Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-09 / 156. szám
Füstölt kolbász hegyes, erős paprikával Ötszázasok a cipőben Megöregedett o korcsmáros, eladó a Mogyo- rócska csárda. Nyugalmat és csendet áraszt az öreg épület a harkány—sellyei út mentén. Nem úgy a tulajdonos felesége, Margit asz- szony komolyan zsémbel a betérő idegennel, aki a gazda után érdeklődik. Talán rosszul megy az üzlet, vagy valami más baj lehet? Ki tudja? Mindez talán sohase fog kiderülni. Fél óra alatt tucatnyi vendég fordul meg oz ivóban, ki autón, ki kerékpáron érkezik. Valamennyien szomjas utasok, akiket a kánikula kergetett enyhülésért a csapszékbe. A messze földön hires korcsmáros, Varga József negyven év utón döntött úgy, hogy nem csinálja tovább. A csárdától mintegy tíz kilométerre, a szőlőhegyi présházban beszélgetünk : — Van egy kis szőlőm, kertem, ezt művel- getem, úgy érzem, ez jót tesz nekem - mondja, s közben elindul a pince felé. — A vendégek még ma is. nagyon szeretik a Varga bácsi-léle kolbászt. Mi a titka, hogyan készül?- A tölteléktől, a kolbásztól nem szabad sémmit sem sajnálni. A paprikát, a borsot, a sót, de még a fokhagymát se. Aztán amikor készen van, pár órát engedjük csöpögni, utána először egy kis lángot adunk neki, később meg meleg füstöt. Megszakításokkal mintegy nyolc napig kell folyamatosáé füstölni. Aki kóstolta, már tudja, hogy ennek a kolbásznak ellenállhatatlanul finom az íze. Már maga a látvány is csalogató. Olyan ez, mint valami csoda, pedig ugyanúgy készül, akár a többi: sertéshúsból. Mi adja mégis a különlegességét?- Rendszerint csak disznóbélbe töltünk, próbáltunk ugyan vastagabbat, stifoldert is, de nem vált be. A vendégek valahogy ezt sokkal jobban szerették, a nagydarab kolbászból szépen lehet szelni. Igaz, mindig ügyeltünk a tárolásra. Az a lényeg, hogy nem szabad melegre tenni, ha csöpög a zsírja, oda a zamatja is. Az idős korcsmáros úgy tartja, nincs ebben semmi különös. Annak idején apjától tanulta a töltelékkészítés mesterségét, maga hizlalja és vágja az állatokat. A savanyúság is házi készítmény, a hegyes erőspaprika a konyha- kertben terem. A tartósítás receptjét azonban csak a felesége ismeri, és őrzi a titkát. A csárdában mért bor a szőlőhegyen terem. Ez legalább olyan jó, mint a kolbász és a savanyúság. Nincsen ebben titok - ismétli Varga József többször is, a lényeg csupán annyi: nem szabad semmit elspórolni. A többit, a receptet mindenki ismeri, -meg kell próbálni. — mondja, majd végül hozzáteszi: ebben a szakmában az a fontos, hogy ne akarjon mindjárt egy-két év alatt meggazdagodni az ember. Ferenci Demeter Tévéműsor kétezer kilométerről Tegnap este véget ért az „Éjféli operabemutató”, — derűs, jó zenés tréfa volt — a pesti Madách Kamaraszínházban meg évadvégi, nagyívű mozdulattal ráfordították a kulcsot a bejárati ajtóra. Márkus László színművész — a képernyőn Andaluz Viktor zeneszerző, a Játék a kastélyban című Molnár Ferenc műben Túrái — pedig ezt mondta: — Tizennyolcadikán utazom külföldbe és szeptember 15-ig nem leszek színész. — Ez a szombat esti évadzárás egy napra esett egy tévészerepével, egy találkozással jó kétmilliónyi tévénézővel?I — így az interjúindító kérdés. Márkus László azonban a kiegyensúlyozott színész és bölcs kultúr- ember nyugalmával, szikár mondatokban felel, s az interjúHit jelent magyar színésznek lenni? Beszélgetés Márkus Lászlóval a tegnap esti tévéfilm után hoz feleslegessé teszi a legtöbb kérdést: — Jó operaparódia volt. László Miklós írt egy kabarétréfát, amiből Vujicsics Tihamér operaparódiát csinált. A közönség látta, a véleményalkotás legfőbb joga az övé, mi mondanivalóm legyen nekem?! Nyaralni készülök és szeptember 15. után leszek ismét színész. Az ősszel játsszuk tovább a Madách Kamaraszínházbeli darabokat — „Játék a kastélyban”, „Fehér rózsa" — a Játékszínben az „Adáshibá"-t. Televíziós feladatokról nem tudok, most hem is igen érdekel, bár októberre szerződést ígértek egy tévéjátékban. Ami biztos: októberben megjelenik az új nagylemezem. Erről megint csak nem szeretnék beszélni, a közönség dönti majd el, tetszik-e neki vagy sem. Mindenesetre Harangozó Márta rólam írott könyvét, amit Szabó Judit fényképfelvételei illusztrálnak, háromnegyed év alatt két kiadásban vették meg. Százhúszezer példányban ... I — A színész, akinek idehaza csak a könyve mögött legalább százhúszezer olvasó áll, elmegy most külföldre. Egy magyar színész — mennyit ér a nagyvilágban? — Pár éve németül játszottam a Kálmán Imre-filmben, együtt Nadja Ti llerrel. Nemzetközi színész- és operaénekes gárdával. Dolgoztam, többek között Anna Moffával. Igen kellemes légkörben, igen előkelő társasággal voltunk együtt, például Kálmán Imre családtagjaival, így Vera Kálmánnal is. A magyar színész egy kis ország színésze. Néha jobb, mint a nagy ország nagy színésze, legfeljebb — sajnos nem beszél színpadi játékszínvonalon idegen nyelvet. De csupán a nemzeti hovatartozás miatt, én nem teszek nagy különbséget színész és színész között. Különben ezt a könyvben is elmondtam. Hétfőn lesz a születésnapom és a gázsi fölvétele, kezdődik a nyár. . . Nem kérdeztem, hányadik születésnap, mert Márkus László színművészi értéke már kortaFotó: Szabó Judit (Esti Hiriap) lan. Az évszámnak nincs súlya. De most, amikor a külföldi bolyongások idején is hatalmas közönségtömeget érezhet majd a háta mögött, születésnapján szeretettel gratulálunk. Földes5y Dénes Árut reklámozó hölgy a műsorban Szerencsésnek mondhatja magát Molnár Ferenc, Hosszú- hetény, Fő utca 61. sz. alatti lakos: nemcsak a. budapesti televízió műsorát nézheti, hanem például a norvég, svéd, belga, spanyol televízió adását 'is — legutóbb, június 3-án este 8 órakor pedig (a jordániai tv adása után másodízben) egy távolkeleti arab adást fogott, valószínűleg a kairói televíziót. — Azt olvastam a szakkönyvekben, hogy a megélénkült napfolttevékenység hoz létre olyan ionizált réteget a Föld körül, ami visszaveri a hullámokat, s ezer-kétezer kilométeres távolságban is foghatóvá teszi őket. A nagytávolságú vételhez különben nem kell különleges antenna vagy készülék. Amikor a pécsi adásban csíkok formájában zavarok jelennek meg, én imár tudom, hogy jelentkeznek a távoli állomások, s a finomhangolóval elkezdek keresgélni. Molnár Ferencnek nem szakmája a televízió, Komlón, az Országos Földtani Kutatófúró Vállalatnál dolgozik, napjainkban - nyugdíjozása előtt -, egy fotólaboratóriumban. 1960 óta van televíziója, a mostani modern, MÓR típusú. A fényképezőgépe viszont, 30 éves gép. De hát: nem ezen múlik. Csinos kis gyűjteménye van már a monoszkóp- vagy műsorfotókból: 15 ország egy vagy több adója megjelent már a képernyőjén. — Végig is nézi a műsort? — Hát, ha érdekes a történet, akkor igen. De az igazság az, hogy inkább mint technikai érdekesség érdekel. Nézőként inkább megmaradok a magyar televíziónál. G. T. Arab szöveg műsor közben Finn ifjúsági kórus érkezett vendégségbe Szigetvárra tegnap hajnalban — a Tinódi kórus tavalyi finnországi vendég- szereplését viszonozni. Raahe városa tengerparti kikötő Nyu- gat-Finnarszágban, egyik nevezetessége tengerészekből álló kórusa, amelyet Pault Ylitalo vezet. Ylitalo úr 34 éves, zenetanár, és a vendégegyüttes karnagya is. Pécsi városnézésük közben az üszög pusztai szállodában beszélgettünk, airra kértük, mutassa be az énekkart. — ötvenen vagyunk, 13 és 20 év közöttiek a gyerekek. Raahe nagy iskolaváros, számos kórus működik, rendszeresen fellépünk a nemzeti, iskolai és vallási ünnepeken. Azonkívül koncertkörutakat teszünk Skandináviában. Magyarországon most járunk először. — Milyen műveket énekelnek? — Elsősorban finn népdalokat és népdalfeldolgozásokat, Sibelius műveit és sok angol szerzőt. Madrigálokat, spirituálékat, sőt mai, a könnyűzenéhez közel álló kórusokat is. — És magyarokat? — Kodály Zoltán és Bárdos Lajos művei nagyon népszerűek nálunk. Különben a tengerészek együttesével , két hanglemezünk jelent meg, a fiatalok kórusával egy. Finn vendégeink tegnap este Bükkösdön énekeltek, ma délUszögpusitán a lovakkal barátkoznak a finn gyerekek Fotó: Läufer L. „Népszerűek nálunk a magyar kórusművek” Finn dalosok Szigetváron Pénzszámláló automata A pénz egyre több pénzbe kerül A gyűrött bankjegyet el kell fogadni! Gép számolja az aprót Használt 10 forintost veszek fél áron, mindják a gyerekek egymásnak tréfásan. Holott valóban van arra hivatott szerv, amely az agyonhasznált 10 forintost „megveszi", vagyis kivonja a forgalomból. esetleg egy félbeszakadt tízforintosért ad 5 forintot. A Magyar Nemzeti Bank bármelyik fiókjánál az egy pénztár beváltja a kopott, szakadt, hiányos papírpénzt és érmét. Én is beváltottam szakadt, ragasztott ötvenesemet, sorban előttem egy asszony állt kimosott százasokkal, nem sokkal utánam egy férfi érkezett kötegnyi, cipő formájúra összegyűrt ötszázassal.- A hiányos bankjegyre műanyagsablont tesz a pénztáros - mondja Bárdi Jenő számviteli osztályvezető. - Teljes értékűnek fogadjuk el a 100, 500 és 1000 forintost, ha 2 százaléknál több nem hiányzik belőle, az 50- esnél 4, a 10-20-asnál 10 százalék a határ.-Az alatt a hiányzó rész arányában fizetünk. Vagyis van 500-as, bmi csak 470-et ér: láttam ráírva ott, ahol összegyűjtik a sérült, csonka pénzeket. Hogy mik vannak ebben a megsemmisítésre váró kupacban! Nemcsak savmarta, hanem egérrágta, kutyarágta, sőt kisgyerekrágta bankók is. A bank hivatásszerűen kivonja a forgalomból az elhasználódott bankjegyeket. Azokat, amikkel annyi gondunk van, amikor fizetünk - vagy fizetni akarunk. — Ha nem sérült, hanem csak kopott és.gyűrött a pénz, köteles minden üzlet elfogadni — tájékoztat dr. Kisvári András, az MNB Baranya Megyei Igazgatóságának vezetője. - Mégis sokszor kell vitatkozni emiatt. Azt még csak megértem, ha magánemberek szabadulni akarnak gyűrött pénzeiktől, de hogy a bolt, a MÁV, a Volán, a Posta miért sózza rá a vevőre, az érthetetlen: a tőlük hozzánk érkezett pénzt feldolgozáskor kicseréljük. Éppen ezért nekik egyenesen gyűjteniök kellene! ■- Mit tehet a vevő, ha hiányos, ragasztott, gyűrött plénzt akarnak adni a boltban?- Ne fogadja el.- És mit tehetünk, ha az aprópénzt tőlünk nem veszik át?- Mindenféle pénztár köteles címletenként 50 darabot átvenni, a bank és a posta pedig korlátlan mennyiségben.- Ha behozzuk a bankhoz egy zacskóban 10 és 20 filléreseinket, hogyan történik a beváltás?- Kis mennyiségben a pénztáros vált azonnal, nagyobb tételben gép számolja és roll- nizza, ilyenkor nyilatkozatot kérünk, amelyben az ügyfél megbíz minket, hogy távollétében számoljuk át a pénzét. Néhány érdekesség a bank zárt világából, ahová vendég természetesen csak kísérettel és „hátratett kezekkel” mehet be. Itt — vagy a budapesti laboratóriumban - állapítják meg az elégett pénz értékét a maradékból vagy a hamuból — bűnügyeknél, biztosítási ügyeknél ilyenre is sor kerül. Itt számolják és váltják templomi perselyek „péterfilléreit" is.- Mit kérnek a bank szakemberei a közönségtől?- Vigyázzunk jobban a bankjegyre és az érmére, mert előállításuk mind drágább. Vagyis: a pénz egyre több pénzbe kerül. G. T. vasamapiS után 5 órakor a szigetvári dzsámiban lépnek fel, hétfőn pedig Szentegáton, majd o Balatonra utaznak.
