Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)
1985-07-31 / 208. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! napló XLII. évfolyam, 208. sióm 1985. július 31., szerda Arai 1,80 Fi ■■■ Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Földrengés Pakisztánban (2. oldal) Első félévi áruforgalmi jelentés (5. oldal) Sáfrány Géza fazekas köszöntése. (Tudósításunk az 5. oldalon) Mohácsra érkeztek a Nemzetközi Duna Túra résztvevői (Tudósítás a 8. oldalon) A VIT keddi programjából Politikai eszmecserék, színvonalas műsorok Szűrös Mátyás a Szovjetunióba utazott Szűrös Mátyós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden a Szovjetunióba utazott, hogy — díszvendégként részt vegyen a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozón. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Nyikita Darcsijev, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa. A JKSZ KB ülése A JKSZ Központi Bizottsága keddi belgrádi ülésén úgy határozott, hogy a párt soron- következő, XIII. kongresszusát 1986 júniusában tartják meg. A kongresszusra minden kétezer párttagra egy küldöttet választanak. Challengerstart - veszélyekkel Hétfőn, magyar idő szerint késő éjjel, a Cape Canaveral űrrepülőtérről hétfőnyi személyzettel a fedélzetén felbocsátották a Challenger amerikai űrrepülőgépet. A repülési program katonai célú kísérletek végrehajtását is előírja. Az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA) képviselője közölte, hogy hat perccel az indítás után felmondta a szolgálatot az űrrepülőgép egyik hajtóműve. A meghibásodás miatt fontolóra vették, hogy a Challenger esetleg kényszerleszállást hajt végre Spanyol- országban, egy zaragozai támaszponton — jelentette az EFE spanyol hírügynökség. A NASA végül úgy döntött, hogy a Challenger két hajtóművel is folytathatja útját. Ugyanakkor utasították a fedélzeten tartózkodó űrhajósokat: ne az eredetileg tervezett pályára, hanem alacsonyabb pályára vezéreljék az űrrepülőgépet. A hiba miatt a Challenger útja valószínűleg rövidebb lesz a tervezettnél. A hétfői szolidaritási napof követően kedden különösen élénk volt az antiimperialista szolidaritási, központ munkája.- Csak itt, Moszkvában kaptam képet arról, milyen erős a világ fiatalságának szolidaritása Nicaraguával - mondotta egy diák az NSZK-ból. A Német Szövetségi Köztársaságból érkezett fiatalok egyébként rendkívül aktívak voltak a Nicaraguával vállalt szolidaritás jegyében megtartott nagygyűlésen is. Mindenfelé lengtek az SDAJ, a Spartakus diákszervezet és az ifjú pionírok szervezetének zászlói, transzparensei. Egy olasz küldött a Salvador népével való szolidaritásról beszélt. Hangoztatta, hogy a fesztivál jó alkalom arra, hogy a fiatalok kinyilvánítsák véleményüket ezekben a kérdésekben. Moszkva másik egyetemén, a Lomonoszov egyetemen rendezték be a nemzetközi diákközpontot. Ez a VIT legnagyobb és legélénkebb központja. A tematikus központokra jellemző tanácskozótermek, kerékasztalok mellett saját kulturális és sportközpontja is van az egyetemnek. Itt amatőr együttesek adnak műsorokat, diákszínjátszó csoportok mutatják be előadásaikat. Nemzetközi diákbált, politikai dalbemutatói és más hasonló programokat is szerveznek. A központ házigazdái elsősorban az egyetem hallgatói közül kerültek ki. Számukra is érdekesek azok a találkozók, amelyek a különböző szakmákat tanuló diákok között zajlanak. A legfontosabbak azonban természetesen a politikai viták, rendezvények. A 40 nagyszabású ilyen rendezvény között a küldöttek különösen fontosnak és érdekesnek tartják azt a konferenciát, amelynek témája, hogyan vehetnek részt az egyetemi hallgatók és a diák- szervezetek a békéért, a nemzeti felszabadításért, a függetlenségért, a. demokráciáért, a társadalmi haladásért, a reformok és társadalmi átalakulások megvalósításáért vívott antiimperialista küzdelemben, illetve miként védhetik meg saját érdekeiket. Nagy érdeklődésre tart számot az egyetemisták a békéért, a világméretű együttműködésért, az atomháború megakadályozásáért, a társadalmi és gazdasági feljődésért elnevezésű nemzetközi fórum. A moszkvai nemzetközi kereskedelmi központban is . kicserélődtek a programtáblók. A békéért és leszerelésért vívott harc tematikus központjában a fiatalok kedden már megkezdték annak a moratórium-javaslatnak a megvitatását, amelyet hétfőn tett Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Több felszólaló indítványozta, hogy a VIT biztosítsa támogatásáról ezt a javaslatot. Várják a részvevők a híreket a Helsinkiben kedden megkezdődött külügyminiszteri értekezletről. Az ottani fejlemények megvitatása tovább gazdagítja majd a központ munkáját. Az antifasiszta tematikus központban a fasizmus és a neofasizmus különböző jelenlegi megnyilvánulásaival foglalkoztak. A résztvevők nagy figyelemmel kísérték többek között a chilei és a dél-afrikai küldöttek felszólalását. Érdekes színfoltja a fesztiválnak az úgynevezett szabad szószék. Természetes, hogy a szószék munkájában is vannak korlátozások: nagy táskákkal, csomagokkal ide sem jöhetnek a résztvevők, mint ahogyan más rendezvényekre sem. Mindenütt megőrzők működnek a személyes holmik számára. Itt is kérik a felszólalókat, hogy a hozzászólások időtartamát tartsák be és itt is jelentkeznie kell annak, aki azt szeretné, hogy szót kapjon a szószék portugál elnökétől. A hozzászólás témáját, nyelvét azonban mindenki maga választhatja meg. Szabadon terjeszthetők itt a különböző nyelvű, a fesztiválra készített és elhozott propagandaanyagok is. A hozzászólások témáinak skálája a békeharctól az európai biztonság kérdésein át az afrikai éhezők szenvedéséig helyezni. (Folytatás a 2. oldalon) Külügyminiszterek jubileumi találkozója A helsinki ünnepségeken résztvevő 35 külügyminiszter a megnyitó után. A képen középen a szovjet és az amerikai külügyminiszter fog egymással kezet. (Telefoto AP—MTI KS DN) Plenáris ülés Helsinkiben A helsinki jubileumi külügyminiszteri találkozó első munkaülésén kedden délután hpngzott el a találkozó tolón legnagyobb érdeklődéssel várt két beszéde — Eduard Sevard- nadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszteré. A plenáris ülés első felszólalója Stefan Andrei román külügyminiszter volt, aki egyebek között arról beszélt, hogy a helsinki záróokmányt aláíró országoknak módjukban ál közös erőfeszítéssel konstruktív és eredményes munkát végezni a stockholmi és a bécsi konferenciákon. Románia — jelezte Andrei — különösen fontosnak tartja az ott napirenden szereplő katonai biztonsági kérdéseket, valamint a katonai költségvetések befagyasztásáról és az európai haderők 10 százalékos csökkentéséről szóló román javaslatok megvizsgálását. Jacques Poos luxemburgi külüqyminiszter beszédében a helsinki záróokmány alapját képező biztonsági intézkedések elsődlegességére helyezte a hangsúlyt, bár tett néhány inkább amerikai, mint európai ízlést tükröző kijelentést az emberi jogok szocialista orszá- qokbeli helyzetéről is. A luxemburgi külügyminiszter, mint az Európai Közösségek Bizottságának soros elnöke, állást foglalt a technológiacsere jelenlegi akadályainak elhárítása mellett is. A liechtensteini nagyhercegség külügyminisztere következett szólásra, majd nagy érdeklődés közepette Eduard Se- vardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere lépett a szónoki emelvényhez. Érve'ő hangnemű, kiegyensúlyozott, egyszersmind tömör beszéde, amely egyfajta bemutatkozás is volt a nemzetközi diplomáciai színtéren, az értekezlet nyitónapjának kiemelkedő fontosságú eseményévé vált. Az iránta megnyilvánuló különleges figyelem nemcsak a konferenciateremben ülők arcán tükröződött, hanem abban is, hogy beszédének angol nyelvű szövege pillanatok alatt hiánycikké vált a Finlandia-ház sajtótermében. — A helsinki záróokmány életerejét mindenekelőtt az adja, hogy ez a dokumentum a különböző társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedésű országok közötti békés egymás mellett élésre épül — állapította meg bevezetőben a A szovjet és az amerikai külügyminiszter felszólalása szovjet külügyminiszter. Nem véletlen — mondotta —, hogy éppen Európa vált az államok békés együttműködésének próbaterepévé. A kontinensen élő népek gazdasági, kulturális és történelmi hagyományainak szoros összefonódása magyarázza ezt. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy ezen a földrészen áll egymással szemben a két legerősebb katonai—politikai szövetség, békeidőben példátlan erejű hadseregek állanak szemben egymással, s szünet nélkül halmozódnak az újabb fegyverek. Senki sem számított arra, hogy a helsinki záróokmány aláírása egyben új európai aranykor kezdetét jelenti. Az akkoriban elért eredményekből azonban igen sok kiállta az idő próbáját. A 70-es évekbeli enyhülés nem tiszavirág életű jelenség volt a világpolitikában — állapította meg Sevard- nadze —, hanem értékes tapasztalat, mely megerősítette azt a meggyőződést, hogy az államközi kapcsolatok természetes állapota a konstruktív párbeszéd és o kölcsönösen előnyös együttműködés. A Szovjetunió — mondotta a külügyminiszter —, a nukleáris fegyverek megjelenésétől kezdve következetesen síkraszállt azok betiltása mellett. Fontos lépésnek tekintette ebben az irányban a légköri, világűrbeli és víz alatti nukleáris kísérletek betiltását. Ennek a tilalomnak azonban általánosnak kell lennie. A kérdés átfogó megoldásához az összes nukleáris kísérletek moratóriumára volna szükség. A Szovjetunió több ízben javasolta a nukleáris fegyverekkel rendelkező országoknak, hogy állapodjanak meg egy ilyen moratóriumban, de ezekre a javaslataira nem kapott kedvező választ. Újabb merész lépést tett ebben az irányban a Szovjetunió azzal az elhatározásával, hogy augusztus 6-tól egyoldalúan felfüggeszt mindennemű nukleáris robbantást. A Mihail Gorbacsov által hétfőn bejelentett moratóriumról Sevardnadze megjegyezte: A szovjet ajánlat 1986. január 1-ig szól ugyan, de ezen a határidőn túl is érvényben marad, ha az Egyesült Államok o maga részéről szintén tartózkodik a nukleáris robbantások végrehajtásától. A helsinki megállapodások magvát a német fasizmus felett aratott győzelem eredményeként létrejött területi és politikai realitások rögzítése alkották — emlékeztetett Sevardnadze, bírálva azokat az újabb kísérleteket, amelyekkel egyes európai országokban újból megpróbálnak kétségeket támasztani a realitások iránt. Még mindig a záróokmány megvalósulásának útjában álló akadályokról szólva, a szovjet külügyminiszter részletesen kitért az amerikai elsőcsapás mérő nukleáris eszközök európai telepítésének kérdésére, s a NATO más katonai lépéseire. Bírálta az ultramodern hagyományos fegyverek fejlesztésének programját, amely egy agresz- szív felhasználási doktrína kidolgozásával jár együtt. Rámutatott, hogy teljes gőzzel folyik az Egyesült Államokban az új típusú vegyi fegyverek kifejlesztése is, s ezek egy részét szintén Európában akarják el(Folytatás a 2. oldalon)