Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)
1985-07-30 / 207. szám
1985. július 30., kedd Dunántúli napló 3 A isidet nem szüléinktől örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön Mindent beszennyezünk, mindent megtisztítunk Szakítanunk kell „Az ember legyőzi a természetet” jelszavával A környezetvédelem terén az elmúlt évtizedben elért eredmények ellenére eddig összességében nem sikerült megállítani a környezetünk romlási folyamatát. A környezetvédelem tudatos fejlesztése a korábbinál lényegesen magasabb színvonalú követelményt támaszt az emberi tudással és együttműködéssel szemben. A Földünk élő és élettelen elemei egy bonyolult rendszert alkotnak, amelybe bárhol avatkozunk is be, a hatások továbbgyűrűzésére kell számítanunk. Az élet minden területén tapasztaljuk, hogy ismereteink hiányosak, felületesek. Nem ismerjük pontosan ennek a bonyolult rendszernek a törvény- szerűségeit, az élő szervezetek felépítését, működését, egymásra gyakorolt hatását. A kutatás szinte naponta hívja fel a figyelmet újabb és újabb veszélyekre, amelyeket eddig nem vettünk figyelembe. Mindez a korábbinál körültekintőbb, fe- lelősebb, környezetbarát magatartásforma kialakulását teszi szükségessé. Szakítanunk kell az ember mindenekfelettiségé- nek illúziójával, „Az ember legyőzi a természetet" jelszavával. Mivel ismereteink korlátozottak, ezért minden új eljárás és anyag (pl. vegyi anyagok) alkalmazását fokozott körültekintéssel kell mérlegelni, hiszen a kedvezőtlen hatások sokszor csak évek, évtizedek múlva jelentkeznek. Ezért a tevékenységünk során nemcsak a közvetlen eredményre, de a hosszú távon bekövetkező káros hatásokra is gondolnunk kell. Ezt a gondolatot tükrözi a környezet- védelem jelszava is: ,,A földet nem szüléinktől örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön". A környezetet az emberek, cselekvések összessége alakítja a munka- és a lakóhelyén egyaránt. Tehát valamilyen módon mindannyian felelősek vagyunk annak állapotáért. A környezet védelme ezért csak akkor lehet hatékony, ha azt a társadalom tagjainak többsége feladatának tekinti. Még nem alakult ki társadalmi méretekben az a környezetbarát magatartás- forma, amely nélkül jelentős eredmény a környezetvédelem területén sem várható. Egy kényelmes, semmire tekintettel nem lévő, pazarló magatartás- formának a feladása egy szerényebb, körültekintőbb magatartásformára nagyon nehéz és egyáltalán nem vonzó. A környezeti károk elhárításához, az erősen szennyező technológiáknak korszerűbb, kevésbé szennyező technológiákkal történő felváltásához egyidejűleg olyan jelentős fejlesztési eszközökre lenne szükség, amit rövid távon nem lehet kielégíteni. Emiatt alakult ki az a vélemény, hogy a környezetvédelem elsősorban pénzkérdés, a gazdagok hobbyja, másrészt pedig a környezetvédelem soha vissza nem térülő beruházást jelent. A környezet- védelmi feladatok megoldásához vitathatatlanul sok pénzre van szükség, de az eredmény nem kizárólag a pénz függvénye, hiszen a jelenlegi technológiák körültekintő üzemeltetése esetég is a szennyezés minden jelentős beruházás nélkül 30—40%-kal csökkenthető lenne. A környezetvédelmi tevékenység gazdaságossága mindaddig vitatható, amíg a környezeti elemek védelmét a termelési folyamat végéhez illesztett technológiákkal kívánjuk megoldani, tehát amíg a termelés során nem tudunk szakítani a mindent beszennyezünk és mindent megtisztítunk gyakorlatával. Mindaddig, amíg a környezetvédelmet' a termelésre kívülről erőszakoljuk rá és nem válik az a termelésfejlesztés belső lényegévé, addig az látszólag értelmetlen költségnövekedést okoz és nem is lehet elég hatékony. A környezetvédelem gazdaságossága akkor biztosítható, ha a munkát a technológiák felülvizsgálatával, az anyag- és energiafelhasználás racionalizálásával, a veszteségek csökkentésével kezdjük és ily módon előzzük meg a szennyező anyagok kibocsátását és nem a beszennyezett elemek (víz, levegő stb.) megtisztítására törekszünk. A környezetvédelem érdekében szükségessé váló technológiai megújulás tehát nem választható el attól a technológiai korszerűsítéstől, amire a gazdaságunknak a versenyképesség javítása érdekében is szüksége van. Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy egy technológia mennyire környezetszennyező, az egyrészt a technológia műszaki paramétereitől, másrészt pedig a működtetés módjától, színvonalától függ. így az eredményt jelentősen befolyásolja az, hogy mennyire támasztunk egyértelmű követelményeket a termeléssel szemben és megadjuk-e a pillanatnyi előnyök érdekében a felmentés lehetőségét a követelmények alól. Az, hogy egy tevékenység környezeti hatása milyen lesz, az már a tervezés stádiumában eldől. A jelenlegi ágazati tervezés ágazati feladatokat optimalizál és nem veszi figyelembe egy-egy tevékenység más területekre továbbgyűrűző hatását. Nem alakult ki a gazdasági élet minden területére olyan környezetvédelmi követelményrendszer, amit a tervezés során feltétlenül figyelembe kell venni. Növeli a gondot az, hogy a társadalmi-gazdasági irányítás terén a döntési szférában lévők ökológiai felkészültsége is hiányos, emiatt nem érvényesülnek a környezet- védelmi követelmények a fejlesztési célkitűzések meghatározása, a különböző tevékenységek ellenőrzése során sem. így miközben az egyik oldalon tüzet oltunk, a fejlesztések során rendszerint újabb tüzeket gyújtunk. A környezetvédelem helyzete jelenleg a- gazdasági élet egyetlen területén sem megnyugtató. Példaként az agrár- termelést választva a károk elhárítása érdekében a következő megoldási módokat lehet kiemelni. Az agrártermelés legfőbb környezetkárosító faktorai c; hígtrágya, a helytelen talajhasználat és a kemizálás. A hígtrágya olyan kedvezőtlen összetételű anyag, amelynek gazdaságos felhasználása szinte alig oldható meg. A megoldást nem a trágya tisztítása, hanem az állattartási technológia átalakítása, az almozott tartás elterjesztése és a trágyába kerülő víz mennyiségének a csökkentése jelentheti. Kibetonozott trágyatelepeken az almos trágya már környezetkímélő módon tárolható és gazdaságosan felhasználható. A nagy táblák kialakításával, a védő erdősávok kivágásával jelentősen fokozódott a talajok eróziós és deflációs pusztulása. Ehhez hozzájárult a nagy gépek taposása, a talajok elsavanyodása, valmint humusz-szintjének csökkenése következtében jelentkező talaj- szerkezet-romlós is. A talajok károsodása tehát több tényező eredménye, j'gy a megoldás is csak komplex beavatkozással, a vetésszerkezet körültekintő kialakításával, a szervesanyag- qazdólkodás fejlesztésével, a nehéz gépekkel végzett műveletek számának csökkentésével, a mésztrágyázás fejlesztésével, tudatos tájrendezéssel szüntethető meg. A műtrágya-felhasználás okszerűségén az elmúlt időszakban sokat javított, hogy a rendszeres talaj, és növényvizsgálatokkal a termeléshez szükséges hatóanyag mennyiségét viszonylag pontosan meg lehet határozni. Tovább kell azonban javítani a műtrágyák tárolásának és kijuttatásának feltételeit. mert a legnagyobb mértékű környezetszennyezés ezekben a fázisokban következik be. Megfelelő megoldást kínál az agrokémiai centrumok hálózatának a kiépítése és a folyékony műtrágyázás elterjesztése. A talajok védelme érdekében azonban egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a szervesanyag-gazdálkodásra és a termeléshez szükséges tápanyag lehetőleg minél nagyobb százalékát kell szervestráqyá- val, növényi maradványokkal pótolni. Ezért meg kell szüntetni az értelmetlen szalma- és tarlóégetéseket is. A növényvédelem terén a feladat már összetettebb. Egyrészt az iparnak kell olyan természetszerűbb szereket gyártani, amelyek a jelenleginél szelektívebbek és a meleqvérűek- re nem veszélyesek, másrészt javítani kell a szerek felhasz- lásának okszerűségén és színvonalán. A mechanikusan végrehajtott védekezésekkel szemben a kártevők előrejelzésén alapuló védekezéseknek kell általánossá válniuk és a kijuttatási technika javításával el kell érni, hogy a szerek tényleg oda kerüljenek, ahová szórják azokat. Dr. Sántha Attila A Szigetvári Állami Gazdaság szervestrágyaüzeme. Fotó: Läufer L. Csomagolás előtt beszabályozzák az STM 310-es magnót. Fotó: Erb János Gyors fejlődés a Mechlabornál Pécsi stúdiómagnetofonok a moszkvai VIT-en — Az idén megkezdik a sokcsatornás készülék sorozatgyártását — Nagyobb léptekkel az elektronizálás útján Ifjú küldötteinken kívül a pécsi stúdiómagnetofonok is résztvevői a most zajló moszkvai Világifjúsági és Diák Találkozónak. A szovjetek a találkozó hírközlésének segítésére 57 darab STM 300-as és 310- es típusú stúdiómagnetofont rendeltek a Mechlabor pécsi híradástechnikai gyárától. A szállítmány még június elején célba ért a megrendelőnél. — Bár legnagyobb vevőnk, s folyamatosan szállítunk a Szovjetunióba, mégis váratlanul ért bennünket az év elején a megrendelés — mondja Keresztes János, a pécsi gyár igazgatója. — Ugyanis már kialakítottuk éves gyártási tervünket, ezen belül az STM 300- asokat a harmadik negyedévre ütemeztük. Nagy erőfeszítéseket kellett tennünk a gyártás átprogramozására, a szükséges anyagok és alkatrészek biztosítására. Végül is sikerült maradéktalanul eleget tenni a megrendelésnek. Az idei esztendő amúgy is feszített, a pécsiek 20 százalékos termelésfelfutást irányoztak elő, s ebben jelentős rész illeti meg a stúdiómagnetofonokat. A Mechlabor e termékeivel immár előkelő helyet foglal el a világpiacon. Európában a pécsi gyár készít a legnagyobb darabszámban stúdiómagnetofonokat, az idén több mint 1200 darabot. Ellátják valamennyi szocialista ország rádió-, tv- és hanglemezstúdióját, ezenfelül, több fejlődő és tőkésorszógba exportálják termékeiket. Mint említettük, a legnagyobb megrendelő a Szovjetunió. A készülékekből ma már nyolcféle alaptípust gyártanak sorozatban, ezekből további harmincöt variációt lehet külön megrendelésre kialakítani. Legújabb termékük az STM 700-as jelű, sokcsatornás stúdiómagnetofon, mely a szocialista piacon egyedülálló termék. Műszaki jellemzői megegyeznek a nyugati cégek legkorszerűbb gyártmányaiéval. Autólokátorral és varispeeddel van ellátva; az autólokátor 100 betáplált adat tárolására alkalmas, és azt önműködően kikeresi. Sikert aratott az idei párizsi elektronikai világkiállításon is. Komoly az érdeklődés iránta a szocialista piacon, a szovjetek például akkora igényt jeleztek, hogy ki sem tudják elégíteni. Az idén kezdődik a sorozatgyártás — az alkatrészek már készülnek —, tíz készüléket szerelnek össze. Jövőre ez a szám már 30—50 lehet. Értékes termék, darabonkénti ára 1,4 millió forint. A fejlesztésben nem állnak meg, a Mechlabor készülékei elektronizálásában nagyobb lépésekkel szeretne előrehaladni. Ennek érdekében felvették a kapcsolatot a japán Sony céggel, melynek szakemberei a pécsi híradástechnikai gyárban is megfordultak, s jó benyomásokat szereztek. A továbbiakban megvizsgálják és tárgyalnak a közös fejlesztés lehetőségeiről, esetleg harmadik piacon való együttes fellépésről. Miklósvári Z. Bővül a munkaügyi szolgáltatás Hazánkban mintegy 400 tanácsi szerv és 39 újonnan létrehozott iroda (150 fö) végez munkaügyi szolgáltatást, ad felvilágosítást, szaktanácsot a munkavállaláshoz, a pályakorrekcióhoz. Baranyában új fejlődési szakaszba lépett ez a tevékenység. Eddig csak Pécs városában működött szolgáltató iroda. Július elsejétől létrejött a megyei iroda és az országban elsőnek a megye minden városában (Komló, Mohács, Pécs, Siklós, Szigetvár) létesült munkaügyi szolgáltató iroda. A Baranya megyei munkaügyi szolgáltató irodák hálózata személyes ügyfélszolgálattal, telefonon vagy levélben készséggel áll a munkáltatók és a munkavállalók, valamint a társadalmi szervezetek rendelkezésére. A szolgáltatásbővülés nemcsak egy-egy város lehetőségeit tárja fel, hanem betekintést ad az egész megye mun- kaerőkereslet-kínálatába. Felszínre hozza a munkaerőhiány és- kereslet egyidejű jelenlétét a megyében, mert míg Pécsett pl. igen keresettek az eladók, a gépírónők, Mohácson viszont alig, vagy egyáltalán nem tudnak elhelyezkedni. így a városok nemegyszer sikeresen segíthetik egymást gondjaik megoldásában. A munkaerő, munkabrigádok időszakos kölcsön foglalkoztatásának, a felnőttképzés esetenkénti összevonásának, a speciális munkabrigádok célfeladatra időzítésének megszervezésére is esélyesebb a lehetőség a közvetítő hálózat igénybevételével. Az irodák rövid ideje működnek ugyan, de máris szép választékot tárnak az érdeklődők elé. Várják nap-nap után az újabb munkaerő-, és kapacitás (szabad gépek, felszerelt műhelyek, időszakos munka- csoportok stb.) kereslet-kínálat bejelentéseket, munkavállalókat, vagy olyan dolgozókat, akik pályájuk módosítására, jobbítására törekednek, akik humán szolgáltatásra (gyermekek, idősek felügyelete, korrepetálás, alkalmi munka stb.) várnak munkavállalókgt, vagy akik ilyen munka végzésére vállalkoznak. Az irodák kínálatából néhányat közreadunk. A munkaféleségek teljes választékából, az elhelyezkedési lehetőségekről az irodák adnak bővebb információt. A BARANYAI VAROSOK ALLASKÍNALATA FIZIKAI MUNKAKÖRBEN: Pécs: a szakmunkák széles választékát adja, kiemelten: vájár, asztalos, autószerelő, ács-állványozó, bőrdíszműves, eladó, felszolgáló, festőmázoló, húsipari szakmunkás, kertész, kőműves, műszerész, szabó, szakács, tetőfedő, villanyszerelő stb., valamint segéd- és betanított munkákat. Komló: vájár, burkoló, cipőalsórész készítő, festő és mázoló, fűtés- szerelő, kályhás, kőműves, vízvezeték- szerelő, betanított hegesztő, darukezelő, kubikos, üzemőr, szállító-rakodó munkás stb. Mohács: asztalos, bádogos, esztergályos, hegesztő, kárpitos, kőműves, szabász, varrónő, faipari gépmunkás, rakodógép kezelő, jegyvizsgáló, vonatfékezö, nyomdai berakó, kubikos stb. Szigetvár: autóvillamossági szerelő, autóbuszvezető, gépjárművezető esztergályos, festö-mázoló, hegesztő, lakatos, villanyszerelő, váltókezelő, térközőr, traktoros, gépkezelő, kubikos, rakodómunkás stb. Siklós: mezőgazdasági gépszerelő, gépkezelő, esztergályos, autóbuszvezető, tehergépjármű vezető, villanyszerelő. SZELLEMI MUNKAKÖRÖK: Pécs: gyors- és gépíró, könyvelő, bérelszámoló, pénztáros, adminisztrátor, pénzügyi előadó, belső ellenőr, kontírozó könyvelő, közgazdász, számítástechnikai programozó, építész üzemmérnök, építész technikus, villamos üzemmérnök, művezető, állatorvos stb. Komló: körzeti orvos, közegészség- ügyi ellenőr, egészségőr, védőnő (Gödre, Mázaszászvár, Magyarszék, Komló), munkaügyi osztályvezető, matematikus stb. Mohács: gépészmérnök, faipari mérnök, vállalati jogtanácsos, tmk- előadó, fuvardíjpénztáros. Szigetvár: teherforqalmi diszoécser, forgalomirányító, fogyasztási ügyintéző, könyvelő. Siklós: tanár (Beremend, Vajszló, Kémes, Bogádmindszent, Magyar- bóly), tanító (Bogádmindszent, Egy- házasharaszti, Csányoszró, Magyar- mecske), óvónő (Magyarbólv, Nagy- harsány, Siklós, Siklós-Gyüd). A BARANYAI VAROSOK MUNKALEHETŐSÉGET KERESNEK Pécsett: pedagógus, jogász, mezőgazdasági végzettséggel rendelkezőknek, gimnáziumot végzett fiúknak, lányoknak szellerríi munkára, valamint főfoglalkozású munka utáni tevékenységre. Komlón: kereskedelmi eladónak, női fodrásznak. Mohácson: gyors- és gépírónak, eladónak, gimnáziumot végzetteknek, nyugdíjasoknak. Szigetváron: gyors- és gépírónak, nőknek egvmüszakos, könnyebb fizikai munkát. Siklóson: éjjeliőr, portás, takarító, és egyéb segédmunkát. MINDEN VÁROSI IRODA KERES MUNKALEHETŐSÉGET: gyes-en levőknek, bedolgozóknak, megváltozott munkaképességűeknek, valamint részmunkaidős — fizikai, szellemi — foglalkoztatásra. A VÁROSI IRODÁK ÜGYFÉLFOGADÁSI RENDJE: Pécsett: hétfőn, szerdán: 7.30— 15.30- ig, pénteken: 7.30—12.00-ig. Címe: Széchenyi tér 9. T.: 13-721, 11-622/295. Komlón: hétfőn: 8.00—12.00-ig, szerdán: 8.00—16.00-ig, csütörtökön: 14.00—18.00-ig. Címe: Lenin tér 4. T.: 81-150/77. Mohácson: szerdán: 7.30—12.00-ig, pénteken: 7.30—12.00-ig. Címe: Széchenyi tér 1. T.: 10-722. Szigetváron: kedden: 7.30—12.00- ig, szerdán: 7.30—16.00-ig, csütörtökön: 12.30—17.00-ig. Címe: József A. u. 16. T.: 31. Siklóson: hétfőn: 7.30—11.30-ig, szerdán 7.30—11.30-ig, pénteken: 7.30— 11.30-ig. Címe: Kossuth tér 1. T.: 8. Schmidt Károly
