Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-11 / 158. szám
1985. június 11., kedd Dunántúlt napló 3 Alapító: négy csepeli vállalat Behozzák a lemaradást A kitermelt szén emberi kéz érintése nélkül kerül a teherautókba Fotó: Läufer L. termékeivel párizsi kiállításon is megjelent már. A Csepel Művek Egyedi Gépgyára Kaposvárott vett át egy mezőgép üzemet. Ma az EG Kaposvári Nehézgépgyára 360 millió forintos termelési értéket állít elő, 500 embert foglalkoztat. Á közös vonások A sokarcúság mellett számos közös jellemzője is van a négy CSM vállalat négy vidéki gyáregységének. Külső megjelenésükben is, hiszen modern üzemcsarnokok, kulturált munkakörülmények, fokozott szociális gondoskodás jellemzi ezeket a szép, új gyárakat. A gyáregységek létszáma egy- harmada a törzsgyárénak, de a szakmunkások aránya jobb ezekben a tehetséges, fiatal kollektívákban, mint a csepeli anyavállalatnál. Százával képezik a tanulnivágyó fiatalokat, a sárospataki gyáregységben például több mint félezren szereztek szakmát. Imre Erzsébet A Szerszámgépgyár BNV-nagydijas berendezése. Már Nyírbátorban is szerelnek számjegyvezérlésű szerszámgépeket. Világszínvonal vidéken - néhány év alatt Tehetséges, fiatal kollektívák — önállóság, nagyobb bérfejlesztés A köztudatban ma is az él, hogy a magyar gazdasági élet egyik jellegzetessége a munkaerőhiány. A valóságban azonban — főleg a kis településeken — nem talált mindenki lakóhelyéhez közel megfelelő munkalehetőséget. Egyes területeken a munkaerő-tartalékot növeli, hogy a vállalatok racionalizálási törekvéseik során megszüntetik a nélkülözhetövé vált dolgozók munkaviszonyát. Rohamosan csökken a tsz-melléküzemágak tevékenysége is. Például a Borsod megyei tsz-ek melléküzemágaiban tavaly még mintegy tizennégyezren dolgoztak, mostanra ez a szám harmadával csökkent. Megoldást jelent egyes vidékek foglalkoztatási gondjaira a korszerű ipartelepítés, amely beilleszthető a terület gazdasági struktúrájába. Ezt a törekvést az állam is támogatja, magára vállalva a telepítési költség egy részét. Szabolcs-Szatmár megye például az utóbbi két- három év,jen 60 millió forintot kapott erre a célra. Bonyolult gazdaságpolitikai helyzetünkből adódik viszont, hogy ellenkező előjelű folyamatnak is tanúi vagyunk. A gyáraikat vidékre telepítő anyavállalatok egy része felszámolja a nem eléggé gazdaságosan termelő vidéki telephelyeket. Ennyi változás, átalakulás közepette nehéz lenne pontosan megmondani, hogy a jelen pillanatban a magyar népgazdaság hány vállalatának van vidéki gyáregysége, A sok közül a Csepel Művek négy vállalatát választottuk ki, hogy vidéki gyáregységeik fejlődésén keresztül érzékeltessük o korszerű ipartelepítés eredményeit. Vasalógépek Sárospatakról A CSM vállalatok közül elsőként a Kerékpár- és Konfekcióipari Gépgyár létesített telephelyet Sárospatakon 1968- ban, egy mezőgazdasági gépállomás átvételével. Az indulásnál 220 dolgozó 38 millió forint termelési értéket produkált, most 950 felett van o létszám, a teljes termelési érték pedig meghaladja az 530 millió forintot. Ebből a készáru export 480 millió. Az utóbbi 6 év alatt 5 új üzemcsarnokot építettek fel, és a kerékpáralkaürészek gyártásától eljutottak a vasalógépek, szabászgépek előállításáig. Célul tűzték ki, hogy a VII. ötéves terv során — a létszámot ezer fölé emelve — Európa legnagyobb konfekcióipari gépgyárává válik a KKG sárospataki gyáregysége, nyolckilencszázmillió forintos termelési értékkel. A cél reális: a munkára jelentkezők ott állnak a kapu előtt, csak a termelőgépek száma szab határt a munkásfelvételnek. Tervezik, hogy a környező falvakban 10—20—30 fős bedolgozó üzemeket hoznak létre, így nem kell az ott lakóknak „ingázni”, vagy elvándorolni. Mór, Nyírbátor és Kaposvár A hazai színesfémkohászat bázisa, a csepeli Fémmű szintén 1968-ban vette át a Székesfehérvári Mezőgazdasági Gépjavító Állomás móri üzemegységét. Kezdetben régi gépeken kis sorozatú, vékonyfalú csöveket gyártottak, 150—200 embert foglalkoztatva. Azóta nagyot változott a világ Mó- rott: 1,2 milliárd forintos fejlesztéssel gyarapodott a Fémmű móri Cső- és elektródagyára. A fejlesztés eredményeként svéd licenc alapján ESAB típusú ívhegesztő elektródákat és fedőport készítenek. A fejlesztés bevált, a gyáregység gazdaságosan termel. A belföldi igények kielégítése mellett a Szovjetunió a fő megrendelőjük — többek között antracittal „fizet" —, de tőkés exportra is dolgozik a 900 fős kollektíva. Az ötödik ötéves terv során gyarapodott vidéki gyáregységekkel a Csepel Művek két gépgyártó vállalata, A Szerszámgépgyár — amely az idei BNV-n is nagydíjat nyert MK— 500-as precíziós megmunkálóközpontjával — a Motorkerékpárgyártól vette át a nyírbátori gyáregységet. 700—800 ember normáliák, alkatrészek gyártásával foglalkozott tíz évvel ezelőtt, ma o csepeli Szerszám- gépgyárhoz tartozó Nyírbátori Fúrógépgyár szakemberei már számjegyvezérlésű szerszámgépeket szerelnek. A gyáregység bevonja az együttműködésbe a vonzási körzetében levő termelőszövetkezeti melléküzemágakat is; saját kereskedelmi tevékenységet folytat, rendszeres vásárlói vannak; Tél után a vasasi külfejtésben Havonta több ezer köbméterrel termelnek terven felül A szénbányászat mindig is a legnehezebb fizikai munkák egyike volt, vonatkozik ez elsősorban a mélyművelésre. Ám a külfejtésben dolgozni sem Irigylésre méltó. Különösen vonatkozik ez az elmúlt télre, amikor ember és gép egyként szembenézett a gyakori mínusz húsz fák feletti hideggel, a hóval, a széllel, a jéggel. — Már 13 éve dolgozom itt, de olyan kemény telünk, mint az idei, még nem volt - mondja Hlászni Bálint, a Mecseki Szénbányák vasasi Külfejtési üzemének munkahelyi vezetője. — Jelentős műszakkiesésünk egyszer sem volt a tél során, ám a mostoha időjárás meggátolt a havi termelési terv maradéktalan teljesítésében, és csaknem 30 ezer köbméter lemaradást okozott. A tél viszont már elmúlott és az üzem minden dolgozója továbbra is az eddigi maxi mális teljesítményt nyújtja, behozandó a lemaradást. Májusi termelési tervük 110 ezer köbméter, ez a mennyiség már 15 ezerrel több, mint a téli hónapokban. Ebből 12 400 tonna szén kerül ki, a többi meddő. Ez év őszére mindenképpen be szeretnék hozni a téli elmaradásukat; a jó idő beálltával, havonta emelik 2—3 ezer köbméterrel a kotrási teljesítményüket. Az év utolsó negyedére elérik a 6-os telepet is, amely jóval több és minőségileg magasabb értékű szenet jelent. Ehhez új út építésére van szükség, mely már készül. Ugyanakkor csaknem húsz méter vastagságú agyagréteget is le kell kotorni a telepről. Jelenleg az óriási gödör nyugati oldalán, a 9-es és a 10- es szinten folyik a termelés, a keleti részen pedig a 11— 12-es szinteken. A négy kotrógépnek és a műszakonkénti 18 tehergépkocsinak mintegy 5 ezer köbméter kot- ralékot kell naponta kitermelnie, illetve elszállítania - ennek tizedrésze az energiát adó szén. Egyidejűleg kutatófúrások is folynak a 11-es telep kiművelési színhelyén, ám az erős belső földmozgás miatt eddig konkrét eredményt nem hoztak. Egyébként az új, művelhető területet a külfejtés északi, északkeleti részén feltételezik a geológusok. Próvicz L. Bővíti termelését a nagykozári szörpüzem Nagyobb kapacitás, jobb minőség Ivólék, fagylaltporok, sűrítmények Mindenütt keresik, csak Pécsről, Baranyából kevés a megrendelő A múlt évihez képest csaknem a kétszeresére növekszik idén a bogádi Zengő Gyöngye Termelőszövetkezet nagykozári szörpüzemének késztermék- gyártása. Ez összességében 2800 tonna szörpöt, rostos ivólevet, illetve fagylaltsűritményt jelent. Az idei termelésfelfutás elsősorban o két éve végrehajtott 40 millió forintos beruházásnak köszönhető, amikoris új üzemcsarnokot építettek, s ahová egy felújított FfVM-24 típusú töltőgépsort is beállítottak. Tulajdonképpen ettől kezdve fogott hozzá az 51 tagú munkáskollektíva a gyümölcsfeldolgozáshoz, így a ■málna, ribizke, jaffa, narancs juice szörpsűrítményeken kívül gyártanak már őszibarackból, kajsziból, szilvából és meggyből készült rostos ivóleveket is. A múlt év során vegyesgyü- mölcs-szörpükből egyébként a szovjet fogyasztók asztalára is került mintegy 300 ezer palack. Az idei kivitelről még folynak tárgyalások a HUNGARO- FRUKT-nál, biztató kilátásokkal. Az idén nagyon megnőtt a kereslet a nagykozáriak termékei iránt, ez köszönhető egyrészt a szörpök, ivólék minőségének, másrészt a közelmúltban alkalmazott üzletkötők munkájának. Az üzemvezető, M atheisz János állítja, hogy ember és gép egyaránt jól felkészült a közelgő nyári szezonra. Az üzemnek van két 6—6 hektáros málnása, illetve sza- mócása, ahonnét a gyümölcs alapanyagot biztosítják. Ha nem lesz elegendő a termés, akkor felvásárolnak. Idei termelési tervük 1000 tonna rostos ivóié, 1500 tonna szörpsűrítmény és 300 tonna fagylaltsűrítmény. Az utóbbi termékük eper-, málna-, ribizke-, ■meggy-, citrom-, banán-, valamint körteízesítésben készül. Ezen a nyáron új termékkel, a paradicsomiével is kirukkolnak, melyből tervezett termelésük 100 ezer palack lesz. Legnagyobb megrendelőik a debreceni, a miskolci, a kecskeméti és a győri Füszért-vállalatok. Hajdú-Bihar fővárosából éppen a napokban rendeltek tőlük további 160 ezer palack málnaszörpsűrítményt. Fejlesztéseik, üzleti sikereik láttán érthetetlen, hogy a Pécstől pár kilométerre fekvő üzem termékei alig ismertek a megyeszékhelyen, illetve Baranyában, Ha van is megrendelés, elenyésző: egy kis teherautóra felfér. Pedig akár a lehető legkisebb tételben is szívesen szállítanak az egyébként olcsó ivó'levekből és szörpökből a közeli megrendelőknek is. Právicz Lajos Az ingatlankezelők nagy feladata, felelőssége Lakóház- felújítás és korszerűsítés Az idén a tanácsi bérlakások karbantartására, felújítására és korszerűsítésére fordítható pénzeszközök — az ingatlankezelő vállalatok saját bevételeiből és az állami erőforrásokból eredő — összege 12,4 százalékkal nagyobb a tavalyinál, s meghaladja a 11 milliárd forintot. De a kivitelezési és üzemeltetési költségek is növekedtek, ezért az ingatlankezelőktől erőfeszítést igényel, hogy teljesítsék idei tervüket, 17—18 ezer tanácsi bérlakás felújítását, s további 14 ezer otthon korszerűsítését. Ahol a műszaki-gazdasági lehetőségek megengedik, a felújítással együtt gondoskodnak a falak és egyéb szerkezetek utólagos hőszigeteléséről és az elavult központi fűtőberendezések cseréjéről is. A javítási és karbantartási munkák meggyorsítását az idén az állam 145 millió forint értékű fejlesztési juttatással támogatja. Az állami és a szövetkezeti épitöipar az utóbbi években jelentősen növelte felújítási munkáinak arányát, bővült az e feladatokat vállaló kivitelezők száma és teljesítménye is. Így a kivitelezők építési kínálata összességében az idén is elegendő az előirányzott fenntartási és korszerűsítési feladatok teljesítéséhez. Az épitöipar lakossági szolgáltatásai ebben az évben várhatóan 12—15 százalékkal emelkednek. Ez elegendő arra, hogy az öröklakásokban és az egyéb személyi tulajdonú otthonokban is elvégezzék a szükséges felújítási, korszerűsítési munkákat. Az előzetes számítások szerint az idén több mint 22 ezer állami és személyi tulajdonú lakás felújítását és mintegy 15 ezer otthon korszerűsítését fejezik be az építők.
