Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-13 / 221. szám
6 Dunántúlt napló 1985. augusztus 13., kedd Mit mond a jogszabály? A bedolgozók foglalkoztatásáról A július 16-i számunkban ismertettük a bedolgozói jogviszony létrejöttével kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket és a munkavégzésre vonatkozó néhány előírást. Ma ismertetésünket a díjazásra vonatkozó előírásokkal folytatjuk. A 10/1981. (IX. 29.) MüM. sz. rendelet 8 §-ában meghatározottak szerint lehetőség van arra, hogy a munkáltató a bedolgozót prémiumban és jutalomban részesítse. A bedolgozót — keresete és a bedolgozói jogviszonyban töltött ideje alapján — a külön jogszabályban meghatározott munkáltatónál év végi részesedés illeti meg, a kollektív szerződésben meghatározott szabályok szerint. A most ismertetetteken felül egyéb címen a bedolgozónak díjazás nem fizethető. Nem jár díjazás a munka átvételével és átadásával eltöltött időre sem. Ha azonban emiatt a munkáltatónál várakozással eltöltött idő a két órát meghaladja, úgy erre az időre átlagkeresetet kell a bedolgozónak fizetni, kivéve, ha ez a bedolgozó hibájából állt elő. A munkadíj kifizetésére, az abból való levonásra és az átlagkereset számítására a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bedolgozó részére térítést kell megállapítani az általa viselt, a munkavégzése során ténylegesen felmerülő — a jogszabály mellékletében felsorolt — rezsiköltségekre. Amennyiben a munka jellege nem teszi lehetővé a tényleges rezsiköltség megállapítását, műszaki számítások alapján rezsiátalányt kell fizetni. A térítés megállapításának módját és mértékét — ide értve □ gép vagy egyéb szerszám közös használatából eredő költségek megtérítésének szabályait — a munkáltatóra irányadó önköltségszámítási és Árképzési Szabályzat alapján a kollektív szerződésben kell rögzíteni. A rezsitérítés nem lehet több, mint amennyi a munkának a munkáltatónál történő elvégzése során ilyen címen felmerülne. Abban az esetben, ha a termék az előírt követelményeknek — a bedolgozó hibájából — nem felel meg (selejt), és ezért a rendeltetésszerű használatra- teljesen alkalmatlan, a bedolgozónak munkadíj és költségtérítés nem jár. Csökkentett mértékű díjazást és költségtérítést kell fizetni, ha a selejtes termékeket a munkáltató részben vagy egészben felhasználja. A selejtes termék elszámolására vonatkozó rendelkezések nem érintik a bedolgozó anyagi felelősségét a részére kiadott anyag, szerszám, stb. megrongálódásáért vagy megsemmisüléséért. A munkavégzéssel összefüggő kötelezettségek megsértéséért a munkáltató jogosult indokolt határozattal megvonni vagy csökkenteni mindazokat a juttatásokat és kedvezményeket, amelyek e rendelet szerint a bedolgozót kötelezően nem illetik meg. A bedolgozói jogviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért a munkaviszonyban, valamint tagsági viszonyban levő dolgozókra irányadó szabályok szerint a bedolgozó anyagi felelősséggel tartozik. A munkáltató a vele munka- viszonyban, illetőleg tagsági viszonyban álló dolgozóra vonatkozó szabályok szerint tartozik felelősséggel a bedolgozónak a bedolgozói jogviszony keretében okozott kárért ha az a) munkáltató telephelyén következett be; b) a telephelyen kívül, a munkáltató által a bedolgozó rendelkezésére bocsátott anyag, gép,'* eszköz hibájából következett be, illetve a kórt a munkáltató ellenőrzést, szállítást, stb. végző dolgozói e tevékenységük során okozták. A már hivatkozott rendelet 23. §-ában írtak szerint a munkakönyvbe be kell jegyezni az 1968. január 1. napja utón bedolgozói jogviszonyban töltött időből: a) a biztosított bedolgozói jogviszony időtartamát; b) a bedolgozó teljesítménye alapján — a munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése folytán — a biztosított bedolgozói jogviszonnyal egy tekintet alá eső, a munkáltató által igazolt éveket. A 10/1981. (IX. 29.) MüM sz. rendelet 18. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésekor a munkakönyv „a munkáltató neve, székhelye" rovatába a „biztosított bedolgozó” bejegyzést, a biztosított bedolgozói jogviszony megszűnésekor pedig a „bedolgozói jogviszony megszűnt" szöveget kell bejegyezni. A jogszabály melléklete szerint a bedolgozó részére térítendő rezsiköltségek: 1. aj a bedolgozók tulajdonában lévő munkaeszközök elhasználódási költsége — állóeszköz esetében értékcsökkenés leírása — az eszköznek a használat alapján várható élettartama és forgalmi értéke szerint számítva; b) bérelt munkaeszköz esetén bérleti díj. A gépek (termelőberendezések) javításának és karbantartásának köTtégéi. A gépek (termelőberendezések) működtetésének energia- költségei. A bedolgozó által beszerzett segédanyagok igazolt költségei. A munkahely megvilágításának költségei. A munkaanyagok és termékek el- és visszaszállításának költségei. Helyiség vagy helyiségrész használati díja, beleértve például a fűtési, takarítási költségeket is. Bérelt helyiség esetén a bedolgozói munkavégzése miatt keletkezett különköltség. S. Á. Számítástechnikai rendezvények a középiskolákban A középisRclások számítás- technika iránti érdeklődésének felkeltésére, illetve a számítógépek kezelésének, használatának széles körű megismertetésére az idei tanévben ismét több hasznos szórakoztató programot rendez a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsa. Októberben indul a középiskolások egyéni országos számítógépes játéka, amelyre szeptember 30-ig nevezhetnek az iskolák. A részt vevő oktatási intézmények logikai feladatokat, valamint ügyességi és készségfejlesztő játékokat tartalmazó programkazettákat kapnak a középiskolai és szakmunkástanuló tanácstól. E programok felhasználásával az iskolai számítógépeken rendezik meg az országos játék első fordulóit. Az iskolai vetélkedőkön legjobbnak bizonyult diákok a megyei versenyeken mérik össze tudásukat. Az országos döntőt a jövő év tavaszán tartják meg. 17. alkalommal EszékPécs autostalálkozó A hagyományoknak megfelelően idén is megrendezik az Eszék—Pécs autóstalálkozót, mely mint eddig is, jó alkalmat ad arra, hogy a két testvérváros autósai megismerkedjenek egymással és a két ország közlekedési szabályaival, szokásaival. Az ezúttal 17. alkalommal sorra kerülő találkozó 25 magyar és 25 jugoszláv résztvevője szeptember 21— 22-én méri össze ügyességét, a KRESZ-ben való jártasságát. A mezőny Eszékről indul, ahol az ügyességi vetélkedőn és a tesztlapok kitöltésén túl színes program várja a résztvevőket, így többek között veterántalálkozóra is sor kerül. A találkozó Pécsett fejeződik be. A kétnapos rendezvényre augusztus 20-ig lehet jelentkezni a Magyar Autóklub Baranya Megyei Szervezetének pécsi, Citrom utcai irodájában. Az óvatos gépjárművezetés Kit tekinthetünk óvatos gépjárművezetőnek, mit tartunk óvatosságnak, és hogyan lehet óvatos vezetéssel a biztonságot szolgálni? Nem azokról lesz itt szó, akik nyugodt forgalmi körülmények között sem merik megnyomni a gázpedált; akik lomhaságukkal a többi járművek állandó előzési kényszerét váltják ki; akik alaptermészetükből kifolyóan haboznak akkor is, amikor nyugodtan cselekedhetnének; akik elvesztik a fejüket, amikor a veszély felmerül, és a fékpedái helyett a kuplungot vagy még rosszabb esetben, a gázpedált nyomják meg. Az ilyen vezetők nem óvatosak, hanem bizonytalanok, félénkek vagy éppenséggel gyávák, nem alkalmasak tehát a vezetésre. A közlekedésben azonban a hősködőknek sincs helyei A közlekedés olyan vezetőket igényel, akik a forgalommal együtt élnek, harmonikusan beilleszkednek, előre látják a következő másodpercek forgalmát is; akik bátran haladnak, miután meggyőződtek arról, hogy lehet bátran hajtani és nem kockáztatnak semmit. A gépjárművezetésnek vannak veterónjoi, akik sok százezer kilométert vezettek teljes sikerrel, nem azért mert vállalták a veszélyt, ellenkezőleg, igyekeztek minél kevesebbet kockáztatni, megelőzni a váratlan veszélyeket. Messze elkerülték azokat a helyeket, ahol zsúfoltságról, rendészeti bizonytalanságokról, úthiá- nyosságokról tudtak, számon tartották a veszélyes helyeket. Az óvatos vezető lassabban halad át a bizonytalan csomópontokon, és a nyílt helyeken hozza be késését, kockázat nélkül. Megismeri járműve viselkedését rossz útviszonyok között, hogy ne érje meglepetés erről a részről sem. Nem bízza magát másokra, számol a másik gépjárművezető esetleges ügyetlenségeivel, gyakorlatlanságával is. Vegyünk erre egy példát. Adott esetben egyértelműen az a hibás, aki a lejtőn hátrafelé gurulni engedi kocsiját, és a mögötte lévővel ütközik. Előfordulhat azonban, hogy utólag nem lehet tisztázni, a mögötte haladó hajtott-e neki az előtte állónak, vagy amaz engedte hátragurulni a kocsit. Ezért az óvatos vezető nem közelíti meg centiméterekre az előtte állót, hogy legyen ideje jelzést adni az esetleges visszaguruló gépkocsi vezetőjének. Az óvatos vezető nem hagyja magót kizökkenteni megszokott és jól bevált ritmusából. Ha akadály miatt állni kényszerül, nyugodt marad. Értelmetlenül nem idegeskedik olyan dolgokon, amelyek tőle függetlenek. Az országúton is tudja, hol a határa annak a sebességnek, amelyet járműve az adott viszonyok között biztonságosan elérhet. Az óvatosság komplex forgalom, nem lehet leszűkíteni csak a sebesség megválasztására vagy valami másra. Mindent magába foglal, amire egyáltalán figyelni kell, amit előre tudni kell. Ebből következik, hoy nem lehet óvatos az, aki nincs tisztában azzal, mi jelenthet veszélyt rá, hol, milyen út- és forgalmi viszonyok között, milyen óvintézkedéseket kell megtenni a megelőzés érdekében, milyen sebességet engedhet meg, milyen sebességre képes felgyorsulni bizonyos utakon, illetve időtartam alatt, aki nem tudja jól megbecsülni a követési távolságot, a másik jármű sebességét igen rövid idő alatt, reflexszerűen. B. I. Gazdaságos autó Az Opel gyár konstruktőreinek olyan személyautó modellt sikerült kialakítaniuk, amely megjelenése után nyomban meghódította a szakvilágot. Döntő szerepet játszott ebben a modell takarékos üzemanyag-felhasználása és az autó kitűnő menettu- lajdonsóga. Persze az is fontos szempont, hogy a gyár igen sokrétű és változatos formában kínálja az Asconát: az öt alapmodell három különböző verzióban kapható, két-, négy- és ötajtósban (az ötödik a hátsó, felcsapható ajtó). Ráadásul újabban az Ascona dízel-motoros változatát is kibocsátotta az Opel cég. Az 1600 köbcentiméteres, négyütemű, négyhengeres, vízhűtéses dízel-motornak van egy műszaki újdonsága is: nemcsak fenn elhelyezett bütykös tengelye van, hanem egy hidraulikus szelepjáték- kiegyenlítője is, ami fölöslegessé teszi a szelepek utánál- lítását. A 40 kW teljesítményű motorral rendelkező kocsi sokkal fürgébb, mint a régebbi idők dízel-személyautói, bízvást felveszi a versenyt a korszerű benzinmotoros kocsikkal. Az autó sebességváltója öt fokozattal rendelkezik. A motor 90 km/óra sebesség mellett csupán 4,7 liter (!) üzemanyagot fogyaszt, de még az országúti 120 km/óra sebességnél is csak 6,8 litert, a városi forgalomban pedig 7,1 litert. STOP Huszonegy baleset. Az elmúlt héten 21 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt a megyében, kaptuk a tájékoztatást a Baranya Me- egyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályától. Egy halálos, hét súlyos, tizenhárom pedig könnyű kimenetelű volt. * Forgalomkorlátozás. Az 58-as út pécsi átkelési szakaszán a felüljáró karbantartási munkái miatt egy-egy sávot szakaszosan lezárnak a forgalom elől, ezért sebességkorlátozás és útszűkület lesz érvényben. A 6-os főút 209 és 216 kilométer közötti szakaszán aszfaltozás miatt szakaszosan félpályás útlezárásra kerül sor, ezért a megengedett legnagyobb sebességet korlátozzák. * Szikragátló betonadalékot fejlesztettek ki a Szovjetunióban, mellyel megelőzhető a szikraképződés, ha a megkötött betonfelületre fémtárgy zuhan vagy a beton és a fém surlódik. Mittegyünk, ha... Valóban, mit is lehet tenni, ha garázsunk kijáratát egy parkoló autó torlaszolja el? Nos, idegeskedés helyett, az ugyanis éppoly kevéssé segít, mint az akadályt okozó kocsi gumijainak a „légtelenítése", hívjuk a 07-et. A rendőrség majd talál megoldást — akár olyan formában is, hogy a kocsit a hatósági megőrzőbe szállíttatja. A szabálytalan parkolás tehát ez esetben meglehetősen sokba kerül. Különösen akkor, ha a kocsija használatában akadályozott személynek ebből más kára is származik és kárigényét per útján érvényesíti. Nem kevésbé kellemetlen, ha útunkat nem megkezdeni, hanem folytatni nem tudjuk. Ennek leggyakoribb oka a műszaki hiba.' Néha csak olyan egyszerű, ami többnyire kánikulai hőségben fordul elő, hogy túlmelegszik a motor. Ez. eltekintve o technikai hiányosságoktól — bogártetemektől el- tömődött hűtő, hibás termosztát, utógyújtás stb. - túlterhelés (tartós hegymenet, túl lassú haladás) következménye is lehet. Ilyenkor segítséget jelenthet, ha bekapcsoljuk a fűtést, és ventillációját a maximumra állítjuk. Amennyiben ez nem vezetne tartós eredményre, álljunk meg, de ne kapcsoljuk ki a gyújtást. Az üresjáratban futó motor gyorsabban és főként egyenletesebben hűl le. A túlhevült motor tartós üzem- bentartása egyébként jelentős károkat okozhat, tehát gondoskodjunk a kiváltó ok megszüntetéséről. Haladéktalanul keressük föl a szervizt akkor is, ha a fék nem a megszokott módon működik, például rugalmassá válik. Ha ez tartós vagy erőteljes fékezés kísérőjelensége, de mérsékelt igénybevételkor nem tapasztalható, úgy a fékfolyadékot kell sürgősen kicseréltetni. Ha a fék egyébként is csak „pumpálásra" működik és rugalmas is, a fékrendszert kell légteleníteni. Ez is, az is srakműhely feladata. De a szerviz segítségét kell igénybe venni akkor is, ha a kocsi fékezéskor félrehúz, ha a fék túl kemény, ha a fékerő- határolóval szerelt kocsi hátsó kerekei az elsőknél hirtelenebből és blokkolva fékeznek. Ne feledjük: a hibás fék közvetlen életveszélyt jelent! Most pedig néhány tanács arra nézve, hogy mit ne tegyünk. Fölhevült fékek esetében — pl. tartós lejtmenet — leállás után ne kézifékkel rögzítsük a kocsit, mert a fékdobok deformálódhatnak. Ne cigarettázzunk menet közben, mert az különösen a nyitott ablakok miatt jelent veszélyt. Ne szellőztessünk teljesen nyitott ablakokkal, mert huzatosabb és kevésbé hatásos, mintha az első ablakokat csak 2-3 ujjnyira engedjük le, még a hátsókat ennél valamivel jobban. Búsbarna László Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR
