Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-18 / 226. szám
A Dunántúlt napló 1985. augusztus 18., vasárnap A nyolcéves város-Siklós bor - borsó - idegenforgalom 16 millió forint társadalmi munka Vajon milyennek láthatták a mai Siklós körüli tájat azok az első római telepesek, akik annak idején ezt a területet választották lakóhelyül, akik az első szőlővesszőket ültették, művelték a szőlőskerteket, és akiknek köszönhetjük, hogy most azt mondhatjuk: történelmi borvidék? Egy biztos, a mai Siklós helyét már a magyarok előtt több nép lakta, és a mai napig idegenforgalmi vonzása van a vidéknek, Pécsről Siklós felé haladva az odavezető utat szelíd szépségű látnivalók szegélyezik. Aztán e szépséget, mintha fokozni akarná a Tenkes és a gyűdi hegyek közé kanyarodó út, amelyről a gondosan karbantartott kertek és hétvégi házak, pincék, présházak árasztanak derűs hangulatot, hogy aztán az idegen — különösen ha Harkány felől közelíti meg a várost — önfeledten kiáltson fel, a kéttornyú gyűdi templom és az elé tárulkozó siklósi vár láttán, hogy: de szép! A várossá válás útja Siklós, a dél-baranyai kisváros lakóinak a száma megközelíti a 11 ezret. A 60-as évektől a 70-es évek közepéig nőtt ugrásszerűen a lakosok száma. Akkoriban épült fel a szomszédos Beremend község mellett a Cement- és Mészművek. Ez egyrészt újabb munka- lehetőséget biztosított Siklós és a környék lakóinak, másrészt az ország más részeiből vonzotta az embereket. A cementmű ebben az időben Siklóson nagyarányú munkásla- kás-építési akciót indított. A Siklósra települők számát szaporította még Harkány idegenforgalmának növekedése, az új harkányi kórház felépítése is. A dinamikus lakossáq- szám növekedés és a fejlődés eredménye: 1977. április 1-től Siklós városi rangra emeke- dett. A várossá válás nem ment zökkenőmentesen, mint ahogyan erről Szarka Árpáddal, Siklós Városi Tanácsának elnökével beszélgettünk. — Az ugrásszerű lakosság- számnövekedés igen nagy feszültségeket okozott, és nagy terheket rótt az akkor még nagyközségre — mondja Szarka Árpád. — Nem volt elég lakás, az ötödik ötéves tervben állami szinte nem épült, OTP-lakás is csak igen kevés. Az igénylők száma pe- dio rendkívül naqy volt. Nem volt elég böcsödei, óvodai fé- ffhely, a régi iskola elavult volt, és főként zsúfolt. Rövid idő alatt kinőttük a meglevő kereskedelmi hálózat lehetőségeit és az egészségügyi ellátást. — Ha az akkori helyzetet összehasonlítjuk a mostanival, elmondhatjuk: nagy az előrelépés — mondja nem minden büszkeség nélkül a tanácselnök, — A várossá válásunk időpontja az ötödik tervciklus közepére esett, így a hátralevő évek tulajdonképpen a felkészülés évei voltak, a, következő tervidőszak adta a nagy lendületet. Célul tűztük ki 360 lakás felépítését, ehelyett a múlt év végéig felépült 400. Ezenkívül terven felül 110 OTP lakás átadására kerül sor még ez év végéig. 150 családi ház is épült, ehhez a közművesített telkeket a tanács biztosította. Új 12 tantermes általános iskola, új szakmunkásképző iskola épült, és egy éve avattuk a gyermekkönyvtárat, amelyre nyugodtan mondhatjuk, legkorszerűbb a megyében. A legnagyobb gond, az óvodai és bölcsődei férőhelyek biztosítása is megoldódott. Sikerült úgy bővíteni, hogy ma már minden gyereket fel tudnak venni. Dinamikusan fejlődött a kereskedelmi ellátás is, négy új ABC áruház épült, valamint új lakástextil és ifjúsági áruház. Sok magánkiskereskedő kapott üzletnyitási lehetőséget, és ezek a szép portálé kis boltok nem csak a városképet teszik hangulatosabbá, hanem az ellátást, a vásárlási lehetőséget bővítik. Községek a város vonzásában — Maris néni, maga tudja ugye, hányán laknak itt Maty- tvon — szól át a túloldalról a két fiatalasszony, akik a gyerekekkel óvodából jövet álltak meg pár szó beszédre. — Hát hogyne tudnám — Siklósi látkép a várból mondja Maris néni, azaz Nagy Jánosné. — Amikor éjjel nem tudok aludni, számolom hányán is vagyunk. Úgy háromszázhetven-háromszáznyolcvan körül. Maris néni itt született ebben a Siklós melletti kisközségben 81 évvel ezelőtt. A tanácsok átsiervezésével Mattyon ugyan megszűnt a tanács, de a fejlődő szomszéd város hatása az egykor álmos kis községen is érezhető. Az itt élők az ügyöket intézni ugyan a drávaszabolcsi tanácsra járnak, de a megtermett gyümölcsöt, zöldséget Siklósra viszik eladni, és a vásárlást is ott végzik el. A falucskán áthaladó forgalom pedig igencsak megélénkült az utóbbi években. Az egykori járás területén 92 község volt. Most ez 17 közös tanács irányítása alá tartozik. A törekvés az, hogy a tanácsok minél nagyobb önállósággal intézzék ügyeiket, ám Siklós középfokú központot betöltő szerepét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Balassa Gyula nagyharsányi tanácselnökkel és Szabó Dénes vb-titkárral beszélgetve kitűnik, hogy Nagyharsányt nemcsak a legközelebbi szomszédság fűzi Siklóshoz. A község lakóinak a száma 1800. Eny- nyi embernek gyakran akadnak valamilyen építési, ingatlanvásárlási, vagy eladási ügyei. Az ezzel kapcsolatos hatósági ügyintézést Siklós szolgáltatásként ott helyben nyújt a községnek. Nagyharsányban nincs zöldségesbolt. A közintézmények étkezdéit Siklós látja el friss zöldáruval. A nagyharsá- nyiakat pedig az orvosi rendelők is Siklóshoz kötik. Bár meghirdették: nem gyámkodunk a kisebb községi tanácsok felett — mégis a városnak kötelessége egyes területeken segítséget adni. Ennek egyik legutóbbi példája a jelentéktelennek tűnő, ám a lakosság számára legfontosabb probléma megoldása. Több község igényelte a korszerű szemétszállítást, pénzük azonban nem volt ehhez. Most Siklós segítségével Villány, Magyarbóly, Harkány és Üjpet- re közösen vásároltak egy kuka-gépkocsit és a Siklósi Városgazdálkodási Vállalat vállalta, hogy elvégzi ezen községekben is a szemétszállítást. Idegenforgalmi háromszög — Wieviel Forint für einen Tag? — A főhalőr, Balogh Dezső nem tud ugyan németül, azért pontosan eligazítja a nyugatnémet rendszámú Mercedesszel érkezett urat aki az iránt érdeklődik, ezen a hidegre fordult, csöpörgős délutánon, hogy itt a Mattyi-tavon menyiért lehet horgászni. — Valamikor ez kenderóz- tató volt — meséli az álmatlan éjszakáin a mattyiakat számláló Maris néni. — Mindenhonnan jöttek ilyenkor az emberek, olyan volt itt, mintegy országos havi vásár. A Mattyi-tavat aztán évekig elfeledték, Ám most, pár éve a Siklósi Horgászegyesület ezt a tóvá keresztelt Dráva-holt- ágat kitisztította, horgásztanyát épített a partját hangulatos kirándulóhellyé alakította. Olyannyira, hogy lám határontúli turisták is felkeresik, mert hallották hírét: itt szép halakat lehet fogni. Harkány idegenforgalma, hihetetlenül megnövekedett. Mivel Harkány és Siklós ezer szállal kötődik egymáshoz, ennek hatása Siklóson és a környék községein is érződik. Azt mondják, Siklós annak az idegen- forgalmi háromszögnek az egyik csücske, amelynek a másik kettő Harkány és Gyűd. Szezonban, különösen, ha rossz az idő, autó autót éri a siklósi utcán. Az idegen megnézi a várat, vásárolni is akar, és egy- egy jó ételt is elfogyasztani kulturált környezetben. Minderre bizony alaposan fel kell készülni. Nem mindegy, hogy milyen az ABC áruházakban a választék, az éttermekben a kiszolgálás, az utcakép, és a város tisztasága. Az idegenforgalmat szolgálják a művelődési ház rendezvényei, a várkoncertek, a két évenkénti várfesztiválok. Különösen megnőtt az érdeklődés Siklós iránt amióta megnyílt a kerámiai alkotóház. A fejlődő kis város híre a művészek körében már messze határainkon túlra is eljutott. A siklósi emberek Az itt lakó emberek nem leszármazottai a szőlőtelepítő rómaiaknak, mégis évezredeken át öröklődött nemcsak a szőlőkultúra ápolása — hiszen csak kevés siklósinak nincs szőlője —, hanem valami büszke érzékenység is. Mert azt mondják, ha a siklósi ember borát valaki ócsárolni merné, az ugyancsak megjárná, de legalábbis egy valami biztos: ahhoz a házhoz többé nem hívnák. A másik érzékeny pont a borsó. Az ország legelső primőr zöldborsóját az itteni hegyek déli lejtőiről szállítják. Gyárak és üzemek vezetői panaszkodnak, borsószedés idején akar mindenki szabadságra menni, és ilyenkor ugrásszerűen megnövekednek az igazolatlan távolmaradások is. A siklósiak azt mondják, ez érthető. Hiszen a primőr, ha nem akkor szedik amikor kell, az illetőnek egész évi munkája és befektetett pénze elvész. A siklósiakra azonban az is jellemző, ha kell, mindent megtesznek a városukért. Várossá válásuk óta két alkalommal nyerték el a HNF Országos Tanácsának a Nemzeti Zászlaját társadalmi munkáért. (Kétszer ezért oklevelet is kaptak.) 1984-ben 16 millió forint értékű tárasdalmi munkát végeztek a városukért. Sarok Zsuzsa A mattyi tó Fotók: Läufer László Szigetvártól Harkányig Évről évre népszerűbb az orfűi kemping Fotó: Proksza László Félmillió turista Baranyában Olasz, francia, holland, bel- go, német és osztrák turisták. Valaki tréfásan azt mondta a minap, hogy szinte egész Európa eljött látni Baranyát. Ez egy kicsit túlzás, de tény, hogy Szigetvártól Harkányig szinte alig akad olyan hely az idei nyáron, ahol perceken belül elő ne kerülne legalább egy külföldi. Hányán jöttek hozzánk az idén? Nehéz lenne pontos számot mondani, de valószínűleg többen, mint tavaly. Sokan kereslek szállást magánházaknál, szállodákban és természetesen a kempingekben is. Szerencsére ez utóbbiak még nem igazán fölkapottak, így a zsúfoltság sem elviselhetetlen bennük. A sikondai kemping talán az ország legszebb, legideálisabb létesítménye. A hatalmas fenyősorok közötti sótorutcában svéd, holland, nyugatnémet, olasz és magyar turisták. A legtöbben gyerekkel, családdal jöttek, de akad olyan is, aki baráti társasággal érkezett. lehn Brunenger Hollandiából autózott idáig:- öt éve járok ebbe a kempingbe, de nagyon meg vagyok elégedve — mondja. — Rend van, tisztaság és nyugalom. Miakics Miklós, aki érdi otthonát cserélte fel egy hétre a sikondai kempingre, szintén elégedett:- Szinte az ország minden pontján megfordultunk eddig, de ez tetszik a legjobban. Szép, barátságos helyen van. Sikonda valóban ideális pihenőhely. Ott a közelben a strand, az erdőben túrázni lehet, a tóban horgászni és az ellátás is megfelelő. Nem úgy Abaligeten. Az údülőtulajdonosokból ömlik a panasz:- Nyolc óra után se vajat, se kenyeret, se tejet nem lehet kapni. A hét végén meg egyenesen kibírhatatlan a helyzet. Érdeklődünk a faluban is, gondról nem tudnak, a benti bolt működik rendesen. A felvetés: a tanácstitkár is túlzásnak tartja. Azt viszont elismeri, hogy a kiszáradt tó az üdülőtelep szégyenfoltja. A külföldi és a hazai vendégek persze ennél sokkal keményebben fogalmaznak: Nem értik miért nincs gazdája-, miért vált taszító, bűzös mocsárrá a halastó? A sors kegyetlen fintora, hogy 18 éve minden nyáron itt rendezik az eszperantisták nemzetközi természetbarát találkozóját. A tíznapos együttlét számukra nemcsak nyelvgyakor- lási alkalom, de lehetőség a környező táj, a természet értékeinek megismerésére is. Az idei találkozón angol, török, dán, holland, jugoszláv, lengyel, svéd, bolgár, cseh, svájci, finn és amerikai eszperantisták vettek részt. Félő, hogy ezúttal - bár a szervezők mindent megtettek, hogy a dolgot feledtessék - nem a legjobb benyomásokkal tértek haza. Egy fiatal német házaspár szerint a felelősök komoly büntetési érdemelnének,- Mi nem vagyunk gazdag emberek - mondja a férj Hans Bemdt. - Azért választottuk a magyarországi nyaralást mert ez olcsó. Ide azonban nem jövünk többet. Volt néhány kellemetlen tapasztalatunk az éttermekben is. Szinte sehol sem lehet rendesen kezet mosni, a pincérek figyelmetlenek és rosz- szul számolnak. Az orfűi kempingben az idén 15—20 százalékkal nagyobb a forgalom. Kutasi Tibor, a kemping vezetője elégedett, ám szívesebben beszél a vendégekről. Itt is megtalálható szinte minden európai nemzet, autós, hátizsákos turisták egyaránt. Mini mondja, számára mégis az a két nyugatnémet fiatal jelentett legtöbbet, akik eredetileg csak két napra jöttek, de végül több mint egy hétig maradtak. Július végén, augusztus elején a becslések szerint mintegy félmillió hazai és külföldi tartózkodott Baranyában. Szigetvár például a fiatalok zarándokhelyévé vált, a látogatók 60-70 százaléka diák, A romantikus környezet, a vár, a strand és a környék számtalan látnivalója évek óta sokakat vonz. A megye legforgalmasabb idegenforgalmi települése azonban minden bizonnyal Harkány. A múlt évi rekord - közel kétmillióan keresték fe! a strandot, egy-egy nyári hétvégén 25 000 ember fordult meg a településen - valószínűleg az idén megdől. A külföldiek véleménye szerint azonban az előző évihez képest romlott a település tisztasága és sokszor a zsúfoltság is taszító. Hiába a szép programok, a gyógyító víz, ha a környezetre kevés qondot fordítanak. A látogatók különösen a Szúnyog-csárda környékére pancszkodnak ... Ferenci Demeter
