Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-10 / 157. szám

1985. június 10., hétfő Dunántúli napló 3 MÉV­j u n iái is Éger­tetőn A lányok fociztak, a fiúk főztek Itt már bizony mentek előt­tünk kocsik, akkor mi is fel tu­dunk menni — nyugtattuk egy­mást fotóriporter kollégámmal, tegnap délelőtt, útban Éger­tető felé. A keskeny úton he­lyenként marasztalóén mély gödrök, sok víz és sár nehezí­tették a feljutást. Négylábú kedvencek szép versengésed BTC-pályán Alf Von Der Fallas a neve ennek a szálkásszőrű kis tacs­kónak, „aki" — vagy ötszáz társával együtt - részt vett tegnap, vasárnap az Orszá-. gos „CAC" Kutyakiállításon Pécsett, a BTC sporttelepén. A nyolcszoros fajtagyőztes tacs­kó NSZK-ból került Pécsre, dr. Frankó Zoltánná tulajdo­nába, néhány esztendővel ez­előtt. Kiállításra, versenyre gon­dos munkával készítik fel a kutyákat. Pontosabban: a ku­tyával mindig foglalkozni kell. Okosságával, kedvessé­gével meghálálja a fáradtsá­got. Minden kutyának — faj­tájától függetlenül — meg­vannak a jótulajdonságai és a jó gazda ezeket fel is is­meri. Hazánkban divat az eb­tartás, de nem árt ha tudjuk: meg kell teremtenünk a ku­tyának a megfelelő életkörül­ményeket. A bérházi lakások­ba egész napra bezárt, — magányra ítélt — ebek sorsa nem irigylésre méltó. Mozgás nélkül nincs kutyatartás. Va­lamennyit enyhít sorsukon, hogy a gazdák kora reggel, vagy az esti órákban — kinek mikor jut rá ideje — sétál­tatják, futtatják kedvenceiket, többnyire persze a lakótelepi parkokban. Emiatt viszont hosszú ideje tart a vita a ku­tyatulajdonosok és a „kutyát- lanok" között. Megoldást ta­lálni, hogy a négyhábúak ne szennyezzék a játszótereket, füves térségeket, aztán előírni a póráz hasspálatát, bizton­sági okokból. Erre vonatkozó szabályok ugyan érvényben vannak és van is eredménye, bár nem teljességgel. A ku­tyatulajdonosok viszont túl­zottnak tartják a szigort, mondván, hogy a kutya szinte ősidők óta mindig is hű társa volt az embernek. Ez is mély­ségesen igaz. A tegnapi kiállítás — a szakmai jellegén túl — is azt bizonyította, hogy szép emberi foglalatosság a kutya neve­lése, tanítása és egyáltalán a tartása. R. F. Radvány Edit, Mohaházy Gandi Ghazal nevű, afgán agarával Fotá: Lauer Györgyi Az Ércbánya Vállalat KISZ- fiataljai azonban nem sokat tö­rődtek az időjárással. Bár Égertetóre érve az volt az ér­zésünk, hogy akár kézzel el­érhetjük a felettünk úszó, sötét felhőket, a tágas, füves terü­leten több mint 200 fiatallal találkoztunk. Többnyire melegí­tőbe, nadrágba, pulóverbe öl­tözve fociztak,-illetve épp ebéd­főzéshez készülődtek. — Tavaly is kitolt velünk egy kicsit az időjárás — mondja a juniális főszervezője, Hrisztov B. Iván, a KISZ MÉV Bizottsá­gának titkára. — Ennek ellené­re jól éreztük magunkat, ezért reméljük, hogy'a mai nap sem lesz rossz. Játékokat, akadály- és sportversenyeket szerveztünk, s a mozgásban majd csak fci- melegszünk. Lesz itt rönkhaj­tás, kötélhúzás, fekvőtámasz- és sodrófahajító-verseny, dekázás. Az erdő közelében már két helyen is vékony füstcsík kígyó­zik. Csak fiúk, férfiak ülnek a tűz körül, a lányok, asszonyok épp fociznak a pályán. •— Mi, a IV-es üzem dolgo­zóinak főzünk — mondja Réfi Mihály és Kozma István. — Paprikáskrumplit vagy babgu­lyást, attól függően, hogy mit pakoltak be a többiek a kocsi­ba, ami mostanában ér föl. A lll-as üzem fiataljai ügye­sebbek voltak: már javában ro- tyog a bográcsban a vegyes­pörkölt, marhalábszárból és ser­tésoldalasból. Itt Friedrich Vil­mos és Túrós János a mester­szakács. Lefelé jövet az egyik kanyar­ban pörgő kerekű mikrobusszal találkozunk. Kétszer is nekiru­gaszkodik az emelkedőnek, de csak harmadszorra sikerül túljut­nia a csúszós részen. Az egyik ülésről egy farkaskutya néz ki az ablakon. Őt várják odafent nagyon a gyerekek, hiszen a napi programban határőrkutya- bemutató is szerepel. T. É. Cyermekjuniális a vasúton Elöl ül a masiniszta... Ha már egy dízelmozdony­nak van kürtje, márpedig van, s a mozdonyon van annyi gye­rek, amennyi csak befér a ve- zérállásba, márpedig befér egy jó tucat: akkor bizony harsog az a kürt. S ha mozdony van legalább ötféle, akkor bizony zeng a környék —, mint ahogy zengett tegnap délelőtt Pécsett, a vasútállomás környéke. Olyannyira, hogy mérges bá­csi jött — elhihető, hogy túl az ötvenen nem éppen ilyen tér­zenére vágyik valaki, de hát egy évben egyszer van gyermekju- niális a Vasutas-szakszervezet pécsi Művelődési Háza szer­vezésében — jött a bácsi nagy haraggal, hogy a mozdony nem játékszer, s ugyancsak megle­pődött, amikor a felnőtt masi­niszta azt mondja neki, hogy most bizony játékszer a moz- .dony. Meglepetésében a bácsi­nak talán eszébe jutott, hogy ő is volt gyerek, s hogy egyszer­volt gyerekkorában ó is szere­tett volna lenni mozdonyvezető, mégpedig olyan, aki nagyokat füttyent, harsányat dudál moz­donyával. De a tegnapi vasutas gyer- mekjuniálisnak csak egyetlen eseménye volt a sok mellett a mozdonykiállítás és -kipróbálás, mert például levonult a Mecse­ki Kultúrpark is a vasutas bér­ház udvarára, s még állatszép­ségversenyt is rendezett, s volt igazi térzene is, a Vasutas Kon- certfúvós-zenekar intonálásá- ban, s volt kerékpár- és rofler- verseny, videoprogramok, ját­szóhoz és tombola — gyerekek és szülők örömére. Ennyi öröm láttán már meg­békélt bizonyosan az a bácsi is, aki gyerekként ugyanígy örült volna, hogy egy kicsit mozdony- vezetőnek képzelhette magát néhány órára. „ B. L. A magyar művészet évezredei (i.) A magyar művészet kialaku­lásának, kezdeteinek érdekes, szép pillanatait, motívumait vo­nultatja föl a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályán teg­nap megnyílt rajzkiállítás, Lükő Gábor néprajzkutató értékes kutató- és alkotó munkájának eredményeként. A kiállítás utal a honfoglaláskori magyarok és nyelvrokonaik körében haszná­latos ábrázolási motívumok ha­sonlóságára, fejlődésük, válto­zásuk folyamatára. Lükő Gábor rajzai miniatűr népi alkotások sokszoros, valósághű „nagyítá­sai”. Szöveges útmutatóiban tá­maszkodik a műemlékek szinte­tikus vizsgálataira, kiegészítve azokat saját kutatómunkájának meglátásaival. A kiállítás —, ahogyan azt megnyitójában Pogány ö. Gá- - bor, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgatója és részletes tárlatvezetésében Lükő Gábor is hangsúlyozta —, a mű­vészet társas-lelki funkciójára is fölhívja a figyelmet. A művészet emberek közötti kapcsolata domborodott ki az ábrázolások­ban. Fő helyen az anya-motí­vum, az anya-gyermek kapcso­lat áll. A kiállításon végigkísér­hetjük a művészeti stílusok ala­kulását is, a naturális ember- és állatképektől a halak képé­ből összeállított ember-madár- virógképeken át a virágok ele­meiből komponált emberábrázo­lásokig. A kiállítás szeptember 22-ig, hétfő kivételével, naponta 10— 18 óráig tekinthető meg. A ter­vek szerint a mostani kiállítás­nak folytatása is lesz: a magyar művészet évezredei II., a budd­hista és a hindu művészeti ha­tásokkal foglalkozik majd. Lükő Gábor tárlatvezetést tart Lauer Györgyi felvétele Sikerült a veszélyt elhárítani Ha felsivít a sziréna - hall­juk a hangot közelebbről vagy távolabbról — mindahányunk- nak az jut eszébe: mi történt? Mentők? Tűzoltók? Rendőrség? A gyakorlottabb fülüek: kik vol- nulnak rohanva az utcákon, a „padlóig” nyomva a gépkocsi gázpedálját, hogy életet ment­senek, veszélyhelyzetet szüntes­senek meg, segítséget adjanak. Az ettől a héttől minden hó­napban egyszer visszatérően je­lentkező rovatunkban -, amely­nek állandó Telcíme: Mi tör­tént? - csak a tűzoltókra figye­lünk. Egy-egy hónap legjelen­tősebb, vagy más ok miatt so­kak érdeklődésére számot tartó tűz esetére térünk vissza, igye­kezve részint levonni a tanulsá­gokat, részint szolgálni a leg­fontosabb célt: a megelőzést. Ha akartak, ha nem, május 22-én, a kora délutáni órákban sokak álltak meg, vagy lassí­tottak gépkocsijaikkal Pécsett, a Bolgár néphadsereg útján. A forgalmat rendőrök terelték, kék-fehér autók zárták le egyik­másik sávot, az aszfalton töm­lők tekeredtek, s az Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat udvará­ban nagy volt a sürgölődés- forgolódás. Lehetett volna sok­kal nagyobb is . . . A pécsi tűzoltók pár perccel fél 4 utón kapták a riasztást: az üzemben egy tartályból ömlik az ammónia. Veszélybe kerültek az itt dolgozók, a szélesebb kör­nyéken élők, s az udvar másik részén lévő élőállatok, mintegy 2000 darab. G. Hőmmel sokak által for­gatott vaskos kötetében - Ve­szélyes anyagok - 27-es sor­számmal szerepel az ammónia: szúrós szagú, erősen izgató ha­tású, színtelen gáz vagy folya­dék. A szabadba jutó folyadék nagyon gyorsan gázállapotba megy át. A gáz expanziója so­rán nagyon nagy mennyiségű hideg köd és maró, robbanó­képes elegy keletkezik, amely messzire szétterjed. És éppen ebben van a veszé­lye. Az üzem dolgozói először ugyan megpróbálták saját ma­guk megállítani az ammónia ömlését, ám nem sikerült. Kér­ték a pécsi városi tűzoltók se­gítségét, akik azonnal a hely­színre mentek, öt tűzoltókocsi­val. Magyarázata: a vízzel le lehet kötni a gázt. Első felada­tuk az üzemcsarnokban rekedtek mentése volt — nem tudták ugyanis, hogy sikerült-e min­denkinek kimenekülnie. Máso­dik lépésként — az üzem szak­embereivel együttműködve — megkísérelték elzárni az ammó­nia ömlését. Védőfelszerelése­ket használva ez 4 óra után 7 perccel sikerült. A gond azonban nemcsak az ammónia megfékezése volt, hanem - hallottuk Bebesi lenő tűzoltó őrnagytól, a mentési munkák vezetőjétől - fennállt annak veszélye is, hogy ha idő­ben nem sikerül megfékezni a gázömlést, a hideg, maró köd nagy területen terjed szét, s ki kell üríteni a környéket. Szeren­csés körülménynek mondható, hogy a szél a tűzoltók kezére játszva éppen abba az irányba terelte a gázt, ahol nem veszé­lyeztette az embereket. A szük­séges óvintézkedéseket termé-r szetesen megtették: értesítették a környező üzemeket, a KÖJÁL-t, a Vízügyi Igazgatóságot. A gyors és eredmény.es be­avatkozás tehát elejét vette minden komolyabb veszélynek, így is közel húsz polgári sze­mélyt kellett kórházba szállítani, akik aránylag rövid megfigye­lés után már haza is mehettek. — Ez „csak" mentés volt - mondták a tűzoltók. Igaz, de nem akármilyen. M. A. Zivatar Baranyában, vihar a Balatonnál Sötét fellegek lepték el az eget a hét végén. Menetrend­szerűen megérkezett Medárd, amely a néphit szerint 40 na­pos esőt jelent. Az Országos Meteorológiai Intézet előrejel­zése szerint azonban, idén jú­niusban nem kell az átlagos­nál több csapadékra számí­tani. Szombaton délután Baranya számos településén eredt el az eső. Pécsett a viharos szél fá­kat, ágakat tört, vezetékeket ron­gált meg, zavart okozott a közúti forgalomban. ' Néhány helyen jég is esett, a jégel- hárítok 30 rakétát lőttek ki, hogy a nagyobb kárt megaka­dályozzák. A zivatar amilyen gyorsan érkezett, olyan gyorsan távo­zott is a megyéből. Jelentő­sebb anyagi kár — az eddigi jelentések szerint - nem kelet­kezett. Pécsett a Debreceni Márton utca 4. számú ház előtt és a Gesztenyési úton, Bolyban az Ady Endre és a Rákóczi utcában döntött ki fá­kat a felerősödött szél. Vasárnapra virradóra lehűlt a hőmérséklet és a Balaton partján volt kisebb vihar. Sió­fokon és Balatonszárszó körze­tében az erős szél adott mun­kát a tűzoltóknak, akik a ki- döntöt fákat gyorsan eltávolí­tották az úttestről. Délelőtt szinte óránként megeredt az eső és a 40-45 km/óra sebes­ségű légmozgást időnként 50— 70 kilométeres széllökések vál­tották fel. A változékony időjárás né­hány furcsaságot is produkált. A viharos szél letépte példáuf a Pécsi Városi Tanács épüle­tének homlokzatáról a zószló- tartórudat, Komlón pedig kü­lönféle tárgyakat sodort le az erkélyekről. Amíg Pécs városát élénk zivatar tépázta, a pogá- nyi meteorológiai állomáson csendes eső szemerkélt. Mind­össze 6 milliméter csapadékot mértek. Tegnap délutánra Baranyá­ban és a Balaton partján is jobbra fordult az időjárás. Időnként felszakadozott a fel­hőzet és kisütött a nao is. A Hunyadi utcában délután 4 órakor 21 C fokot mutatott a hőmérő. Lakás pedagógusoknak Királyegyházán pedagógus szolgálati lakást adtak át. Jú­lius elsején már be is költöz­hetnek a lakók a kétszoba- összkomfortos lakásba. A több mint egymillió forintos költség­gel készült épületen a falu la­kói harmincezer forint társa­dalmi munkát is végeztek. mwSft

Next

/
Thumbnails
Contents