Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-07 / 154. szám
1985. június 7., péntek Dunántúli napló 5 Rehabilitációs tanácskozás Pécsett flz oktatás és a szakmunkásképzés feladatai Hazánkban ma a népesség öt százaléka rehabilitációra szorul. S az iskolás korú gyerekek három százalékának van szüksége a habilitációra. Rendkívül fontos adat: évente hetvenezer ember kéri a rokkantnyugdíj megállapítását, amelyet harmincötezer meg is kap, és közülük húszezei rendszeresen foglalkoztatható lenne. A gyakorlat mégis alapvetően az, hogy a többségük mGrad a nyugdíjnál, járadéknál, „leszázalékol;”. Nyi'vánvalóan az égvén és a társadalom közös érdeke ezeknek az arányoknak a megváltoztatása, a hátrányos helyzetű emberek elhelyezése, a számukra megfelelő, képességeiket feilesztő munka biztosítása. Mindennek alapja oz oktatásuk, a.képzésük komplex intézményrendszerének megteremtése, - a gondolatokat Takács Gyufától, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettesétől hallottuk, ő nyitotta mea azt a tanácskozást, amelyet „Az oktatás és szakmunkásképzés szerepe a rehabilitációs (habili- tóciós) eljárásban" címmel a Magyar Rehabilitációs Társaság és a Baranya megyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya szervezett tegnap a Megyei Tanács székhárában. A tanácskozáson hangsúlyt kaoott az oktatás és a pálya- választás kérdése, a rehabilitációs tanácsadástól a munka- lehetőségekig. Dr. Csabai Lászlómé, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője az új oktatási törvényről számolt be, amelynek kiemelkedő vonása, hoqv azonos 'e- hetőségeket biztosít az oktatásban a fogyatékos gyerekeknek is, a gyógypedagógiai iskolákat azonos ranqra emeli az általános iskolákkal, kimondva, hogy azok az alapfokú intézmények speciális válfaját képezik. A törvény az elvi állás- foglalásokon kívül igyekszik megteremteni a lehetőségét annak is, hogy ezek a speciális intézmények létesüljenek. 1987 szeptemberétől speciális szak- középiskolák nyitását tervezi a minisztérium. Rendkívül érdekes az a kiadványsorozat, amelyet az Országos Pedagógiai* Intézet adott ki. Horváth Katalintól, a sorozat szerkesztőjétől megtudtuk, hogy a rehabilitációs tanácsadó füzetek — az első három a kisegítő és foglalkoztató iskolát végzett, illetve a hallás- sérült fiatalok számára útmutató — az eddig ismert néhány munkalehetőség helyett ezeknek a fiataloknak több száz pályát — munkát tud kínálni. A pályára felkészítéssel, az a'kalmassági vizsgálatokkal foglalkozik a Szakmunkástanulók Országos Egészségvédelmi Intézete is, munkatársának, dr. Forgács Máriának a javaslata: jóval több fiatalnak kellene eljutnia az intézetbe, bár évente hét—nyolcszázezer vizsgálatot végeznek, ennek háromszorosára lenne szükség. S ami fontos, már az általános iskolák ötödik osztályaiban érdemes megkezdeni a pályaválasztási munkát, amelyben fontos feladatok hárulnak az iskolákra. A tanácskozáson megismerkedhettek a rehabilitációval foglalkozó szakemberek a budapesti foglalkoztató intézetek munkájával, amelyekben sokoldalú vállalati tanfolyam jellegű képzést folytatnak. A gond az, hogy az intézetekből kikerülő fiatalok szakmunkásbizonyítvánnyal sem jutnak munka- lehetőséghez ... G. M. A zord télre már nem hivatkoznak A mohácsi ÉPGÉP-nél betonszállító csigasorokat szerelnek össze, a MOFA-ban pedig a frissen érkezett faszállitmányt rakják ki a vagonokból. Läufer László felvételei Kitüntetett SZMK-elnök Csermely László Nem tartjuk véletlennek azt a sokak számára meglepő hírt, hogy a művelődési miniszter szülői munkaközösségi vezetőknek is magas elismeréseket adott a pedagógusnapon. Többféle ok miatt az utóbbi időben élénk vita bontakozott ki a nevelés megosztásáról, megoszthatóságáról. Végül is a legtöbben arról vitatkoznak: mennyiben felelős a szülő, és milyen terheket vállalhat magára az iskola a fiatalokkal való foglalkozásban. A szülői munkaközösség (SZMK), ha jól végzi munkáját, tehát részt vesz folyamatosan a tantestület munkájában és figyelemmel kíséri az adott iskola mindennapjait, sokat tehet a vita megoldásáért, ugyanakkor ütközőpontba kerül. Felelőssége tehát elég nagy. A művelődési miniszter az ország 10 SZMK-elnökének adott „Dicséretet”, köztük volt Csermely László, a pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szak- középiskola szülői munkaköSzovjet delegáció Pécsett Ukrán küldöttség érkezett tegnap Pécsre: P. Sz. Szergi- jenko, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság gazdasági és művészeti kérdésekkel foglalkozó kulturális miniszterhelyettese, M. V. Maljavkin, a Kijevi Opera igazgatója és J. I. Pan- csenko, egy kijevi tervezőintézet szerkesztője. A delegáció összetételéből látható, hogy vendégeink építészeti kérdések iránt érdeklődnek, nevezetesen a színházi rekonstrukciók ügye különösen fontos számukra. Pécsre is főleg ezért utaztak. Délelőtt a megyei tanácson Takács Gyula elnökhelyettes fogadta a delegáció tagjait, és tájékoztatta őket Pécs történelmi múltjáról, műemlékeiről, hazai településpolitikánk új vonásairól. Ezután a Nemzeti Színházba látogattak, ahol Csorba Tivadar, a városi tanács művelődési osztályának vezetője és Nógrádi Róbert igazgató ismertették a színház átépítésének folyamatát, amely a belvárosi rekonstrukcióval összhangban folyik. Vendégeink megtekintették az építkezést. Ezután a Zsolnay múzeumba és a művészeti szakközépiskolába látogattak, programjuk városnézéssel ért véget. G. T. zösségének elnöke, aki „civilben" a Pécsi Postaigazgatóság postaforgalmi és hírlaposztó íyának vezetője. Kétségtelen — és ebben ő -is megerősített —, hogy elismerése az iskolát is illeti, A Széchenyiben mindenképp többet tesznek a szülői munkaközösség eredményes tevékenységéért, mint sok más helyen. Hallgassuk Csermely Lászlót: — Két fiam van. Egyikük most jár a Széchenyibe, idősebbik gyerekem pedig már korábban végzett, öt éve te- vékenykedek aktívan az SZMK- ban, két évig osztályszinten dolgoztam. Azt hiszem, a szülői munka- közösség hatáskörét az adott iskola törődése nagyban befolyásolhatja. Elmondhatom, hogy engem, mint elnököt, sokszor megkerestek, véleményemet kérve iskolai problémákban is. Emellett rengeteg új kezdeményezésünk is van. Ezek, ha tömegesen nem is tudták megmozgatni a szülőket, de akik eljártak, biztos nem bánták meg. Megszerveztük a Szülők Akadémiáját, ahol több alkalommal is az oktatáshoz kapcsolódó kérdésekről hangzottak el előadások, és viták. Részt vettünk az iskola évkönyvének megalkotásában, segítettük a kirándulások megszervezését. Tevékenyen részt vettünk az iskola baráti társaságának megalapításában, a szabályzat kimunkálásában, az első találkozó megszervezésében. Úgy gondolom, ebben is úttörőmunkát végeztünk, hiszen kevés középiskolában működik a régi tanárokat és diákokat összefogó szervezet. Rendszer résén ellátogatunk több társammal a kollégiumokba és a menzára, elbeszélgetve a gyerekekkel, megpróbálunk segíteni gondjaikon, és továbbítani kedvező tapasztalataikat. Bozsik L. Alapanyag-ellátás a mohácsi gyárakban Néhány mohácsi gyár a szokásosnál nagyobb alapanyag- és alkatrészhiánnyal küszködik. Emiatt egyebek között a Farost- lemezgyárban, valamint az ÉPGÉP gyárában lelassult a termelés. Szerencsére nem állt le. Remélhetőleg erre nem is kerül so . Viszont állandósult az átállás és az ezzel járó költség- növekedés. Legsúlyosabb a helyzet a MOFA-ban, ahol az ez évre tervezett nyereséget épp a fenti okok miatt aligha tudják hozni. A megsoványodott raktár- készletet mutatja Gábor Sándor fafeldolgozó előadó. Mindössze 10 000 űrméter, míg 6-7 hónappal ezelőtt 40—45 000 űrméter volt. Akkor kezdődött a csökkenés, ami 2-3 hete megállt, de növekedésről nincs még szó. Csütörtökön 5-10 vagon fa várt kirakásra. Néhány teherautó gördült be Győrből és Szekszárdról. A máskor oly forgalmas uszálykikötőben ekkor nem rakodtak. — Az lenne a jó, ha naponta 20-25 vagon faáru sorakozna itt, mint régen - mondja az előadó -, de most feltűnően kevés lágy- és keményfát szállítanak például a somogyi és a Győr megyei fakitermelő üzemek. Nem tudni, hogy miért. Az biztos, hogy a zord télre, a kitermelési és szállítási nehézségekre most már nem hivatkoznak. Dr. Balogh Gábor műszaki igazgatóhelyettes a következményeket ecseteli: A növekvő költségekkel szemben megvédene minket, ha emelhetnénk az árakat, de erre most nincs lehetőség. Az előállított farostlemez minősége veszélybe került a gyors átállások következtében. A határidőcsúszást is még megértik a megrendelőink, főként a jugoszláv és az olasz partnerek, de érezni, hogy az ő türelmük is véges. A nyári, őszi mezőgazdasági munkák felerősödésével akut vagon- és gépjárműhiány adódhat és akkor a jelenleginél is kevesebb alapanyaghoz jutunk. Szó sincs arról, hogy a termelés végveszélybe került volna. Nagyon ügyelnek arra, hogy a belföldi ellátás és az export összhangja megmaradjon, jusson elég farostlemez a felhasználóknak. A folyamatos munkarendben termelő gyárban nem tapasztalni pánikhangulatot. A válságos hónapokban eddig nem veszített partnert a MOFA. Az ÉPGÉP „Budapesti országúti" gyárában mintha derűsebb lenne a helyzetkép. Itt sincs leállás, de gyakori a túlóra, az átcsoportosítás. Alig jutnak lemez- és idomacélhoz, ami miatt akadozik az acélszerkezet-gyártás. Bár ebben az esetben valamit segítenek! az önerős anyaghelyettesítések. Abbamaradt átmenetileg a cementszállító csigák gyártása, mert a Hajtómű- és Felvonógyár nem szállíthatja a hajtóműveket. Neki meg az ÉVIG nem küld villany- motort. A helyzet 3—4 hónapja tart. Addig mást állítanak elő a mohácsi épgépesek, így például autódarugyártó szerszámokat, betonkonténereket. Pálinkás István műszaki csoportvezető nyugodt, szerinte a tervezett nyereség a tartós részegység és alapanyaghiány ellenére sem került veszélybe. Csuti J. A keltéiét hírei Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Baranya Megyei Pártbizottság első titkára tegnap délután Pécsett, a Mecseki Szénbányák központjában a Baranyában dolgozó bányász politikai, műszaki, gazdasági vezetők számára tartott előadást. A liász-klub rendezésében tartott tájékoztatóban elsősorban a XIII. pártkongresszusról, a VII. ötéves terv főbb célkitűzéseiről esett szó. Természetesen az előadásban nagy hangsúlyt kapott a bányászat fontossága, jövője is. Dr. Fajcsi Vince, a Bqranya megyei Tejipari Vállalat főmérnöke nyugállományba vonulása alkalmából, kiemelkedő munkájának elismeréséül, a Munka Érdemrend ezüst fokozat kitüntetésben részesült, melyet június 6-án, délután vett át a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. A Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatósága nívó- díiban részesítette dr. Barton József sportorvost, a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának docensét a Biomechanika című könyvért. (A biomechanika határtudomány, a. biológia és a fizika törvényszerűségeit ötvözi a sporttudomónyok fejlesztése érdekében.) A ranqos szakmai elismerést csütörtökön vette ái a pécsi szerző BudaDesten. A Tankönyvkiadó gondozásában, közelmúltban meqjelent mű. amelv tanárképző főiskolai tankönyv, 2500 példányban látott napvilágot. Elismerés. A bólyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tegnap kapta meg a Baranya megyei Tsz Szövetség elismerő oklevelét és serlegét, az 1984-es gazdálkodási eredményeinek elismeréseként. László Emil, a Baranya megyei Tsz Szövetség titkárhelyettese adta át a kitüntetést Cséplő Györgynek, a termelőszövetkezet elnökének. Együttműködési megállapodást írt alá Rottler Ferenc, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkára és Mándity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára csütörtökön a TIT országos központjában. Az eqyüttműködési szerződés értelmében a két szervezet a következő három évben úgy hangolja össze munkáját, hogy az ismeretterjesztés kiterjedjen a magyarországi horvát, szerb és szlovén nemzetiségi lakosság anyanyelvi kultúrájának, történelmének, néphagyományainak ismertetésére, a nemzetiségi etnikumok nyelvén. Ülésezett az Alkoholizmus Elleni Szakbizottság A jószándékot meghiúsítja a pénz Az alkohol ellen folyó küzdelemben sajátos helyet foglal el kereskedelem és vendéglátás, amelynek feladata a szeszes italok forgalmazása is. Nem véletlenül került ez a kérdés megtárgyalásra első napirendi pontként tegnap délelőtt, az Ifjúsági Házban megtartott Baranya megyei Alkoholizmus Elleni Szakbizottság ülésén, amelyet dr. Nagy lózsel, a szakbizottság elnöke nyitott meg. Balaskó Istvánnénak, a Baranya meqyei Tanács kereskedelmi osztálya vezetőjének az ülésre készített írásos beszámolója hozzászólások sokaságát váltotta ki. Kiderült, hiába léptettek életbe az alkoholizmus visz- szaszorítását szolgáló intézkedéseket, sokat közülük nem sikerült a gyakorlatban maradéktalanul betartani. A hozzászólásokból és a válaszokból kiderült, minden próbálkozás szembekerül a pénzzel. Hiába indítanak szeszmentes szórakozóhelyeket, mivel nem gazdaságosak, ezért előbb-utóbb megszűnnek. A ráfizetéses zöldség- gyümölcsboltokban is megjelentek a szeszes italok. Köztudott, egyes szórakozóhelyeken kiszolgálják a 18 éven aluliakat is (középiskolások körében végzett felmérésben a gyerekek maguk is bevallják) a kereskedelmi és vendéglátói ellenőrök nem tudják bizonyítani, hiszen igazol- tatási hatáskörük nincs. Tervezik, hogy a nyári időszakban rendőrök segítségét is kérik ehhez. Az értekezlet vendége Balogh Miklósáé, az Állami Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság képviselője elmondta. GyőrSopron megyében sok mindent megyei tanácsi hatáskörben oldottak meg. (Több szórakozóhely működési engedélyét bevonták.) A problémához kapcsolódott, részben a második napirendi pont is, amelyben Nagy Sándor, az Ifjúsági Ház igazgatója számolt be az intézmény tevékenységéről, és aki elmondta, tíz éve qond az itteni szeszmentes büfé üzemeltetése. A kevés haszon miatt senki nem vállalja. A hozzászólásokban elhangzott vélemények szerint valamit tenni kell. Ha más nem, támogatni az alkoholmentes büféket, szórakozóhelyeket, mert minden iószándékot keresztülhúz a tény, hogy ezek üzemeltetése gazdaságtalan. S. Zs.
