Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-15 / 192. szám

1985. július 15., hétfő Dunántúli napló 5 Hévízre megy a VDN-vonat Keszthely érintésével Hévi­zén tölthetnek egy napot azok, akik megváltják jegyüket a július 20-án, reggel 7.10-kor induló VDN-vonatra. A kiala­kult rendnek megfelelően, a részvételi jegyet csütörtökön és pénteken 10—18 óra között lehet megvásárolni, a pécsi vasútállomáson, a mellékelt szelvény bemutatásával. A menetrendszerinti vonaton négy külön vasúti kocsiban utazhatnak a VDN-vonattal, és ha marad hely, akkor az uta­zás napján, reggel, az indulás előtt, legkésőbb egy órával még szintén l.ehet jegyet vál­tani. A program szerint 10.36-kor érkezik a vonat Keszthelyre, ahonnan azonnal autóbuszok szállítják tovább az utasokat Hévízig. A megváltott részvé­teli jegy 160 forintos (nyugdí­jasoknak és 10 éven aluliak­nak 128 forintos), ára feljo­gosít az autóbuszra és a hé­vízi fürdő északi és déli be­járatánál való, ingyenes beju­tásra is. Hévízen egész nap fürdőz- hetnek, napozhatnak a VDN- vonat utasai. A szervezők — a VDN és a MÁV-TOURS munkatársai — felhívták a fi­gyelmet arra, hogy a hévízi gyógyfürdő kisebb gyerekek­nek nem feltétlen ajánlatos. Elmondták, hogy az úszni nem tudók a helyszínen úszógumit bérelhetnek. Az autóbuszok 16 órától folyamatosan szállítják vissza Keszthelyre a VDN-vonat uta­sait. Keszthelyről 17.05-kor in­dul vissza a vonat, és menet­rend szerint 20.20-kor ér Pécs­re. A szelvény érvényes az 1985. július 20-i, szombati Keszthely — Hévíz útvonalú VDN-kirándulóvonatra. Felmutatásával a MÁV- pályaudvar pénztáránál megváltható a részvételi jegy, a kettő együtt érvényes a Keszthelyről induló autóbuszra és a hévizi fürdő északi és déli bejáratánál a belépésre. Még mindig kevesen ismerik A vizibicikli és a csónak is népszerű a Malomvölgyi tavon Fotó: Läufer L. Ifasörnap délelőtt a WlalomiföSgyben Vizibicikli, horgászás, napozás Egy vizibicikli s egy csónak érkezik vissza a malomvölgyi 2-es tó csónakkikötőjébe. — Gyakran járnak ide vagy a mai csak egy kivételes al­kalom? — kérdezzük az ér­kezőket.- Amióta jó idő van, hetek óta minden vasárnap délelőtt kijövünk ide. Igaz, hogy fü­rödni nem lehet, de evezni, ví­zibiciklizni, sőt surfözni vagy vitorlázni igen, na és persze napozni. S olyan közel van, egészen Kertváros mellett, ahol mi is lakunk. Csodálko­zunk is, hogy még mindig so­kan nem ismerik, milyen is ez a hely valójában. Általában kevesen vannak itt, s a több­ség is inkább délután, ebéd után érkezik. A csónakkölcsönzőt Bala­tincz Zoltán és családja ve­zeti; ők hétfő kivételével áp­rilis 1-e óta mindennap kint vannak, reggel 10-től este 8- ig lehet náluk vízisportszere­ket kölcsönözni. — Valóban így van, hogy a kertvárosiak leginkább csak hírből ismerik ezt a helyet, de az is igaz, hogy a másik tó­nál azért nagyobb a forga­lom - bár ott nem lehet csó­nakázni mert ott van a Ma­lomvölgy Falatozó, itt pedig még egy büfé sincs, pedig a tűző napon hamar megszom­jaznak az emberek. Átmegyünk a másik tóhoz; valóban nincs tömeg, de et­től sokkal kellemesebb az egész. Gyönyörű a fű, kelle­mes árnyékot adnak a fák, a vasárnapot kint töltő csalá­dok a hatalmas területen tel­jesen el tudnak különülni egy­mástól, senki nem zavar sen­kit. A gyerekek tollasoznak, élvezik a fából készült játé­kokat, s a tó körül elszórt asztaloknál mindenki letele­pedhet, ha megéhezik. De nemcsak otthonról hozott ebé­det lehet enni: a Malomvölgy Falatozóban van szendvics, és meleg étel is, az étlapon például többek között bable­ves. És Szalon sör és hideg üdítők, D. Cs. Befejeződött a film- és videoszemle ünnepélyes eredményhirde­téssel és díjkiosztással fejező­dött be a film- és videoszemle vasárnap Keszthelyen. A dél­dunántúli művészeti hetek .nyi­tányaként megrendezett három­napos fesztiválon zömmel Ba­ranya, Somogy, Tolna és Zala megye tájait, városait, termé­szeti és néprajzi értékeit bemu­tató, 45 percnél nem hosszabb munkák kerültek vászonra, il­letve képernyőre. A 13 intéz­ményből érkezett hivatásos al­kotók által forgatott 35 filmet és öt video-műsort művészi ér­téke, technikai kivitelezése, va­lamint általános idegenforgal­mi és tömegkommunikációs hasznossága alapján bírálta el a neves televíziós, filmes, ide­genforgalmi, közművelődési szakemberekből és kritikusok­ból álló kilenctagú zsűri. Dön­tésük értelmében a műfajtól és kategóriától függetlenül a fő­díjat, amelynek adományozója a Zala Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya, Ragályi Elemér Budapesti Tavaszi Fesz­tivál című műve érdemelte ki. A legjobb filmalkotás díját (adományozó: az Országos Idegenforgalmi Hivatal) Her- czenik Miklós Esztergomi kró­nika; a legjobb video-műsor díját (adományozó: a Magyar Televízió) pedig Jósfay György Georgikon című alkotása nyer­te. A seregszemlét minden nyá­ron megrendezik Keszthelyen. Tábori levél Kedves Szüleim! Lehel, hogy hazaérek már, mire megkapjátok levetem, de nagyon érdekes dolgok történnek velem itt, Fenyve­sen, a Baranya Megyei KISZ vezetőképző táborban. Va­gyunk legalább nyolcvanon, mindannyian a KlSZ-vezető- ségek reszortosai: kulturo- sok, propagandisták.. ., no és képzeld, mint megtudtam, Baranyában jelenik meg egyedül az országban közös középiskolai lap, A Diák. Rengeteg tini is ir bele kö­zülük is sokan itt vannak, mindennap kiadják „kőnyo­matos", stencil lapjukat Kisz- vesztyija címmel. Kedves Szüleim, nincs az a nyári meleg, de az időtöl­tésünk jól megszervezett. Délelőttönként, a KlSZ-veze- tők feladatairól, saját moz­galmi munkaterületünkről hallgathattunk előadásokat, vagy vitatkozhatunk, dél­után sportversenyek vannak, a bátrabbaknak napozás és fürdés este meg kulturális programok. Ahogy a képen is láthatjátok, igen jól sike­rült, amikor — természete­sen a lányok segítségével — néhány, jobb sorsra érdemes fiú — hölgynek öltözött. A vezetőség is mindenben partner. Egyik fő elképzelé­sükkel is teljesen egyetértek. Himer Laci, a megyei KISZ titkára, a tábor vezetője, azt mondta: arra törekszünk, hogy minél többen szót kap­jatok, szokjátok azt, hogy szerepeltek, és érezzétek sa­ját felelősségeteket a kimon­dott szóban. Kedves Szüleim először vagyok itt, Fenyvesen, Így nem is tudtam, hogy meny- nyiléte tábor van itt május­tól szeptemberig. Találkoz­hatnak a megye városainak KISZ-esei, nemzetközi épitő- táborozok, egyetemisták, fia­tal értelmiségiek, hogy csak néhányat említsek. ■ . Annak reményében, hogy legköze­lebbi alkalommal is eljöhe­tek, a viszontlátásig sok pu­szi: Juci (Lejegyezte: Bozsik László) Anna-bál Harkányban Hától várják a jelentkezőket Nemcsak a füredi, hanem a harkányi Anna-bálra is nagy a jelentkezés minden évben. Nemcsak a hazai, hanem az ott üdülő osztrák, német és ju­goszláv lányok is versengenek a legszebbnek járó címért, a koronáért és az arany almá­ért. Az idei — július 27-i — har­kányi Anna-bált szerényebben rendezi meg a Baranya Me­gyei Vendéglátó Vállalat a Bányász étteremben. A szép­ségkirálynő ugyanis nem arany­almát, hanem virágcsokrot és üdülési beutalót kap. Ezzel egyidejűleg viszont nem kér­nek nevezési díjat. A jelentke­zők mindegyikének szerény ajándékot is . adnak. Sokan tudni vélik, hpgy a zsűri nem pártatlan, valami „bunda" mindig történik. Ettől most nem kell tartani: a ren­dezvény vendégei sorszámmal ellátott belépőjegyet kapnak. Közülük sorsolják ki a zsűri tagjait. Míg e nehéz feladatuknak eleget tehetnek, és a jelentke­ző szépek közül a legszebbre adják le voksukat, a nagykö­zönség sem fog unatkozni. A Lúdas Matyi munkatársai — Mikes György, Radványi Bar­na Galambos Szilveszter hu­morral, vidámsággal, Kovács Ibi, Tornai Kiss László és Elek Éva operett dalokkal, nótával szórakoztatják az egybegyűlte­ket. Éjfélkor pedig kiderül, hogy ki a legszebb kislány. Aki úgy dönt, hogy pályázó­ja vagy csupán nézője lenne a harkányi Anna-bálnak, az már időben biztosítsa a belépője­gyet magának. Mától megvá­sárolhatja a helyszínen. Á. E. S zétfeslett, kitaposott cúgoscipőt visel, lába­szárán megcsavarodott a fekete harisnya, pecsétes, szakadozott fekete ruhája az idők folyamán rövidebb lett, pedig valamikor bokáig érő taft estélyiként suhogott vi­selőjén, csillogó, fényes bá­lokat idézve. Az öregasszony ritka hajában műanyag mar­garéta virít, arcára festett két piros folttal bábszínházi mesejáték bohókás anyóká­jára emlékeztet. „Julka né- ne! Gyűjjön má ide...!" — hívja a csarnoki kofa, aztán a vászonszatyróba dug két maréknyi krumplit, meg a tízóraiból megmaradt ke­nyérdarabot, szalonnát. A betonasztalok alatt mindig találni valamit, lepottyant paprikát, újhagymót, saláta­leveleket, a múltkor egy gyű­rött ötvenest is talált, odaad­ta volna az árusnak, ha tud­ná kié volt, de akkor már a takarítók vették birtokukba o pic cot. — Nem látta a Bélát? — kérdezi váratlanul. — Nem. v - A tűz égetné ki a szivit a gazembernek . . . A szép és fiatal Julka egyik pesti színház öltözte­tőnője volt, a színésznők di­vatos hajviseletét reggelente saját hajára kopírozta a haj­sütővassal, levetett holmikat — kissé átszabva-komponál- va — kiügyeskedte magának. Fess volt ßs illatos, bele is esett a barpincér Béla, akit az ital miátt éppen előtte rúgtak ki és Julka befogadta.- Lecsalt Szekszárdra a szüleihez, azt mondta felesé­gül vesz, van otthon szőlő, kert, ház, minden a miénk lesz. De ez a gazember csak ivott, mindennap szaladtam utána a kocsmába, vén fejé­vel még az apjától is kapott egy verést, úgy mosdattuk fel az udvaron. — Mi lett vele?- Világgá szaladt. Egyszer kaptam tőle pár sort, hogy Szigetváron él, menjek utá­na, a szülei különben is ki­utáltak, mert ugye, nem vol­tunk megesküdve. Szigetvá­ron nem is volt olyan utca, mint amit írt a levelező la­pon. Egyszer valaki Pécsen találkozott vele, valami épít­kezésen, utánajöttem, de ezzel az esztelennel nem ho­zott össze a sors. Pedig itt van, tudom hogy itt van va­lahol. Maga nem látta? — Nem. Bejárónő ügyvédéknél, vál­lalt gyerekőrzést is tavaszon­ként a bolgár kertésznél gyomlálja a hagymaágyáso- kat, takarít a kórházak­ban és sírdogál esténként egy vásározó ócskavasas ud­vari sufnijában, ahol ingyen alhatott a vaságyon, cseré­ben rendet tartott a „raktár­ban" és hétvégeken felrak­ta az ócskaságokat -a keres­kedő taligájára. — Megeszi ezt a jég kré­met? — Aha! — Nyalj a-szopja az édességet, az arca be'nor- pad, kezefejével törli vérte- len száját. — Hgny éves, Julka néni? — Hetvennyolc. Azt hiszem. Nem látta ezt a Bélát? Azt mondják itt van Pécsen. — Mikor találkozott vele utoljára? — Hát ahogy az apja el­verte Szekszárdon ... Akkor még szép voltam. Tényleg nem látta? Rab Ferenc Julka Dallos János felvétele Az elet peremen..

Next

/
Thumbnails
Contents