Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-03 / 180. szám

6 Dunántúlt napló 1985. július 3., szerda Gyümölcstermesztés — korszerűen A téli vitaminéhség utáni első gyümölcsünk a szamóca, ezért is legelterjedtebben nyersfogyasztásra használják nagy C-vitamin értékű termé­sét. Kiváló fagylalt- és gyü­mölcslé-alapanyag is, semmi­vel össze nem téveszthető aro­mája miatt. A mélyhűtő-ládák elterjedésével jelentősége to­vább fog növekedni, mert gyorsfagyasztott állapotban a friss gyümölcstől alig különböz­tethető meg. Telepítése előtt fontos eldön­teni a termesztés célját és a fajtaválasztékot aszerint ösz- szeállítani, hogy mennyi sza­mócát kívánunk termelni pri­mőrnek, mennyit nyersfogyasz­tásra, illetve feldolgozásra vagy mélyhűtésre. Lehetőleg széltől védett, na­pos, meleg fekvésbe telepít­sük. Kerüljük azokat a helye­ket, ahol rendszeresen van ta­vaszi fagy, mert korán virágzik és a tavaszi fagy súlyosan ká­rosíthatja. Kedveli a napfény de nem viseli el a száraZi aszályos területeket. Különösen fontos az öntözés a gyümölcs­kötődés után többször is. Vi­szont kerüljük a fővirágzáskori és terméséréskori öntözését. Folytassuk a termésszedés utá­ni időszakban kétszer-három- szor. Jobb ha 'kevesebbszer, de nagyobb adaggal, esőszerűen juttatjuk ki a vizet, mert így a gyökérzóna teljesen átnedvese­dik. Talajban ugyan nem válo­gat, de kedveli a tápanyagban gazdag, középkötött, jó víz­gazdálkodású és a felső 20—30 om-ben jól művelhető talajo­kat. Jó, ha a talajvíz magasan helyezkedik el. Telepítés előtt tartsuk gyommentesen a ta­lajt, a ’középmélyszántással egyidőben végezzük el a táp- anyagfeltöltést. Házikerti művelésben a sza­mócát 4-5 évre telepítik. Elter­jedt szaporítási módja a tő­osztás és a palántával történő telepítés, de korszerűnek esik a frigopalántával végzett ülte­tést nevezhetjük. Ennek lényege, hogy a sza­porítóanyagot készítő gazdasá­gok a palántákat késő ősszel vagy kora tavasszal felszedik, eltávolítják az indamaradvó- nyokat és a felesleges levele­ket — csak a szívlevelek ma­radnak — és a kötegelt palán­tákat megfelelő csomagolás­ban hűtőházban tárolják 90—95 százalékos relatív páratartalom mellett, 0-2 Celsiuson a szál­lításig. A frigopalánták ülteté­sét májusban végezzük el. Ha a terület csak később készít­hető elő ültetésre az elővete­mény miatt, akkor augusztus­ban. Fontos ápolási munkája a szamócának az indák eltávolí­tása, ez kézimunkát igényel. A termésbiztonságot fokoz­zuk, ha érés előtt a talajt tö- rekkel, szalmával takarjuk, a gyümölcs kevésbé lessz szeny- nyezett. Terjed a feketefóliás művelésmód is, számos előnye m'att: nedvesen tartja a talajt, nem szükséges kapálni, sietteti az érést, tiszta marad a gyü­mölcs, nem gyomosodik. A fe­ketefóliát gondosan rögzítsük, legjobb széleit földdel leterhel­ni, hogy a szél ne tudjon alá­kapni. A szamóca a talaj tápanyag- készletét 2:1:3 (N:P:K) arány­ban éli fel. Ezt figyelembe kell venni a műtrágyázáskor. Mivel kedveli a humuszban gazdag talajt, ezért használjuk a szer­vestrágyát is. Tavasszal ne szórjunk nitrogénműtrágyát, mert fokozza a növekedést és ezáltal a szürkepenész veszé­lyét. Kerüljük a klórtartalmú kálit! Hajtatni is érdemes a sza­mócát, ez esetben a frigopa- lántát július 15. és augusztus 15. között ültessük ki, de nagy egyedszámmal, a gazdaságos ^helykihasználás miatt. A haj­tatásra alkalmas Surprise des Halles és Lihama fajtákat 25X 25 centiméterre, a nagyobb helyigényű Gorella fajtát 30X 30 centiméterre. Okvetlenül rendszeresen öntözzük őszig, ekkor szalmával vagy szalmás trágyával takarjuk le a téli fa­gyok miatt. A takaróréteget február végén, március elején eltávolítjuk, majd a fóliát az ágyások fölé feszítjük. A haj­tatás során ügyelni kell a szel­lőztetésre I A termés nagyon érzékeny, könnyen törődik. Csak kézzel szedhetjük, s azonnal abba a göngyölegbe, amiben szállítani fogjuk. A szedés és szállítás között hűtsük le, még az ideig­lenesen hűvös pincében való átmeneti tárolás is segít a szállítás körülményein. Buzássy Lajos Növényvédelem Lisztharmat várható A felmelegedés hatására a szőlő­ben és a különböző zöldség- és gyü­mölcsfélékben lisztharmatfertőzés várható. Permetezéseknél az előirt szer mennyiségénél ne adjunk töb­bet, és két szernél többet a permet- lébe perzselés veszélye miatt ne ke­verjünk. A 25 °C felett a növényvédő szerek többsége perzsel, ezért a ko­ra reggeli vagy esti órákban per­metezzünk. A dinnyetermesztc területeken a csapadékos időjárás miatt erős a fenésedés kártétel. A kármérséklés végett az élelmezés-egészségügyi vá­rakozási idők betartását figyelembe véve Orthocid vagy Dithane M—45 szerrel permetezzünk. Több dinnye- termesztő a permetezések alkalmá­ból 2—4 vegyszert kevert a permet- lébe, ami perzselést, fonnyadást vagy torz növekedést okozott a nö­vényeknél. A terméskötődést fokozó, valamint a lombtrágyákat többen a megengedettnél nagyobb mennyiség­ben és alkalommal juttatták ki. A káposztaféléknél és a papriká­nál a bagolylepkék hernyóinak a kártétele észlelhető. A hernyók a le­veleket fogyasztják, majd a nagyobb káposztafejekbe berágják magukat. Védekezéshez Decis 2,5 EC vagy Chi­nesin 25 EC permetezését javasol­juk, mely egyben a levéltetvek ellen is hatásos. Az alma- és körtefákat varasodás ellen Chinoin FundazoH vagy Dithane M—45 szerrel ajánlatos védelemben részesíteni. Az őszibarackfákat július 5—15. között keleti gyümölcsmoly kártétel megelőzése végett Decis 2,5 EC vagy Chinetrin 25 EC szerrel permetezzük. Dr. Frank József Vajszlón és környékén a főfoglalkozású dinnyetermesztök mellett számos háztáji parcellában is termelik az ízletes gyümölcsöt. A tulajdonosok között van tsz-tag, alkalmazott, sőt még egy ba- lettáncos is. Képünkön: Baranyai László földjéről már a hét vé­gén szállíthatnak érett dinnyét. Fotó: Erb János Kiskertek a család ellátására, hétvégi pihenésre A mohácsi szőlőhegy Átalakult a mohácsi szőlőhegy Hol vannak már az össze­függő, hatalmas szőlőterületek, amelyek még a hatvanas évek elején is megvoltak a Székely- szabartól Bárig húzódó mohá­csi szőlőhegyen? A régi időket idéző egyik legjellegzetesebb épület, a Piókovics-villa ugyan megvan még, de úgy hírlik, hogy eladó. . . Közelében, meg végig az út mentén, de fent a tetőn is új présházak, hétvégi házak épültek, épülnek. Lénye­gesen kisebb területen, lénye­gesen kisebb házak . . . A 60-as évek közepén erősö­dött fel az a folyamat, amely napjainkban már be is fejező­dött a mohácsi szőlőhegyen. Ekkorra fáradt el annak a ge­nerációnak a többsége, amely nagy területeken foglalkozott szőlőműveléssel. Az utódok, a fiatal generáció már nem vál­lalta fel az ezer szögölök mű­velését. Idővel kiskerteknek va­ló területekre osztódott egy-egy gazda nagy szőlője, s jóllehet a szőlőt az új tulajdonosok is megtartották, újratelepítették, annyit azért kihasítottak belő­le, hogy a zöldségféléknek is jusson hely. Napjainkban a szőlő, gyü­mölcstermelés és a család zöld - ségszültségletének megtermelé. se együtt jellemzi a mohácsi szőlőhegyet. A 250—300 négy­szögöles kertekben 30 négyzet- méter hasznos alapterületű hétvégi házak épültek. Többsé­gében mohácsiak és környék­beliek építkeztek, de távolabb­ról is jöttek új gazdák. Őket nyilván az is vonzotta, hogy a szőlőhegy jó darabon kíséri a Dunát, s a folyó közelsége, a rálátás, kellemes kikapcsoló­dást, pihenést is nyújt. Villany elsősorban az úthoz, a városhoz közelebb eső, al­sóbb részeken van. Igaz, az utóbbi időben egyre több he­lyen fognak össze az emberek és társulásos alapon vezettetik be az áramot. Újabban utat is így építenek. A közelmúltban nyolc társulás alakult út épí­tésére. Amióta üdülőterületté nyilvá­nították a Duna-menti bári részt, azóta szinte nincs gaz­dátlan terület Mohács közelé­ben. T. É. Zöldség a kiskertekben Hová a hulladékkal? Az érett komposzt javítja a talaj szerkezetét és egyúttal feltűnően növeli a talaj termé­kenységét. A növényeknek igé­nyük szerint szolgáltatja a táp­anyagokat és hatása tartós. Valamikor a kertészek arany­ként tisztelték és nem véletle­nül, mert a növények a leg­szebben fejlődtek tőle. Minden kertben kell a kom­posztálásnak helyet biztosítani. Komposzthoz felhasználható minden szerves hulladék, amely nem tartalmaz káros anyago­kat vagy nincs kórokozókkal megfertőzve. Felhasználhatunk minden kertészeti .hulladékot, konyhaszemetet, trágyafélesé­get. Ezek közül nézzünk meg kö­zelebbről egy-két felhasználha­tó anyagot. Gyomok: nagyon értékesek. Ajánlatos virágzás előtt kom­posztálni, mert a komposztá­lás során is megtarthatják csí­raképességüket, és ezzel gyo- mosítjuk a kertet. Ágak, élő növények metszési hulladéka: Értékesek, főleg új komposztrakás aljazatának, de előbb 2—5 cm hosszúságú da­rabokra aprítsuk fel. Más anyaghoz keverve jó levegős szerkezetet biztosít. Lomb: na­gyon különbözők, savanyúak. Ajánlatos az előkomposztálá- suk. Baromfitrágya hozzáke­verése ajánlatos. Burgonya­szár: nagyon jó, sok kálit és magnéziumot tartalmaz. Fű: ajánlatos más anyagok­kal keverni, vagy komposztálás előtt megszárítani. Gyeptéglák: elkülönítetten is komposztál­hatjuk, jó szerkezetű földet ad. Szalma: különösen értékes. Nit­rogéntartalmú anyagot (nem műtrágya!) feltétlen tegyünk bele. Gyümölcs és szőlőtörkölyök: savképzők, igény szerint me­szezzük és lehetőség szerint többször rakjuk át. Árok és tó iszap: szintén értékes, kom­posztálás előtt szükséges az átlevegőztetésük. Gyaluforgács, fürészpor: sa­vanyúak és sok nitrogént igé­nyelnek. Fahamu: gazdag ká­liban, nagy mennyiséget ne keverjünk a komposztba. Kő­szénhamu: csak nagyon kis mennyiségben alkalmazhatjuk. Barnaszénhamu: gazdag bár­ban, bórigényes növények meg­hálálják. Kávézacc: a földi gi­liszták kedvenc tápláléka. Hasonló rövidséggel tekint­sük át a komposztáláshoz szük­séges adalékanyagokat, me­lyek nélkülözhetetlenek a bom­lási folyamatok kedvező befo­lyásolásához. Szaruliszt, vér­liszt, toll- és vérliszt: nagyon értékes szerves nitrogén trá­gyák. Ha állati trágya nem áll rendelkezésünkre, akkor telje­sen nélkülözhetetlen. Használa­tával trágya nélkül is teljes ér­tékű komposztot tudunk előál­lítani. Öskőzetek (bazalt, alginit) ásványi anyagokat és különö­sen sok nyomelemet visz a ta­lajba, ahol segítik a tartós hu­muszképződést is. A komposzt- ban szagmegkötő is lehet. Mész: akkor használjuk, ha ki­fejezetten mészhiányos a kom­poszt, vagy savanyú talajt kom­posztálunk. Agyagos-vályogos löld (bentonit is) a homoktala­joknál nélkülözhetetlen. A kom­posztba nagyon fontos, hogy tartós humusz képződhessék. Homok: kis mennyiségben igen jó a komposztba. Trágyák: a komposztáláshoz a legértéke­sebb anyag, a lehető legtöb­bet használjuk belőle. Tőzeg: ha különösen laza komposztot kívánunk előállítani, akkor használjuk sok trágyával. Kom- poszt-oltó: az értékelési folya­mat segítése érdekében adhat­juk. Felhasználhatjuk erre a célra a gilisztahumuszt is. Megismertük a fontosabb felhasználható anyagokat, ké­szíthetjük a komposzt prizmát. (Következik: prizmaépités) Tóth Attila Ügyeljünk a melléknévi igenevekre! Az idegen nyelven is tudók előtt kevésbé világos, miért he­lyes ez a mondat: Az üzemet megtekintő szakemberek elis­meréssel nyilatkoztak a látot­takról. Azt mondják — joggal! —, hogy a szakemberek az üzem megtekintése után nyilat­koztak, és nem akkor, amikor még csak ,,megtekintői" voltak. Szerintük helyesen ekként kel­lene e mondatot írni: Az üze­met megtekintett szakemberek stb. — vagyis befejezett (múlt idejű) melléknévi igenevet kel­lene használni. Ilynemű szerke­zetnek egy mondatban kétszer történő használata azonban ne­hézkessé tenné stílusunkat, és felesleges aggályoskodás is, mert a „látottak" szó mór a múltban történt cselekvésről árulkodik. Helyes tehát az előbb idézett mondat ,,megtekintő" szava. Egy másik példa viszont ar­ia figyelmeztet, hogy nem min­dig helyes és értelmes felcse­rélni a múlt idejű melléknévi igenevet a jelen idejűvel: A Baranya megyében működött hires emberekről tanulmánykö­tet jelenik meg. (Ez csak jám­bor óhajként elhangzó példa­mondat.) E mondatnál már vigyáznunk kell, mert bár elfogadható vol­na a folyamatos (jelen idejű) igenév: a működő szó, de ek­ként a mondat értelme megvál­tozik, mert csak az élő tudóso­kat, művészeket venné figye­lembe. Ha a szerző mind a ré­giekre, mind pedig az élő hí­rességekre gondol, ekként kel­lene megfogalmaznia műve cí­mét: Tanulmánykötet Baranya megye múltban élt és jelenkori híres embereiről. Néha nehéz fogalmazási fel­adat elé állítják az ilyen pél­dák még a cikkírókat is. Melyik helyesebb: Az ülésen részt vett (vagy: részt vevő) küldöttség hazautazott. A zárójeles rész helyesebb, mert a hazautazás ténye az előző cselekvés (a részvétel) befejezettségét már igazolja. A következő mondatban azonban kétségtelen a félreér­tés lehetősége: A drámában föllépett színészeket a közön­ség megtapsolta. A „föllépett" szó arra utal, hogy a közönség elismerése az előadás befejez­tével történt. De ha ezt írjuk: A drámában föllépő színészeket a közönség megtapsolta — a mondat nemcsak a befejezési ünneplésre, hanem — és első­sorban! — az előadás közben történt tapsolásra utal. Irodalmi művekben is gyak­ran találkozunk befejezett mel­léknévi igenévvel: Az elveszett paradicsom, A megszabadított Jeruzsálem, Füstbe ment terv, Szeretett és dalolt márciusok stb. A sajtó nyelve is él vele: Az elfogott betörő mindent beval­lott. Nehézkes volna a körül­írás: A betörő, akit elfogtak ... Ezt olvastuk a Magyar Nemzet egyik régebbi számában: „A Békevilágtanács által összehí­vott rendkívüli konzultatív ta­nácskozás határozata megbé- lyegzi ..." Az ,.összehívott" melléknévi igenév itt valóban tömörítés, de a „konzultatív tanácskozás,, már szószaporítás, mert a konzultatív (= tanács­kozó) szó felesleges a tanács­kozás előtt. Helytelen: beállott halálról, befejezett kúráról beszélni, mert itt a minőségjelzős kap­csolat helyét birtokos jelzős­nek kell elfoglalnia, más szóval: a halál beálltáról, bekövetke­zéséről, a kúra befejezéséről szólunk. Ha azonban nem a befejezésre irányul a figyelem, akkor írhatjuk, mondhatjuk ek­ként: „A befejezett kúra hatá­sa erősen gyógyító jellegű volt." E mondatban a kúra ha­tására irányul a figyelem, és nem a befejezettségére. Tóth István dr.

Next

/
Thumbnails
Contents