Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)
1985-07-04 / 181. szám
1985. július 4., csütörtök Dunántúli napló 3 Falugyíijtemény Hidason Bővítik a szentlőrinci mezőgazdasági szakközépiskolát A hidasi tájhái német szobája Székelyek, németek egy fedél alatt Kis kitérő a 6-os útról Bárcsak sok falu megteremtené azt, amit Hidasnak sikerült, ahol a közelmúltban vált teljessé a helytörténeti és néprajzi gyűjtemény. Hidason együtt él a német nemzetiség és a Bukovinából idekerült székelység. Az iskola honismereti szakköre Videcz Ferencné Rendes Mária tanár vezetésével évek óta gyűjtötte a székelyek és a németek régi tárgyait, majd tavaly egy régi iskolaépületet jelölt ki a község ennek elhelyezésére. A ház tornácán 1888-ban állított tábla jelzi gát betűkkel, német nyelven, „Épült az evangélikus ifjúságnak". A közel százéves iskolaépületben tavaly, a község felszabadulásának 40. évfordulóján nyitották meg a hidasi székelyek gyűjteményét, fél év múlva, júniusban pedig ugyanott, azzal egy fedél alatt egy német szobát. Az elhelyezés is szépen példázza, miként kell falugyűjteményt elhelyezni egy több nemzetiségű községben. Mint Mayer János tanácselnök elmondta, idővel az egész épület helytörténeti célokat fog szolgálni. Rövidesen felépítenek egy kocsiszínt is, ahol majd a helyi gazdálkodás eszközeit helyezik el. Mindez hihetetlenül kevés pénzbe, mintegy tízezer forintba került — és persze, a hidasiak társadalmi munkájába. Videczné Rendes Mária 23 székely és mintegy 20 német családtól gyűjtötte össze a tárgyakat. A szakmai segítséget Lantosné Imre Mária, a Janus Pannonius Múzeum muzeológusa adta az anyag elhelyezéséhez. Szántó István, a hidasi iskola igazgatója, aki a Sárközből került Hidasra, pár éve elment Bukovinába, és szép felvételeket készített András- falván, Hadikfón és Istensegítsen, a hidasi székelyek egykori lakóhelyéről, házairól, iskoláiról, templomairól és temetőiről. Ezek a képek teljessé teszik a kiállítást. Ezentúl régi bukovinai keresztlevelek, hazatérési igazolványok, valamint egy régi hidasi birtoklevél, ömböli Józsefé szól beszédesen e nép otthonra találósáról. Gyönyörűek a kiállítás régi székely szőttesei, a festékesek, a ruhadarabok. A második világháború viharában eredeti bútor kevés maradt a székelység birtokában . . . A német szobát teljesen be tudták rendezni régi bútorokkal; igen sok itt is a régi könyv, irat, fénykép, apró használati tárgy — megannyi emléke egy letűnő életformának. Nagyon szépek a régi német női viselet idekerült darabjai. Hogy a gyűjtemény méltó környezetbe kerüljön, a HNF hidasi szervezete hulladékgyűjtést rendezett, s az ebből befolyt pénz fedezte a tatarozáshoz szükséges építőanyag árát. Társadalmi munkát ajánlott fel a VOSZK és az Univerzum helyi üzeme. Az Univerzum ingyen készítette el a kiállítás szép tárlóit. A tatarozást a hidasi kőművesek, szobafestők és a pedagógusok végezték el. És mindez még nem ért véget, hiszen helyre kell állítani a tetőt is. Fáradozásukkal nemcsak a hidasiak lettek gazdagabbak, hanem mi, mindannyian - csak egy kis kitérő a 6-os útról, és bárki meggyőződhet erről. Remélhetőleg mielőbb táblák is jelzik a faluban, hogy hol kell keresni a hidasi néprajzi és helytörténeti gyűjteményt. Gállos Orsolya B ővítik a szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szak- közéoiskola és Szakmunkásképző Intézetét. Kivitelezője a Szentlörinci Költségvetési Üzem, tervező az AGRO- BER. Már megkezdődött a hat tanterem, egy biológia- és egy kémialabor, hatszáz adagos konyha és étterem harmadik szintjének épitése az iskola udvarán. Az első ütem átadására 1986. december 31-én kerül sor. A második lépésben a tornaterem készül el, valamint helyreállítják a régi épületet. Kisebb átalakításokra is sor kerül, ugyanis összekapcsolják a a régi és az új szárnyat. Mindezt az tette szükségessé, hogy Szentlőrincen indul meg a megyében először a mezőgazdasági technikusok képzése. 1930-ban épült az iskola, ahol 50—60 embert képeztek. Csak a földszinten volt tanterem, az emeleten pedig a hálók. Jelenleg háromszázan tanulnak itt. A szakközépiskolások mezőgazdasági, áruforgalmi és állategészségügyi szakon, valamint sütőipari szakmunkásokat is képeznek. A levelező oktatás mezőgazdasági áruforgalmi, növénytermesztő és állattenyésztő szakterületen folyik. Eddig Pécsett a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán béreltek három termet, az élelmi- szeripari szakmunkások szak- középiskolája részére, valamint Sellyén is van kihelvezett tagozatuk. Jelenleg huszonegy osztályt helyeznek el nyolc tanteremben. Fiatalok tanulási lehetőségei Középiskolába várjuk a munkásfiatalokat! A Pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola gép- járműtechnikai és hirodástechnikai esti és levelező tagozatának 1 —2—3. osztályaiba veszünk fel tanulókat. 1985. szeptembertől utolsó alkalommal középfokú képzési célú tanulásra hívjuk az arra vállalkozó munkásokat. Az oktatás eredményes befejezése a szakmai átképzését is segíti. A hagyományos autós és vasas szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők különbözeti vizsgával második osztályba kérhetik felvételüket, vizsga nélkül első osztályba nyerhetnek felvételt. Az érettségizett szakmunkások 2. és 3. osztályba iratkozhatnak be szükséges különbözeti vizsga után, a levelező tagozatra a híradásipari műszerész szakmunkás- bizonyitvánnyal rendelkezők. . A ,,B" emelt szintű tagozaton régebben végzettek különbözeti vizsga nélkül a III. osztályba nyerhetnek felvételt, s ezzel érettségizett autószerelő szakmunkások lehetnek. Első osztályba mindazok jelentkezését várjuk, akik kovács, esztergályos, géplakatos, karosszéria-lakatos, jár- mülakatos, hegesztő, autószerelő, villanyszerelő, gépkocsi-villamosság, gépkocsivezetői, műszaki rajzoló, műszaki ügyinétzői, vasúti jármüsze- relöi, marás, dizelmozdonyszerelő, vasas és fémszerkezet-lakatosi, elekt- rolakatosi, vasúti távköziésü és biztosító-berendezési hálózati szerelő, híradástechnikai, rádió, tv-segédsze- relő, postai ügykezelői, posta-ügyintézői, akkumulátorjavitó, mechanikai műszerész és orvosi műszerész segéd, betanított vagy szakmunkások. A középfokú képzési célú dolgozó tagozaton szerzett műszaki érettségi közvetlen lehetőséget nyújt szakirányú technikusi diploma megszerzésére, s ezzel a technikusi és művezetői munkakör betöltésére. Esti tagozaton hétfő, szerda, pénteken, levelező tagozaton hétfőn történik az oktatás 15.10-20.15 áráig. Jelentkezni lehet naponta 9—15 óráig, az iskola címe: Pécs, Kossuth L. u. 44., 7621. Telefon: 11-688. Baranya megyében a mező- gazdasági üzemekben nagy gondot jelent a középvezetők hiánya, különösen a termelő- szövetkezetekben. A brigádvezetők, telepvezetők legnagyobb része közel áll a nyugdíjhoz, és nincs utánpótlás, akik átvennék a munkájukat, hirtelen kell pótolni őket. Uj formával is próbálkoztak már Szentlőrincen, kétéves levelező képzéssel, a mindennapos munka mellett. Nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mert a tsz-ek, állami gazdaságok nem tudták vállalni a helyi képzést. Ez tette szükségessé, hogy iskolai keretek között újra megkezdődjön a technikusképzés. Sokkal biztosabb szakmai ismeretekkel mennek ki a nappalin végzett diákok. Az üzemek is kész szakembereket kapnak, akik a megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek. Mikor kezdődik meg a technikusképzés és mennyiben változik meg az oktatási rend Szentlőrincen? — kérdeztük Litter József igazgatót: — Már ebben az évben meg kellett volna kezdeni az ötéves technikusképzést, de a szakmai lektorok nem fogadták el sem a tantervet, sem a tankönyveket. Az új oktatási rendszerben párhuzamos osztályokat szeretnénk indítani. Az első két évben általános ismereteket kapnának a diákok, és ekkor kiderülne az is, hogy ki való szak- középiskolába és ki szakmunkásképzőbe. Harmadik évtől megkezdődik a szakmai képzés is, itt dől el, hogy ki lesz szakmunkás és ki mehet tovább. Ezt követően egy osztályba csoportosítanánk a középiskolásokat, akik negyedik után vagy érettségiznek és továbbtanulnak, vagy megkezdik az ötödik évet és technikusi végzettséget kapnak. A párhuzamos képzést azért látom célszerűnek, mert így az ötödik év elejére nem lesz több mint 5—10 tanulóból álló osztály. Az állattenyésztő és állategészségügyi szakon indul meg a technikusképzés. Mezőgazdasági áruforgalmi szakot is indítunk, ugyanis nincsenek megfelelő szakemberek a mező- gazdasági áruk eladására. Kevesen ismerik ennek a kereskedelemnek a fortélyait. Ez a képzési forma mindössze öt éve van Magyarországon. A sütőipari szakmunkásképzés a közeljövőben megszűnik Szentlőrincen és Pécsváradon indul meg. A gyerekek tanulmányi eredményei az elmúlt évben kimagaslóan jók voltak. A szakmai tanulmányi versenyeken országos első, második, negyedik, ötödik és hatodik helyen végeztek. Ez annak is az eredménye, hogy tanulmányaik megkezdése után a kevésbé felkészültek részére intenzív felzárkóztatást szervezünk. Hetente két órában foglalkoznak a tanulók a tanórákon kívül azokkal a tárgyakkal, ahol a tudásukban hiányosságokat látunk. Egy év utón általában azokat, akik nem felelnek meg az iskola követelményeinek, eltanácsoljuk. Sz. K. Készülődés a muszola-játékokra Népi játékokat elevenítenek fel A szigetvári Tinódi Művelődési Központ bizonyára a híres brodanci népi olimpiától kapta az ötletet a muszola játékok felelevenítésére. Jugoszláviában igen nagy népszerűségnek örvend a brodanci fesztivál, ahol már-már elfeledett régi népi játékokat, sportokat elevenítenek fel. A szigetváriak azt szeretnék, ha iskolák, hagyományőrző csoportok, népi játékműhelyek csapatai jelentkeznének a művelődési központnál és mutatnának be olyan játékokat, amelyek valaha népszerűek voltak, vagy valamilyen jeles Európa Fesztivál A Pécsi Úttörő Fúvós- zenekar az NSZK-ban A Pécsi Úttörő Fúvószenekar június 19—23. között vendégszerepeit az NSZK-beli Welz- heinben és Ulmban. A*gyárvárosi iskola zenekarának a welz'heimiekkel való kapcsolata több éves múltra tekint vissza. 1983-ban az NDK-ban, 1985- ben Pécsett közös hangversenyt adott a két zenekar, nagy sikerrel. Mostani fellépésük alkalmával a város főterén térés menetzenét játszott a Pécsi Úttörő Fúvószenekar. A fogadtatás szívélyes, meleghangú volt. Ulmba az Európa Fesztiválra kapott meghívást a zene- kgr, így került sor a welzheimi meghívásra is. A fesztiválon részt vettek: egy dániai együttes, Angliából gyermekkórus, a Jugoszláv Akadémiai Kórus, a linzi vonószenekar, Lengyelországból a Szczecini Egyetemi Kórus, a zürichi Úttörő és Ifjúsági Fúvószenekar, a budapesti OKISZ Erkel Ferenc Kórus és Néptáncegyüttes, az Ulmi Úttörő- és Ifjúsági Fúvószenekar, a Lehri Népi Zenekar, a zürichi Utős Zenekar és mások. Lehrten is sikeres koncertet adott a zenekar a helyi népi zenekarral és énekkarral együtt. Zenekarunk a Donau Halléban adott hangversenyen sikeresen szerepelt. Másnap a 159. Ulmi Parádéköncerten a zenekar a zürichi és ulmi zenekarokkal együtt játszott. Az ötezres nézősereg vastapssal jutalmazta az előadott indulókat, Verdi Nabucco-jából játszott részletet, Beethoven Egmont- nyitányát és G. Boedijn Kontrasztok című művét. A zenekart Auth Vilmos és Mátyás Tibor vezényelték. A fesztiválon szerepelt énekkarok, zenekarok — így a pécsi is — elismerő plakettben részesültek, és újabb meghívást kaptak. Az Ulmi Úttörő- és Ifjúsági Fúvószenekar kifejezte reményét, hogy a zürichi testvérkapcsolat mellé harmadikként a pécsit is felveheti. Az ulmi sajtóban jó visszhangja volt a pécsiek szereplésének. Riport és fénykép is készült a zenekar tagjaival. Az Európa Fesztivál után zenekarunk Zánkára utazott, ahol részt vett az országos Úttörőzenekari Fesztiválon. Bogárdi-Mészöly Kálmánné igazgatóhelyettes naphoz kötődnek. Meghirdetik az általános és középiskolás, valamint felnőtt korosztálynak a métabajnokságot. A muszolajátékokat szeptember 7-én, szombaton tartják a vár mögötti ligetben. Szabadtéri színpadon népi együttesek tartanak bemutatót a sportversenyek idején. Végezetül arról, hogy miért választották a szigetváriak a muszola nevet a népi sportok felújításakor. Az elnevezés a török időkbe nyúlik vissza, így nevezik a települések mellett fekvő füves térségeket, ahol a gyerekek és a fiatalok játszhatnak, összemérhetik erejüket. Szigetváron, állítólag még a törökök jelölték ki a helyet és a Turbéki utca és a kaposvári országút határolta területen tartották régen a muszolát. A hely hétköznapokon legelőül szolgált, húsvét két napján azonban sátorosok, bábosok, cukorkaárusok telepedtek ide. A legények és a fiatal házas férfiak már kora reggel kijelölték a métázóhelyet, ahol aztán egész nap szállt a labda. Délután gyerekek, fiúk, lányok töltötték meg a teret, s játszottak, énekeltek. Szép számmal vannak ma is a régi szigetváriak közül, akik még emlékeznek ezekre a napokra. De a második világháború végét vetette ezeknek a vigasságoknak, a török időktől fogva létezett játszóhely emlékét azonban a szigetváriak nem felejtették el - olvassuk a Szigetvári Várbaráti Kör és Lengyeltóti János feljegyzéseiből. Epizódok egymásutánja Egy pillanatra zavarba jöttem, miről is lehetne, miről is lenne érdemes jegyzetet írni; hirtelen úgy tűnt, mintha „nem lett volna semmi”, de azután végiggondolva az elmúlt hetet, s végiglapozva a tv-újságot, a bőség zavarát éreztem. Rengeteg filmet, tv-játékot láttam a múlt héten, de hát ami a jegyzetírást illeti, a bőség csak látszólagos: elkövettem azt a ,,hi_ bát", hogy jórészt a Veszprémi Tévétalálkozó versenyfilmjeit néztem, csupa olyasmit, amit már láttam, vagy amit annak idején elmulasztottam megnézni, s most pótoltam. Ebből azonban az is következik, hogy ezekről a jobban- rosszabbul sikerült alkotásokról korábban mások már megírták véleményüket. Igaz azonban az is, hogy amikor sikerült elszakadni a kettes programtól, láttam olyan nagyszerű alakítást, mint Joanne Woodwardé volt, a „Nézzük, hogy fut . . ." c. amerikai tévéfilmben, s láttam olyan rettenetes műsort is, mint a „Szeszélyes évszakok", ami állítólag szórakoztató magazin, ám szórakoztatás helyett legföl. jebb bosszúságot okozott. Ezt persze akár felesleges is fölemlegetni, mert egyetlen „Szeszélyes évszakok"-ra sem emlékszem, ami jó lett volna. Csak azt tudnám, hogy ennyi színvonaltalan sületlenséget hogy tudnak összeszedni, de ha már fáradságos munkával sikerült, akkor hogy lehet ezt főműsorban sugározni?! Azt azért nem tételezem föl a televízióról, hogy komolyan hisznek abban, hogy ez szórakoztat valakit . . . Kocsis István drámájának tévéváltozatát, a „Nem zárjuk kulcsra az ajtót" c. filmet nem láttam, mégpedig azért nem, mert párhuzamosan vetítették a kettes műsorban futó négyrészes svájci bűnügyi tévéfilmsorozat befejező részével, s minthogy az előző három részét már megnéztem, hát természetesen ezt választottam. De nemcsak azért esett erre a választásom, hogy tudjam végre, ki a gyilkos, hanem azért is, mert a televíziót elárasztó lapos, unalmas, sok esetben oda nem illően moralizáló krimik közepette olyan ritka pillanatnak lehettünk tanúi, amikor egy igen jól megcsinált bűnügyi filmet tűzött a televízió műsorra. A cselekmény fordulatos, izgalmas volt, mindig tudták, melyik az a perc, az a mozzanat, amikor egy-egy epizódnak véget kell vetni, hogy a következőig ébren tartsák a feszültséget, a ki. vóncsiságot. Svájci precizitással megcsinált film volt, aminek alkotói még arra is ügyeltek, hogy minden folytatás előtt kivételesen jó összefoglalót adtak. De visszatérve a feszültséget és a kíváncsiságot ébren- tartó epizódzárásokra, egyvalamit azért mégsem értek, s ezzel nem vagyok egyedül, amint ez különböző beszélgetésekből kiderült. Egy kriminél mindenki igyekszik mindent jól megfigyelni, a legapróbb mozdulatokból, arckifejezésekből máris lehet bárkire gyanakodni, de hogy mindent összevetve logikusan következtessen valaki, ahhoz az kell, hogy folyamatában lássa a dolgokat. Mondjuk úgy, hogy a négy részt négy egymást követő este. Erre mi történik? A tévé „elosztja" számunkra az izgalmat, két részt az egyik héten, két részt a következőn. Érthetetlen. S általában érthetetlen, ahogy az egyre több sorozatot adagolják. Itt van például az, ami épp ezen a héten kedden indult, a „Mi ketten”. Hatrészes, éppen lefutna a héten. De nem, mert egy nap kimarad, s a hatodik rész átcsúszik a jövő hétre. Magyarázatot biztos tudnának rá adni, csak felesleges. Mert hogy nincs benne logika. Dücsö Csilla
