Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)
1985-07-18 / 195. szám
1985. július 18., csütörtök Dunántúli napló 5 A közelmúltban telepített szőlő a 6-os út mentén, a vasasi határban Fotó: Läufer L. Műemlék épületek felújítása Modaszillal Nagy a keletje a Budalakk Festék- és Műgyantagyár egyik újdonságának, a műemléképületek felújításához készített Modaszil nevű homlokzatfestéknek. Tavaly még csak 41 tonnát gyártottak ebből a festékből, az idei termelés már megközelíti a 100 tonnát. Az elmúlt években előtérbe került műemlékeink állagának megóvása, ám az épületek külső csinosítása sokáig gondot okozott a szakembereknek. A régi korok építészei ugyanis nem takarékoskodtak az anyaggal, nem ritkán méteres vastagságú falakat húztak, amelyek szigetelés hiányában az idők során sok nedvességet szívtak magukba. A felújításoknál a szakemberek pótolják a hiányzó szigeteléseket, a falakat azonban nem tudják egyhamar kiszárítani. Az erőteljes párolgás miatt az új külső festés — amennyiben az építők a hagyományos színezéket alkalmazzák — rövid idő múltával „kivirágzik“, foltokban elveszíti a színét. A műemléképületek külső felújításához ezért olyan festékre van szükség, amely egyrészt megóvja a falakat a csapadék beszivárgásától, másrészt viszont a belső párát akadálytalanul kiengedi a szabadba, anélkül, hogy az nyomot hagyna a külső vakolaton. Ilyen tulajdonságú homlokzatfesték gyártásához vásárolt licencet az NSZK-ból a Budalakk. A mintegy 60 féle színárnyalatban előállított Modaszilt azóta mind több helyütt hasznosítják, mert további előnye még, hogy igen tartós, színét a napfény sem fakítja meg, s a rárakódott port, piszkot le lehet mosni. A Budalakk termékének segítségével szépül egyebek között a budai várnegyed. A zegzugos utcák házai közül a felújítások során száznál is többet ezzel a bevonattal látnak el. A várnegyed rekonstrukciójához tavaly még külföldi festékeket is felhasználtak a kivitelezők, az idén viszont már csak a Budalakk- tól vásárolnak. Vissza kell állítani a szőlőtermesztés és borászat rangját Baranya egyik nagy értéke a szőlő és a bor, ám ezt az idegenforgalom, a belső turizmus alig fedezte föl. A lehetőséget országnak, világnak jobban föl kellene kínálnunk, ezen közben azonban meg kellene újulnia a szőlőtermesztésnek és a borfeldolgozásnak, nemkülönben nagyobb propagandát kifejteni a szölökultusz és ä borkultúra ápolásáért, a kulturált fogyasztásért.. . Mindezt Horváth Sándor, a Teszöv főmunkatársa átfogó tanulmányából idéztük, melyet a Baranya Megyei Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek Szövetsége vitatott meg egyebek mellett — tegnapi pécsi elnökségi ülésén. Egyre kevesebb a minőségi panasz Megérkezett a friss áru a pécsi Kórház téri Tejboltba Lauer Györgyi felvétele Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a megyében a szőlőre kiválóan alkalmas területek mindössze 40 százalékán termesztenek szőlőt. A szőlőterületek üzemi mérete azonban alacsony, és a siklósi tsz kivételével egyik üzemben sem éri el a rendeletben meghatározott 100 hektárt. Gondként jelentkezik, hogy a rotációs telepítésekkel az üzemek leálltak, a szőlőállomány öregszik, annak megújulása jelenleg nem biztosított. Emiatt a termésátlagok csak a Villány—siklósi térségben elfogadhatóak, a mecsekaljai borvidéken — Boly térségének kivételével — alacsonyak. A borászati kapacitás helyzete sem rózsásabb: seprős vagy fejtett, nyers bor készítését, vagy ászokolással érlelt bor alapanyagként történő előállítását jelenti. így a termelőszövetkezetek üzemeiből a borok csekély hányada kerül forgalmazásra, palackozásra. S még egy dolog: az ágazat gazdasági helyzetére az évenként nagymértékben változó ár- és jövedelmezőségi viszonyok, valamint a növekvő költségráfordítások a jellemzőek. A szőlő és borver- tik um megújulását így nemcsak az ültetvények, a technológiák gondjai, hanem az ágazatra jellemző jövedelem- termelő képesség bizonytalansága is hátráltatja. A megye négy szőlőtermő tója egyaránt alkalmas minőEgy kis erdő közepén, idilli környezetben rendez ifjúsági közösségsze/vező tanfolyamot a pécsi Apáczai Nevelési Központ. Az újpetrei tsz ifjúsági táborában huszonhat 15—24 éves ifjú lány és fiú kezdte meg tegnap a munkát Bognár Gusztáv szociológus és dr. Telkes József pszichiáter vezetésével. A résztvevők között találhatunk segédmunkásokat, népművelőket, szakmunkásokat és középiskolai tanulókat is. A négynapos tanfolyam is része annak a közösségfejlesztő programnak, amit a pécsi Nevelési Központ kezdeményezett Baranyában. Bár a tanfolyamnak nincs előre kidolgozott, kötött tematikája, igen nagy feladat hárul a résztvevőkre, hiszen né- Jiány szünettel reggel kilenctől ségi borok és pezsgő alapbor előállítására. A villany—siklósi kiemelten kezelendő, a már kialakult termelési irányánál és nem utolsósorban legkiválóbb természeti adottságainál fogva csak minőségi, ezen belül is kiváló minőségű borok előállítására, ászokolására és palackozására hivatott. Egyebek mellett olyan intézkedések is szükségesek, hogy például kommersz bor villányi vagy siklósi márkanéven ne kerülhessen palackoson forgalomba. A megye szőlőtermesztésének és borászatának sorsa azon múlik, az érdekeltek meg tudják-e teremteni a korrekt együttműködést. Az üzemi felületek elaprózódtak, a Pannonvin potenciális súlyával segítheti, vagy nehezítheti az ágazat üzemi helyzetét, ezzel meghatározhatja további sorsát is. Ugyanakkor a baranyai tsz-ek szerepe nem jelentős a Pannonvin alapanyag-ellátásában. A kombinát magas szintű borászati technológiáját viszont a tsz-ek nem nélkülözhetik, ha tevékenységüket fejleszteni akarják. Ésszerű feladat-, és munkamegosztásra van szükség, ennek keretét és gyakorlati megvalósítását kellene kibontakoztatni. Mindebben szerepet vállalhatna a megyében megalakítandó Borászati Tanács is — merült föl tegnap a Teszöv elnökségi üléeste fél tizenegyig „dolgoznak" a Nevelési Központ felhívására, 100 forintos részvételi díj befizetésével önként jelentkezett fiatalok. A közösségszervezői hatást a személyes hatékonyság határozza meg —, vallják a tanfolyam vezetői. Feltételezik, hogy a kapcsolatteremtő és kapcsolatszervezői, problémamegoldó és tárgyalási készségek megfelelő ember- és önismerettel párosulva nagy hatást érhetnek el. Ezekhez kívánnak módszereket adni a jelenlévőknek, különböző szituációs játékokkal, a kőSzázötvenféle tejtermék Kapósak a zsírszegény áruk Tej, tejföl, vaj, sajt, túró, kefir... szinte legtöbbjük bekerül a családok étrendjébe naponta. Ügy tűnik, hogy a vásárlók elégedettek a Baranya megyei Tejipari Vállalót termékeivel, mert egyre kevesebb a minőségi kifogás. A vevőknek inkább mennyiségi gondjaik vannak; a felkapott termékekből esetenként akadozik az ellátás. Ezért utánanéztünk, hogy miből mennyit gyártanak, ménnyit fogyasztunk, és mely termékek tűnnek el időlegesen az üzletek polcairól. A Baranya megyei Tejipari Vállalatnak ötvenöt termelő- szövetkezet, és öt állami gazdaság a szállító partnere — közülük néhány megyén kívüzösségekben előforduló emberi viselkedésformák, viszonyok bemutatásával, úgynevezett szo- ciotechnikai tréningmódszerrel. A részt vevő fiatalok — a tanfolyam szervezőinek feltételezése szerint — alkalmasak lesznek arra, ohgy lakóhelyükön (kis falvakban, lakótelepeken) fellendítsék a különböző községek életét. Saját magukról is többet megtudva cselekvésre késztetően meg tudják fogalmazni a közösségi együttélés fontosságát szűkebb vagy tá- gabb környezetükben. Bozsik L. li. Naponta átlagban 339 000 liter tejet kapnak tőlük. Ebből 92 000 liter tejet, 22 000 liter kakaót, 7800 liter tejfölt, 3600 liter kefirt, 40—50 másza vajat, ugyanennyi túrót és közel 20 mázsa vajkrémet gyártanak. A fennmaradó részből pedig sajtot, hétvégeken tejport és tápanyagot állítanak elő. Baranya megyébe naponta 1300—1400 helyre szállítanak, ebből Pécsett 567 kereskedelmi egységet látnak el. Általában minden nap este tíz órától kezdik a kocsikba a berakodást, és a szállítások hetven százalékát hajnali 1 óra és öt óra között végzik el. Ilyenkor kerülnek a boltok, kisebb üzletek elé a tejes, túrós, tejfölös, kakaós, kefíres rekeszek. . . Ugyan a 6—7 órás nyitásra rendszerint megérkezik időben a rendelt tej, de néhány liternyi, doboznyi áru el-eltűnik. Nemcsak a hajnali tolvajlást lehetne a napközbeni áruszállítással megakadályozni, de biztosítani lehetne azt is, hogy a hűtőlánc ne szakadjon meg, az árut ne tárolják felügyelet nélkül a szabadban. Télen nincs gond /ele, de nyáron, a hajnali 16— 18 fokon való állás nem tesz jót. Bár erre azért számítanak mind a boltokban, mind a pécsi Tejüzemben: így a nagyobb egységekben rvpm ritka a naponta többszöri tejszállítás. Érdekes módon eltolódott a keresleti és a tulajdonképpeni kínálati arány. A vásárlók a kevesebb zsírtartalmú, energiaszegény termékeket vennék — az üzletek viszont ezekből tartanak kevesebbet. Más a kereskedelmi érdek, kisebb a haszon ezeken a kalóriaszegény termékeken. Pedig a kisebb zsírzázalékú 1,5 és 2,2 százalékos tej, és a 12 százalékos zsírtartalmú tejföl nemcsak egészségesebbek, de olcsóbbak. A Baranya megyei Tejipari Vállalat százötven-féle terméket forgalmaz, de ebből csupán hatvan a saját termék. A többit értékesítésre veszi át a társvállalatoktól. Ebből adódik, hogy eltűnik a tartós tej, a Szendvicsvaj, a Túró- és Joghurtkrém, a Túró Rudi . . . Néha arra panaszkodik a vásárló, hogy savanyú a tej, csöpög a tejeszacskó. A Pécsi Tejüzemben ez év elején alakult egy ötven tagú — team. Arra vállalkoztak, hogy még üzemen belül kiszűrik a csöpögő tejeszacskókat, illetve úgy termelnek, hogy ilyen ne forduljon elő. Ennek köszönhető, hogy a zacskók sérülése miatti tejcsöpögés csak a szállított mennyiség két százalékánál fordul elő. De a boltokat ilyen esetben kártalanítják, teljes áron veszik vissza a tejet. A lejárt szavatossági idejű termékek — saját — visszavásárlása féláron történik. Az utóbbi időszakban &em jeleztek a vevők tejsavanyo- dást. Amennyiben mégis észlelnék — vigyék vissza a boltba, ott kártalanítják őket. Ha ez elmaradna, akkor célszerű lenne a 14-566-os telefonszámon felhívni a Tejipari Vállalat áruforgalmi osztályát: a problémát azonnal orvosolják. Mint hangsúlyozták, érdekük, hogy kiderüljön, nem gyártási hibából adódott a minőségi probléma. A. E. Az országos energiapolitika és a megyei politika egyeztetésére tegnap Baranyában járt Clipper Gyula ipari miniszter- helyettes. Délelőtt a megyei pártszékházban tájékoztatót tartott, majd eszmecserét folytatott a baranyai energiatermelő és -ellátó vállalatok vezetőivel. A találkozón részt vett dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára és dr. Földvári János, a Baranya Megyei Tanács általános elnökhelyettese. Megnyugtatásul elhangzott, bár mindenféle energiával a jövőben még szigorúbban kell takarékoskodnunk, a földgáz bevezetése — ahol a gerincvezetékek kiépültek — a lakásokba tovább folytatódik. Czipper Gyula útja délután Mohácsra vezetett, ahol először Borsos Jánossal, az MSZMP Mohács Városi Bizottságának első titkárával és dr. Németh Elemér tanácselnökkel, a város és térségének földgázellátásával kapcsolatos elképzeléseket egyeztette, majd megtekintette a folyamatban lévő munkákat, ellátogatott a földgáztüzelésre áttért Farostlemezgyárba. Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az ország- qyűlés elnöke szerdán a főváros- XII. kerületébe látogatott. A vendéget Hanga Mária, a kerületi pártbizottság első titkára és Ákos Zsuzsa, a városrész tanácselnöke fogadta a pártbizottság székházában. Sarlós István először tájékoztatót hallgatott meg 86 ezres lélekszámú hegyvidéki kerület életéről, tapasztalatairól informálódott. A program következő állomásaként a Politikai Bizottság tagja megtekintette a kerület Szabadság-hegyi napközis és ifjúsági táborát, majd az Országos Korányi TBC és Pulmo- nológiai Intézetekben folytatódott a látogatás. Itt az intézet vezetői tájékoztatták az ezer ágyas kórház gyógyítómegelőző tevékenységéről. Ezt a főorvosi karral folytatott eszmecsere követte. Lengyelország közelgő nemzeti ünnepe alkalmából tegnap a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagy- követsége, valamint a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ, a PA Interpress Lengyel Sajtóügynöksége fogadta a magyar újságírók képviselőit Budapesten a Lengyel Kultúra székházában. Ebből az alkalomból elismeréssel jutalmazták azokat a magyar szerkesztőségeket, melyek munkájukkal hozzájárultak a két ország együttműködésének erősítéséhez, a kölcsönös megismerés elmélyítéséhez. Lezsek Wirwicz, a Külföldi Sajtószerkesztőség főszerkesztője, valamint Stanislaw Glabinski, a PA Interpress igazgató főszerkesztője elismerő diplomával tüntette ki, többek között, a Dunántúli Napló szerkesztőségét. M. Z. Közösségszervezői tanfolyam Djpetrén T apasztó latszerzés szituációs játékok kapcsán
