Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)
1985-07-06 / 183. szám
Nyugat-Baranya gazdasági, szellemi központja A kongresszusi irányelvek vitáin a szigetvári és Szigetvár ■környéki pártalapszérvezetek mérleget vontak munkájukról. A vitákat, s később a szigetvári pártértekezletet is, az önkritikus elemzés, hasznos javaslatok, tettrekészség jellemezte. Tettinger Istvánnal, az MSZMP Szigetvár Városi Bizottságának első titkárával a városi pártértekezleten megfogalmazott és a kongresszusi határozatokból adódó feladatokról beszélgettünk.- A városi pártértekezleten elhangzott beszámoló szerint a térség iparszerkezete kialakult és alapvetően megfelel a településhálózatnak, a mezőgazdasági üzemek termelése és gazdálkodása dinamikusan fejlődött. Mi áll e két megállapitás mögött? — Az ipar szerkezete oly any- nyira kialakultnak tekinthető, hogy újabb ipartelepítéshez semmiképpen nem lehetne munkaerőt biztosítani a térség lakosságából. Esetleg még a mezőgazdasági gépipart lehetne tovább bővíteni. Inkább olyan jellegű ipartelepítésre lenne szükség, amely megoldja a mezőgazdaságban dolgozó nők foglalkoztatását azokban az időszakokban, amikora mezőgazdaság munkaerőigénye időszakosan lecsökken. Erre jó példa a Szigetvári Cipőgyár Szentlászlón létesített üzeme, ahol olyan rugalmasan szervezik a munkát, hogy a mezőgazdasági főidényben az ott foglalkoztatott nők a termelőszövetkezet alapvető ágazataiban dolgoznak. A Szigetvári Cipőgyár és a 'Konzervgyár a közelmúltban lett önálló. Jól élve az ebből fakadó lehetőségeikkel, növelték az exportjukat, a nyereséget, s ezzel együtt növekedett a dolgozók jövedelme is. Mindkét gyár termékeinek jó híre van. De mind a cipő-, mind a konzvergyár jól gazdálkodott az elmúlt években; lényegében nem termeltek többet," mint 1980-ban. A piaci viszonyok gyors változásaihoz való alkalmazkodás még hatékonyabb vezetési módszereket igényel. A konzervgyárnak más természetű gondjai is akadnak. Az exportszállítások teljesítését nehezíti a gyakori vagonhiány, vagy a csomagolásnál a 'háttéripar gyengélkedése. Térségünk mezőgazdasága egyértelműen felszálló ágban van. Az elmúlt években a gazdaságok sokat tettek a föld termőképességének javításáért, a szántóterület növeléséért. Átgondoltabb a vetés- szerkezet, szakszerűbb a műtrágyák és növényvédő szerek alkalmazása. örvendetesen erősödött a közgazdasági szemlélet, nőtt a gazdálkodás hatékonysága. Mindezek hatására különösen a növénytermesztésben születtek figyelemre méltó, helyi rekordoknak számító eredmények. Közel azonos nagyságú vetésterületen az 1980-as bázishoz viszonyítva 1984-ben 16 százalékkal több búza, 52 százalékkal több kukorica termett. Tavaly nem volt veszteséges termelőszövetkezet. A nehézségekkel küszködő Bank a Déryné utcában Beszélgetés Tettinger Istvánnal, az MSZMP Szigetvár Városi Bizottságának első titkárával Fejlesztések 1,9 milliárdért A liászprogram keretében korszerűsödik a pécsi' Szénelőkészítő Fotó: Läufer László gazdaságok is kezdenek kilábalni a korábbi helyzetükből. A gazdasági eredmények azonban nem minden gazdaságban alakultak úgy, ahogy kívánatos és lehetséges volna. Ezeknek a gazdaságoknak a tevékenységét pártbizottságunk fokozott figyelemmel kíséri. Programot készítettünk, hogy az alacsony hatékonysággal termelő, vagy éppen értékesítési gondokkal küszködő gazdaságoknak segítsünk.- A területfejlesztés kérdései, az aprófalvak jövője az alapvető témák Szigetvár térségében is.- A feladatok sorában első helyen szerepel az alapellátás korszerűsítése, ■ valamint az, hogy törekedni kell a város és vonzáskörzetének összehangolt fejlesztésére. Szeretnénk erősíteni a térségi szemléletet. Szigetvárnak, mint a térség központjának fejlesztése egész vonzáskörzete számára fontos és hasznos. A Szigetvári Kórház második ütemének megvalósítása az egész térség érdekeit szolgálja, mint ahogy a közelmúltban átadott rendőr- kapitányság, vagy az épülő új tűzoltólaktanya. A város által megépített buszpályaudvar pedig elsősorban nem a helybeliek, hanem a környékbeli községekből Szigetvárra mun- munkába vagy vásárolni utazók számára készült. Ugyancsak az egész térség érdeke, hogy a 7. ötéves tervben felépüljön a kenyérgyár, amelynek létesítéséről elvi megállapodás született, vagy más jellegű példát említve a Szigetvári Kórház régi szárnyában az öregek szociális otthona. A falvak fejlődésének legfontosabb feltétele a községekben ‘képződő anyagi alap. Ezért is van nagy szükségünk jól gazdálkodó, erős, tagjaik, dolgozóik életkörülményeinek javítását támogató, a tanácsokkal a település fejlesztése érdekében szorosan együttműködő termelőszövetkezetekre. Nincsenek olyan célok, hogy valamennyi településen azonos szintű legyen a kereskedelmi ellátás és a lakossági szolgáltatás. De a kereskedelem számára az a feladat, hogy valamennyi településen biztosított legyen a legszükségesebb alapellátás. Semmiképpen nem helyeseljük, hogy már meglévő boltokat bárhol is bezárjanak. A mozgó ABC-k inkább ezeknek a kisboltoknak az áruválasztékát bővítsék. Az alsó fokú központokban, a székhelyközségekben feltétlenül szükséges a boltok felszereltségének korszerűsítése, profiljuk és áruválasztékuk bővítése. Az utóbbi időben tapasztalható, hogy a kisebb településekről elköltözők nem a városba igyekeznek, hanem a székhelyköz- ségek’ben teremtenek áj otthont, ott,'ahol a megélhetés, a háztáji gazdálkodás - amely egyre több fiatalt vonz — feltételei megvannak vagy megteremthetők. Jogos igény, hogy a legfontosabb háztartási és iparcikkeket a lakóhelyükön, vagy annak közelében megvásárolhassák az emberek, s azok a cikkek, illetve szolgáltatások, amelyek falusi árusítása nem gazdaságos, mind megszerezhetők legyenek Szigetváron.- Milyen eredményei vannak már a térségi szemléletnek? — A térségi szemlélet áthatotta pártértekezletünk vitáját, ezt tükrözi a választott testületek összetétele, amelyekben a térség minden területe képviselve van. A választások előkészületei során is sokszor megfogalmazódtak a város és a községek közös érdekei. A közösen megvalósítandó célok közül kettőt érdemes kiemelni. A régi épület hat évvel ezelőtti lebontása óta nincs Szigetvárnak művelődési háza. Azt tervezzük, hogy koordinációs pénzalapból olyan többféle hasznosítású oktatási és művelődési központot hozunk létre, amelynek tevékenysége az egész térségre kisugároz. Jó remény van arra, hogy a vállalatok, termelőszövetkezetek, ágazati szakszervezetek is anyagi támogatóst nyújtanak a művelődési központ megvalósításához. Közös cél az is, hogy Szigetvárral egyidőben az egész térségben korszerűsítse a Posta a telefonhálózatot. A vállalatok és szövetkezetek 30 millió forintot ajánlottak fel arra a célra, hogy a ■Postánál megpályázhassuk ezt a beruházást.- Szigetvárnak, mint városnak Nyugat-Baranya szellemi központjának kell lennie. Milyen. célkitűzések szolgálják ezt?- Ahhoz, hogy Szigetvár mindjobban megfeleljen a középfokú központ követelményeinek, nem elég csak az ellátást és a szolgáltatásokat fejleszteni, lakóházakat építeni — bár ez utóbbi továbbra is kiemelkedően fontos és nehéz •feladat, ezért is szorgalmazzuk a sajáterős lakásépítés fokozottabb támogatását a tanács és a vállalatok részéről —, a városi pártértekezleten az is megfogalmazódott, hogy Szigetvárnak szüksége van a kulturális élet pezsgésére, amely erősítheti az újat teremteni képes egészséges lokálpatriotizmust. Ennek intézményi hátterét a megépítendő művelődési központ biztosíthatja. Szeretnénk a műemlék jellegű Zrínyi tér épületeit eredeti stílusukban helyreállítani. Ali pasa dzsámijának tatarozása •már folyik. A Salamon patikát Herbária-üzletnek és gyógyszertári múzeumnak kívánjuk átalakítani. A műemlékegyüttes védelme érdekében szükséges tehermentesíteni a Zrínyi teret az átmenő forgalomtól. A városközpontot elkerülő út építéséről előrehaladott tárgyalások folynak a KPM-mel, s remélhetőleg a munkák a 7. ötéves tervben elkezdődhetnek. Új, megfelelő helyet kapott a városi zeneiskola. Növendékeiből a Szigetvári Állami Gazdaság támogatósával szeretnénk fúvószenekart alakítani. A Ti- nódi-kórus művészi fejlődéséhez gyakoribb szereplések is kellenek. A Városi Tanács helytörténeti múzeum létesítését tervezi, amely a volt Sóházban kapna helyet.- Mik a legfőbb feltételei a feladatok sikeres megvalósításának? — Ahhoz, hogy a társadalmi céljainkkal való azonosulást, a politika iránti bizalmat erősíthessük, megfelelő teret kell adnunk az emberek kezdeményezéseinek- a közéletben és a gazdasági életben egyaránt. Dunai Imre Olcsó pénz preferált célokra Rövid átfutási idő, gyors megtérülés Várják a jó üzleti, fejlesztési ötleteket Pécsett a Déryné utca 7—9. számú házon egy felirat hívja fel a figyelmet: Állami Fejlesztési Bank Területi Igazgatósága. Csupá.n ideiglenesen, a bank ugyanis rövidesen átköltözik a volt Zsolnay-Mattya- sovszky házba, illetve annak most épülő Rákóczi úti „tolda- lékába", ahol az emeleteken kapnak véglegesen helyet. — Míg „egyszemélyes bank” voltunk, nem akartam nagyobb hírverést — mondja Stercz Jenöné, a pénzintézet vezetője, aki 1983 őszén az induláskor egyszemélyben volt itt minden. Azóta fokozatosan 15 főre egészítették ki a létszámot és szakmailag is felkészültek a nagyobb feladatokra. Jelenleg — Szegedhez, Veszprémhez hasonlóan — csak kirendeltség, 1986. január 1-től azonban bankfiókká lépnek elő. Miskolc, Tatabánya és Paks mellett a pécsi lesz az ÁFB negyedik bankfiókja, amely a mostaninál lényegesen nagyobb önállóságot élvez majd, és a jogosítványa is kibővül egy sor új területre — váltóügyletek, értékpapír-kibocsátás, egyszámla betét felvétele stb. A- pénzintézet vezetőjének véleménye szerint a vállalatok kevéssé ismerik még az általuk kínált finanszírozási lehetőségeket. Ehhez képest meglehetősen termékenynek mondhatják a betanulás időszakát. Tevékenységük nagyságrendjét érzékelteti, hogy 1985-ben a kezelésükben levő pénzügyi fejlesztések összege eléri az 1,9 milliárd forintot. Igaz, ennek nagyobb részét a liászprogram ez évi fejlesztései teszik ki. Ez egymaga 1,5 milliárd forint. Ebből az összegből fejlesztik a szénbányászatot, a bányák gépesítését, a kutatást. Az energia-racionalizálásra felvett világbanki hitelből finanszírozzák a pécsi szénmosó építését. Átadási határidő ez év december 31., de sajnos 6—8 hónapos csúszás várható. Energia-racionalizálási hitelből történik a nagymányoki brikettgyár kapacitásbővítése is. A bank finanszírozási lehetőségeit illetően elég széles a skála. Alapelv: ma már jelentős összegű ingyen pénz nincs. Költségvetésből vissza nem térítendő juttatást csak egészség- ügyi és oktatási fejlesztések élveznek. Ebbe a körbe tartozik a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására létesített új munkahely és a műemlékvédelem. Mindkettőre van állami támogatás és kölcsön alacsony kamattal. A pécsi ÁFB finanszírozásában épül az egyházaskozári Haladás Tsz- ben egy csökkent munkaképességűeket foglalkoztató célüzem. „Mentsük a kastélyokat, várakat!" — jelszóval, műemléki épületek mentésére és más célú hasznosítására is ad a költségvetés vissza nem térítendő támogatást. A pécsi ÁFB az idén kapcsolódott be ilyen címen a pécsváradi vár szállodájának rekonstrukciójába. A beruházó a Mecsektourist a bekerülés 27 millió. Hitelből, saját erőből valósul meg és ehhez kapnak most 5 millió forint állami támogatást. A szállót 1987-ben adják át. Az efféle ingyen pénz elég kevés. Olcsó pénzt azonban ad a Fejlesztési Bank preferált célokra, energia- és anyag-racionalizálásra, melléktermék-, hulladék-, másodlagos nyersanyag hasznosítási és környezetvédelmi fejlesztésekre. Vannak bizonyos kikötések. Például az energia-racionalizálásnál nem elég olajról gázra áttérni, hanem energiát kell effektive megtakarítani. A hitellehetőség adott, az érdeklődés egyelőre kicsi. A bank most kezdeményezte a fabrikettgyártást a Mohácsi Farostlemezgyárnál. Piacproblémák késleltetik az indulást. Kiemelten finanszírozzák az export árualap bővítő és importkiváltó beruházásokat. A felsorolt beruházásokra pályázni kell. Fontos szempont, hogy a beruházás átfutási ideje rövid legyen és három évnél rö- videbb idő alatt térüljenek meg. Ezenkívül is minden konkrét és jó ötletet szívesen finanszíroznak, beleértve a szabadalomvásárlásokat is. Jogosítványuk érvényes vállalatok, kisbankok létrehozásának finanszírozására. Jól működik az építési kisbank, amely nem egész két év alatt országosan 50 ügyet hozott össze. Most van alakulóban az agrárbank. Az ÁFB közvetít a kisbankok felé és közreműködik a kötvénykibocsátások pénzügyi bonyolításába. E téren első sikerük a tavaly 30 millió forint értékben kibocsátott KONZUM-kötvény volt, amely egyetlen nap, pontosabban két és fél óra leforgása alatt fogyott el. A lakosság sorba állt érte. A 30 millióból a KONZUM különféle fejlesztéseket hajt végre, feltölti forgóalapját, korszerűsiti a hűtőlón- cot, modernizálják az áruház Hal tér felőli árufogadóját. Kötvényből létesítik az „S” modell boltjukat, amely a Rákóczi út sarkán épülő ház földszintjén nyílik majd meg. Ugyancsak ebből épül fel Kertvárosban a szövetkezeti kereskedelem Discont áruháza. Bekapcsolódott a pécsi ÁFB az idei 300 milliós értékű újabb SKÁ- LA-kötvény értékesítésébe is. A Baranya- Megyei Tanáccsal szorosan együttműködve finanszírozták a gyenge termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek ipari tevékenységének fejlesztését. A szederkényi tsz téglagyár építését még a paksi bankfiók finanszírozta, 1986-tól azonban Pécs is önállóbb lesz, s minden téren nagyobb lehetőséget kínál a • vállalatoknak szövetkezeteknek, sőt a lakosságnak is. Rövidesen megtartják az első fórumot, amelyen ismertetik a gazdálkodókkal finanszírozási lehetőségeiket. Addig is várják a pályázók jelentkezését, a jó üzleti, fejlesztési ötleteket. Rné HÉTVÉGE 3. A Konzum Áruház új raktára a'Nagyárpádi úton Fotó: Cseri László Térségi szemléletfel
