Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-31 / 208. szám

/ 196S. július 31., szerda DunOntülI napló 5 Harkány és környéke fejlődni akar Falugyűlésen, tanácstagi je­lölőgyűléseken fogalmazódott meg: Harkány és környéke to­vábbi fejlődésének alapja a termálvíz védelme és a meg­felelő ivóvíz biztosítása. Július— augusztusban több mint har­mincezer ember ellátását kell megoldani. A dunai vízvezeték 1987-re ér ide. Az építési költ­ségből Pécs és Siklós vállalt ötmilliót, Harkány húszat. Emellett szükség van a Diós- viszló—Márfa—Harkány-háló- zat kiépítésére is. Jövő nyáron már a márfai házak udvarán lesz a víz, 35 ezret fizettek ezért ingatlanonként a helyi la­kók. Diósviszlón van víz, de a többi társközség és Harkány terehegyi része ellátatlan. A csatornahálózat bővítése, a szennyvízátemelő megvalósí­tása Harkány minőségi fejlesz­tésének lehetőségét adja. A tervek még az idén elkészülnek. A termálvíz elvezetésének le­fedését a tanács a Baranya megyei Fürdővállalattal közö­sen valósítja meg. Évente kö­rülbelül százméteres szakaszt bír el a költségvetés. A jelölőgyűléseken felszóla­lók panaszolták, hogy bizonyos utcarészeken a Siklósi Város­gazdálkodási Vállalat nem végzi el a vállalt utcaseprést és -mosást, ugyanígy a szemét- szállítás is avakran akadozik. A környező tanácsok anyagilag is hozzájárultak egy új szemét­szállító iórmű vásárlásához. Fájó kérdés az itt élőknek a telefon. A crossbar-rendszerhez a kábeleket idén tavasszal le­fektették. A 600-as központ már most kicsinek bizonyul, hiszen jelenleg is 480 előfizető van. A távhívásos rendszerbe kap­csolásnak főként oz idegenfor­galom szempontjából van nagy jelentősége. Harkány ayógyhely, nemcsak üdülőhely. S hogy az is ma­radion, ahhoz a környezeti kultúráltságnak kell változnia. A tanács kezdeményezésére ta. valv több vendéglátó egység ellen indítottak szabálysértési eljárást a gyógyulni, pihenni vágyók zavarása miatt. A diósviszlói általános iskolá­ban tanulnak a márfai és rát- falvai gyerekek is. Tornatermük még csak gondolatban van, de lakossági, tanácsi, tsz-i össze­fogással megvalósítható lesz. Az óvoda felújítása-bővítése folyamatban van. A jövő évben már több mint ötven kisgyere­ket fogadhatnak. Az egyik je­lölőgyűlési felvetés nyomán a diósviszlói tsz busza szállítja a művelődni-szórakozni vágyókat Harkányba, segítve ezzel a he­lyi közlekedési nehézségeken. Rátfalván az új tanácstagok, póttagok, HNF-aktívák és ala­kosság összefogásával elké­szült a ravatalozó. A község másik gondja az elavult óram- vezeték-hálózat, ezen csak- a DÉDÁSZ segíthet. Ipacsfán társadalmi összefo­gással a lakosság, tsz, tanács új buszvárót épített. Kovácshidán őszre megoldják a község szélén levő bolt és a gyalogos út megvilágítását. A szödönyi részen pedig befeje­zik az összesen négyszáz mé­teres útszakasz kövezését. Drávaszerdahelyen tovább vi. rógosítják a falut, tavaly több mint 200 tő rózsát ültettek. Az elöljárósógi épületet itt is és Drávacsepelyen is felújítják. S Drávacsepelyen szeptemberre buszvárót építened az iskolás­gyerekeknek. L. Cs. K. Több élelmiszert, kevesebb ruhát és iparcikket vásároltunk Új helyre költözik a Pécsi Vízmű A szünidei munkára számítanak a váíiaiatok Diákok az üzemekben A többség a termelőüzemekben dolgozik A múlt év során csaknem négyezer diák dolgozott Pécsett és a város kör­nyékén. A különböző vállala­tok és üzemek a nyáron dol­gozó diákok munkájára na­gyon számítanak, sőt, már az év elején jelentik igényeiket a városi tanács művelődési, il­letve munkaügyi osztályán, va­lamint a Pécsi Munkaügyi Szolgáltató Irodánál. Tavaly 53 pécsi vállalat tartott igényt a nyáro’n dolgozó általános, közép- és felsőoktatásban ta­nuló diákok munkájára. Nem titok, hogy a nyári szabadságolásokat, pontosab­ban az így kieső munkaerő pótlását a tanulók, illetve a hallgatók nyári munkavállalá­sával tudják megoldani a ter­melő üzemek. A múlt évihez hasonlóan so-kan jelentkeztek kéthetes és annál hosszabban tartó időtartamra nyári mun­kavégzésre a pécsi, és a ba­ranyai vállalatokhoz. Az idén valamivel kevesebb diák munkavállaló volt, több­ségük a termelőüzemekben vállalt munkát. Az egyik legnagyobb mun­kaerőt fogadó, a Pécsi Pan­nónia Sörgyár. Ebben az év­ben csakúgy mint tavaly — több mint száz diákot foglal­koztatnak. Többségük leány, akik a fejtősoron ellenőrzik az üvegek épségét. Az átvilágí­tott üvegek mellett ülve és azt ellenőrizve végzik 8 órás mun­kájukat. A kereseti lehetősé­gek általában jók. A sörgyár­ban 11 forinttól 15 forintig ter­jedhet az órabér, a teljesített munka minőségétől függően. Ez havi három, illetve négy is fél ezer forint jövedelmet je­lent.. Persze arányosan oszlik meg a megkeresett összeg, hiszen van aki csak két hetet vállal, és van aki egy hóna­pot tölt el az üzemben.- Három hete dolgozom itt. A várható fizetésem két és fél­ezer forint lesz. Egyelőre gyűj­tök — mondja Hergyó Gábor, a Széchenyi Gimnázium leen­dő másodikos tanulója. - üres üvegekkel teli ládákat kell felraknom a szalagra. A munka nem nehéz, csak hiá­nyolom a magam korabelieket. Hasonló módon nyilatkozott Horváth Márta is, a Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakkö­zépiskola harmadéves tanulója is, aki második éve dolgozik nyári szabadidejében a pécsi sörgyárban. A Sopiana Gépgyárban is csaknem százan dolgoznak nyaranként diákok. Pesze An­géla például sorjázóként tölti utolsó hetét a vállalt nyári egy hónapból.. — Nagyon jól érzem magam itt, mindenki segít, kérdezik furcsa-e a satu és a reszelő. Ö egyébként a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola elsőéves óvó­nő tagozatos hallgatója. Az órabére 16 forint. Az egy hó­nap alatt 3500 forint kerese­tet jelent számára. Az itt ka­pott pénzt félreteszi. - Na­gyon örülök, hogy itt dolgoz­hatom és ha lesz rá mód, jö­vőre is itt szeretném tölteni a nyaralás előtti egy hónapot. Právicz Lajos A népművészet mestere 80 éves csak az élelmiszecek forgalma növekedett, a ruházati termé­kek értékesítése 4,2 százalék­kal, a vegyes iparcikkeké 0,3 százalékkal, a vendéglátásé pedig 2 százalékkal visszaesett a tavalyi első félévhez képest. Az áruellátás színvonala kis­mértékben javult a korábbiak­hoz viszonyítva, s ez megfelelt a tervezettnek. A jó színvonalú élelmiszerellátás mellett né­hány termékből, egyebek közt élőhalból, darabolt baromfiból, főzelék- és gyümölcskonzervek- ből, savanyúságokból, fűszer- paprikából, valamint olcsó bo­rokból romlott a kínálat. A ta­valyinál kedvezőbben alakult viszont — nagyrészt a jó téli tárolásnak köszönhetően — a burgonya-, zöldség- és gyü­mölcsértékesítés, valamint a szabadpiaci felhozatal. A ru­házati üzletekben változatlanul gyakori a választékhiány, az iparcikkek közül továbbra is sokszor hiánycikk a fekete-fe­hér és a színes televízió, vala­mint az automata mosógép. Javult viszont — különösen a második negyedévtől — a bú­torok, építőanyagok, kultúrcik- kek, egyes műszaki termékek és vasáruk kínálata. Júniusban az élelmiszerek és élvezeti cikkek iránti kereslet a korábbi hónapoknál mérsékel­tebb volt. Alapvető élelmisze­rekből a kereskedelem kielégí­tette az iqényeket. Több hely­ről jelezték, hogy a forgalom­ban levő citrom nem megfele­lő minőségű, nem eléq érett, és túl vastaq a héja. A burao- nya-, zöldség- és gyümölcskí- nálgt a budapesti szakboltok­ban, illetve a piacokon kedve­zőbben alakult, mint égy évvel korábban. Az árak a zöldség- és qyümölcsboltokban 7,6, a szabadpiacokon pedig 6 szá­zalékkal voltak magasabbak, mint az elmúlt év júniusában. A ruházati kiskereskedelem forgalma mérsékelt, annak el­lenére, hoqy a vállalatok több­sége különféle engedményes akciókat is szervezett. A vásár­lók főként a természetes alap­anyagúnkat keresték, ezekből azonban nem volt elegendő. Javult Viszont a kínálat fér­fi- és fiúöltönyökből, s a keres­kedelem többségében kielégí­tette a női- és bakfisruhák iránti keresletet is. Hosszú idő óta először javult a gyermek­cipők és szandálok választéka, jó a női cipők és szandálok kí­nálata, a férfi lábbelik közül azonban a szellősebb vászon- és vikendcipők, szandálok ke­vésnek bizonyultak. Az átlagosnál valamivel job­ban növekedett júniusban a vegyes iparcikkek forgalma. Az ellátás valamelyest javult: a vasáruk közül kellő mennyisé­gű és választékú tüzeléstechni­kai cikk, fürdőkád, gáztűz­hely állt rendelkezésre, javult a hazai hűtőqépek választéka, a korábbiaknál kisebb a hiány a 100 literesnél kisebb űrtar­talmú villanyboilerekből, rádi­ókból, magnetofonokból, ke­rékpárokból és azok alkatré­szeiből. A valamelyest szintén javuló kínálat ellenére válto­zatlanul kevés a színes, és a fekete-fehér televízió, az ol­csóbb lemezjátszó, és a radiá­tor. A május 20-tól június végé­ig rendezett árengedményes tüzelőakció során a lakosság az előző évinél 15 százalékkal kevesebb, 276 ezer t szenet, valamint a tavalyinál 21 szá­zalékkal több, 206 ezer tonna brikettet vásárolt. Az élénk ke­reslet, valamint az esetenként ütemtelen szállítások miatt az ország területén nem kiegyen­súlyozott a tüzelőellátás: főleg Észak- és Kelet-Magyarorszá- gon akadozik az ellátás. A TÜZÉP-telepeken általában 2— 4 havi árualap erejéig elő­számlázzák a tüzelőt, az ÁFÉSZ-telepek azonban a bi­zonytalan áruutánpótlás miatt több helyütt nem vesznek fel előrendelést. Sáfrány Géza köszöntése ,,A Mester születésnapján..." — így kezdődik egy tegnapi be­jegyzés Bakócán, a fazekas múzeumban, ahová hazai és külföldi vendégek ezrei láto­gatnak, hogy gyönyörködjenek Sói dny Géza cserepeiben. A születésnapon a Megyei Ta­nács nevében Takács Gyula elnökhelyettes is köszöntötte a 80 esztendős Sáfrány Gézát és’ feleségét, aki 56 éve társa a táj fazekas művészetének em­lékeit már csak egyedül őrző bakócai mesternek. Takács Gyula gyakori ven­dég Sáfrány Géza házában az­óta, hogy a hatvanas évek ele­jén Dankó Imrével, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójá­val együtt itt járt rábeszélni a gazdát: kezdje újra a már abbahagyott korongozást. „Az életemet mentették meg akkor ezzel’-', mondja most az öreg, „mert ha nem dolgozhatnék, már nem élnék". A nagy sza­vak sem hangzanak hamisan ebben a házban, ahol megfor­dult Amerigo Tot is, s ahonnan került cserép Vasarely gyűjte­ményébe. S ahol Anna néni (a kis múzeum takarítónője, bár a múzeumigazgatónak külföld­ről érkező leveleket is neki to­vábbítják) külön vendégköny­vet vezet. A sok nyelven írt köszönetek nemcsak a színes cserepeket emlegetik, hanem a szíves vendéglátást, a rétest, kacsahúst, bort is. A nyolcvan esztendőről be­szélgetünk, meg az elmúlt húszról. Meg _prról, hogy „le­felé megy már a kezem között az agyag", vagyis nehezére esik az öregnek a korongozás. De azért egy évben egyszer — a múlt héten is — begyújt a kemencébe. Az idézett múzeumi bejegy­zés egyébként így fejeződik be: „kár, hogy az udvar és környéke nem méltó a tarta­lomhoz". Az elhanyagoltságot, rendetlenséget és kopottságot az illetékes tanács és a Janus Pannonius Múzeum figyelmébe ajánljuk. G. T. Elkészült a Pécsi Vízmű új irodaépülete a nyugati Ipari úton Korszerű vízmérő­A Belkereskedelmi Miniszté-’ rium áruforgalmi jelentése sze­rint az év első felében a la­kosság összehasonlítható áron ugyanannyit mint tavaly ilyen­kor, folyó áron 6,4 százalékkal többet, összesen 238,5 milliárd forint értékű árut vásárolt. A forgalomnövekedés üteme el­maradt az elmúlt esztendőétől, de a tervezettől is. A félév so­rán valamivel élénkebb volt a második, mint az első negyed­év forgalma. Változatlan ácpn számolva — tehát az eladott áruk mennyiségét tekintve — Elsi félévi áruforgalmi jelentés javító és -hitelesítő állomás öt és fél hektáron a raktárak, műhelyek Új helyre költözött a Pécsi Vízmű. A több lépcsőben ké­szülő épületkomplexum kivite­lezési munkáit a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat készí­tette. Legelőször a szociális lé­tesítményeket, majd a vízmérő­javító és hitelesítő állomást, és most legutoljára az irodaépüle­tet, valamint az éttermet, kony­hát, KISZ-klubot és oktatóter­met építették meg. A következő lépésben a szállítási részleg készül el, ahol a Pécsi Vízmű több mint nyolcvan gépének az állandó ellenőrzését, javítását és karbantartását végzik. A Zólyom és Bajcsy-Zsilinsz- ky utcában voltak eddig a Pé­csi Vízmű telephelyei. A szét­szórtság nagy gondokat oko­zott. A századfordulón épült házak már nem voltak alkal­masak egy korszerű szolgálta­tás megszervezésére, ezért vált szükségessé az új telephely megépítése. Már a hetvenes évek elején elkészült a nyugati Ipari úton a raktárbázis és a tmk-műhely, majd a vasúton túl felépült a pellérdi víznyerő köz­pont. Jelenleg egy helyen, egy 5,5 hektáros területen található a Pécsi Vízmű. A központi iroda­épület alsó szintjén kapott he­lyet a számító- és diszpécser- központ. Itt végzik a számlá­zást, könyvelést és a vízórák nyilvántartását. A diszpécse- központ egy Commodore típusú számítógéppel teljesen auto­matikusan üzemelteti a géphá­zakat. Telemechanikus rendszer segítségével, tolózárakkal sza­bályozza a víztározók vízszint­jét. URH-n keresztül tartják a kapcsolatot a városban dolgo­zó szerelőkkel. Ezen a szinten található még az orvosi rende­lő és a telefonközpont. A leg­felső emeleten helyezkedik el a tervezőrészleg, az oktatószo­ba és a műszaki könyvtár. Az irodaépület szomszédsá­gában található az étterem, konyha, KISZ-Hub és a tanács­kozóterem. Ettől nem messze, külön épületben a vízmérő-ja­vító és -hitelesítő-állomás. Az ország egyik legkorszerűbb vízórajavító műhelye. A leg­újabb műszerek mellett vízfor­gatóval tisztítják a felhasznált vizet, s így jelentős mennyisé­get tudnak megtakarítani. Szeptember végén fejezik be a költözködést a Pécsi Vízmű nyugati Ipari u. 8. szám alatti telephelyére. Az eddig ismert telefonszámok ezt követően, és addig is változatlanul hívhatók. Az új telep kiesik a városi for­galomból, ezért a tervek sze­rint e régi épületben, a Bajcsy- Zsilinszky utca felőli oldalon ügyfélszolgálati iroda műkö­dik majd. A Pécsi Vízműhöz a 26-os busszal fehet eljutni. A patacsi elágazásnál kell le­szállói, és innen 7—8 percre található az irodaház. Ezen­kívül az újmecsekaljai buszvég­állomástól az emlékparkon át is megközelíthető. A költözkö­dés ideje alatt tovább folyik a munka a Zólyom utcában is. A régi irodaépületet a Pan­nónia Agroinnovációs Vállalat vásárolta meg. A régi műhe­lyek hasznosítására a közeljö­vőben kerül sor. -Sz. K.

Next

/
Thumbnails
Contents