Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-06 / 183. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 183. szám 1985. július 6., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Sikertelen államcsínykísérlet Guineában Szénre várva •. Odüsszeusz Habzó ég és valódi világ Július 5—14. Az országban 865 helyen fogadják a termést M. Gorbacsov levele amerikai tudásoknak Gabonaipari sajtótájékoztató A Szovjetunió nem fog el­sőként fegyverrel kilépni a vi­lágűrbe — szögezte le Mihail Gorbacsov, oz SZKP KB főtit­kára, válaszolva arra a felhí­vásra, amelyet az „Aggódó Tudósok Szövetsége" nevében Henry Kendall fizikus intézett hozzá. A levélben, amelynek szövegét pénteken hozta nyil­vánosságra a TASZSZ szovjet hírügynökség, Gorbacsov rá­mutat: „Az .Aggódó Tudósok Szö­vetsége’ megalapozottan kö­veteli, hogy világos és vissza­vonhatatlan politikai döntés szülessen, amely megakadá­lyozná a világűr militarizá Iá - sát és szabadon hagyná azt a békés együttműködésre. A szovjet vezetés nevében teljes határozottsággal szeret­ném kijelenteni, hogy a Szov­jetunió nem fog elsőként fegyverrel kilépni a világűr­be. Minden erőfeszítést meg­teszünk annak érdekében is, hogy más országokat is meg­győzzünk, mindenek előtt az Egyesült Államokat, ne tegyék meg ezt a végzetes lépést. E célkitűzés alapján a Szov­jetunió — mint ön előtt bizo­nyára ismeretes — radikális javaslatot terjesztett elő az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében, szerződéstervezetet az erő alkalmazásának betiltásá­ról a világűrben, illetve a vi­lágűrből a Föld irányában. Ha az Egyesült Államok csat­lakozna az államok többségé­hez, amelyek támogatják ezt a kezdeményezést, akkor a vi­lágűrfegyverek kérdését egy­szer s mindenkorra le lehet­ne zárni. A szovjet—amerikai tárgya­lásokon a nukleáris és űrfegy­verzetről Genfben olyan meg­állapodásra törekszünk, hogy telejesen betiltsuk a csapás­mérő kozmikus rendszerek ki- fejlesztését, kísérleteit és tele­pítését. Nem egyszer tettünk egyol­dalú lépéseket is, amelyek célja az volt, hogy jó példát mutassunk az Egyesült Álla­moknak. Immár két éve van érvényben a Szovjetunió által bevezetett moratórium a mű­holdelhárító fegyverek világ­űrbe való kijuttatására, és mindaddig érvényben is ma­rad, amíg más államok is ha­sonlóképpen cselekszenek. Washingtonban az asztalon hever az a javaslatunk, hogy mindkét fél teljes egészében állítsa le az új műholdelháritó eszközök létrehozását célzó munkálatait, a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban már meglévő eszközöket pedig — beleértve azokat, melyek kísérletei még nem fejeződtek be — semmisítsék meg. Az amerikai fél lépései már a kö­zeljövőben megmutatják, mi­lyen döntést választ az ame­rikai kormányzat. A hadászati egyensúly, a bizalom kétségtelenül megszi­lárdulna, ha az Egyesült Álla­mok a Szovjetunióval közösen megállapodna annak megerő­sítéséről, hogy kötelező jelleg­gel tartja magát a rakétaej- 'hárító-rendszerek korlátozásá­ról szóló határidő nélküli szer­ződés előírásaihoz. A Szov­jetunió nem hoz létre csapás­mérő kozmikus fegyverzetet, nagyszabású rakétaelháritó rendszereket, és nem rakja le egy ilyen védelem alapjait sem, egészében és részletei­ben is szigorúan betartja a szerződésben rögzített köte­lezettségeit, és kötelességsze- rűen tartja magát e fontos dokumentum szelleméhez és betűihez. Felhívjuk az ameri­kai vezetést, hogy csatlakoz­zon hozzánk ebben.” Az „Aggódó Tudósok Szö­vetsége" elnevezésű amerikai szervezet, amely az Amerikai Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának néhány száz kiemelkedő tudósát tömöríti, nemrégiben felhívást intézett Mihail Gorbacsovhoz és Ro­nald Reagan amerikai elnök­höz, sürgetve, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok egyezzen meg a kozmikus fegyverzetek létrehozásának és az azokkal folytatott kísér­leteknek teljes betiltásáról, kölcsönösen hirdessenek mo­ratóriumot a rakétaelhárító fegyverek további kísérleteire, valamint erősítsék meg, hogy betartják az 1972-ben a raké­taelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról kötött szerző­dést. Befejeződött a hadműveleti­harcászati gyakorlat Pénteken befejeződött a Ma­gyar Néphadsereg, a szovjet hadsereg és a csehszlovák nép. hadsereg kijelölt törzsei és csapatai Duna—85 elnevezésű közös hadműveleti-harcászati gyakorlata. A hazánk területén június 30. és július 5. között végrehajtott gyakorlat hozzájá­rult a parancsnokok és törzsek munkájának, a csapatok együt­tes tevékenységének további tökéletesítéséhez, a testvéri hadseregek közötti fegyverbo- rótság elmélyítéséhez. A gabonaipar vállalatai or­szágszerte felkészültek az ara­tásra, a termés fogadására — erről tájékoztatta az újságíró­kat pénteken Lénárt Lajos, a Gabona Tröszt vezérigazgató­ja. Az állami ipar a termésnek hozzávetőleg kétharmadát ve­szi át. A termelőkkel a szerző­déseket döntő többségben megkötötték, a várható gabo­na mennyiségének 90 százalé­kára van szerződéses fedezete az iparnak, Az idei szezonban számolnak azzal, hogy miután négy év alatt megkétszerező­dött a nagy teljesítményű kom­bájnok száma, egyidőben na­gyobb tételek érkeznek majd az átvevőhelyekre. Az ipar ezért 6 százalékkal fokozta műszaki-technikai felkészültsé­gét: új ótvevőhelyeket és vo­nalakat létesítettek, helyeztek üzembe. Az országban 865 he­lyen fogadják a termést, amely csaknem 1700 átvevővo­nalon érkezik. A gabonaipar 12 órás mű­szakkal számolva naponta 350 ezer tonna fogadására képes. Ez természetesen elméleti tel­jesítmény; amennyiben a gaz­daságok kívánják, meghosz- szabbítják a telepek nyitvatar­tási idejét és szombaton, illet­ve vasárnap is átveszik a bú­zát. Az ipar tárolótere egy év alatt 100 ezer tonnával egé­szült ki. Mindent egybevetve azonban a raktárhálózatnak ez a bővülése továbbra sem teszi lehetővé a termés ipari tárolá­sát. Ezért a mezőgazdasági nagyüzemekkel bértárolási szer­ződéseket kötnek. Július 1-től 40 százalékkal emelték a bértáro­lás díjtételeit, a TOT-tal egyet­értésben. A kalászosok felvásárlási óra és minőségi feltételei az előző évhez képest nem változtak. A felvásárolt gabona minősítése, átvétele, az ellenérték kifizeté­se a tavalyi feltételek szerint történik. Az ipar arra törekszik, hogy lehetőleg az átvétellel párhuzamosan fizessen a ga­bonáért. A Köztársaság téren tegnap ünnepélyes külsőségek között megnyitották a 10. Pécsi Ipari Vásárt. A hazai és külföldi ki­állítókat Piti "Zoltán, Pécs Vá­ros Tanácsának elnöke üdvö­zölte. Az eseményen megjelent Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Baranya Megyei Párt- bizottság első titkára, Szent­irányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első tit­kára, Horváth Lajos, a Bara­nya Megyei Tanács elnöke, Anatolij Zaharov Padalka, az Ukrán Kommunista Párt Lvov területi Bizottságának titkára, dr. Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Martin Meszeríc, az Eszéki Községközi Pártbi­zottság első titkára, Mirko Vu- janovic, az Eszéki Közséqközi Választmány elnöke, Szlavó­nia—Baranya tanácselnöke, Milovic Anton, a Horvát Gazdasági Kamara elnöke, a Horvát Szocialista Köztársaság kormányelnök-helyettese. Vásárunkat Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke nyitotta meg. ■— Korunk a viharos válto­zások jegyében zajlik, és ez különösen igaz arra a közeg­re, amelyben dolgozunk, amelyben Magyarország él. Szükség van tehát a széleskö­rű információcserére, a keres­kedelmi és gazdasági partne­rek gyakori, s intenzív találko­zóira ahhoz, hogy e változó közegben jól kiismerjük ma­gunkat, jó döntéseket hozzunk. Legyen szó okár egyszerű ke­reskedelmi ügyletről, vagy bo­nyolultabb gazdasági, vállalati kooperációról — kezdte Beck Tamás. — Pécs mindig is eleven városnak számított Magyaror­szágon, és erről árulkodik je­lene, mozgalmas fejlődése, progresszív gazdasági törek­vése. Nem volt mindig nagy a kiállítók száma, az érdeklő­dés hol erősödött, hol gyen­gült, ám ez mit sem von le annak értékéből, amit ez a ke­reskedelmi seregszemle a sző­kébb környezetnek, és bátran állíthatom, egy-egy ipari ága­zatnak, kivált a könnyűipar­nak nyújtott és nyújt. Hasonló­an becsülendő szerepet vívott ki magának a vásár a ma­gyar—jugoszláv árucserében, a forgalom előmozdításában. Szervezője és tápláló forrása lett józan törekvéseknek,- ame­lyek a határ két oldalán lévő vállalatokat és embereket kö­zeledésre biztatták. Bebizonyo­sodott, az élénkülő határ menti együttműködés nem csupán az áruházak kínálatát frissítette fel, de jószolgálati missziót töl­tött be abban a folyamatban, amelynek révén Baranya és Szlavónia—Baranya, Eszék szá­mos kedvező akcióban egy­másra találhatott. Úgy vélem — folytatta Beck Tamás —, mindezek ellenére nem csupán helyi érdekűnek lehet és kell minősíteni a pé­csi vásárt. Újkeletű hagyomá. nyai, a tapasztalatok azt mu­tatják, hogy egyes ipari ága­zatokban országos érdeklődés­re, országos bemutatkozásra ad módot. Igen érdekes, és támo­gatásra érdemes az a cél, hogy a bőr- és bőrfeldolgozó-, az építő, és építőanyag-, az élel­miszeripar és a szolgáltatások terüfetén erjesztője kíván lenni a hasznos vállalati kezdemé­nyezéseknek. Az újdonságok bemutatásával elő akarja segí­teni az érdekelt vállalatok mar­keting tevékenységét, piaci po­zíciójuk megerősítését. A vá­sáron megjelent hazai kiállítók részvétele azt példázza, hogy van jelene és jövője ennek a vásárnak. A nemzetközi érdek­lődés pedig arra mutat, hogy itt a magyar vállalatok lehet, séges külföldi partnereikkel is találkozhatnak. A pécsi vásár­nak ez a kapcsolatteremtő sze­repe beleillik gazdaságunk ál­talános törekvéseibe, abba, hogy nyílt együttműködésre tö­rekszünk, és a világgazdaság kihívására egyebek mellett a nemzetközi munkamegosztásba (Folytatás a 2. oldalon.) A jugoszláv kiállítók pavilonjában A Köztársaság téri főbejáratnál Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megnyitja a 10. Pécsi Ipari Vásárt Läufer László felvétele Megnyílt a 10. Pécsi Ipari Vásár Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megnyitójából: a viharos változások közepette gazdaságunknak szüksége van az ilyen találkozókra, hogy jól kiismerjük magunkat és jó döntéseket hozzunk IPARI VÁSÁR

Next

/
Thumbnails
Contents