Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-09 / 186. szám

e Dunántúli napló 1985. július 9., kedd Győzelem 430 éve Szigetvárnál A 20. században működő ömer Seyfeddin realista író te­remtette meg a török nemzeti novellát. „A -hősi halott, aki nem 'hagyta a 'fejét" című el­beszélésének témáját Girizsgal (Görösgál) várának védőjétől, Kuru Káditól veszi, aki több­száz soros hőskölteményben ír­ta meg Kerecsinék (Kerecsé- ■nyiék) támadását a Szigetvár­tól 8 km-re fekvő Görösgál fa­lai előtt. A véres csata 'hevé­ben a legvitézebb török har­cost, Deli Mehmedet egy ma­gas lovon ülő fekete lovag lándzsájával ledöfte, majd le­szállt a lováról, és le­vágta a legyőzött török harcos •felét. Ennek az eseménynek szemtanúja volt Kuru Kádi, aki a tragikus jelenet után azt a csodás látomást élte át, hogy a török thős fej nélküli teste a távózó lovas után rohant, rá­sújtott a magyar páncélos lo­vagra és visszaszerezte a saját fejét. Kuru Kádi elméjét a fa­natikus Deli Mehmed elvesz­tése úgy megzavarta, hogy et­től fogva határtalan extázis­bán élt és mindég olyan ré­szegnek látszott, „mint aki az örökkévalóság italából ivott” - írja a török író. Az elbeszélés török történel­mi forrásanyaga nagyjából •megegyezik a Németh Béla által összegyűjtött magyarral, amely szerint 1554—1556 kö­zött az a Kerecsényi László volt Szigetvár parancsnoka, aki ké­sőbb Gyula várának kapitánya lett. Annak ellenére, hogy Szu- lejman szultán 1555-ben hat­havi fegyverszünetet kötött Fer­dinand királlyal, Tujgon budai pasa hadjáratot indított a dél­dunántúli várak elfoglalására, mert Siklós és Pécs 1543. évi eleste óta, elsősorban Sziget­vár erőssége akadályozta meg a törököt a további terjeszke­désben. Baranya már a töröké volt, ezért ez alkalommal elő­ször azokat a kisebb-nagyobb somogyi várakat és erőssége­ket igyekezett elfoglalni, ame­lyek Sziget várához az után­pótlási vonalakat biztosították. Ilyenek voltak: Kaposvár, Ko- rokna, Szenyér, Babócsa, Ber- zence, Bélavár, Vízvár, Lég- rád, Csurgó, Görösgál, vala­mint a környék kultúrközpont- ja a több ezer lakosú Kálmán- csehi (Kálmáncsa) városa, ahol szintén volt kisebb erősség. Zrínyi Miklós nem vehetett részt ebben a hadjáratban, mert ugyanezen időben a boszniai pasa Szlavóniába rontott, hogy lekösse Zrínyi erejét. A török előbb Koroknát, majd Kaposvárt foglalta el. Ezután Babócsa következett és végül a Szigetvár közelében fekvő Görösgál. Ami'kor híre érkezett, hogy a török Szigetvár ostromára ké­szül. Kerecsényi kapitány •nem maradhatott tétlen. Már 1555. május 1-én a vár védői közé fogadta többek között Teremhegyi Byka András zászló­tartót is 8 lovasával együtt. Tujgon a hatalmas erősség láttán elvesztette bátorságát és az elkezdett ostrom abba­hagyására készült. Amikor pe­dig Kerecsényiék be sem vár­va az ellenség rohamát, egy­más után két kirohanást is in­téztek a várból és mintegy 300 törököt megöltek, az ostrom azonnali beszüntetése mellett döntött. A török had megfutamadó- sa után Kerecsényi harmadszor is kijött a várból és Görösgál alá sietett, hogy azt megostro­molja. De török védői elszán­tan védekeztek és segélykérő ágyúlövéseket adtak le. Félő volt tehát, hogy az eltávozott had visszatér, ezért Kerecsényi nem késhetett sokáig Görös- gálnál. Az első szigetvári győzelem alkalmával a várkapitány vi­tézségük és kitűnő tetteik ju­talmául 17 tisztjét tüntette ki és jutalmazta meg, közöttük Byka András zászlótartót, aki másodmagával a bátorság kü­lönös jelvényeként értékes si­sakforgót is kapott. Megállapítható ezek után, Ihogy van történelmi alapja Deli Ahmed török harcos és a győztes magyar páncélos lo­vag párharcáról szóló legen­dának. Viszont joggal lehetünk kíváncsiak a magyar vitéz kilé­tére is. Bizonyosra vehető, 'hogy a kitüntetettek között kell ke­resnünk a 430 év előtti pár­viadal győztesét. Ha Byka And­rásra gyanakszunk, akkor néz­zük meg a családjáról és a róla szóló hiteles történelmi forrásokat. Siebmacher Nürn. bergben kiadott: Wappenbuch című munkája szerint 1397 óta, a Harkányhoz csatolt Terehe- gyen élő ősei között 1412-ben találunk alnádort, aki Zsig- mond király bizalmasa volt. Ennek fia vagy unokája a krakkói egyetemen tanult. And­rás apja 1532-ben, mint béke­politikus a török szultánnal tár­gyal Isztambulban. Kudarca után lesz a család utolsó férfi­tagjából törökverő vitéz, akiről azt jegyezték 'fel, hogy 1555- ben Szigetvárnál harcol Kere­csényi zászlótartójaként, 1556- ban pedig a lengyel határhoz közeli Varannónál űzi a törö­köt. 1557-ben a szerencsi csa­tában menti meg a Felvidék főurának, Bebek Györgynek az életét — levágott füle árán. Vé­gül 1566-ban ismét Szigetváron találjuk Byka András 'had­nagyot, ahol 50 harcedzett vi­tézével együtt vívott élethalál­harcot Zrínyi Miklós oldalán. Németh Bélát idézzük, amikor így ír Szigetvár története című munkájában: „A magyaroknak legnagyobb veszteségük volt ez alkalommal (augusztus 29- én), hogy Zrínyi kedves embe­re, Teremhegyi Byka András a roham színhelyén maradt". Vé­gül lapozzuk fel a költő gróf Zrínyi Miklós Szigeti veszede­lem című hősi eposzát, ahol ezt olvashatjuk: „Jün Balázs deák is nagy Győri Mátyással, Medvei Benedek, hatalmas Bykával, „Mondom, bizony hatalmas Byka Andrással, Ki lovat, s törököt öl csak egy csapással”. Ha a török írók négy évszá­zad után is méltóknak tartják hőseiket a megemlékezésre, mi sem tehetünk egyebet, mint­hogy kiássuk a feledés mélyé­ből a 430 éve értünk, mo élőkért is küzdőket, életüket áld ózó kot. Kecskeméthy Zoltán dr. 200 000 látogató egy év alatt az Iparművészeti Múzeumban Immár egy esztendeje, hogy megnyitotta kapuit a felújított Iparművészeti Múzeum: ez idő alatt mintegy 200 ezren keres­ték fel kiállításait. A hazai és a külföldi iparművészet és kéz­művesség legkülönbözőbb ága­zatait felvonultató tárlatai kö­zött egyik legsikeresebb idő­szaki bemutatója az időmérés­történeti tárlat volt. A Műszaki Múzeummal közösen rendezett kiállítást nemcsak a szép tár­gyak kedvelői, hanem az óra­gyűjtők és a technikatörténet iránt érdeklődők is szép szám­mal tekintették meg. Nemzetközi magazin Bolívia- Puccsország katonái és polgárai A címben szereplő közel sem hízelgő jelzőt méltán ér­demelte ki Bolívia, ez a Dél- •Amerika közepén elterülő, hazánknál 12-szer nagyobb, óm csak mintegy hatmillió lakost számláló ország. Meg­hökkentő, de igaz, hogy a függetlenség 160 éve alatt az ország közel 200 puccsot élt át. A pontos számról vita fo­lyik, ugyanis többször előfor­dult, hogy az erőszakos hata­lomátvevőket még a hatalom tényleges megragadása előtt máris újabb puccs söpörte el. A köztársaság 70 elnöke kö­zül csak Victor Paz Estenssoro töltötte le alkotmányosan biz­tosított négy esztendejét 1960-64 között. Gazdasági káosz Az 1982-től elnökösködő Hernan Siles Zuazónak sike­rült megismételni elődje „bra­vúrját", és bársonyszékét sa­ját akaratából hagyja el. Igaz, azzal a szépséghibával, hogy hivatali idejét lerövidít­ve, egy évvel a tervezett előtt már július 14-re az urnákhoz hívta a választókat. A sok­esélyes harc tétje nem kicsi: a pártok kimondatlanul is an­nak eldöntéséért ütköznek meg, hogy fenntartható-e a demokratizálódási folyamat, avagy a gazdasági csődtö­megre nincs orvosság. A bolíviai helyzetnek jelen­leg egyetlen világos és egy­értelmű képlete van: a gaz­daságban kaotikus állapotok alakultak ki. A katonai dikta­túrák által hátrahagyott örök­ség túlságosan is súlyos volt chhoz, hogy a demokratikus kormánykoalíció megbirkóz­zék vele. A leköszönő kormány — az alkotmány értelmében az elnököt nem lehet újjóvála-z- tani — kétségbeesett lépések­kel próbálta menteni a ment­hetőt, de többnyire eredmény­telenül. Az Andok lejtőin fek­vő ország csak eseményekben volt gazdag, az államkincstár azonban üres. (Az elnök több­ször is a hírek középpontjába került: először, amikor átvé­szelte elrablásának és kisza­badulásának izgalmait, majd másodszor, amikor éhség- sztrájkkal tüntetett a jobbol­dal koholt vádjai ellen.) A válság mélységét jól érzékel­teti a peso zuhanórepülése: egy USA-dollár értéke meg­Hernan Siles Zuazo, a leköszö­nő elnök haladja a 75 ezer pesot, de a feketepiacon 300 ezret is megadnak érte. „Kokaintábornokok” Még egy igen fontos ténye­ző befolyásolja Bolívia belső helyzetét, ez pedig a kábító­szer, pontosabban a kokain. •Nem véletlenül nevezték a puccsokat „kokainpuccsnak”, a tábornokokat pedig „ko­kaintábornokoknak": az or­szág a kokaincserje egyik fő termelője. A növény termesz­tése és az értékesítés elvben állami ellenőrzés alatt folyik, így igyekeznek megakadályoz­ni az illegális kereskedelmet, de minden szál a tábornoki kar kezében fut össze. A pucs- csok egy részét az váltja ki: •ki milyen mértékben részesed­jék a több milliárd dolláros bevételből. A kábítószer-keres­kedelemből befolyó összegek meghatározzák az ország le­hetőségét, szinte a kábító­szertől függ a gazdaság. Politikai megosztottság A hatalomért induló pártok és pártocskák száma több tu­cat, s ez is mutatja, hogy tel­jes a politikai megosztottság. Ez elsősorban a baloldalt sújt­ja, mivel a demokratikus fo­lyamat továbbvitelére hivatott koalíció gyakorlatilag szét­esett, s a túlélésre nincs is esélye. A Demokratikus és Népi Egységet (UDP) alkotó két leqnagyobb párt, Siles Zuazo Baloldali Nemzeti Moz­galma, és a volt alelnök, Jaime Paz Zamora Forradal­mi Nemzeti Mozgalma önál­lóan próbál szerencsét, ugyanezt teszi a többi balol­dali, demokratikus párt, moz­galom is. A kommunisták a MIR-Bolívia csoporttal egység­re léptek ugyan, de szövetsé­gük túlon túl friss még a ki­ugró eredményhez. Daróezi László Adatok a halálról Az Egészségügyi Világ- szervezetnek a közelmúlt­ban megjelent 385 oldalas évkönyve több ezer ada­tot közöl arról, hogy mek­kora a várható élettartam és melyek a halál leggya­koribb okai a világ orszá­gaiban. Az évkönyvben kö­zölt egyik összehasonlítás a halál egyes okainak 30 — többnyire nyugati — or­szágban megállapított gya­koriságáról egyrészt meg­erősíti az általános elkép­zeléseket, másrészt meg­döbbentő és megmagya­rázhatatlan különbségeket tár fel. A várható élettar tam például az ipari Ja­pánban a legnagyobb: a férfiaknál 74,5 év, a nőknél 79,9 év. A statisztikai adatok megerősítik azt a tapasztalatot, hogy a nők évekkel tovább élnek, mint a férfiak. Halálos kimenetelű máj­bajok a várakozásnak megfelelően hagyományos szőlőtermelő országokban a leggyakoribbak. 1980- ban 100 000 lakos közül Olaszországban 34,3, Fran­ciaországban 27,6 lakos halt meg májbajban, míg Skóciában, ahol whiskyt isznak, 100 000 ember kö­zül csak 8,4-nél okozta májbetegség a halóit. Nor­végiában ez az arány csak 4,6 volt. (Ford.: Köller Ágnes) SzuperpisztTáng A pisztránghorgászoknak új horgászfelszerelést kell majd venniük, ha néhány 'év múlva a kanadai tavak­ban óriáspisztrángra akar­nak horgászni. A kanadai McMaster Egyetem beszá­molója szerint géntechni­kusok és haltenyésztők összedugták a fejüket, hogy mintegy 50 kg élősú­lyú óriáspisztrángokat ál­lítsanak elő. Elképze­léseik szerint a „szuper- hal" (super fish), aho­gyan az újonnan kite­nyésztendő halat nevezik, csak a kezdete lenne az új, rendkívül nagy haszonha­laknak. így gondolnak például a csendes-óceáni és atlanti lazacra és ton­halra. Ezeknek az új te­nyésztéseknek a kulcsát azok a speciális növekedé­si hormonok jelentik, me­lyektől mintegy ötször na­gyobb halak jönnek létre. Ugyanakkor megötszöröző­dik a növekedés gyorsasá­ga is. Ez azt jelenti, hogy a kanadai viszonyok között szokásos 16—18 hónapos tenyésztési idő 4—6 hó­napra rövidül. Devizahozó virágok „Jázminbokor kihojlik oz ut­cára” — igazolja a magyar népdal, hogy mi is ismerjük ezt a szép, bódító illatú virágot. Éghajlati és talajigényénél fogva azonban leginkább a Földközi-tenger mellékén 'ho­nos. A tunéziaiaknak például egyik legkedvesebb virága. Ta- vasszal-nyóron lépten-nyomon jázmincsokrot kínáló árusokba botlik az ember, s a férfiak gyakran a fülük mellé tűznek belőle egy ágacskát. Algériá­ban is ott találjuk minden vi­rágoskertben, éjszakánként il­latától édes a levegő. De itt nemcsak a virágoskertek éke, hanem haszonnövény is, nagy­üzemi termesztése optimális körülmények között igen kifize­tődő. A belőle kisajtolt kivonat a vadnarancs virágának ola­jával együtt ugyanis keresett cikk a parfümgyárosok köré­ben. A fő kereskedelmi part­ner ebben a tekintetben ter­mészetesen Franciaország, ahol szakmai berkek is elismerik és olyan nagynevű cégek, mint a Chanel használják készítmé­nyeikben ezeket az algériai ki­vonatokat. •A francia után a világon a második legjobb minőségű jáz­minkivonatot az algériai fővá­ros melletti Chiffa városkában állítják elő. 'Már messziről il­latfelhő fogadja az odalátoga­tót. Bár a termőterület az évek során majdnem felére csökkent, így is 30 hektáron sorakoznak a fehér virágú, ma­gasra nőtt bokrok. Az üzem maga egy kicsit borgazdaság­hoz hasonlít nagy hordókkal, lepárló berendezésekkel. Ezek még a gyarmatosítás előtti időkből származnak, de a fő gondot nem is annyira elavult­ságuk jelenti, hanem az, hogy hiányzik a munkáskéz az ültet­vényeken. A jázmin- és na­rancsvirágszüretet gépesíteni nem lehet, a virágszirom fel- vásárlási ára nem ösztönzi túl­ságosan a fellahokat, szíve­sebben termesztenek továbbra is zöldséget, gyümölcsöt. Ezen­kívül a jázmin igen kényes nö­vény. A szüretelő munkaideje hajnali 2 órakor kezdődik, s napfelkeltéig tart. Munkaerő hiányában a termésnek mind­össze 20—25 százalékát sikerül begyűjteni évről évre, a többit a forró nyári nap leperzseli. Pedig nagy pénzek forognak itt kockán. Tavaly 94 kiló jáz­minkivonatot adtak el Francia- országnak, kilónként több mint 19 ezer francia frankért. Idén, 'ha a teljes termést sikerül be­gyűjteni, 300 kg áruba bocsát­ható jázminkoncentrátumra számítanak. A júliustól októ­berig tartó kampányba a va­kációzó diákokat is megpró­bálják bevonni. A termelői érdek 'hiánya las­sítja a gyógyszeriparban igen keresett gyógynövények, füvek hasznosítását is. Pedig sok kö­zülük, mint a rozmaring, a vas­fű vadon is megterem, csak le kell hajolni érte. Néhány évvel ezelőtt az ENSZ iparfejlesztési szakosított szerve, az UNIDO mozgó laboratóriumot ajándé­kozott Algériának, s szakembe­reket is küldött, hogy meg­gyorsítsák e gyógyszeralap­anyagok feldolgozását, de a kezdeményezés nem találkozott a fella'hok érdeklődésével. Algériának önálló parfüm- ipara is van, központja ugyan­csak a főváros közvetlen köze­lében févő Bufarik. A beren­dezés itt is megérett a felújí­tásra, de még így is naponta 10 ezer flakont és tégelyt töl­tenek meg kölnivel, hajápoló szerekkel, krémekkel. Ez a kis­üzem teljes egészében import­ra épül, Franciaországból kap­ja az üvegeket, dugókat, no és a jázminkivonatot is. A szom­szédságukban elterülő chiffai jázminültetvények termelésé­nek felfutásától a két üzem egészséges együttműködésé­nek kialakulását remélik, hogy az ország ne veszítse el a vá­mon, amit behozott a réven . . . Mikulku Mária La Paz, a főváros. Utcarészlet, jobbról Simon Boliva-emlékmű. (Fotók: MTI Külföldi Képszerkesztöség — KS — DNJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents