Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-07 / 184. szám

Vasárnapi szakácstanács A pécsi Konzum étteremben Ez mór vendéglátós „nagy­üzem": az alig négy eszten­deje megnyílt pécsi Konzum étterem konyháján naponta átlag ezerötszáz—kétezer adag ebédet főznek, beleértve a mintegy ötszáz előfizetéses adagokat is. Az étteremhez tartozik a földszinti — és szin­tén II. osztályú — önkiszolgáló étterem, illetve az ahhoz csat­lakozó járdapresszó. A forga­lom — heti viszonylatban - kissé változó, ezért a korábbi tapasztalatok alapján vasár­nap este a két étterem zárva tart és hétfőn este is csak az önkiszolgáló fogadja a ven­dégeket. Ancil Antal üzletvezető mondja: — A háznál tartott lakodal­mak lassan kimennek a „di­vatból”, az esküvőket inkább nyilvános éttermekben rende­lik meg és ez többnyire pén­teken—szombaton zajlik le. Tegnap például százharminc főre rendeztünk lakodalmat az étteremben, az önkiszolgáló­ban pedig negyven főre.- Gondolja, hogy olcsóbb megoldás ez a hagyományos „házi" lagziknál? — Hogy olcsóbb, vagy nem, azon múlik, hogy a megrende­lők mennyit áldoznak egy-egy főre. Általában kétszáz-két­százhetven forintból kijön egy- egy vendég ellátása úgy, hogy írét vacsorát adunk, este és éjfélkor, a megállapodás sze­rinti itallal. Volt már három­száz forintos „fejadag" is. In­kább az az előnye ennek, 'hogy a megrendelő válláról levesz- szük a gondot: a lagzi házi rendezése sok munkával, fá­radtsággal jár, mi ezt átvál­laljuk. A Pécsre érkező hazai és külföldi turisták ellátásából a Konzum is kiveszi részét. Teg­nap nyugatnémetek ebédeltek az étteremben és jött még egy szovjet csoport is: valameny- nyien áruházi dolgozók.- Mennyiért lehet ebédelni? — Ez is megállapodás sze­rint megy. Volt olyan nyugati csoport, amely egy-egy fő el­látását 240 forintban állapítot­ta meg. Van olcsóbb is, akár ötven—kilencven forintért, at­tól függ, mennyi a pénzük. Egyébként a hazaiak és a kül­földiek is kérik, hogy különbö­ző ízesítésű rétes - mint jel­legzetes magyar étel - sze­repeljen a menüben. Az ebéd­hez minden esetben ajánljuk a villányi borokat. A konyhafőnök helyettese fiatal szakácsnő, Begovácz Zoltánná. Elmondja, hogy he­tente hat láda gombát szállít a konyha részére a Pécsi Ál­lami Gazdaság. A szdkácsnő speciális ajánlata a követke­ző: „A gondosan megmosott és megtisztított sertésnyelvet zöldséggel együtt feltesszük főni, hozzátesszük a sót, feke­teborsot, hagymát és amikor puhára főtt a nyelv, hidegvíz­zel lehűtjük, lehártyázzuk, majd felszeleteljük. Ezután a gom­bát — tetszés szerinti mennyi­ségben — zsiradékon megpá­roljuk, húslével felforraljuk, majd a nyelvvel összékever- jük, kevés ecetet és cukrot teszünk hozzá és egy 'kis liszt­tel elkevert tejfölled besűrít­jük. Makarónit adunk hozzá”. Ennek a remek ételnek a neve: „Gombás sertésnyelv." — R — Ha nem jó az olhókészülék,.. Tűza„világ végén” Tizenhat országból százötvenen Keleti diáklányok a nemzetközi zenei tábor szombati megnyitó­ján Az LKT — mint egy gigan­tikus vörös hangya — szorgal­masan dolgozott. Pár hónapja állította üzembe a Mecseki Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság ezt a korszerű, erős berendezést, szaknyelven: csuklós közelítő erőgépet. Ahol a fakitermelők dolgoznak, s a többtíz méteres foóriások reccsenő zuhanással vágódnak a földre, ott vannak a KLT—81-esek is, könnyedén húzva maguk után a feldolgo­zás helyére a vastag törzseket. A gép értéke jóval egymillió forint felett van. Június 2-án is Kaffka Antal ült a hetvehelyi erdészet 12 B jelű erdőrészletében a KLT nyergében — valahol a „világ végén". Fél 12-kor füstöt lá­tott előszivórogni a motortér­ből. A gépet leállította, felnyi­totta a jobboldali védőlemezt, a friss levegőtől hirtelen lán­gok lámadtak ... Futott a kézi tűzoltókészülékért — az 1 ki­logrammos halonnaoltóért —, semmire sem ment vele. Meg­próbálta földdel elfojtani a lángokat, de hiába szórta az égő motortérbe, nem használt. Rohant Kaffka Antal a 600 méterre lévő műút felé, szeren­cséjére hamarosan jött egy ko­csi, irány Hetvehely, ahonnan — telefonon — jelezni tudták a pécsi tűzoltóknak: teljes ter­jedelmében ég a nagy értékű berendezés. Csakhogy ekkor mór 12 óra 51 perc volt. Több mint 80 perce lángolt az LKT... így a helyszínre érkező tűzoltóknak nem sok dolga akadt. Annál inkább a vizsgálók­nak. Megállapították: az erő­gép motorterében, az áramfej­lesztő generátorhoz csatlakozó vezetékek kötési helyénél kelet­kezett a tűz. A hepehupás er­dei terepen — az LKT előtt nincsen akadály, gödör, vagy domb, szűk kanyar vagy mély sár, mindegy a fürge .gépnek — az elektromos kötések a ráz­kódástól kilazultak, s zárlat ke­letkezett. A vezetékek műanyag szigetelése kapott lángra, et­től a hidraulika magasnyomá­sú gumicsövei kezdtek égni. Hamarosan lángba borult az egész berendezés, a tűz marta­léka lett a több mint egymillió forintos új gép — a becsült kár 1,2 millió forint... Elégett a mintegy 60 liternyi gázolaj, csakúgy, mint a hidraulika mű­ködtetéséhez szükséges 120 Ii- tér olaj, a gumiköpenyek, a fémrészek megolvadtak a nagy hőtől — s a szerencse a sze­rencsétlenségben, hogy a kör­nyező, zöld lombú fák nem kaptak lángra. Miért érdemel ez ennyi szót, túl a veszendőbe ment nagy értéken? A vizsgálatot lezárva a megyei tűzoltóparancsnoksá­gon megállapították, hogy sze­mélyi felelősség senkit sem ter­hel. Természetesen Kaffka An­talt sem, aki — mert olyan he­lyen keletkezett a tűz —- egy­szerűen nem is vehette koráb­ban észre a bajt. S nem volt kifogásolni való az LKT műsza­ki állapotában sem: pár hó­napja állította üzembe a gaz­daság, április végén volt ga­ranciális javításon és felülvizs­gálaton, s mindent rendben találtak. Az a bizonyos 1 kilo­grammos halonnaoltó tűzoltó­készülék azonban ebben az esetben is — mint minden nagy értékű gépnél, ahol ha­sonlók vannak — figyelemre méltó: alkalmatlan arra, hogy a fellobbanó tüzet megfékez­zék vele. Magától értetődik a kérdés: különösen ilyen helyen — ahogy az előbb mondtuk: a „világ végén" — dolgozó nagy értékű berendezések esetében nem lenne-e tanácsos körülte­kintőbben felkészülni egy eset­leges tűzre? Mészáros Attila Heg nyílt a 17. Pécsi Nemzet­közi Zenei Tábor Magyarországon az idén ti­zenkilenc helyen rendeznek a nyári hónapokban zenei tá­bort. A táborok hagyományát az 1967-ben alapított Pécsi Nemzetközi Zenei Tábor te­remtette meg. Tegnap már a 17. Pécsi Nemzetközi Zenei Tábor ünnepélyes megnyitóját tartották a JPTE Tanárképző Kar dísztermében. A tábor ve­zetője, Schanda Beáta kö­szöntötte a vendégeket, a ti­zenhat országból érkezett fia­talokat, a neves zeneművésze­ket, akik a két 'hét alatt ok­tatják a hallgatókat. Külön mondott köszönetét a Jeunes- ses Musicales magyarországi szervezete nevében a tábort támogató intézményeknek, szervezeteknek. Az elnökség­ben helyet foglaltak a párt és a KISZ képviselői. Megnyitó beszédében ,Csorba Tivadar, Pécs Megyei Város Tanácsa V. B. művelődési osztályának vezetője ismertette röviden Pécs történelmi múltját, kitért a város kultúraszeretetére és a zenei tábor jelentőségére. Ligeti András hegedűművész, karmester, a tábor művészeti vezetője, aki egykor hallgató­ja is volt a tábornak, az együttzenélés, a kamarazene- kari tevékenység fontosságáról beszélt. A zenei tábor két hete alatt sok program és szorgal­mas „műhelymunka" várja a résztvevőket. Több házi és nyilvános koncertet tartanak, gazdagítva a Pécsi Nyári Szín­ház programját is. A fiatalok­kal budapesti és pécsi zene­művészek foglalkoznak, így — első alkalommal — a teljes Kodály Quartett tagjai is ta­nítanak a táborban. Kedden este a Művészeti Szakközépis­kolában tanári koncertet ren­deznek, július 12-én a tábor­ból sugározza a rádió a Ki nyer ma? műsorát, ugyancsak pénteken a Kisgalériában sze­repelnek egy kiállítás meg­nyitó ünnepségén. Július 14- én 11 órakor a Sétatéren, majd délután Máré-váránál tartanak kamarakoncertet. Kiemelkedő eseménye a tábor életének a július 16-i koncert (ismét a Művészetiben), ahol a pécsi Városi Tanács felkérésére írt zeneműveket mutatják be. Vi- dovszky László, Kosa Gábor, Dukai Barnabás műveit adják elő. A koncertet, csakúgy, mint a 19-i zárókoncertet, a Magyar Rádió is felveszi. hétvége Szántódpusztán munkakutya- bemutatót és vásárt rendez a SIÓTOUR egész nap. A SIÓ- TOUR siófoki üdülőhelyi klub­jában népművészeti kirakodó­vásár lesz. Az este a rock. és popkoncerteké: Siófokon a Szabadtéri Színpadon Komár László Elvis Presley-emlékműso- ra kezdődik 20 óra 30-kor, Keszthelyen a Dolly Roll lép fel, Balatonfüreden Korda György koncertezik 21 órakor. Színi előadást Balatonlellén te­kinthetünk meg: a Magyar Színkör adja elő 21 órától a Nők diadala c. produkcióját. A nap kiemelkedő eseménye a Twins együttes koncertje a Fo- nyódi Petőfi SE stadionjában. * Az idén nyáron — hasonlóan az előző évekhez — ismét ko­molyzenei koncerteknek ad otthont a kőröshegyi római ka. tolikus műemléktemplom. Min­den héten pénteken, este nyolc órakor kezdődnek a hangver­senyek. Július 12-én a svájci ven­dégművész, Jacob Wittwer Bach-, Schumann- és Mendels, sohn-darabokat játszik orgo­nán, a Budapesti Madrigólkó- rus — Szekeres Ferenc vezény­lésével — Bach, Schubert és Liszt műveiből énekel, a műsor második felében pedig husza­dik századi magyar zeneszer­zőket szólaltatnak meg. Még júliusban kerül sor Pes- kó György és Kovács Endre est­jére. Az első művésszel a Ma­gyar Rádió Gyermekkara, a másodikkal a Kaoosvári Tanító­képző Főiskola Kórusa és Ka­maraegyüttese lép fel. Augusztus 2-án Máté János Bach- és Liszt-orgonadarabokat játszik — közte Liszt híres B-A-C-H prelúdium és fúgáját — a Budapesti Madrigálkórus pedig a július 12-vel megegye, ző zeneműveket tűzte műsorá­ra. A következő pénteken Zeke Lajos -előadásában hallhatunk Bach-, Bruckner- és Liszt-dara­bokat. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Kamara, kórusa Liszt Reguiemiét adja elő. Augusztus 16-án ismét kül­földi vendégművészt köszönthe­tünk: Klaus-Christhart Kratzen­stein, nálunk kevéssé ismert szerzők — Buxtehude, Grünber- ger, Jean Langlais — orgona­műveiből játszik, a Magyar Rá­dió gyermekkórusának műsorát Botka Valéria és Csányi László vezényli. Gergely Ferenc orgonakon­certjére augusztus 23-án kerül sor. Csajbók Terézia és a ka­posvári Vikár Béla Kórus köz­reműködésével Bach, Palestri­na, Lassus Mendelssohn, Liszt, Kodály műveit tűzték műsorra. A koncertsorozat utolsó esté. lyén Alföldy-Boruss Csilla or­gonajátékában gyönyörködhe­tünk. A Nagykanizsai Zeneba­rátok Kórusát Bubnó Tamás és ifj. ördög László vezényli. Verebics János Balatoni Háromszoros világbajnoknő Pécsett Háromszoros világbajnok, tizennyolcszoros első díjas dr. Erdősiné Varga Erzsébet gép­íróversenyző. Huszonegy éve indul a magyar bajnokságon, részt vesz nemzetközi verse­nyeken és 1967 óta a két évenkénti világbajnokságokon. Felkészülése hasonlít az „iga­zi" sportolókéhoz. ügyelnie kell az erőnlétre, a kiegyen­súlyozott idegállapotra és a versenyek előtt módszeresen kell készülnie különféle gép­írási gyakorlatokkal. Két hét múlva ismét világbajnokság, ezúttal Szófiában és dr. Erdő­siné most a pécsi Apáczai Ne­velési Központban megrende­zett gyors- és gépírók II. or­szágos táborában készül a bajnokságra.- Az első világbajnokságom 1967-ben volt, Bernben. Akkor vettem először részt ilyen szin­tű versenyen. A bajnokságok gyorsasági és hibátlansági versenyrészből állnak, én a hi- bótlanságit nyertem meg, bár a gyorsasági inkább az erős­ségem, általában abban a kategóriában szoktam győzni. A bajnokságok igen kemények, a hibátlansági versenyben például egyetlenegy hibáért 500 pontot vonnak le. Ezért is örülök ennek a pécsi tábor­nak, amelyet a Magyar Gyors- és Gépírók Országos Szövet­ségének helyi, pécsi csoportja, Radnóti Adél vezetésével, rendezett meg igen színvona­lasan, mert nagy segítséget jelent a felkészüléshez. — Mi kell a sikeres gépíró­versenyzéshez?- Szükséges egyfajta ráter­mettség vagy tehetség, könnyű kéz, gyors felfogókészség, jó idegállapot, szorgalom. És még valami: szeretni kell o gép­írást! Én Tiszavasváriban kezd­tem ezt a munkát, nem túl szí­vesen. Most már huszonegy éve az Ipari Minisztériumban dolgozom és mondhatom, hogy szeretem a munkám, a verse­nyek segítettek abban, hogy megkedveljem. Sokat köszön­hetek a munkahelyemnek is, mert támogatják a „hobbi­mat". A bajnokságokon való részvétel nem öncélú szórako­zás, mert a rendszeresen ver­senyzők jobb munkaerők is lesznek.- Hány leütés volt az ön egyéni csúcsteljesítménye?- 1979-ben 720 leütés/perc volt a világbajnoki eredmé­nyem. A magyar bajnokságo­kon általában 450—550 leütést teljesítenek.- Milyerf „mumustól" léinek a leginkább a gépíróverseny­zők?- A kézremegéstől. Ilyen gyakran előfordul, sajnos. Én például az egyik világbajnok­ságon emiatt lettem az ötven- egyedik. Akkor olyan volt az idegállapotom. Egyébként már „trükkös" vagyok, ha remeg a kezem, akkor csak igen las­san gépelgetek és ha időbeit elmúlik, még be tudom hozni a hátrányt.- Volt-e valamilyen különö­sen izgalmas élménye a ver­senyeken?- Az első világbajnokságo­mon egy svájci fiatalember ült mellettem (kevés férfi gépíró vesz részt a versenyeken, de akik neveznek, általában igen jó versenyzők) és a papírjait egy tartóállványon helyezte el. Egyszeresek nagy robajjal el­vágódott a tartó, a papírok az asztalom alá szálldostak. A fiatalember komótosan bemá­szott az asztalom alá, szede­gette a lapokat... De meg 8sem rezdültem és győztem! Ma már ezt nem bírnám így elviselni, én adnám föl a ver­senyt. '- Mit jelent önnek a ver­senyzés?- Színességet, élményeket, szakmai fejlődést. Sok orszá­got n versenvek kapcsán jár­tam be, barátokat, ismerősö­ket találtam. És mindenképpen jobban dolgozom.- Sok sikert kívánunk a szó­fiai vitágbajnokságon I B. A. vasárnapi 5 Csak a kéz ne remegjen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents