Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-14 / 191. szám

Érzékeny bőrűek, „édesvérűek”, vigyázat! Csípések, szúrások, nyári veszedelmek Különösen a szőkék, kékszeműek és fehér bőrűek óvakodjanak! .......Ó, ó vakáció-óóó!". . . h arsog a sláger az ember fű­iébe, miközben beleveti magát az üde zöld és dús fűbe. És itt meg is állhatunk egy pillanat­ra. Akár hisszük, akár nem — soknál több — erős allergiás tüneteket produkál. A meg­szűrt embert azonnal orvoshoz kell szállítani, ha rosszul lesz, fullad és ájuldozik. Amíg a segítség nem érkezik meg, pi­Vasutas juniális Sportvetélkedők, divatbemutató, főzőverseny A 35. vasutasnap alkalmá­ból tegnap reggel 9-től kora délutánig egymást érték a já­tékos versenyek, különböző bemutatók a PVSK-pályán, ahol a „juniálist" rendezte a MÁV csomóponti művelődési bizottság. A játékos vetélke­dők között szerepelt például a nagy múltra visszatekintő zsákbafutás. A gyerekek leg­nagyobb örömére volt hőlég­ballon is, amire föl is szán­hattak. A Konzum Áruház di­vatbemutatót tartott, négy fiú pedig breakbemutatót. A gye­rekeket kóla- és tejivóverseny­re hívták, a felnőttek pedig a sörivásban mérhették össze képességeiket. No nem abban, hogy ki, mennyit tud meginni, — ez versenyen kívüli prog­ram volt —, hanem abban, hogy ki tud szívószállal gyor­sabban elfogyasztani egy üveg sört. Az ivóverseny után — ahol a gyerekeket csokival, a győz­tes felnőttet pezsgővel jutal­mazták —, következett o tizen- egyesrúgó-verseny. A nap fénypontjának a férfiak és nők egymás ellen elnevezésű focimeccset szánták, de való­színűleg hasonlóan sikeres, hacsak nem a legsikeresebb akció a főzőverseny volt. Mind­össze négy csapat indult, s négyen négyfélét főztek: ha­lászlét, pincepörköltet, ezen­kívül sütöttek saslikot és csir­két. A vasutasnap '85 rendez­vényén, ha nem is volt tömeg, de szép számmal összejöttek az emberek. a' hdrsogóan zöld vagy szára­zabb fű nagyon sok esetben bőrgyulladást okoz. A fűben [evő festékanyag beletörik a bőrbe, bejut a pórusokba, és kész a baj.. ., az apró kiüté­sekkel azonnal bőrgyógyász­hoz kell fordulni, semmiféle házipatikával nem lehet orvo­solni. Aki ezt a veszélyt okosan elkerülte, az szépen, egyenle­tesen bekenheti bőrét napo­zókrémmel. Hogy milyennel? Bármilyennel. Csak attól óva­kodjanak a bámulni vágyók, amelyik alkotórésze bergamot- olaj. Esetenként nagyon csú­nya gyulladást okoz. Ugyan sokat hangoztatott dolog — de jó megjegyezni -, hogy ne akarjon mindenki egy nap alatt csokireklám lenni. Ha mégis kipróbálja valaki, akkor a bőre vörösségét Irix spray-vel kezelje vagy a közismert házi­szert — hideg zuhany, hideg vizes borogatás — alkalmaz­za. Ha a pecsenye színt hó­lyagok is borítják, akkor leg­jobb a szakorvos segítségét kérni. Tulajdonképpen a méheket, darazsakat a finom virágillat csalogatja az emberhez közel. Könnyű összetéveszteni valakit egy rózsabokorral, hála a vi­rágillatú parfőmöknek, arc­szeszeknek és spray-knek. Ter­mészetesen a napozókrémeket is illatosították. Aztán a gyü­mölcsök illata — barack, kör. te, szilva — evés közben mind, mind vonzza őket. Az ismerke­désük sok esetben heves, szú­ró fájdalommal jár. A szúrás alkalmával a méhméreg bejut a szervezetbe, és ellene azon­nal megindul a védekező reak­ció. Néha egyetlen szúrás, má­hentetni kell és hideg vizes borogatást tenni a megszúrt bőrterületre. Ha lehet — csi­pesszel kiemelni a méhfullán- kot. A darázscsípés még ennél is veszélyesebb, mert a da­rázs rászáll a trágyára, rotha­dó anyagokra. Szúrásakor nemcsak fájdalmat, hanem fer­tőzést is okoz. Nyaralók, kempingezők, ki­rándulók és horgászok életét a szúnyogok keserítik meg. A párás, nagyobb nedvességtar­talmú levegő fokozza a táma­dókedvüket, ezért különösen a reggeli és esti órákban lehet rájuk számítani. A szúrásuk utáni felpúposodott, megke­ményedett bőr még sokáig viszket. Enyhe, ecetes vizes borogatással csillapítani lehet. Ha viszont púpos szúnyog marta meg az embert, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni, mert csípése nyomán kifeké- lyesedhet a bőr. Érdekes meg­figyelés, hogy a szőke hajú, kék szemű, fehér bőrű embe­rek vérét jobban kedvelik, mint a kreol bőrűekét. A kullancsok behatolását nem lehet érezni, mivel nyáluk érzéstelenítő hatású. Ezért ki­rándulás után — mosdáskor — alaposan át kell nézni a bőrfelületeteket. Amint észle­lünk egyet — olajat kell rá cseppenteni, és egy kevés ide­ig várni. Az olaj alól levegő­höz igyekszik jutni, és kibújik a bőr alól. Ilyenkor könnyű csi­pesszel eltávolítani. Mindezeket a nyári örömke- serítőket azért soroltuk fel is­mét, mert egyre többen van­nak, akik ezek elhanyagolása miatt bőrgyógyászati szakren­delésre szorultak. A. E. Hal pörkölt a mohácsi Halász- csárdából A mohácsi Halászcsárda mondhatnánk fogalom: vál­tozatlanul kitűnő a konyhája. Ha valamikor — hát most az­tán a vendéglátó üzletek valóban rájöhettek: nem az itallal, hanem a jó ételekkel tudják megfogni, megtartani a vendégkört. Ezt vallja Szabad­kai Ferencné — Kati néni — is, a csárda szakácsnője, aki bár már nyugdíjas, de változat­lanul tovább dolgozik. Nincs hi­vatalos szakmunkás-bizonyítvá­nya, csak éppen tizenkét éves kora óta főz, valamikor Baján és környékén gazdag családok ételeit készítette, főztje ezért is őrzi az úgynevezett „házi ízeket”. —• Még kislány koromban egy bárói család konyháján tanítottak meg a következőre: úgy készítsd az ételt, hogy akár tíz év múltán ismét érke­ző vendég azonos ízeket kap­jon. A csárda a Mohácsi Petőfi Halászati Szövetkezet tulajdo­na, így kézenfekvő, hogy a szövetkezet elsősorban saját vendéglátó üzletét látja el hal­lal. Szükség esetén van más beszerzési forrás is. A konyha főprofilja természetesen a hal, ezen belül a halászlé és a hal­pörkölt. — Meg nem tudnám mon­dani, hányféle nemzetiségű vendégünk megfordult már ná­lunk, nemcsak Európából, ha­nem az amerikai kontinensről is. Gyakori kívánság: mutas­sam meg, hogyan készül a halászlé. Legutóbb lengyel vendégeink statisztáltak a konyhán, feljegyezték a ha­lászlé vagy pörkölt készítésé­nek valamennyi fogását. A halpörkölt — akkor a legjobb — ha többféle halból — ponty, csuka, harcsa. . . stb. — kerül a tűzhelyre, öt főre másfél—két kiló élő halat le­het számítani. Kell hozzá két kisebb fej hagyma, apró koc­kákra vágva. Fűszerek: kés­hegynyi törött bors, 5 deka csemege törött paprika, 1—2 darab hüvelyes paprika, ha nem pontyból készül, akkor 3 deka apróra vágott sült sza­lonna is, továbbá 2 gerezd zúzott fokhagyma. A felszele­telt — és korábban besózott holat — elhelyezzük az edény­ben, hozzáadjuk a hagymát, fokhagymát, fűszereket, sza­lonnát, annyi vizet teszünk hozzá, hogy ellepje és magas tűzön a besűrítésig főzzük. Ke­verni nem szabad. Köret hoz­zá tészta vagy túróscsusza. — A halászlénél arra kell ügyelni, hogy mindig friss ha­lat használjunk fel, jó piros paprikával és főzzük erős tű­zön. A halból a vérét soha nem szabad kimosni. — Tálalásnál láttunk itt egészben sült süllőt. Mitől olyan gusztusosán „görbe"? — A süllőt ha hűtőben pi­hentetjük egy napig, akkor könnyen félkörívre hajlíthatjuk. Ennyi a „titka". — A szakácsnő szereti-e a halakat? — Tizenhét éve itt dolgo­zom, de nem ettem meg össze­sen három kilót. Csak a ha­lászlé levét szeretem. A főzést persze egyenesen imádom. A vendégkönyv — a leg­újabb, mert néhány már betelt — tanúsíthatja Kati néni és tanítványai tudományát. Neves magyar államférfi írta be e néhány sort: „Őrizzék meg to­vábbra is e táj hagyományos halkészítményeit, amelynek ed­dig csak a hírét ismertem. . ." Losonczi Pál, 1981. R. F. Utolsó nap a vásáron (Folytatás az 1. oldalról) után 7 órai zárása után is — folyik a csapolt Gösser sör, szolgálják fel a hazai és ju­goszláv ételkülönlegességeket. Ajánlatuk 65 forintért: három­fogásos ebéd vagy vacsora, s ez igazán méltányos ár. A vásár további színfoltját jelentik a nonstop divatbemu­tatók, melyek mindig nagy tö­megeket vonzanak a Jókai ut­cai színpad elé. A kisiparosok és kiskereskedők utcájában is nagy a forgalom, más kérdés, hogy ez bevételben miként Az eszéki Ugocentar szakács­női: Liliana Marinjak (balról) és Augustic Anica a rostonsü- tőnél csapódik le a kasszába. Min­denesetre tegnap a legna­gyobb keletjük az újként piac­ra dobott szalmakalapoknak volt. Több vállalat is árusít a helyszínen, közülük minden bi­zonnyal a Hunor Pécsi Kesz­tyű- és Bőrruházati Vállalaté a kasszasiker. Bőrruhákból, -keszr tyűkből, bőrdíszműből tegnap estig több mint 700 ezer fo­rintot forgalmaztak, míg a ko­rábbi évek rekordja 450 ezer forint. A 10. Pécsi Ipari Vásárt teg­nap estig több mint hetvenez­ren tekintették meg, vasárnap, a zárónapon még további 5- 10 ezer látogatóra számítanak. Miklósvári Zoltán Á „Tékozló szív" hangulatai Jacques Loussier és a film zenéje T egnap este a képer­nyőn a „Tékozló szív” szereplistáján ott állt a név, miszerint a zene szer­zője: Jacques Laussier. De ezt a muzsjkát, mint szerényen a filmművészet szolgálatába állított remek­művet — nem vettük észre. A filmzene dramaturgiájo szerint éppen ettől volt igazán jó filmmuzsika, hi­szen a zenének mindig a háttérben kell maradnia. A néző emlékei persze né­ha mást mondanak. Ha le­írunk most néhány filmcí­met, hozzá nem akármilyen, hanem míves alkotások cí­meit, akkor a legtöbb mozi­nézőben feltámad egy-egy nem feledhető dallam: „Boszorkány”, „Ország­úton", „Cherbourgi eser­nyők”. Szóval nem egyértel­mű a filmdramaturgia igaz­sága, mert a legszerényeb­ben hangzó filmmuzsika is visszaköszönhet. Néha a filmemlék is a dallamem­lékből él. Az esti történe’t „Tékozló szív" hatásának egyik titka Jacques Loussier „észrevétlen" személye. A név a zenetörténet egyedül­álló alakját takarja. Ez a nyurga párizsi fia­talember három évtizede tűnt fel a dzsesszkoncerte- ken, majd a francia rádió­ban. Briliáns dzsesszzongo- ristaként, később igényes zeneszerzőként. Aztán 1959- ben Jacques Loussier be­robbant a zenetörténetbe: hallatlan vakmerőséggel át­dolgozta Johann Sebastian Bach szinte teljes életmű­vét. Kicsit dzsesszesre, ki­csit ritmikusra, de meg­hagyván a bachi muzsika orgonás fenségét is. Mivel pedig a bachi életmű mennyiségileg is hatalmas, így a lemezalbum terjedel­mével is kitűnik: öt nagyle­mezből áll. Jacques Loussi­er ezt a címet adta neki: „Play Bach". Vagyis: „Játsz- szunk Bachot". A siker fantasztikus volt: Jacques Loussier bejárta a világot és 1600 koncertet adott a „Játsszunk Bachot" zenéjéből. A lemezalbum több mint ötmillió példány­ban fogyott el. Jacques Loussier Magyarországra is eljött: 1980-ban Pesten és Debrecenben adott hang­versenyt. De a zeneszerző­nek nemcsak a sikere, ha­nem az igényessége is rit­ka: érezte, hogy ezt a mű­vet nem lehet túlszárnyalni, inkább hallgatott, mintsem gyengébb muzsikát tett vol­na le a zenei világ elé. Közben a Francia Zeneaka­démia neki ítélte az 1983. évi hänglemeznagydijat, mégpedig a „Játsszunk Bachot” két lemezen össze­állított kivonatáért. Végül összeszedi a bátorságot és megint a klasszikusokhoz fordul: 20 éves zeneszerzői csend után, 1979-ben kiadja a Pulsion-t. Ez a magyarul érverést jelentő lemezeim az emberi szív verésében szűri át Beethoven, Mozart több remekét. Földessy Dénes vasárnapi 5

Next

/
Thumbnails
Contents