Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-12 / 189. szám

1983. július 12., péntek Dunántúli napló 3 VIT-történet (4.) Meggyullad a VIT-láng a szófiai Levszki-stadionban Szófia, Berlin, Havanna A IX. Világ- és Diákifjúsági Találkozó viharos előzmények után jöhetett csak létre. Az eredeti terv az volt, hogy 1965- ben a IX. VIT-et Algéria fővá­rosában rendezik, de röviddel a tervezett időpont előtt az észak-afrikai országban bel­politika jford'ulat és kormány- változás következett be, s így nem tudták vállalni a rende­zést. 'Ekkor a Nemzetközi Elő­készítő Bizottság úgy döntött, bogy egy évvel elhalasztják a VIT-et, s a következő színhe­lyül Accrát választották. Azon­ban itt is lehetetlenné vált a fesztivál megrendezése az 1966-os ghanai katonai ha­talomátvétel miatt. Ekkor töb­ben azt jósolták, hogy ezzel be is fellegzett a VIT-moz- galomnak, de a jóslat nem vált be, mert ha némi késéssel is, 1968-ban Szófiában sike­rült megrendezni a IX. VIT-et. Hat évvel Helsinki után a bolgár fővárosban 142 ország 20 000 fiatalja- gyűlt össze, akik a korábbi „Béke és Ba­rátság" jelszó helyett már a „Szolidaritás, béke és barát­ság” jelszavát hangoztatták. A ^szolidaritás ekkor elsősorban a . vietnami néppel való szoli­daritást jelentette. Ezt fejezte ki az is, hogy már a fesztivál első napján megnyílt a Szlav- kov utcai Vietnami Szolidari­tási Központ. A központ min­den tekintetben fölülmúlta a DÍVSZ várakozását: rövid idő alatt százezer dollár értékű se­gély gyűlt össze, s az ebből vásárolt létfontosságú gyógy­szereket, kötszereket, felsze­reléseket egy tizennégy va­gonból álló szerelvény vitte a plovdivi kikötőbe, ahonnan ezt Vietnamba szállították. Az elő­ző évben kirobbant közel-ke­leti háború hatása még friss volt, s a VIT résztvevői elítél­ték az izraeli agressziót, s állást foglaltak minden nem­zeti felszabadító mozgalom mellett. A X. VIT-re öt év múlva, 1973. július—augusztusában ke­rült sor, másodízben Berlin­ben. 140 ország 25 000 fiatalja jelent meg, összesen ezerhét- száz ifjúsági szervezet küldte el képviselőjét. A X. VIT jel­szava ismét bővült, s most már így hangzott: „Antiimperialista szolidaritás, béke és barát­ság”. A VIT napjaiban a Hum- boldt-egyetemen és más köz­pontokban százötvennél több szemináriumot és kerekasztal- beszélgetést tartottak, ezeken jóval több és hevesebb vita zajlott le, mint a korábbi fesz­tiválok hasonló rendezvényein. A fesztivál résztvevőit nyolc szocialista ország kommunista és munkáspártjainak vezetői a Krím-félszigeten lezajlott talál­kozójukról együttesen, távirat­ban üdvözölték. Ennek a VIT - nek is voltak neves vendégei, köztük például Jasszer Arafat, aki az arab népek iránti szo­lidaritási napon vett részt, vagy például Gladys Marin, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkára. A VIT zá­róünnepségét a berlini Marx- Engels téren tartották, s a X. VIT ünnepélyes felhívását a < fesztivál díszvendége, a bör­tönből néhány hónappal ko- | rábban kiszabadult Angela Davis olvasta föl. 1978-ban első ízben rendez­ték a fesztivált Európán kívül: a XI. VIT-nek Kuba fővárosa, Havanna lett a házigazdája. Addigra Kuba nemzetközi hely­zete is megszilárdult: a világ­nak már több mint száz or­szágával tartott diplomáciai kapcsolatot. Jóval kedvezőbb volt a nemzetközi helyzet ,is: Helsinkiben 1975 nyarán egy asztalhoz ültek harminchárom európai ország, az USA és Ka­nada legmagasabb rangú kép­viselői és aláírták az össz­európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányát, amelyben a békés egymás mellett élés alapelvei­re helyezték kapcsolataikat. Portugáliában, Görögország­ban, Spanyolországban meg­szűnt a fasiszta diktatúra, 1976-ban kikiáltották a Viet­nami Szocialista Köztársa­ságot, Afrikában széthullott a portugál gyarmatbirodalom. De a VIT küldöttei nem fe­ledkeztek meg a negatív je­lenségekről, így a Chilében zajló eseményekről, s a libano­ni háborúról sem. D. Cs. Kapcsolatépítés a vásáron - kamarai közreműködéssel A hetedik ötösben fordulatot kell elérnünk a termékek csomagolásában A 10. Pécsi Ipari Vásár meg­szervezésében, tartalmi gazda­gításában teljes mellbedobás­sal vett részt a Magyar Keres­kedelmi Kamara és annak dél­dunántúli bizottsága, s a ka­mara a jövőt illetően kifejezte azon készségét, közreműködik a kiállító vállalatok és szövet­kezetek üzleti érdekeihez job­ban igazodó találkozók, ipari vásárunk új arculatának meg­teremtésében. Kamarai szervezésben szer­dán az ország bőr- és bőrfel­dolgozó ipara és kereskedel­me képviselői folytattak igen sikeres és előremutató szakmai tanácskozást a sertésbőr-feldol­gozásról, tegnap pedig a vásár dísztermében csomagolástech­nikai ankétra került sor. Első utunk tegnap erre a szakmai megmozdulásra vezetett, ohol is megtudtuk, 1983-bön az áruk csomagolására 23,5 milliárd fo­rintot költöttünk, az 1990. évi felhasználás viszont már meg­haladja a 30 milliárd forint értéket. Hogyan tovább, mi­lyen új megoldásokat alkal­mazzunk, mit fejlesszünk a csomagolóanyag- és gépgyár­tásban? — erről volt szó a tegnapi ankéton, melyen nem­egyszer elhangzott: a hetedik 5 éves tervidőszakban fordula­tot kell elérnünk a csomagoló­szer-gyártásban és felhaszná­lásban, a világpiaci verseny- képesség, egyáltalán, a piacon való maradásunknak ez létkér­dése. Ami itt irányzat: gyorsan tért hódítanak a több funkciót kielégítő csomagolóanyag­kombinációk, ezen belül is a műanyag, a papír és az alufó­lia társítások. Itt hívjuk fel a figyelmet a pécsi Sopiana Gépgyár szere­pére és sikereire a gyűjtőcso­magolás és az egységrako­mány-képzés gépeinek gyártá­sában, a sportcsarnokbeli ki­állításukon igen mozgalmas napokat élnek. A működés köz­ben látható palack ki-berakó automatájukból máris rendelt a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, élénk az érdeklődés osztrák részről, látták továbbá a fin­nek, s esküdtek, visszatérnek és tárgyalnak gépvásárlásról a Sopianával. Részvételükről, kapcsolatte­remtő és -építő tevékenysé­gükről rengeteg értesüléssel tu­dott szolgálni dr. Kéri István, az MKK dél-dunántúli bizottsá­gának titkára. Csak távirati stílusban: a vásáron és a ka­marában járt és tárgyalt a bel­ga nagykövet, őszre előkészítik belga gazdasági és műszaki szakemberek dél-dunántúli ta­lálkozóit a vállalati kapcsola­tok megteremtésére, az együtt­működési lehetőségek feltárá­sára. A színhelyek: Kaposvár, Pécs, Boly. A hónap végén Pécs finn testvérvárosában, Lahtiban magyar kiállítás nyí­lik, az itt járt finn kamarai emberekkel megbeszélték, kiál­lítóinkat minél több ottani cég­gel összehozzák. Még a múlt héten tárgyaltak a jugoszlá- vokkal a határ menti kereske­delem ügyes-bajos dolgairól, akadályozó tényezőiről, o tár­Szép csomagolású termékek a Kereskedelmi Kamara kiállí­tásán Fotó: Erb János gyaláson részt vett Beck Ta­más, az MKK elnöke is, aki szorgalmasan jegyzetelt és a felmerült gondokat, javaslato­kat továbbítja az illetékes or­szágos szerveknek. Az MKK dél-dunántúli bizott­sága a C-pavilonban külön ki­állítást is rendezett tagvállala­tai termékeiből, ennek kereté­ben bemutatják többek között a jó csomagolású, továbbá a formatervezett árukat. Informá­ciós irodájukban a vásár ideje alatt állandóan szakemberek állnak rendelkezésre a kapcso­latépítésre. A PIV-en egyébként megfordult a Budapesti Nem­zetközi Vásár igazgatója is, akivel a kamaraiak ősszel ösz- szeülnek, és megvitatják a ja­vaslatokat a pécsi és a sze­gedi ipari vásárok jellegét és munkamegosztását illetően. Miklósvári Zoltán A Pécsi Sopiana Gépgyár PK—2A jelű palackkirokó illetve -berakó gépe Leállt a benzin­bontó A tegnapi naptól Pécs gáz­vezetékeibe már csak földgáz áramlik: sok éves folyamatos üzemelés után tegnap leállt a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat pécsi telepén az eddi­gi városi gázt szolgáltató ben­zinbontó. Július 9-én már va­lamennyi lakossági fogyasztót leválasztottak róla, már csak egy közületet látott el. Tegnap azonban végleg megszűnt a városi gázszolgáltatás. Az igazsághoz tartozik, hogy a benzin városi gázzá bontása már régebben megszűnt, a tartályokban tárolt gázokbóf látták el az utolsó fogyasztó­kat. A benzinbontóüzemben a gázszolgáltató vállalat soproni üzemének emberei vették át a terepet, leszerelik azokat a be­rendezéseket, alkatrészeket, amelyeket náluk még hasznosí­tani lehet. A többi gépet — szivattyúkat, kompresszorokat — amelyek más területen is használhatók, eladásra kínál­ják, a speciális, csak gázmű­veknél alkalmazható, de már kiszolgált gépmatuzsálemek pedig a MÉH-telepen kötnek ki. A kiürült gáztartályok egy részét raktárrá alakítják, egy részét megvásárolta a Mecseki Szénbányák Vállalat. A benzin­bontó épületét és*e terület egy részét a DDGáz már eladta más vállalatnak. Most, a teljes földgázra va­ló átálláskor 29 ezer fogyasz­tót tartanak nyilván, akiknek (különösen a lakosságnak) sze­retnék ezúton megköszönni a türelmüket, amit az átállássá! járó munkákkal kapcsolatban tanúsítottak. A gázművek ve­zetői remélik, hogy legalább a régi színvonalon — vagy anno! még jobban — állhatnak majd a lakosság szolgálatába. (Itt szeretnénk több panasz­ra reagálni: nagyon sok, hosz. szú ideig elhúzódó munkákért, nyitott árkokért nem a gázmű a felelős. A város több pontján a bevezetésre alakult közössé­gek, gmk-k végzik ezeket a munkákat.) Feiőgáp a háztáji tehenészeteknek Segíti a háztáji tehenésze­tek gépesítését a kecskeméti központú Közép-magyarországi Tejipari Vállalat. A felvásárlá­si területükhöz tartozó négy megyében — Hevesben, Pest megyében, Nógrádban és Bács-Kiskunban — fejőgépek­hez juttatják a magántéhené- szeteket. A feltétel áruhoz kö­tött: négy évig tehenenként 3000 liter tejet kell átadni na­pi áron az iparnak. Ezután a tejtermelők tulajdonába kerül a gép. Az első 14 fejőgépet csü­törtökön adták át IKecskemé- ten a. gazdáknak. Megjelent dr. Berze Nagy János művének harmadik kiadása Egigérő fa Dr. Berze 'Nagy János néprajztudós és mesekutató már gimnáziumi tanuló ko­rában népmeséket gyűjtött. Mint szegény pásztor gyer­meke, nemcsak származásá­nál, de munka- és érdeklő­dési körénél fogva is közel­állód a néphez mindig. Ta­nulmányainak végzése és befejezése után is mindig visszatért a falusi szülői ház­hoz, nem szégyellte szülei szegénységét és egyszerűsé­gét. Mint a nép embere is­merte is annak életét és ér­zésvilágát, csak így fürkész­hette ki a nép mesemondó­hajlamát és -szokásait. A néphagyományokat azonban nemcsak gyűjtötte, hanem a tudományos mű­veiben fel is dolgozta. Egyik kiemelkedő munkája az „Égigérő fa” c. magyar mi­tológia tanulmányait tartal­mazó mű, amelyben a fel­dolgozott hazai és nemzet­közi forrásanyag dr. Berze Nagy Jánost jelentős össze­hasonlító tudósnak mutatja be, akit imponáló áttekintő­képesség és nagy gondolat­gazdagság jellemez. Művé­ben a magyar népmesekincs nemzetközi kapcsolatainak kutatása közben nagy szor­galommal tanulmányozta a magyar népmeséknek keleti és ázsiai népek meséivel, hagyományaival való kap­csolatait is. A finn-ugor né­pek etnográfiájával beha­tóan foglalkozva figyelembe vette több mint hatvan nép, illetve népcsoport hagyomá­nyait. A meseanyag elemzé­sével kutatja a honfoglalás kora "-előtti magyarság őstör­ténetét, ősvallását, hit- és hiedelemvilágával és az óko­ri Kelet népeinek csillagis- tenhitével együtt. Dr. Berze Nagy János tehát nem újra­alkotta a honfoglalás kora előtti magyarság ősvallásá­nak képzeteit, hanem a nép­mesékben és oz ókori Kelet népeinek csillagistenhitében fedezte fel azokat. E művét a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Bara­nya Megyei Szervezete 1958- ban, majd 1961-ben is dr. Dömötör Sándor tudományos szerkesztésében kiadta. A mű tudományos értéke és könyvé­szeti ritkasága miatt azon­ban tudományos igény lett a mű -harmadik kiadása is. A 'Baranya Megyei Tanács a mű harmadik kiadásának ter­vével egyetértett, de a ki­nyomtatásának költségét nem tudta magára vállalni. 'Ezért a néprajztudós fia: i'fj. dr. Berze Nagy János a Baranya Megyei Tanács írásbeli en­gedélyével a pénzfedezet biztosítása céljából több ta­nács, nagyüzem, vállalat és szövetkezet vezetőit kérte fel a mű költségeinek részbeni anyagi támogatására. Így a mű harmadik nyomdai kiadá­sa a támogató szerveknek a nyomdai kiadás költségeinek fedezete céljából a Baranya Megyei Tanácshoz beküldött részbeni, de közös anyagi tá­mogatásaikkal jelenhetett meg. /

Next

/
Thumbnails
Contents