATERV-nél. Ez év ta­vaszán kezdődött meg az épít­kezés. A helyi tanács vállalta az ivóvízvezeték megépítését, omelyhez a Baranya Megyei Tanács 250 000 forinttal járult hozzá. A szennyvízrendszer mór kész volt. A szolgáltatóház környékén már parkoló is volt, amit a tervek szerint tovább bővítenék. A szolgáltatóház a népi épí­tészet jegyeinek felhasználá­sával készül, hocjy szervesen illeszkedjen a környezetbe. Nyeregtetős, az ajtók, ablakok felett boltíves. A piros csere­pek, barna ajtók, ablakok jól harmonizálnak a homlokzat fe­hér színével. Három üzlet kap benne helyet, de a későbbiek­ben az igényeknek megfele­lően bővítik. Az épület útra néző oldalán zöldség-gyümölcs bolt várja vásárlóit szeptember végétől. — öt évvel ezelőtt kezdtünk Villányban zöldséget, gyümöl­csöt árusítani, addig ősterme­lők voltunk Beremenden — mondja Havasi István, az üz­let tulajdonosa. — Az elmúlt évben a helyi tanács vezetői megkerestek bennünket, örül­tünk az ajánlatuknak, mert így a régi faházból egy korszerű téglaépületbe kerültünk. Itt a raktár mellett egy hűtőkamrát is kialakítottunk. Szeretnénk halat is árusítani, ezért akvá­riumot is vásároltunk. Május­ban kezdtük az építkezést. Csak hétvégeken és kaláká­ban dolgoztunk. Ha minden igaz, szeptember végén már a régi vevőink az új boltba jö­hetnek. Hemzetközi enzimkonferencia A Nemzetközi Biokémiai Unió és a Magyar Farmakológiai Társaság közös konferenciája kezdődött szerdán a Semmel­weis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében. Huszonöt országból érkezett 300 kutató-biológus, biokémi­kus, vegyész — a magyar szak­emberekkel együtt tanácskozik arról az enzimrendszerről, amely elősegíti a szervezet al­kalmazkodását a külvilághoz. A cytochrome P—450 nevű enzim- rendszer ugyanis előidézi azo­kat a folyamatokat, amelyek révén a szervezetbe jutott nö­vényvédőszerek, kozmetikumok és más testidegen, általában zsírban oldékony vegyületek vízben oldhatókká válnak és így eltávozhatnak a szervezet­ből. Az ötnapos kcnferencián q kutatók elmondják többek kö­zött, hogy a korszerű vizsgálati eszközökkel sikerült újabb in­formációkat szerezniük ezek­nek az enzimeknek a szerkeze­téről. Az új eredmények jelen­tős mértékben elősegítik az en­zimek tevékenységének megis­merését. Ez azért olyan fontos, mert sok kutató véleménye sze­rint ezeknek az enzimeknek sze­repük lehet rosszindulatú daga­natok keletkezésének folyama­tában. Rámutatnak arra, hogy ha nagyobb mennyiségű test­idegen vegyület jut a szervezet­be, az enzimek aktivitása fo­kozódik és ezáltal a bio- transzformáció meggyorsul. A gyógyszeres kezeléseknél a kli­nikai gyakorlatban ezt figye­lembe kell venni. A maqyar kutatók beszámol­nak arról, hogy e vizsgálatok során olyan gyógyszert fejlesz­tettek ki, amellyel feltehetően eredményesen kezelheti!* majd a gyermekkori sárgaságot. Je­lenleg e gyógyszer klinikai vizsgálatára készülnek. Ez az ötödik nemzetközi ta­nácskozás, amelyen a cyto­chrome P—450 enzimrendszer­rel foglalkoznak a tudósok. Kombájnkooperáció Magyar—NSZK kooperáció­ban készülő kombájnok ma­gyarországi versenyének ünne­pélyes-eredményhirdetését tar­tották meg szerdán Budapes­ten. Magyarországon 15 éve használnak NSZK-beli Claas gabonakombájnokat; ez idő alatt több mint háromezer ke­rült az ország szövetkezeteibe, és gyártásukba 1976 óta több hazai vállalat is bekapcsoló­dott. Az elmúlt közel egy év­tizedben a kecskeméti MEZŐ­GÉP 25 ezer vezetőfülkét, a szolnoki MEZŐGÉP ugyoneny- nyi szalmarázót, az orosházi — korábban békéscsabai — ME­ZŐGÉP pedig négyezer kukori­cabetakarító adaptert szállított a külföldi cégnek, amely egyébként a Magyarországon eladott kombájnokba Rába- motorokat épít. A szerdai ünnepségen az el­múlt másfél évtizedben legjobb teljesítményt elért magyar fel­használók vehettek át díjakat a Claas-cég vezetőjétől. Az épületben kap helyet a Háztartási és Híradástechnikai Gépjavító Kisvállalat villányi szervize is. A hatvannégy négy­zetméter alapterületen meg­felelő körülmények között dol­gozhatnak jövő év őszétől a műszerészek. Jelenleg szünetel az építkezés cseréphiány fniatt. A kivitelezési munkákat a villányi Új Alkotmány Ter­melőszövetkezet kőművesei végzik. A szolgáltatóház ajtóit és ablakait szintén a tsz-ben dolgozó asztalosok készítik el. A helyi tanács 50 000 forint vissza nem térítendő hitel nyúj­tásával is segíti, hogy a kis­vállalat hosszú idő után meg­felelő körülmények között dol­gozhasson. Sz. K. Testápolószerek Megkezdték a • felkészülést a Fa-desodor hazai gyártá­sára a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat­nál. A testápoló készítmény licencét az NSZK-beli Hen­kel cégtől a Budapesti Ve­gyianyag Nagykereskedelmi Vállalat vásárolta meg, és gondoskodik a hazai gyártá­sához szükséges import ha­tóanyag beszerzéséről is. Az újfajta desodorok várhatóan még a harmadik negyedév­ben az üzletekbe kerülnek. Minőségük az eredeti készít­ményével azonos lesz, amit a licenc eladója is folyamato­san ellenőriz. A hazai kíná­lat bővítése érdekében a nagykereskedelmi vállalat to­vábbi Henkel-termékek licen- cének megvételéről tárgyal, s szó van arról is, hogy meg­bízásából a Caola más NSZK-beli kozmetikai cikkek gyártására is vállalkozna. A Fa-desodorok mellett ha­marosan más újdonságok gyártását is megkezdik a Caolában, ahol az évi mint­egy 3,2 milliárd forintos ter­melésnek háromnegyed ré­szét a kozmetikai cikkek ad­ják. A gyár évente általában harmincféle új készítménnyel bővíti a kínálatát, s várha tóan így lesz ez az idén is Megkezdik a Schwarzkopf hajápoló készítmények haza előállítását, amelynek a li cencét nemrégiben vásárol ták meg. Az idén hozták for galomba a Hemovit gyógy víz-kozmetikai csalód első tagjait; ezek választéka a napokban hajmosó készít­ménnyel bővül, s máris újabb Hemovit termékek gyártásá­nak bevezetésén dolgoznak. Gazdagodik az Óceán soro­zatuk is, egy golyós desodor- ral. Visszaköltöztek a Széchenyi térre Első vásárlók a gyógyszertárban Megnyílt a pécsi Aranysas Gyógyszertár Két év szünet után tegnap reggel ismét a régi helyén, a Széchenyi téren nyitott Pécs legnagyobb gyógyszertára. A több mint 5 millió forintért fel­újított és korszerűsített patikát, amelyet most mór nem l-esnek, hanem Aranysasnak neveznek — dr. Kőhegyi Imréné, a Bara­nya Megyei Gyógyszertári Központ igazgatója adta át rendeltetésének. Kedves gesz­tus volt, hogy az ünnepségre meghívták Gyimotby Bélát és feleségét, akik korábban 23 éven át vezették a patikát. A megye 59 gyógyszertárá­ból — ebből 20 Pécsett van — nemcsak területben és létszám­ban legnagyobb a Széchenyi téri. A megyei gyógyszerforga­lom 20 százaléka évről évre ebben a patikában dolgozók kezén fordul meg. A 41 gyógy­Felújították a megye legnagyobb patikáját Jobb munkafeltételek a gyógyszerészeknek szerész és asszisztens tegnap­tól lényegesen jobb és szebb körülmények között dolgozhat. Az alapterületében 200 négy­zetméterrel megnőtt gyógyszer- tár belső építészeti terveit Uherkovich Ágnes készítette, a berendezést pedig a Gyógy­szertári Központ asztalosüze­mének dolgozói. A siklósi már­vánnyal burkolt officinát Ben- csik István szobrász, márvány szökőkútja díszíti. Az eddigi szén, illetve olaj­tüzelésről távfűtésre álltak át, és a dolgozók részére nagyobb zuhanyozó és öltöző helyisége­ket alakítottak ki, s megoldot­ták a légkondicionálást. Az alagsorban tágas raktárakban tárolják a gyári készítménye­ket, illetve a helyben összeállí­tandó gyógyszerek alapanya­gait, s lifttel szállítják le s föl a gyógyszereket. A megyében csak itt kaphatók a tőkés im­portból származó készítmé­nyek. A Rákóczi út 50. számú épü. letet — ahol eddig a gyógy­szertár működött — árkádosí- tani fogják . Ennek megfelelően kiszélesítik a Rákóczi utat, a gyalogjáró pedig az árkádok alatt lesz. t. e. Szentistuan-nap Képernyő J| ; éiÖft .- ' Valamelyest ismerve a pécsi stúdió munkakörülményeit, ne­hézségeit, jegyzetíró kétszere­sen is kíváncsi volt a kedd es­ti hatvanperces produkcióra, melyről annyi mindenképpen sejthető volt, hogy komoly vál­lalkozás és a bátorságért ak­kor is elismerés kell illesse a stúdiót, há a műsor maga rosszul sikerül. Elismerés már csak azért is, hogy elmerész­kedett teherbírása végső ha­táráig, kipróbáltak, hogy szer­vezésben, technikában, műsor­időben mire képes. Most meg, látva a Szentistván-napot, öröm leírni, hogy sikerült, igen jól sikerült, mi több, már első al­kalommal olyan műsortípus született, mely ha nem is hét­ről hétre, de az eljövendő ün­nepi alkalmakra mintát és mércét is ad a regionális adá­sok számára. Lám, lehet ripor­tot és lírát, információt és szórakoztatást, személyest és általánost úgy is keverni, hogy ne zavarja és ne oltsa ki egy­mást, s ennek - úgy látszik — a fő feltétele nem más, minta műgond, az, hogy valami va­lóban ki legyen találva, végig legyen gondolva. Épp ezért, ami leginkább tetszett, az a műsor szerkesztettsége, s hogy ez nem jelentette azt, hogy a kép iskolás módon mindig pontosan fedje a szöveget, hanem hogy mindig kitapint­ható, pontosan érzékelhető vi­szonyban legyenek egymással. Tetszett a koncepció, mely nemzeti ünnepként, kenyér­ünnepként, Szentistván-nap- ként fogta fel augusztus hú­szadikát, s ebből már követke­zett a műsor nagyon bensősé­ges, nagyon jó hangulata is. Andrásfalvi Bertalan, Franko- vics György és Stangl Márta beszélgetése, az első kb. har­minc perc, különösen egysé­ges és érdekes volt. Erősza- koltság és mindenféle mérics- kélés nélkül kapcsolódott ösz- sze magyar, német és délszláv folklór a kenyér körül, de kö­rűi, tág körökben, vagyis nem érződött a görcsös igyekezet, hogy minden körülmények kö­zött a kenyér mint szimbólum legyen a főszereplő hatvan percen át. Jegyzetíró csak e beszélgetés keretében is el tudta volna képzelni az egész műsort, s a második harminc percet, a tábortüzet ehhez ké­pest halványabbnak, kevésbé tartalmasnak, itt-ott kicsit mes­terkéltnek tartotta. De az „eh­hez képest" itt igazán fontos, hiszen önmagában ez az orfűi tábortűz is az érdekesen, kedv­vel megoldott közvetítések kö­zé tartozik. S itt, a kedvnél mondható el alighanem a leg­fontosabb. Egy műsor egészé­ben is, részleteiben' is vissza tudja tükrözni egy stáb lelke­sedését, jókedvét, amivel a felvétel napjait végigcsinálja. Itt pontosan érződött, hogy ez a sfáb nem muszájból, ked­vetlenül forgat, hanem való­ban valami jót akar csinálni, s lassan el is hiszi, hogy amit csinál, az jó, jó kell le­gyen, mert munka, tisztessé­ges munka van benne, s ez „át is jön” a képernyőn. Li- tauszki Jánosnak, a rendező­nek és a szerkesztő Sóvári Gi­zellának ezzel a csapattal minden esélye megvan, hogy a következő ünnepi alkalmak­ra is hasonlóan jó műsort csi­náljon, hiszen kipróbáltak egy nagyon életképes műsortípust, megtalálták azt a hangnemet, azt a modort, melyben ünnep­ről, egyáltalán alkalmakról szólni lehet, s talán arra is módjuk nyílik, hogy mondjuk egy karácsonyi produkciót nem, vagy nemcsak regionális adásban mutassanak be. Parti Nagy Lajos A Pannónia Filmstúdió kecs­keméti műtermeiben már elké­szült a Magyar népmesék har­madik sorozata. Várhatóan már az ősszel a képernyőre ke­rül A szorgalmas és a rest lány története, a Mindent járó mai­mocska és még sok más régi mese feldolgozása. A 13 új rész vezető rendezője Janko- vics Marcell, az egyes epizódo­kat pedig egy-egy fiatal kecs­keméti alkotó rendezte. Ugyancsak Kecskeméten ké­szítik a Leó és Fred című új rajzfilmsorozatot, amely egy cirkuszi oroszlánról és idomár­járól szól. A főszereplők min­dig más városban lépnek fel, s közben mindig történik velük valami érdekes. Cakó Ferenc a rendezője o Sebaj, Tóbiás! című gyurma­filmnek. A címszereplő nem ismeretlen a gyerekek előtt, hiszen a most készülő sorozat már a második. Első ízben találkozhatnak a gyerekek a közeljövőben Kíván­csi Fáncsival, a kiselefánttai. Fáncsi minden részben újabb és újabb kalandba keveredik, eljut például a flamingók, majd a pingvinek országába, megismeri és az ifjú nézőkkel is megismerteti az érdekes ál­latokat. A nagyobbak érdeklődésére tarthat számot az idén elké­szülő Kérem a következőt! so­rozat újabb 13 epizódja. A nagy sikerrel vetített történetek hőseivel, Doktor Bubával, Ur- sulával és a Csőrmesterrel im­már harmadszor találkozhatnak a tévénézők. Pénteken este Zsákutca ­új magyar tévéfilm Sárosi István pécsi szerző művéből Mint amikor a hóhért akaszják... Nagyjából ilyen helyzetben van dr. Sárosi Ist­ván, a pénteki tévéjáték szer­zője, a Pécsi Orvostudományi Egyetem intenzív, therápiás intézetének tanársegéde. A fiatal orvos - akinek több éve jelennek meg szépirodalmi al­kotásai - az egészségügy problémáiról írt regényt. Ezt a művét jó néhány éve küldte be az MTV filmnovella-pályá- zatára. A több mint 600 beér­kezett mű közül ez az egyet­len, amit bemutatnak.- Két rendező is megkere­sett, - mondta Sárosi István — végül Málnay Levente készí­tett filmet regényemből. Vela együtt adaptáltuk, írtuk a for­gatókönyvet. Mindent megbe­széltünk az alkotás folyamatá­ban. Lukács Sándor lesz a fő­szereplő, fontos szerepet ka­pott Sinkovits Imre és Avar István. Kétségtelenül aktuális, nem­csak az egészségüggyel kap­csolatos témát dolgozott fel Sárosi István. Egyelőre csak annyit: tehetséges, ambiciózus fiatal orvos érkezik egy vidéki város kórházába. Sokat és jól dolgozik. Aztán, nos igen az­tán megismerkedik a körül­ményeivel .. . Sárosi István Áldozat című drámáját tavaly láthattuk a Pécsi Nyári Színházban. Leg­utóbb Csáth Géza munkássá­gáról írt drámát, regényt is írt Kiégett fű címmel, szintén orvosokról. Novelláskötetének összegyűjtésén is fáradozik. Természetesen szakmai tevé­kenységét sem hanyagolja. Fő kutatási területe az újjáélesz­tés utáni agyi tevékenységek vizsgálata, az „agyhalál” ki­védése. Sokat és sokfélét csi­nál. Zsákutca című tévéjátékát, amelyet pénteken este 8 óra­kor mutatnak bé az egyes csatornán, mindenkinek figyel­mébe ajánljuk, akit érdekel a mai Magyarország társadalmi viszonyrendszere. Bozsik L. Készülő esti mesék

Next

/
Thumbnails
Contents