Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)
1985-07-08 / 185. szám
1985. július 8., hétfő Dunántúli napló 3 Vass Bélára vár a Szuadó völgye- Átpréseljem magam a kőomláson. Ä sötét üregben elveszett a karbidlámpa fénye, nem láttam a mennyezetet. Ekkor már sejtettem, hogy hatalmas lehet. Amikor egy hét múlva ismét kigyalogoltunk Abaligetre, — már a hátizsákban lapult a lasszó. Négy méter magasan volt az oszlop, amelynek a tetejéről először megpillantottam a csipkés köveket. Ma már halogén reflektorok fényében csillognak az abaligeti barlang felsőtermének legszebb sértetlen cseppkövei. A rózsaszínben játszó pálmafa és a hét kicsi törpe, akik közül a „legapróbb nyakára" csavarodott egykor Vass Béla barlangász lasszója. Ma a nyolcvan egynéhány lépcsőn három-négy perc alatt feljut a turista a kivilágított felsőterembe. Vass Béla és társa 1954 nyarán két és fél óra alatt ért fel. A felső mélyedésben - ahol sejtjük a barlang folytatását -, azóta sem jutott tovább senki. Kérném, hogy meséljen még a földalatti vízfolyásokról, a szifonokról, a leomló iszapfalakról. Hallgatnám reggelig, de tudom hosszú ez a mai nap Vass Bélának, a megyei tanács építési és vízügyi osztály csoportvezetőjének. Az utolsó munkanap a tanácson, amelyen 22 év után elköszön a kollégáktól, mert holnaptól már nyugdíjas.- Hogyan került az egykori erdőmérnök a dunaújvárosi vasútépítéshez, a vitorlázó- repülő a barlangok világába? S végül is a tanácsi munkát, a vízügyi szakmát választotta?- Sopronban 1941-ben kezdtem az egyetemet a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya- Kohó- és Erdőmérnöki Karán. A diplomámat csak kilenc év múlva szereztem meg. Közbejön- a háború, katonaság, hadifogság. Ezután csak a vasútépítésnél kaptam munkát, ahol 13 évig maradtam és egy életre jó alapokat kaptam. Felmérések, tervdokumentációk összeállítása, munka- szervezés, vezetés, ez mind egyetlen ember feladata volt, és mindehhez még a pénzt is elő kellett teremteni. A Dunántúli Tudományos Intézet barlangkutató csoportja 1953-ban alakult meg néhány fiatallal. Vass Béla is köztük volt.- Baranyában nemcsak azokban az időkben volt nagy kincs a jó ivóvíz, hanem ma is az. A karsztvíz, a földalatti vízfolyás, mint ivóvíz a legjobb minőségűek közé tartozik. Hát így találkozott a barlangász és a vízügyi szakember, s a lehetőség a tanácson, ahol munkahelyet és a kutatásaimhoz támogatást kaptam. Biztosították a továbbképző tanfolyamok és a külföldi utak költségeit. Jártam Szibériában, a Bajkál tónál, a Bratszk-i vízierőműnél, Üzbegisztánban és a Pamir hegységben. Hatvankét éves. A nyugdíjas napokat már előre meg- terveze. Vár rá az orfűi barlang feltárása a Szuadó völgyében, részt vesz a harkányi gyógyvíz megmentésében - és néha gondolatban elutazik Izlandra. Talán egyszer... Vass Bélának nyugdíjba vonulása alkalmából, munkája elismeréséül az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta. Marton Gy. Táborzárás éstábornyitás Zánkán Reneszánsz-játékokkal, énekkarok búcsúfellépésével tartotta záróünnepségét a zánkai úttörőváros komplex művészeti tábora, amely vasárnap fejeződött be. A több mint 3000, a művészetek iránt érdeklődő úttörő különböző szaktáborokban töltötte a nyári vakáció egy részét, önálló csoportokban táboroztak a legjobb énekkarok, a filmesek és a képző- művészeti ágakban jeleskedők. Csaknem 1000 gyermek játszott és alkotott a reneszánsz táborban, amely tartalmában és külsőségeiben is Mátyás király korát idézte. Az úttörők jói sikerült játékokban keltették életre a történelmi és a művészet- történeti könyvek e korra vonatkozó fejezeteit. Hétfőn az ország minden tójáról megérkeznek Zánkára a kiváló úttörők, akik jó munkájuk jutalmaként tölthetnek két hetet az úttörővárosban, együtt a több mint 30 országból érkezett úttörőcsoporokkal. Mától Pécsett Személyzeti nyári egyetem A fenti címmel egyhetes országos stúdium kezdődik ma Pécsett a Park Moziban. Az előadássorozatot ma 9 órakor dr. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront, főtitkára Konténer pályaudvar és kocsijavító Pécsett Az idei vasutasnap előtt néhány nappal két nagyon fontos létesítménnyel gazdagodik a MÁV Pécsi Igazgatósága. Ma ünnepélyes keretek között adják át rendeltetésének Pécsett, a Tüzér utcai felüljáró szomszédságában a konténer-pályaudvart és Pécs-Bányarendezőn a kocsijavító csarnokot. Két évvel ezelőtt kezdték el a konténerpályaudvar kivitelezését azért, hogy a jelenleg legkorszerűbb vasúti szállítási módnak, a konténerfuvarozásnak Pécsett is legyen korszerű átrakó- és tárolóhelye. Az építkezés valamennyi résztvevője kitett magáért, hisz a tervezett határidő előtt majd fél évvel előbb készült el a 114 millió forintba kerülő pályaudvar. Egyetlen szépségfoltja a dolognak, hogy a Ganz-Mávag 40 tonnás bakdaruja nincs a helyszínen, leszállítására csak később kerül sor. A darupálya természetesen kész a daru fogadására . . . Pécsett tavaly 16 000 közepes és 1600 nagy konténer forgalmát bonyolították le, — roppant korszerűtlen körülmények között. A létesítmény alkalmas arra, hogy kevesebb emberrel, mint eddig, több konténert fogadjanak és rakodjanak: évente várhatóan 30 000 közepes és 3200 nagy konténert forgalmazhatnak az új pécsi konténer-pályaudvaron, Pécs állomás távlati fejlesztése szerint a kereskedelmi pályaudvar új helyre kerül, a konténer-pályaudvar e nagyszabású munka első lépéseként valósult meg. A másik nagy beruházás kivitelezéséhez 1982. végén fogtak hozzá s ezt is fél évvel korábban adják át rendeltetésének. A 170 millió forintba kerülő kocsijavító csarnok és a hozzá kapcsolódó létesítmények megfelelnek a követelményeknek, s most már zárt helyen, a szükséges eszközparkkal képesek elvégezni a teher- és személyszállító vagonok javítását, karbantartását. Dicséretet érdemelnek a résztvevők — generálkivitelező a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat —, hisz nem csupán gyors, de szép munkát is végeztek. A tágas, világos csarnokban évente mintegy 22 000 teherkocsit, valamint 300 személykocsit képesek javítani. A korábbi két kocsijavító műhelyben mindössze 10 500 tehervagon javítására volt lehetőség. R. N. Hogyan kerüljük el a szalmonellát? Hivatalos jelentés szerint húsz év alatt hatszorosára emelkedett a szalmonellás fertőzések száma, évente többezer ember kerül orvoshoz ételmérgezés miatt, s a közétkeztetésben előforduló szalmonellás megbetegedések mellett az utóbbi években a családi mérgezések száma százszázalékkal emelkedett. A családban előforduló mérgezések jelentős részét természetesen a gomba — az ellenőrizetlen gomba — okozza, de nem ritka az egyedi, családon belül előforduló szalmonella-fertőzés sem. Ezen a nyáron már eddig is több, tömeges szalmonella-fertőzés volt az országban, többek között Budapesten, Székesfehérvárott is. Szerencsére Pécsett még nem volt, s reméljük, nem is lesz, csupán egy-két elszigetelt esete volt a KÖJÁL-nak. Ezek az emberek otthon elfogyasztott ételtől kaptak szalmonellát. Hogy megelőzzük a bajt, megkértük a Pécs városi KÖJÁL-nál dr. Zelles Máriát, mondja el ismételten, mire kell vigyázni, hogy elkerüljük a szalmonella-mérgezést: — Az élelmiszerek, elsősorban a hús, a tojás és a tejtermékek terjesztik. Főzésnél ügyelni kell, hogy minden jól át legyen ' főzve, illetve sütve, például a húsoknál ezért is veszélyes a félig átsült bifsztek vagy a tatárbifsztek. A tojást minden esetben mossuk alaposan le, mert a héján át kerülhet az ételbe, tehát ez esetben közvetett módon kaphatjuk meg a szalmonella-fertőzést. Veszélyt rejt magában az is, ha ugyanazzal a késsel és ugyanazon a deszkán vágjuk a nyers és a főtt húst — erre sokan nem gondolnak a háztartásban, pedig nagyon fontos. S persze a tisztaság, a rend szintén alapfeltétel, s ehhez járul még a főzési technológia. A szalmonella-fertőzés tünetei: hányinger, hányás, hasmenés, fejfájás, lóz, gyomor- és bélgörcsök. D. Cs. Vadmacskák Vadmacskák tűntek fel a Ge- menci Állami Erdő- és Vadgazdaság rezervátumaiban. E ma már kiveszőiéiben lévő ragadozó korábban szép számban élt a Duna-menti erdőségekben. A 60-as években még az erdőközeli falvak baromfiudvaraiba is bemerészkedtek zsákmányért. Azt követően azonban gyors ütemben gyérült az állományuk. A szakemberek már úgy vélték, a vadmacska teljesen ki is veszett erről a vidékről. Újbóli feltűnésüket a rezervátumok védettségével ma- gyarázzá k. Júliustól ketyeg a beruházás órája Cserepek Csornáról A piros hódfarkút- sokan keresik Mutatós, jó és nem drága (Szűk Ödön felvétele) nyitja meg „Társadalmi céljaink, szellemi értékeink, személyi feltételek" címmel, majd 11-től megint dr. Petrovszky István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője beszél a párt káderpolitikájának időszerű kérdéseiről. Az MTEF és az SZVT baranyai szervezetei által szervezett programban ezután előadások, konzultációk következnék, amelyek felölelik mind az állami, intézményi, mind a vállalati személyzeti munka, a hatékony foglalkoztatás, a szellemi erők mozgósításának kérdéseit. Végül pénteken vezetéselméleti, vezetésszociológiai témák zárják a sort. Az előadók: rangos tudományos szekértők, ágazati vezetők, gyakorlati szakemberek. V. J. Három év óta Tatán is égetnek csornai agyagból cserepet, ám a piros hódfarkú termékből még így sincs elég. A múlt héten azonban megkezdődött az a nagy beruházás, amely eredményeként a csornai gyár jelenlegi kapacitása csaknem nyolcszorosára emelkedik. Ezt a cserepet szerte az országban ismerik, kedvelik, ám évek óta nem tudtak annyit gyártani, amennyi kellett volna belőle. Az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépiari Vállalat csornai gyárának teljes kapacitását — 1,2 millió darab — lekötötte az Országos Műemléki Felügyelőség, sőt gyakran még a Tatán előállított évi 2 millióból is kért. Kellett a műemlékek, régi kastélyok felújításához, illetve a belvárosi épületek rekonstrukciójához. A magánépíttetők pedig sorba állnak az előjegyzési listán .. . Még a hetvenes években sem fordítottunk kellő figyelmet a cserépgyártásra, de a nyolcvanas években megváltozott a helyzet, Ez a változás hozta magával a csornai gyár jelentős bővítésének lehetőségét — hallottuk Borbély Csabától, a vállalat igazgatójától. A 195 millió forintos fejlesztés természetesen a csornai agyagbányára alapozódik, amely a megkutatás szerint legalább 35-40 évre elegendő alapanyagot garantál. Megmarad az előkészítő gépsor, de új gyártógépeket, csarnokot s nem utolsósorban a dolgozók munkakörülményeit jelentősen megváltoztató szociális helyiségeket is vásárolnak, építenek. A beruházást a múlt héten kezdték és 1987. július 31-e a befejezési határidő. Az új gyárban évente 8 millió darab cserepet gyártanak mafd. Csornán egyébként hagyományai vannak a cserépkészí- tésnek. Már jóval a felszabadulás előtt dinasztiák űzték itt ezt a mesterséget. Kezdetleges kézi módszerekkel állították elő, de Ausztriába is exportálták. A finom vasoxid tartalmú agyag, ami itt található, formázás után szép pirosra ég. Nemcsak a színe, a formája, hanem a jó fagyállósági értéke és vízzáró tulajdonsága miatt keresik. S talán az sem utolsó szempont, hogy az ára is elfogadható. T. É. Két nagy létesítmény
