Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-12 / 220. szám
1985. augusztus 12., hétfő Dunántúlt napló s Hatvan évvel ezelőtt volt ilyen idő augusztus elején Lesz még egy kis nyarunk Tegnap hajnali 5 órakor 17 Celsius-fok meleget mértek a pogányi Meteorológiai Főállomáson. A sok éves tapasztalat szerint - mondja Ferenczy Sándor állomásvezető és Bódog József meteorológus technikus - a kora reggeli magas hőmérséklet azt jelenti, hogy napközben igencsak jó időre számíthatunk. Délelőtt 10 órakor már 22 Celsius-fok meleg volt, a szél pedig épp csak lengedezett. A szélmérő készülék szerint nem érte el a másodpercenkénti kétméteres erősséget. A szombat, vasárnapi időjárás reményt keltett bennünk: talán Párolgásmérő berendezés lesz még egy kis nyarunk. Az póktól nyugatra felhalmozódott hűvös levegő kelet felől elmozdulva a Kárpát-medencében keveredett az észak-afrikai eredetű meleg levegővel, ezért hazánkban is heves zivatarokat, majd jelentős mennyiségű csapadékhullást okozott. Az Jőjárási hideg front 7-én haj- 3 óra 20 perckor érte el Pécs térségét és három napig tartott a hűvös, csapadékos 'dőjárós. Ez idő alatt 30 milliméter eső esett, amely a kialakult aszályos időjárást kedvezően megváltoztatta, de ugyanakkor a hőmérsékleti maximumok az ilyenkor szokásos értéknek majdnem a felére iökkentek: 7-én 15,4, 8-ón 18,6, 9-én pedig 17,3 fokos maximumot mértünk a tavalyi ugyanezen időszak 26-27 fokos hőmérsékletével szemben. A megfigyelések történetében csaknem hatvan évvel ezelőtt, 1926. augusztus 26-án fordult elő hasonlóan alacsony hőmérséklet. Amit pedig a hajnali 5 órai hőmérséklet alapján „jósoltak" a meteorológusok az bizony bejött: egész nap meleg volt, a délután két órakor mért maximum 26 C-fok volt. A távolabbi kilátásokról annyit, hogy állítólag lesz még egy kis nyarunk az idén. T. É. elmúlt napokban ugyanis olyan hűvös, szeles, esős időt éltünk, mint hogyha ősz lett volna. — Augusztus 6-án egy markáns időjárási hidegfront alakult ki a Prága—Varsó—Genova -Algír vonal mentén — mondja Ferenczy Sándor. - A front környezetében gyakoriak voltak a záporok, zivatarok és helyenként igen jelentős mennyiségű csapadék hullott. A front előtt délnyugati áramlással szubtrópusi, azaz forróövi meleg Je- vegő sodródott az Adrián át a Kárpát-medence fölé és ezért ekkor még nálunk is 33,6 fokos maximum és 24,4 fokos átlag- hőmérséklet alakult ki. Az AIRitka, hogy valaki annyira szeresse a lovat, mint Attila A VDN-MÁVTOURS különvonata Budapestre az augusztus 20-i tűzijátékra Csillag a pej, Csillogó a fekete Szombat-— vasárnap nemzet-közi fogathajtó verseny Balatonfenyvesen — Bercit az első csikót úgy öt éve vettük a vásárban. Eladtam a német juhászokat, és mert a fiam annyira könyörgött azért a csikóért, hát végül is megvettük. így kezdődött. Az- -óta persze cserélődtek a lovak, a mostaniak a rémi tenyészetből valók; Csillag a pej, és Csillogó a nyári fekete. S van egy héthónapos csikó. Hajni. Ezt én akarom fölnevelni a fiammal, saját nevelésű lovat szeretnénk, s persze majd kell hozzá egy pár is, a mostani fogathajtók utánpótlásaként. — Matus Gyula, a villányi Oportó üzletvezetőhelyettese mesélte ezt harkányi lakásán, alig néhány nappal a most zajló fenyvesi nemzetközi fogathajtóverseny előtt. Sokan luxusnak tartják, ha valakinek saját lovai vannak, pontosabban, ha valaki sportcélokra tart lovat — pedig ennél jóval nagyobb luxus is létezik, csak tudatunkban nem a szuperautó és az elegáns nyaraló számít annak, hanem a ló. Bár talán egyre kevésbé, mert a lókultusz ismét újjászületőben van. A fogatot Matus Gyula fia, a 19 éves Attila hajtja, segéd- hajtója a szintén 19 éves Wa- schaus Gabriella. Attila egyébként pincér, Gabriella most végzett varrónő. Edzésre készülnek, közben mondja Attila: — Már gyerekkorom óta vonzódom a lovakhoz. Hogy az ember egy lovat igazán megismerjen, ahhoz szerintem legalább egy év kell. Napi 3 órát kell foglalkozni velük, minden nap reggel és este kimegyek a drávaszabolcsi istállóba etetni, itatni, tisztogatni őket. S ezenkívül vannak az edzések, így, verseny előtt mindennap. Szakmailag nagyon sokat köszönhetek Illés Sándornak és Böller Jánosnak, a PAG fogathajtójának. A balatonfenyvesi versenyen egyébként meghívás alapján lehet részt venni; a baranyaiak közül Böller Jánost és Matus Attilát hívták meg. Böller János a Pécsi Állami Gazdaság, Matus Attila az újpetrei tsz színeiben versenyzik. — Honnan ez a kapcsolat az újpetrei termelőszövetkezettel? — Az ő támogatásuk nélkül, teljesen magánemberként nemigen lehetne ezt bírni —• veszi át a szót az apa. — Nekünk voltak lovaink, nekik nem volt hajtójuk, s azt tudták, hogy hivatalosan két éve foglalkozik hajtással a fiam. így fölajánlották támogatásukat. A versenyre most is ők szállítják le a lovakat és a kocsit is, ez óriási segítség, egy vagyonba kerülne, s nem engedhetnénk meg magunknak. Tőlük veszem kedvezményesen a szalmát és a szénát, amit ők le is kaszálnak, nekünk már csak össze kell gyűjteni. — A kedvezmények és a támogatás mellett, mennyibe kerül önöknek a lótartás? —• Most van két lovunk és egy csikónk, s egy lóra napi ötven forintot lehet számolni. Mindez nekünk csikóban térül meg, tehát a költségek gyakorlatilag kiegyenlítődnek. Közel sem engedhetünk meg magunknak annyit, mint egy külföldi versenyző: szerszámaink, kocsink is az egyszerűbbek közül valók, de nagyon gondosan tisztán tartjuk, mert a versenyen o küllemet is pontozzák. Itt a hangsúly a lovak és a sport sze- retetén van, s igazán ritka, hogy valaki ennyire szeresse a lovakat, mint Attila. Dücsö Csilla A vasórnapi Dunántúli Napló— MÁVTOURS különvonatai- nak már kialakul egy törzsközönsége: ők kérték, hogy a szervezők rendezzenek egy utat ezúttal Budapestre, augusztus 20-án, hogy a főváros alkotmánynapi ünnepségein — főként az esti tűzijátékon — részt vehessenek. A vonat Pécsről indul 8.30 órakor, amely Szent- lőrincen (8.45-kor), illetve Dombóváron (9.55-kor) felveszi a részvételi jeggyel rendelkező utasokat. A részvételi jegy ára kedvezményesen 330—450 forint lesz, a választott programtól függően. A jegy ára magában foglalja nemcsak az utazási költséget, hanem az ebéd, az idegenvezetés, illetve különböző belépők árát, továbbá a pesti közlekedési költségeket. Jelentkezni lehet a MÁVTOURS Körzeti Irodájánál Pécsett, az állomásépületben. Telefonon kapnak felvilágosítást az utasok a 15-611/272. melléken. A 'különvonat augusztus 20-án este 23 órakor indul vissza a Déli-pályaudvarról és éjjel 2 órakor érkezik Pécsre. Valószínű, hogy az előzetes megbeszélés alapján, a szokásos díjszabásnak megfelelően, autóbusz várja a hazatérő kirándulókat. A MÁVTOURS szép programról gondoskodott. Az érkezés után a csoportok elkülönülnek, attól függően, hogy ki-ki melyik rendezvényen kíván részt venni. Bizonyára nagyszerűen szórakoznak azok, akik a Moszkvai Nagycirkusz „Béke Karnevál" című vendégjátékát tekintik meg. A műsorban különleges óílatidomításokat, továbbá a bohócok, artistaművészek szereplését láthatják. A Vidámpark és az Állatkert (Ele- fánt-show) a gyerekek számára szerez majd derűs perceket. A kulturális programban szerepel a Szépművészeti, a Mezőgazdasági, illetve a Közlekedési Múzeum megtekintése. E fenti csoportok a BVSC sportkombinát önkiszolgáló éttermében kapnak ebédet. Aki Hűvösvölgy szépségeivel akar ismerkedni, az a fogaskerekűvel, Úttörővasúttal utazhat: a környék egyik híres éttermében, az Aranyfácánban vehet részt a közös ebéden. Akik a Budai Várba indulnak, csoportjuk számára a Rad- host sörözőben biztosítanak ebédet a szervezők. Ebéd után felsétálnak a Várhegyre, ahol az évszázadok során összegyűlt történeti értékű műemlékeket tekinthetik meg. Buda új nevezetessége a török időkből fennmaradt 880 méteres labirintusban a Panoptikum. A kiállítás a viaszbábuival, életképeivel a magyar történelmet szemléleted a honfoglalástól Korvin Mátyás koráig. A délutáni programok után a VDN-MÁVTOURS utasai ismét találkoznak a megbeszélt időben. A Várhegy déli oldaláról, illetve a Duna partjáról végignézhetik az esti — alkot- mónynapi — tűzijátékot. A VDN-MÁVTOURS külön- vonatának ez lesz az idei nyolcadik, és egyben utolsó útja, amelyhez jó időt és jó szórakozást kívánunk. Alom, alom, edes alom Egy évben egyszer, szilveszterkor, legalább éjfélig ébren van az egész ország. Szükségünk is van az ezt követő új esztendei első napra, amikor* is megpróbáljuk kipihenni az ó-év búcsúztatás fáradalmait. Szó ami szó, ilyenkor nem az ébrenlét az egyedüli oka a másnapi megviseltségüknek, de rógondolni is rossz, hogy mi lenne, ha gyakran ismétlődnénk a szemhunyás nélkül töltött éjszakák. Pedig sokan vannak köztünk olyanok, akik ugyan nem jószántukból, de gyakran átélik az álmatlanságból eredő gyötrelmeket. A másnapi levertséget, a kínzó fejfájást, az ezzel együtt járó rossz hangulatot. S ha a nappali fáradság miatt a következő éjszaka is meghiúsul a regenerációt jelentő alvás, akkor egy olyan ördögi körhintába kerülhet az ember, amelyből nagyon nehéz kiszállni. De hát betegség-e az álmatlanság? Szükség van-e gyógyszeres kezelésre, s ha igen milyen mértékben? Ki lehet-e keveredni az embert fizikálisán és pszichésen egya.- ránt kikészítő alvászavarból? Az olváskutatással foglalkozó orvosok pszichiáterek napjainkban sok mindent vizsgálnak. Az utóbbi tíz évben nagy előrelépés tapasztalható ezen a területen, ám az eredmények még nem mutatkoznak a kezelésben. (Annál is inkább, mert a betegek gyakran saját magukat „kezelik".) Tény, hogy kategorizálták az alvászavarokat — t>kuk és súlyosságuk szerint — s ennek megfelelően más-más módot javasolnak a megszüntetésükre. Az első, mondhatjuk, hogy a legenyhébb csoportba az átmeneti alvászavarokat sorolták. Vagyis az olyan eseteket, amikor az ember stressz, hirtelen időjárás-változás vagy túlzott fáradtság miatt egyszer-két- szer kerül ilyen helyzetbe. Az időközönként előforduló álmatlan éjszakának nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani, s nemcsak felesleges, hanem kifejezetten káros rögtön nyugtátokat, altatókat. szedni. Más a helyzet, ha az alvászavar állandósul. Ez már teljesen eltér a normálistól, bizonyos fokig betegségnek .tekinthető. Hogy miért alakul ki, annak többféle oka lehet, de nézzük a legjellemzőbbet: az állandósult szorongást, a valamitől való félést, ami nem tudatosul az emberben. Nagyon gyakran előfordul, hogy az álmatlanságban szenvedő egy idő után már pont attól kezd félni, hogy bármennyire szeretne, nem tud elaludni. S minél jobban erre koncentrál, annál kevésbé jön álom a szemére. Van oki állandóan az órát nézi, s ahogy telikmúlik az idő, egyre kétségbeesettebben próbál elaludni, ami ugye pont ezért nem megy, s helyette jön az elkeseredés, a düh, s a teljes éberség. Ilyenkor bizony ajánlatos orvoshoz fordulni, s részletesen elmondani a panaszokat. Talán kevéssé ismert, hogy a rendszeres alkoholfogyasztással, illetve gyógyszerszedéssel — pont az altatókkal és nyugtátokkal — is társulhat alvászavar. Ha valaki például esténként nyugtatóval alszik el, s másnap fáradtnak érzi magát, kávéval és más élénkí- tőkkel próbál élénk, fitt lenni. Este pedig megint beveszi a nyugató-altatót, de akkor az élénkítőszereik még dolgoznak a szervezetében, csak sokára tud elaludni. Másnap reggel kezdődik minden élőről a kávéval . .. A rendszeres alkoholfogyasztással pedig együtt jár az alvás mélységének csökkenése, a többszöri felébredés, amelynek egyenes következménye a másnapi fáradtság, s akkor jön a kávé, netán újra az ital . . . Török É.
