Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-20 / 227. szám

Panoráma Augusztus 20-án 16 órakor Szent István-nap a pécsi tv-ben Egyórás színes, regionális adás Orfű körzetéből ünnepi műsort sugároz augusztus 20-án a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stú­diója. A műsor, amelyet az orfűi malommúzeumban és az or­fűi kempingben rögzítettek, az ünnephez kötődő téma­köröket dolgozott fel: a malmokról, a molnárokról, az új kenyérről, a Szent Ist- ván-napról; a kenyér tiszte­letéről, a vele kapcsolatos mítoszról és hiedelmekről a különböző népeknél. Elhangzik egy találós kér­dés is, amelynek helyes megfejtéséért, sorsolással, jutalmat adnak. Bemutatják az orfűi malommúzeumot, s hangulatos képsorok pe­regnek majd a nézők előtt az orfűi kemping hatalmas tábortüze körül. A pécsi tv-stúdió három riportere, Stangl Márta, Frankovics György és Panics György műsorvezetésével egyebek közt a különböző népek kenyérszelési szoká­sairól s jóféle ünnepi étkek­ről esik szó a vidám, oldott beszélgetéseken, a tűz körül gyülekező külföldi és hazai kempingezők körében. A műsorban közreműködik több ismert néprajzos szak­emberünk, mint dr. András- latvy Bertalan és dr. Mándoki László, a vidám hangulatról pedig a Szélkiáltó együttes, valamint több népdalénekes és hangszeres szólista (Frep- pán Csilla - ének; Wache Jánosáé - szájharmonika, valamint a véméndi gyerek- tánccsoport, a palotabozso- ki fúvószenekar, továbbá Ví­zin Antus és zenekara s má­sok. Az egyórás színes adás a Magyarországon és Európá­ban egymás mellett élő né­pek kultúrájának találkozá­si pontjait törekszik felmu­tatni. Szerkesztője: Sóvári Gizella; rendezője Litauszky János, vezető operatőr Laj­tai György. W. E. Megalakult a CÉH Menedzser reneszánsz kosztümben Fotó: Lauer Györgyi Kálmán Imre-kiállítás Gazdagodott a siófoki múzeum Rifka okos színésznő Jodie Foster amerikai színésznő, aki a Hotel New Hampshire című film fő­szerepében aratott igen nagy sikert, továbbá ed­dig két regényt írt, beje­lentette, hogy titokban egyetemi tanulmányokat is folytatott, s most a Yale Egyetemen cum laude fo­kozatú nyelvészdiplomát szerzett. Görög elsőség A világ első ikonográfiái zenei múzeuma nyílik meg szeptemberben Tesszaloni- kiben. Híres zeneszerzők, karmesterek, énekesek, ze­nekarok és hangszerek kis méretű - ikonjellegű — ábrázolatait: érmeket, bankjegyeket, fotókat, bé­lyegeket, üdvözlőlapokat állítanak ki. Szaxofoninvázió A francia „Urban sax" zenekar a szaxofonra spe­cializálta magát, minden tagja ezen a hangszeren játszik. Múlt héten adták eddigi legvakmerőbb hangversenyüket, amikor egyszerre ötven zenész játszott ezen a hangsze­ren, vastapsot aratva. Verona és Afrika Sztárparádét rendeztek az afrikai éhezők javára a Veronai Fesztiválon. A vi­lág legdrágább kórusa énekelt, legalábbis az egyes sztárgázsik szerint számítva. A tenorszólamot Jose Carreras és Luciano Pavarotti, a szopránt Montserrat Caballé és Baltsa Ágnes, a baritont Herman Prey énekelte, de benne volt a karban Re- nato Bruson és Nicolai Ghiaurov is.- A CÉG-nek akartuk eine- ' vezni magunkat, de aztán ki­derült, hogy az USA-ban így hívják a CIA-t és ezért gyor­san CEH-re módosítottunk, pontosabban, mi vagyunk a CÉH Művészeti Alkotó és Ku­tató Egyesület — magyarázza nevüket az egyesület létreho­zója, fő szervezője, Benkő Dá­niel, a neves lant- ' és gitár­művész.- Eddig nem működött ná­lunk ilyen jellegű egyesület. Mi volt a legtöbb szempont a megalakításakor?- Minden művészeti ág mű­velői képviseltetik magukat a CÉH ben. Ezen a szervezeti formán belül végül is ugyan­azt csinálják, amit eddig. Il­letve mi szervezzük meg a fel­lépési alkalmakat. Saját ma­gunkat menedzseljük, mert kü­lönben igen nehézkesen megy ez a dolog. De reméljük, hogy a közönség ugyanannyit profi­tál a CÉH rendezvényeiből, mint mi.- Apropó: profit, ön meg­szervezte a Pannon Progra­mok '85 nagyszabású rendez­vény sorozatát. Júliusban-au- gusztusban-szeptemberben ti­zenhat helyszínen közel száz eseményt kínál. Olyan magyar és külföldi együttesek, előadók lépnek föl, mint például a Bakfark Consort, a Lassus Énekegyüttes, a Camerata Hungarica, a svéd Birka Bro­ken Consort, a jugoszláviai Ensemble Renaissance. A szín­vonalas és változatos prog­ramsorozatot megszervezni, összefogni rengeteg munkát jelentett, de nemcsak azt. A Benkő Dániel szervezés üzleti tevékenység­gel is jár, . . — A színvonalas művészeti produkciókat is el kell adni, a kifejezés jó értelmében. Ke­reskedni kell vele és ha a kö­zönségnek tetszik a kínálat, akkor megveszi. Amennyiben kifogástalan dolgokat vonulta­tunk föl, az előbb-utóbb jöve­delmező is lesz. — A Pannon Programok '85 helyszínei közül hét baranyai város vagy község. Minek kö­szönhető ez a nagyarányú részvétel? — A Baranya Megyei Taná­cson igen szívesen fogadták a jelentkezésünket, segítséget nyújtottak a szervezéshez is.- Lesz-e Pannon Programok '86? — Hogyne. Már most szerve­zem a következő évi progra­mokat. Jövőre negyven, negy­venöt helyszínre tervezzük a rendezvényeket, sőt külföldi fel­lépésekre is gondoltunk. A pro­filunkat is szeretném bővíteni, például színjátszással. Benkő Dániel búcsúzkodik. Még fel kell öltenie a rene­szánsz kosztümöt, kipróbálni a hangszereket és már kezdődik is a külföldi fellépésekről nemrégiben hazaérkezett Bak­fark Consort kocertje és a Lassus Énekegyütes műsora, ezúttal a pécsi Minaret Hotel udvarán. B. A. Siófok nem dicsekedhetett azzal, hogy sok híres embert adott az országnak, világnak. E kevesek közül talán a legis­mertebb Kálmán Imre, a Csár- dáskirálynő és még ki tudja, hány halhatatlan operett dal­lamainak zeneszerzője, akire egyébként osztrák szomszéda­ink is „igényt tartanak". Kál­mán Imre szülőházának falát - a vasút melletti sétányon — emléktábla jelzi, ezenkívül az­tán mást nem is találhattunk róla a tóparti városban meg­őrzött emlékként. Siófok éle­tében nincs olyan nagy sze­repe a hagyományoknak, em­lékeknek, mint például az északi part fővárosa, Bala- tonfüred esetében. Talán ke­vesebb is a műemlék jellegű ház, villa, kevesebb híresség nyaralt itt az elmúlt másfél évszázadban, de úgy látszik, Siófok ezzel a kevéssel sem tud mit kezdeni. Kálmán Imre szülőházában valaha múzeum volt. Mikor évekkel ezelőtt ez megszűnt, anyagát — restau­rálásra — a kaposvári Megyei Múzeumhoz küldték. Most néhány használati tár­gya visszakerült Siófokra, s a Beszédes József Múzeum ki­tűnő igazgatója, Kenedy Fe­renc hangulatos kiállítási anyogot állított össze belőlük. Láthatjuk Kálmán Imre kedves karosszékét és öreg házikön­tösét, azt a gramofont, mely mellett ülve zenét szokott hall­gatni, s szekreterét, mely asz­tallapján a mester oly sok gyönyörű dallomot komponált. Kenedy Ferenc igazgotó ter­vezte azt a képes összeállí­tást, mely a kiállított tárgyak mellett szintén Kálmán Imré­ről mesél: a régi fotókon a pesti színházi élet legna­gyobbjai - Kálmán operett­jeinek első interpretáló! - lépnek elénk, felvillantva a kor hangulatát. S láthatunk epizódokat a mester életéből, pályafutásából is. Csak remélhetjük, hogy ez a Kálmán Imre-kiállítás első, s nem hosszú ideig utolsó eseménye lesz Siófok-fürdő­hely önmagára találásának. Verebics János Kétszer próbált lőni Fegyveres rabló a Tettye vendéglőben A szomorú arcú, ötven év kö­rüli, csau színű nadrágot fehér inget viselő férfi úgy toppant be zárás után háromnegyed órával a pécsi Tettye vendég­lő söntésébe, mint egy kései vendég, aki megpróbál kiku- nyerálni magának egy pohár italt. Nadrágja zsebében azon­ban töltött pisztoly lapult. Július 22., hétfő volt, húsz perccel éjfél előtt. A vendéglő munka után haza igyekező dolgozói .... Mihalecz József ü zletvezető-helyett, Rákos La- josné és Vigh Ferenc felszol­gálók az öltöző folyosójából a sötntésbe kilépve vették ész­re a férfit. Enyhén spiccesnek tűnt mindhármójuk számára és teljesen veszélytelennek. Ho­gyan is sejthették volna, hogy a következő percekben életük legveszedelmesebb kalandját élik át. A fegyveres rablás sze­rencsére hazánkban meglehe­tősen ritkán előforduló bűncse­lekmény. Nem gyanakodtak. — Zárva vannak már? — kérdezte a férfi nyugodt han­gon. —• Igen, zárva vagyunk felelte Rákos Lajosné, s arra gondolt, hogy milyen szomorú­nak látszik ez a férfi, nagy bá­nata lehet. Valószínűleg inna egy pohár italt búfelejtőnek. Ki is szolgálta volna, de a férfi következő kérdése már egyál­talán nem szokványos volt: — Melyikük az üzletvezető? Rákos Lajosné oldalt húzó­dott Mihalecz József elől, aki megkérdezte a férfitől, hogy mit akar. Ettől kezdve igen gyorsan peregnek az esemé­nyek. — Hol az iroda? Menjünk be az irodába! — csattan a felszólítás. Mit akar az irodában? — Rakják ki a suskát! A be­vételt! — kiáltott a férfi az üzletvezetőre, nyomdafestéket csak irodalmi alkotásokban tű­rő jelzős szerkezettel megtold­va a felszólítást és nadrágja jobb zsebéből előkapta piszto­lyát. Csőre töltötte és Mihalecz József mellének szegezve el is sütötte. A fegyver azonban biz­tosítva volt — az izgatott táma­dó erről megfeledkezett. Miha­lecz Józsefnek ekkor sikerült meglöknie a támadót, majd Vigh Ferenc ököllel a pisztolyá­val bíbelődő rabló arcába súj­tott. Az ütés nem volt túl erős. de arra lehetőséget nyújtott, hogy Vigh a konyhába mene­küljön és elbújjon. Eközben Rákos Lajosné és Mihalecz Jó­zsef beugrott a folyosóra. A felszolgálónő a zár nélküli aj­tónak feszülve igyekezte meg­akadályozni a rabló behatolá­sát, miközben az ülzetvezető- helyettes az irodai telefonhoz rohant. Amikor a rabló drasz­tikus szavakkal azzal fenyege­tőzött, hogy keresztül lő az aj­tón — meg is kísérelte, de a biztosított fegyver csőre tölté­sekor kivette a lőszert —, Rákos Lajosné az ajtó elé fe­küdt. Mint utólag elmesélte, abban bízott, hogy ebben a testhelyzetben nem éri halálos lövés. A rabló így csak résnyire tudta benyomni az ajtót. Ek­kor halottá meg, hogy Miha­lecz József már a rendőrséggel beszél. Megijedt és elmenekült. A legközelebbi rendőr-járőr- kocsi a bejelentés után néhány perccel már a helyszínen volt, 0 óra 30 perckor pedig a Ba­ranya Megyei Főkapitányság készenléti csoportja megkezdte a támadó forró nyomon való üldözését. A Tettye vendéglő dolgozói nagyon jó személyle­írást adtak a rablóról, s el­mondásuk alapján feltételezhe­tő volt, hogy kissé ittas és gya­logosan közlekedő férfiról van szó, aki tettét egyedül követte el. A rendőrség . zárópontokat állított fel a városban, többször is ellenőrizte a környékbeli szórakozóhelyeket, s felvette a kapcsolatot az azon az éjsza­kán szolgálatot teljesítő busz­sofőrökkel és taxisokkal. Az el­ső néhány óra nyomozása azonban nem vezetett ered­ményre. A sértettek által adott személyleírás alapján viszont meglehetősen hasonlító moza­ikkép készült o rablóról. A kép alapján több személy is gyanú­ba került, köztük Uszkay Béla 49 éves nyugdíjas pécsi lakos is. Kiderült, hogy Uszkay alig négyszáz méternyire lakik a Tettye vendéglőtől. A házkuta­táskor Uszkay albérleti laká­sában megtalálták a pisztolyt és a hozzá való lőszert is. Fény­képéről mind a sértettek, mind a rabló menekülésének egyet­len szemtanúja, egy 17 éves fiatalember, felismerték. Hoz­zátartozói, ismerősei elmondá­sa alapján kiderült, hogy Usz­kay Béla, a nyugdíja kiegészí­tésére rendszeresen vállalt kő­műves segédmunkát. Ez hasz­nos támpont volt a gyanúsított tartózkodási helyének felderí­tésére. A rendőrség a megyé­ben folyó összes építkezést el­lenőrizte. így találtak rá Usz- kayra Villányban, a községi művelődési ház tatarozásánál. Hatvanegy órával a bűncse­lekmény elkövetése után kéz­re került a tettyei fegyveres rabló. Reszketve és izzadva ült be a járőrkocsiba, s alig egy órával később, első kihallga­tásakor beismerte tettét. Állí­tása szerint a pisztolyt és a lőszert még áprilisban úgy ta­lálta a Tettyén, s azóta fontol­gatta, hogy mit kezdjen vele. A pisztolyról és a tárjárói le volt köszörülve az azonosítási szóm, különleges kriminaliszti­kai vizsgálatokkal azonban ma már „előhívhatók" az így el­tűntetett számok. A nyomozás további feladata annak kiderí­tése, hogy valójában honnan és hogyan került Uszkay birto­kába a pisztoly? Legalább ilyen izgalmas kérdés, hogy miért vállalkozott ilyen súlyos bűncselekmény el­követésére? Első kihallgatása­kor Uszkay azzal indokolta a tettét, hogy családja elhagyta, szűkös, lerobbant albérleti szo­bában élt. Ebből a helyzetből csak két kiutat látott: vagy ön­gyilkos lesz, vagy csinál egy nagy „balhét", amiből annyi pénzhez jut, hogy legalább tisztességes albérleti szobába költözhet. Az utóbbit választot­ta, s abban bízott, hogy nem tudnak madj róla használható személyleírást adni. Tévedett, de aligha ez volt a legnagyobb tévedése ebben az ügyben- A Tettye vendéglő önveszélyesen bátor dolgozói — máig sem értik, hogyan volt hozzá mer- szük meghiúsították a rab­lást, de csak a szerencsén, Uszkay ideges ügyetlenségén múlott, hogy nem következett be tragédia. D. I. vasamapi

Next

/
Thumbnails
Contents