Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-13 / 190. szám

12 Dunántúli napló 1985. július 13., siombat Fogyasztók fóruma lUliisoraianla« a hurka Mitől büdös A hurka finom étel. Ei azon­ban aligha lehetett az: burko­lata sötét-vörösbarna, világos- szürke bőrke és krémfehér sza­lonnadarabok vannak benne. Szaga idegen, kellemetlen, gáz­olajra utaló, ize hasonlóképpen. Jellemző továbbá, hogy a hurka ize nem harmonikus, fokozottan érződik benne az erős paprika. A szakvélemény megállapítása szerint ,,a vizsgált tétel rossz érzékszervi tulajdonságai miatt az MSZ-08 996-79 szabvány előírásnak nem felel meg.” Ha nem felel meg — gondol­nánk — nem is árusítható. Csak­hogy ezt a hurkát a pécsi vá­sárcsarnokban vették. Olvasónk, Hegedűs Dezső akkor még nem tudhatta, hogy jóhiszemű csele­kedetéért később többszörösen fizet majd. Az történt ugyanis, hogy a vásárló miután hiába reklamált az eladónál, a hiva­talos szerveket kereste meg. Ko­rábbi tapasztalatai szerint - húsz éve dolgozik kereskedelmi társadalmi ellenőrként —, arra számított, hogy ügye gyors el­intézést nyer. Ám a hivatalok egyik helyről a másikra küldték és mindenütt azt tapasztalta, nem szívesen állnak szóba vele. Két nap szabadsága ment rá, mire eljutott az élelmiszerellen­őrző állomásra, ahol kérésére 168 forint ellenében elvégezték a szükséges vizsgálatot. A szak- vélemény igazolta a feltevést, a hurka idegen anyagot tartalma­zott, rossz ízű, rossz szagú, kö­vetkezésképpen fogyasztásra nem clkalmas. Győzött az „igazság”, a vásárló jogosan reklamált, csak éppen a hurka árát és a vizsgálat diját nem kapta visz- sza. Néhány hét múlva ugyanis Hegedűs Dezső levelet kapott, amelyben arról értesítik, hogy a terméket eladó kiskereskedő nem hajlandó a vizsgálat költ­ségét megtéríteni, mert a minta­vétel, sőt maga a vizsgálat is, az ő tudta nélkül szabálytalanul történt. Olvasónk azóta valahogy nem tud örülni igazának. Nem érti, hogyan kellett volna a minta­vételt szabályosan megoldania? Talán úgy, ahogy az egyik fel­ügyeleti szervnél javasolták: leg­közelebb vigyen magával bé­lyegzőt I Gyümölcslé­újdonság Új csomagolású gyümölcsle­vekkel jelent meg a hazai bol­tokban a Balatonboglári Állami Gazdaság. A BB márkajelű egyliteres és kétliteres impreg­nált papírdobozokba csoma­golt piros szőlő, fehér szőlő és alma leveket a héten a pé­csi „lila” ABC-ben is árusítot­ták. Hz igazi kereskedők Szépet olcsón és kedvesen Júniusban volt egy éve, hogy többszöri átszervezés után a MERUKER a Duna Áruház kö­zelében levő rövidáruboltot megszüntette, árukészletét az áruházban helyezte el. A gyer­mek lábbelik értékesítésével foglalkozó osztályát pedig egy különálló üzlethelyiségbe köl­töztette. Döntésük helyesnek bizonyult, egy év távlatából jól lemérhető ez a forgalom növekedésén. Ami pedig a Szabadság úti gyermekcipő bolt dolgozóinak a vevőkkel szemben tanúsított magatartá­sát illeti, azt röviden úgy tud­nám meghatározni, hogy ezt a viselkedésformát tanítják a leendő kereskedőknek. Náluk a nyitás pillanatától zárásig állandóan vannak vevők, sok­szor bizony nem is kevesen. Várakozni, tétlenül nézelődni viszont néhány pillanatnál to- , vább senkinek sem kell, mert a három dolgozó közül valaki biztos megérdeklődi, hogy mit szeretne vásárolni. Jellemző az a kép, amikor egy-egy vevő körül halomban áll a felpróbá­lásra átadott lábbeli. Vala­hogy úgy tűnik, mintha a hoz­zájuk betérők mind személyes ismerőseik lennének. A leg­többet keresztnevén üdvözlik, és szinte még az ízlésüket is tudják: „Kaptunk kényelmes, lapossarkú cipőt, amilyet kere­sett . . ." „Megérkezett a kes­keny fazonú szandál, ami pont jó lenne... A kislánynak meg ez az édes kis piros”. Egyszóval, jó érzés bemenni ebbe a boltba. A bolt vezetője Marosa Gyuláné: — Mi kereskedőknek érez­zük magunkat, nekünk ez a vi­selkedés a természetes. Mun­katársaim, Tésenyi Gyuláné — a jelenleg gyesen levő Jung Miklósné — és Szűcs Árpád- né. Valamennyien azt szeret­jük, ha jönnek a vevők és elégedetten távoznak tőlünk. Magyarul: olcsó és szép áru­val tudunk szolgálni. A napi átlagos bevételünk 50 ezer fo­rint, de például a nyári szezon elején 113 ezer forint volt az egynapi forgalom. Az éves ár­bevételi tervünk 9 millió forint, az első félévet arányosan másfél millióval túlteljesítet­tük. — Elég gyakran kapnak árut, és ezek amellett, hogy olcsók, különlegesek, tetszető- sek is. — Az áru rendelését kivétel nélkül személyesen teszem meg. Hetenként egyszer, álta­lában kedden ér a boltba . és ebben majdnem mindig van külföldi is — de olcsó. Rende­lek a Pécsi CNV-től, Budapest­ről a Corsótól, Szegedről a Topán Kereskedelmi Vállalat­tól, míg a vászon- és szieszta betétes cipőket a Sabariától. Egy-egy fazonból soha nem kérek nagy mennyiséget, kü­lönböző méretben csak né­hány párat. Ezzel biztosítjuk, hogy hetenként újabb fazont tudunk kínálni. Az árukészle­tünk forgási sebessége egyéb­ként 24 nap. Berta Mária . Fotó: Soós Mihály Rádió Játszótér vagy parkoló A pécsi stúdió egyre gazda­godó prózai archívumában csaknem fél száz felvétel ta­lálható olyan művészekkel folytatott beszélgetésekről, akiknek hangját a zenei anya­gokat tartalmazó polcokon is őrzik. A könnyednek, szórakoz­tatónak szánt szombati Jó pi­henést! című műsorban több ;lyen hangemléket idéznek vissza. Például Garas Dezső elmondja, hogyan csináltak belőle szőkét és piszét az első filmezésnél. Avar István arra emlékezik vissza, amikor a „Hideg napok"-on örök emlé­ket szerzett. Hallhatnak Psota- élményt, Simándy-véleményt, hogy Bánk bán, vagy Hunyadi László-e az ő embere. Páger Antal pedig talán soha nem mondta el senkinek ilyen le­nyűgözően, hogy milyen volt ifjúsága a cséplőgép mellett. A kedvelt művészek vallomásai és énekszámai között sok-sok hétvégi információt mond el a műsor szerkesztője, Somogyvári Valéria. Simon Márta, a Vasárnapi Magazinban sok érdekes em­berrel ismerteti meg a hallga­tót. Találkozhatnak az utolsó pécsi táblabíróval, aki képze­letbeli sétára invitálja a hall­gatókat. Föld alulról és felül­ről. Ez lehetne a címe három másik riportnak. És megláto­gatnak egy keramikusnőt, aki annak idején Olaszországban tanult. A hétfőn jelentkező Rádió­posta szerkesztője, Müller Ist­ván a következő témákat dol­gozta fel összeállításában: „Nem akarjuk, hogy ideépít­sék!" Röviden így summázha­tó a nagyárpádiak panasza a leendő krematóriummal kap­csolatosan. „Keressenek neki más helyet!” Mit szólnak a tiltakozáshoz az érdekeltek. — Játszótér játszótér hátán. A Siklósi úton, ahol egy csöpp­nyi helyet találtak, játszóteret építettek. A parkolási lehető­ség szűkös, az ott élők segít­séget kértek — de nem kaptak. Utánanéztünk, miért ez a hosszadalmas ügyintézés? — Jelzik: sok Pécsett az üresen álló lakás. A riportból meg­tudhatják, valóban így van-e. — A műsorban jelentkeznek az állandó rovatok is: válaszolunk hallgatóink leveleire, takácso­kat adunk és szót kap a mű­sor jogásza is. A telefonügye­let most is, az adás ideje alatt a 10-424-es számon lesz. Pécs város jelentős kulturá­lis eseménye minden év nya­rán a Nemzetközi Zenei Tábor. Ennek jegyében született a szerdai 55 perces műsor, Ko- váts Andrea szerkesztésében. Megszólalnak a tábor résztve­vői, tanárai — ízelítőt nyújtva a hallgatóknak itteni életükből, munkájukból. A műsor zenei anyagát is az ifjú muzsikusok „produkcióiból" válogatják. Rádiótükör. A gazdaságpoli­tikai magazinban értékelik az egyhetes pécsi személyzeti nyári egyetemet, megismer­kedhetnek egy NDK-beli ter­melőszövetkezet gazdálkodásá­val, riportot hallhatnak többek között arról: mi a sorsuk egy új lakótelepen a kisebb élel­miszerboltoknak azután, ha megjelent a sokszorta erősebb konkurencia. — Az adás idő­pontja csütörtök. Szerkesztője Balogh Zoltán. A szerb-horvát szerkesztő­ség vasárnap esti programjá­ban a Balaton mellé kalauzol­ja el hallgatóit. Az idegenve­zető: Szigecsán József, a Cooptourist balatonfüredi ki- rendeltségének vezetője. A ri­porter: Filákovity Brankó. - A versendi juhászt, Kovácsevics Mihályi mutatják be hétfőn és a zenei anyag is természetesen pásztordalok, -táncok. - A keddi riportösszeállitás témá­ja: Aratás '85. — Szerdán Fia­talok félórája, csütörtökön gaz­dasági híradó, pénteken pe­dig dr. Harasztia Zoltán elő­adása a gyógytornáról szól. A német nyelvű műsor vasár­napi adásában egy olvasótá­borba viszi el hallgatóit Fata Márta, ahol német nemzeti­ségiek töltik szünidejük egy részét. — Hétfőn Reil József számol be NDK-beli útiélmé­nyeiről. - A keddi riport cí­me: Igények és lehetőségek a nemzetiségi kultúra ápolá­sára Mórokon. — A szerdai 30 perc a fiataloknak szól, csü­törtökön itt is szó lesz az ara­tásról, pénteken pedig kultu­rális magazint sugároznak. Utón, ut mellett... Vendégváró baranyai csárdák Pécsiek, baranyaiak a rádióban 15-én, hétfőn 19.05-kor o Petőfi rádióban Kersics Anka válogat, felvételeiből. 15-én 20.03-kor kezdődik a Petőfi adón a Rockújság, mely­ben a Pécsi Balett és az East-együttes közös munkáiról is szó lesz. 17-én, szerdán 20.44-kor a Kossuth rádió Családi szőttes című műsorában pécsváradi családokat mutat be László Lajos. 18-án, csütörtökön a Kos­suth adón 14.55-kor kezdődő „Most jelent meg” c. világ­irodalmi könyvszemlében Csor­ba Győző műfordításai is el­hangzanak. Meleg vacsora zárás előtt Televízió Ismét Hatvanhat Hol érdemes megállnia az utazónak? Erre kerestük a váj laszt rövid körsétánk során. Délelőtt 11 óra. Mecsekná- dasd, Bagoly csárda. A parko­lóban két holland lakókocsi, görög és jugoszláv kamionok, teherautók. A konyha felől rétesillat száll, a söntés előtt gőzölgő ételhordó kannák. Az étterem­ben két sofőr, — sietve kana­lazzák a .forró halászlevet. A kisteremben az összetolt aszta­loknál népes holland család, mellettük a sötétruhás üzlet­vezető az étlapot tolmácsolja. Mint kiderül, a dúsan megra­kott Bagoly-tál mellett dönte­nek. — A „vegyes hús" — vagyis a Bagoly és a bőségtál — a német és az osztrák turisták kedvence. No és a kiránduló­buszok népes társaságai kérik rendszerint — mondja Halmai Miklós üzletvezető. — De mégsem ez, ami becsábítja az átutazókat, amiért érdemes beugrani — ahogy mondják Budapestre jövet-menet, — ha­nem egy jó házi túrósrétes, egy igazi fokhagymássült és a halászlé. A forgalom 12 óra körül'kezd megélénkülni. Megérkeztek az ebédért Hidasról a VOSZK és az Univerzum Szövetkezet gépkocsivezetői. A csárdában 120 személyre főznek naponta. A mai menü magyaros gomba­leves és szívpörkölt spagetti­vel. Sokacborda, kaporleves szerb módra és boszniai töltött alma — ez a szalántai Marica étterem konyhafőnökének aján­lata. Nagy László — a 21 éves konyhafőnök — minden továb­bi nélkül készségesen „elárul­ja" a receptet: amellyel tavaly a megyei szakácsversenyen el­ső díjat nyert. — Két szelet sertésborda közé csevapcsicsát teszek és natúr megsütöm. Közben elké­szítem a ragut. Az apróra vá­gott szalonnát és hagymát megsütöm, erre natúr lecsót öntök, zöldbabot, sót, borsot, paprikát bele és felforralom. A boszniai alma elkészítése is roppant egyszerű. Egy szép al­mának kikaparom a magházát, s jöhet a töltelék: apró kocká­ra vágott őszibarack, meggy és. mazsola, amit vaníliáscukorral megszórok. Ezután kivajazott tepsibe 5—10 percre forró sü­tőbe kerül az alma és kész. De van itt más is. A zúza­pörkölt, a pacalpörkölt, a rán­tott gomba, a citromos, mazso­lás túróspalacsinta minden nap szerepel az étlapon. A babgu­lyást pedig füstölt oldalassal készíti a főszakács. A Marica reggel 9 órától éj­félig tart nyitva, a késői ven­dég még zárás előtt negyed­órával is kaphat meleg vacso­rát. A „holtidényt" itt is a köz- étkeztetés toki ki. A sásdi Tavasz étterem „pro­filt váltott”. A havi 400 000 fo­rintos forgalmat lebonyolító ét­terem fő bevételi forrása a rendezvényekből és a közétkez­tetésből származik. Itt étkeznek a cseh vendégmunkások, a vasútépítők, á hivatalok dolgo­zói, innen viszi az ételt a tég­lagyár és a faipari szövetkezet. Naponta közel háromszázan. A szombat—vasárnapot pedig a rendezvények — az idén 17 volt — töltik ki; erdészbál, va­dászból, svábbál, 100—180 fős lakodalmak. A Baranya útjain közlekedők nem panaszkodhatnak. Ide is, oda is érdemes betérni. Mi csak három út menti csárdában jártunk, de azt tapasztaltuk mindenütt szívesen fogadják és jól tartják a vendégeket. M. Gy. Rovatszerkesztő: Ferenci Demeter A kialakult műsorrendnek megfelelően, kedden koraeste jelentkezik a pécsi körzeti stú­dió regionális adása a kettes műsorban. Füzes János felelős szerkesztő több érdekes blokk­ból állította össze a 18.30-kor kezdődő műsort. Németül, anyanyelven jelentkezik az Un­sere Bildschirm összeállítása, és lengyelül — magyar felira­tozással — készített riportot a megyében dolgozó lengyel bá­nyászokkal Hárságyi Margit. (Július 22-e Lengyelországban az újjászületés ünnepe.) A mintegy félórás műsorban tu­dósítás látható a keszthelyi videoszemléről, ízelítőt láthat­nak a díjnyertes filmből is. Ak­tuális információm mellett a pécsi zenei tábor résztvevőivel kamarakoncertjét .is megnézhe­tik. A pécsi körzeti és nemzeti­ségi stúdió regionális adásá­nak műsorvezetője Körmöczi Zsuzsa lesz. Kedden 22 órakor látható a Kockázat. A világgazdasági magazin a Ferihegyi repülőtér bővítésével kapcsolatos felada­tokkal és ezek hatásaival fog­lalkozik. Csütörtökön 21.15-kor újra jelentkezik Bán János nép­szerű műsora, a Hatvanhat. A vendég ezúttal Tarnóc Márton kiadói főigazgató, aki a könyvkiadással és olvasással kapcsolatos közérdekű kérdé­sekre válaszol. Szombaton dél­után látható Bessenyei György Tarimenes utazásai cimű mű­véből készült magyar tévéjá­ték. A televízió a vakációzó gye­rekekre is gondol, délelőttön­ként Szünidei matinékat sugá­roznak.

Next

/
Thumbnails
Contents