Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)
1985-07-13 / 190. szám
Uf pécsi akadémikus Dr. Herczegh Géza jogászprofesszor Toth László felvétele Szovjet kutatók Baranyában Szovjet kutatók Baranyában- A Szovjet Tudományos Akadémia Nemzetközi Munkásmozgalmi Intézete ifjúsógkutató csoportjának két küldötte, Vlagyimir Subkin és Calina Cse- rednyicsenko az elmúlt napokban Baranyában járt. A Szovjet Tudományos Akadémia és az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete közös kutatásokat folytat ifjúságpolitikai témakörben. A közeljövőben jelenik majd meg „Az ifjúság önálló élet- és pályakezdésének társadalmi problémái" című tanulmánykötet, amely hat európai szocialista ország kutatásairól számol be. A kötetet jelenleg szerkesztik Budapesten a szovjet szakemberekkel közösen, akik magyarországi tartózkodásuk részeként látogattak ' Baranyába. A pécsi Megyei Művelődési Központban tájékoztatót hallgattak meg a megyében folyó közoktatási és közművelődési kísérletekről, az ifjúság kulturális szokásaival kapcsolatos tapasztalatokról. Megtekintették a dobszai nevelési központot és a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központot. A Pécsi Orvostudományi Eayetemen a fiatalok egészséqi állapotával és biológiai fejlődésével foglalkozó kutatásokról tájékozódtak. Együttműködési megállapodás A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola nemrégiben kötött együttműködési megálla- .oodást a würzburgi főiskolával. A pécsi főiskola küldöttsége az elmúlt hetekben viszonozta a würzburgi látogatást. Marján Gyula főiskolai docens előadást is tartott a nyugatnémet intézményben a pneumatikus anyagszállításról. Szekszárd vonzáskörzete Az ország legkisebb megye- székhelyének, Szekszárdnak a vonzáskör-vizsgálatát az MTA Regionális Kutatások Központjának pécsi kutatógárdája megbízás alapján végezte el. E kutatások eredményeit ösz- szegezi a Tolna Megye és Szekszárd Város Tanácsa, valamint a Dunántúli Tudományos Intézet közös kiadásában megjelent 328 oldalas tanulmánykötet, amelyet 59 ábra és 88 táblázat színesít. A színvonalas könyvet elsősorban a területi tervezéssel foglalkozó közgazdászok, jogászok, geográfusok, építészek, műszaki szakemberek és környezetvédők forgathatják eredményesen. A munka egyrészt modellt szolgáltat hasonló jellegű kutatások elvégzéséhez, másrészt hozzájárul azoknak az ismereteknek, tapasztalatoknak a bővítéséhez amelyekre a szakembereknek a tudományosan megalapozott település-fejlesztéshez szükségük van. Dr. Vuics Tibor Májusban tartotta közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia. A közgyűlésen új okadémikusokat is választottak Levelező tag lett dr. Herczegh Géza jogászprofesszor, a pécsi Janus Pannonius Tudomány, egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. (Megyénk akadémikusai korábbról: Donhoffer Szilárd, Tigyi József, Flerkó Béla, Kurnik Ernő rendes tagok, valamint Enyedi György, Grastyán End re, Jobst Kázmér, Romhónyi György levelező tagok). Herczegh Géza Szegeden végezte egyetemi tanulmányait, majd Budapesten, az Állomás Jogtudományi intézetben dolgozott. Közben évekig diplomáciatörténetet tanított a Marx Károly Közgazdasági Egyetemen. 1965-ben védte meg „Az általános jogelvek szerepe a nemzetközi jogban" című, kandidátusi disszertációját. 1962-ben elsőként írt könyvet hazánkban, a gyarmati rendszer bomlásának kérdéseiről. („Szerencsére már el- ovult" — tette hozzá beszélgetésünkkor), 1967-ben került a pécsi egyetemre. Részt vett a genfi egyezmények kiegészítése céljából összehívott Diplomáciai Konferencián, mely a háború áldozatai védelmének megerősítésével foglalkozott. Magyarul és angolul is megjelent nagydoktori disszertációja. Ebben a humanitárius nemzetközi jog fejlődéséről és mai problémáiról írt. Negyedik éve a pécsi jogi kar dékánja. — Fiatalságom a háború befejezésének időszakára esett. Ez az élmény olyan hatással volt rám, hogy érdeklődésemet a nemzetközi jogi témák felé terelte. A nemzetközi jog az egyes államok közti kapcsolatokat rendező, akaratmegegyezésük alapján létrejött szabályok összessége. Ismeretük hozzájárulhat Magyarország nemzetközi helyzetének jobb megértéséhez, ahhoz, hogy alaposabban felkészülhessünk a jövő lehetőségeire, és ezeket — ha szerény mértékben is —, de befolyásolni tudjuk. — Mindennapjaink során milyen helyzetekben érezhetjük a nemzetközi jog hatását? — Mindenekelőtt abban, hogy az emberiség túlnyomó része 40 éve békében élhet. De mondhatok néhány más példát is. Azok például, akik a háború során a hadifogság keserű kenyerét ették, nem utolsósorban o nemzetközi jognak köszönhetik, hogy visszatérhettek szeretteikhez. A nemzetközi jogszabályaink érvényesülését jelzi, továbbá az a számtalan importtermék, amit olyan magától értetődő természetességgel használunk, és a külföldi utazások sok-sok élménye és öröme. — önt az Akadémia közgyűlése levelező taggá választotta. Hogyan lehet ezt a címet elérni? — Egy biztos: az akadémiai tagság nem pusztán elhatározás kérdése. Folyamatos tudományos munka, hazai és külföldi publikációk sokasága és tudományszervezői tevékenység lehet az alapja. Ügy értelmezem akadémiai tagságomat, hogy további biztatást ad ahhoz a munkához, amit végzek. Azzal, amit különböző címekben, fokozatokban, elismerésben elértem, nagyon is elégedett vagyok, azzal, amit eddig alkottam, egyáltalán nem. Meggyőződésem, hogy a tudós munkáját elsősorban az minősíti, mennyi újat és maradandót tud nyújtani az utókor számára. Ez az igazi értékmérő. Ennek szolgálata maximális energiát kíván és saját magammal szemben nagy követelményeket támaszt. Ha erre gondol az ember: a munkaidő sohasem ér véget. — Professzor úr, mit tesz ennek érdekében? — Nemrégiben fejeztem be Magyarország nemzetközi kapcsolatainak 1919-ig tartó történetéről írott könyvemet. Ez az összefoglalás várhatóan 1987 elején jelenik meg. Jelenleg néhány kollégámmal új, nemzetközi jogi tankönyvön dolgozunk. Szeretném, ha könnyen tanulható, korszerű és a tudományos igényeket messzemenően kielégítő munkát adhatnánk a leendő szakemberek kezébe. Igyekszem a tudományszervezés előtt álló feladatok megoldását is elősegíteni, de hát ez túlságosan nagy terület, az embernek józan önmérséklettel kell konkrét feladatokat vállalnia. — Négy éve a kar dékánja, milyen tapasztalatokkal lett gazdagabb? Milyen a jogi kar oktatási helyzete? •— A dékán nem „vezeti", nem „irányítja" a kart, hanem — én legalábbis arra törekszem —, a különböző jogterületek oktatóinak jó együttműködését előmozdítja, és a hallgatósággal való kapcsolataikat erősíti. Az integráció után nagyobb súlyt kapott a kor képviseletének feladata az egyetem szervezetében. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom; nehéz helyzetben végezzük munkánkat. A gazdasági körülmények kedvezőtlenek, fiatal oktatóink kezdőfizetése igen alacsony, ugyanakkor a követelmények magasak, sőt egyre növekszenek. Sajnálatos módon, a gyakorlati munkában dolgozó jogászok említésre is alig méltó mértékben törekszenek tudományos pályára. — Mire a legbüszkébb dékáni tevékenységében? — Arra, amiben nincs is személyes érdemem: az elmúlt tanévben négy oktatónk szerzett tudományos fdkozatot. — Végezetül engedjen meg egy személyes jellegű kérdést: nemzetközi jogászként mi jut eszébe, ha azt mondom: béke? — A béke a jövőnk legfontosabb feltétele. Feltétele annak, hogy emberibb életet élhessünk, hogy megőrizhessük, tovább bővíttessük évezredek alatt összegyűjtött kulturális örökségünket. Nem vagyok optimista ember, de azért azt mondom: megvan rá az esélyünk. Bozsik László Külföldön láttuk A sejtek világa Növekedési hormont, emberi interferont állítanak elő baktériumban A POTE Biológiai Intézetének munkatársa, dr. Tomcsá- nyi Tihamér nemrégiben érkezett haza huszonhét hónapos tanulmányújáról, amelyet a Washington Egyetem Orvosi Karának Mikrobiológiai és Immunológiai Intézetében töltött, St. Louisban. Tomcsányi Tihamér eredetileg vegyész, de huszonöt éve dolgozik a POTE Biológiai Intézetében, a Magyar Biokémiai Egyesület tagja, kandidatúráját is e témakörből írta „A fehérje komponensek szerepe a ribonuk- leoproteidek szerkezetének kialakításában".- David Apirion professzor volt a munkacsoport-vezetőm, aki a riboszómő RNS érési folyamataival foglalkozik bél- baktériumokban. Mint ismeretes, a ribonukleinsav minden élő sejtben előfordul, a fehérjeszintézis különböző fázisaiban alapvetően fontos anyag. A riboszómák is minden élő sejtben meglévő ri- bonukleoproteid részecskék. Riboszómák nélkül nincsen biológiai fehérjeszintézis. Ehhez ép riboszómák kellenek. Az érés folyamán az RNS- molekula mindig módosul, több mint a fele elveszik. Hogyan történnek ezek a folyamatok? És miért így zajlanak? A sejtekben lezajló folyamatokat még nem ismerjük teljesen. A kint folytotott kísérletnek is az volt a célja, hogy minél jobban megismerjük a sejtek szerkezetét és működési mechanizmusukat. Megpróbálok röviden és leegyszerűsítve, csupán nagy vonalakban beszámolni a kutatásaimról. Vannak olyan baktériumok, amelyeknek a normálisnál nagyobb hőmérsékleten (43 C ) károsodik a működésük, az érési folyamat nem tud végbemenni. Az érett RNS-nél nagyobb méretű RNS szaporodik fel és a baktérium — a vizsgálatban bélbaktérium szerepelt - egy idő után el- pusztus. A baktériumoknak egyetlen gyűrűalakú DNS-mo- lekula a kromoszómájuk. Ezenkívül extra kromoszomális genetikai anyaguk is von, ezek kis gyűrűaiakú DNS-moleku- lák, amelyeket plazmidoknak neveznek. A plazmidokat használja fel az ún. génsebészet, új nevén a rekombináns DNS technológia: A DNS-gyűrű földarabolható és beépíthető (különböző DNS-darabokat építenek, illesztenek a DNSgyűrűbe) és a beépített darab újra kivágható. Mesterségesen konstruált plazmidokat vittem be enzimhiányos mutáns baktériumokba és azt 43 C;-on vizsgáltam. Ezen a magasabb hőmérsékleten fölszaporodott egy RNS-moleku- la, amely 37 C°-on nem is lát- szódott. Később kiderült, hogy ez a molekula az RNS l-vel ozonos, amely a plazmid megkettőződésében játszik szerepet. Azt is megtudtuk, amit korábban nem sejtettünk, hogy ebben a folyamatban az RNS I inaktívvá válik és már nem tud a plazmidsza- bályozásban betöltött szerepének eleget tenni. így kimutattuk azt, hogy a riboszomá- lis RNS-ek érésében szerepet játszó egyik enzim részt vesz a plazmid DNS szintézisének szabályozásában is. — Jelentkezik-e már valamilyen gyakorlati alkalmazhatósága az eredményeknek?- Az én kutatásaimnak egyelőre még nem. De a génsebészetnek ma már yannak gyakorlati eredményei. A gének klónozásával (teljes gének fölszaporítása és nagy mennyiségben történő vizsgálata) is kiemelkedő eredményeket értek el, igen jelentős, hogy baktériumban lehet emberi inzulint termelni! Elő lőhet állítani növekedési hormont is ilyen módon, amely fontos szerepet kaphat a kórosan kisnövésűek gyógyításában. Már emberi interferont is tudnak előállítani. Az interferon fokozza a szervezet vírusok elleni, védekező képességét! Minden elméleti és gyakorlati kutatómunkának nagy a szerepe az életfolyamatok megismerésében. Magyarországon a Szegedi Biológiai Központban is tudják mór klónozni az inzulint. A .gyógyításban való felhasználását és nagyüzemi előállítását kell majd még kidolgozni.- Kutatásaiban tudja-e hasznosítani az Amerikában szerzett tapasztalatait, ismereteit? — Olyan RNS vizsgálati, izo- lálási módszereket tanulmányoztam, amelyeket korábban nem ismertem. Az intézetünk egyik speciális kutatási területe a rákkeltő anyagok hatásmechanizmusának a vizsgálata. Ezekhez a kutatásokhoz is szükséges az RNS izolációja. Barlahidai Andrea Megjelent a „Felnőtt felelős állampolgár" című könyv második, átdolgozott kiadása az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó gondozásában. A könyvet többnyire pécsi szerzők írták. * Tavaly januárban kezdte működését az MTA Regionális Kutatások Központja. Az alapítás óta eltelt egy esztendőben körvonalazódott a központ tudományos profilja, kialakult szervezete. Minderről kis ismertető füzetet jelentettek meg. A füzetben olvasható a központ alapvető feladatkörének rövid összefoglalása a kutatási egységek tudományos programjainak célkitűzése, a központ munkatársainak kutatási témái, megjelent könyveik listája és a központ kutatóhelyeinek tudományos sorozatai. Hangos keprejtuény VIT-ről VIT-re Múlt hét szombatján kezdődött öt héten át tartó „Hangos kép- rejtvény"-pályázatunk, melyet közösen hirdetett meg a Dunántúli Napló, a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiója és a KISZ Baranya Megyei Bizottsága. A képrejtvény a világifjúsági találkozókkal kapcsolatos. A Pécsi Rádió ma \reggel elhangzó műsorában öt zene-, illetve szövegrészlet közül három kapcsolódik a Dunántúli Napló mai számában megjelent három képhez. A három kép egy-egy korábbi VIT-hez kötődik. Az önök feladata, hogy a három, betűvel jelölt fotóhoz párosítsák a három megfelelő hangbejátszást. Az öt hangfelvételt számokkal jelöljük. A képek betűihez a rádióban elhangzott felvételek sorszámát kell párosítani. Ezeket a párokat kell beküldeni a KISZ Baranya Megyei Bizottságára (Pécs, Rét u. 4.). Kérjük, hogy a megfejtéseket kedd éjjelig szíveskedjenek postára adni. A borítékra írják rá: ,,VIT-ről VIT-re, Hangos képrejtvény". A helyes megfejtők között minden héten öt darab száz forintos könyvvásárlási utalványt sorsol ki a KISZ Baranya Megyei Bizottsága. L
