Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-07 / 154. szám

1985. június 7., péntek Dunántúlt napló 3 Hogyan szavazzunk? A z alábbiakban bemuta­tunk három szavazó­lapmintát. Az egyik az országos választási lista szava­zólapja. A másik kettő pedig a választókerületek országgyűlési képviselőjelöltjei és tanácstag- jelöltek olyan szavazólap-mintái, amelyeken kettő, illetőleg há­rom jelölt neve szerepel. Az or­szágos választási listán szerep­lő országgyűlési képviselőjelöl­tekre a világoskék szinű, na­gyobb alakú szavazólap válto­zatlanul hagyásával adható le a szavazat. (A szavazólap-min­tán az országos választási lista jelöltjeinek nevei szerepelnek.) A rózsaszínű szavazólap az országgyűlési választókerületek képviselőjelöltjeinek megvá­lasztására szolgál. Ezzel úgy kell szavazni, hogy a két jelölt közül a megválasztani kivánt nevét érintetlenül hagyják, a másik nevét kihúzzák. (Ugyan­így kell eljárni a helyi tanács­tagok kettős jelölésének eseté­ben is a sárga szinű szavazó­lappal.) A sárga szavazólappal a ta­nácstagjelöltekre lehet szavazni, akiknél ugyanúgy, ahogy az or­szággyűlési választókerület kép­viselőjelöltjeinél, csak egyetlen név maradhat érintetlenül; a többi nevet ki kell húzni. HAZAFIAS NftFgROOT _ rim ^N^ÉöM*y*M«r*s 19R5. jósló» H. ORHlAUUtí VAtAS/.f ASJ I.ISTA Szavazólap harc* Síijvím« MMíl 1*B»M üt*Ő twin, BOONltR «ísesw mm wj, «AJOMMt .-.winm UVICN#» AMMMN HAVAK# tftNKNC lUWtKi CSABA Mltl ROMRTNR KATONA 1MKK K *t»AK JANÓM KAtUV KOMIM K AM AI HM* NI S.Aí'.f.Ai «tfCtfcA KISS JANÓM «AKAR n FAI MVStltit MARIN MARK NANAM I.AK2K0 NI Mt 111 KAMIM \ AVAMI MIKI <>» MM A I AHKA JÁNOS hsa*- mm ANVAL S.AI,1*0 I.ASHOjÖ A AMIM# ISTVÁN mw» 9. mmnu s/ Alul ISTVÁN •V* AK A< N JOKSÜT «»A'A«OfMAI JAI TMA01MAMN TARKA Bt HAZAFIAS NÉPFRONT TANÁCSTAG VÁLASZTÁS 1985. június 8. Szavazólap SZEGED MEGYEI VÄBOS 201. számú tanácsi választókerület jelöltjei: FOBOBNÉ SÓDER ANNA »AMBom1 mmmm rom bowAw Választás június Q-án, szombaton Június 8-án, szombaton bel­politikai életünk kiemelkedő je­lentőségű eseményére — az or. szággyűlési képviselők és a he­lyi tanácstagok megválasztására — kerül sor. A választók nyilvántartásában szereplő állampolgárok értesí­tést kaptak arról, hogy melyik szavazóhelyiségben szavazhat­nak. A választók a május 29-én kifüggesztett hirdetményekből is tudomást szerezhetnek arról, hogy hol vannak a szavazóhe­lyiségek. A szavazás reggel 6 órakor kezdődik és 18 óráig tart. A vá­lasztási elnökséq, ha a helyi kö­rülmények indokolják, elrendel­heti, hogy a szavazóhelyisége­ket már reggel 5 órakor kinyis­sák és ettől kezdve szavazhas­sanak a választók. A szavazat­szedő bizottság pedig elrendel­heti, hogy a szavazás 19 óráig tartson. A fővárosi kerületekben, a városokban, valamint az üdü­lőhelyi és turistaforgalmú köz­ségekben — az ideiglenes tar­tózkodási helyükön igazolással szavazni kívánók érdekében — a helyi választási elnökség ki­jelölt egy-egy szavazókört, ahol a szavazás akkor is 18 óráig tart, ha a választók nyilvántar­tásába felvett valamennyi vá­lasztópolgár már szavazott. E szavazóhelyiségek címeit az ideiglenes tartózkodási helyen szavazók a már bezárt szavazó­helyiség bejáratánál elhelyezett hirdetményből tudhatják meg. A választópolgárok érkezésük sorrendjében szavaznak. Válasz­tójogát mindenki személyesen gyakorolhatja. A szavazatszedő bizottság megállapítja a szava­zó személyazonosságát és azt, hogy a választók nyilvántartá­sában szerepel-e. Ezért a vá­lasztók vigyék magukkal szemé­lyi igazolványukat, valamint a választói nyilvántartásba történt felvételükről szóló értesítést, és ezeket mutassák be a szavazat­szedő bizottságnak. Azok, akik ideiglenes tartózkodási helyen szavaznak, illetve a választók nyilvántartásának lezárása után változtatták meg lakhelyüket, mutassák be a személyi igazol­ványukat és adják át a válasz­tójogosultságról szóló igazolást. Az állandó lakhelyükön sza­vazók három szavazólapot kap­nak. E három szavazólap az or­szágos választási listán szerep­lő országgyűlési képviselőjelöl­tek (nagyobb alakú, világoskék színű); az országgyűlési válasz­tókerületben induló képviselő- jelöltek (kisebb alakú, rózsaszín színű); valamint a tanácstagje­löltek (kisebb alakú, sárga szí­nű) megválasztására szolgál. Az ideiglenes tartózkodási he­lyükön szavazók csak az orszá­gos választási lista szavazólap­ját kapják meg. Az országos választási listán szereplő jelöltekre szavazni ne­vük meghagyásával lehet. A választókerület országgyű­lési képviselőjelöltjére és ta­nácstagjelöltjére úgy lehet sza­vazni, hogy a választópolgár csak annak a jelöltnek a nevét hagyja érintetlenül, akire sza­vazatát adja, a másik jelölt ne­vét pedig áthúzza. Ahol három jelölt neve szerepel, ott kettőét, ahol négy jelölt között választ­hat a szavazó, ott háromét át kell húzni. A szavazat csak így érvényes. Ha egynél több jelölt neve marad a szavazólapon, a szavazat érvénytelen. A szava­zólapra a választópolgár által ráírt nevet a szavazatszedő bi­zottság nem veheti figyelembe, mert a jelölés joga a jelölő­gyűléseket illeti meg. A szava­zólapra a jelöltek neveit ABC sorrendben vették fel, tehát az nem tükröz jelölési, minősítési sorrendet. A választó a szavazólapokhoz borítékot is kap. A szavazás a titkosságot biztosító szavazófül­kében történik, ohol a szavazó a fenti szabályoknak megfelelő­en jár el, és ezt követően a sza­vazólapokat a borítékba teszi. A szavazófülkében a szavazón kívül senki sem tartózkodhat, kivéve, ha a szavazó Írni, olvasni nem tud, vagy testi fogyatékos­sága akadályozza a szavazás­ban. Ezekben az esetekben ugyanis más választójogosult, esetleg a szavazatszedő bizott­ság egyik tagjának segítségét igénybe veheti. A szavazófülkéből kilépve a választó a szavazólapokat tar­talmazó borítékot a szavazat­szedő bizottság előtt az urnába helyezi. A kórházban, illetőleg a la­kásukon fekvő betegeket szava­zatuk leadása érdekében — kérésükre — a szavazatszedő bizottság két tagja felkeresi. A szavazás titkosságáról ez eset­ben is gondoskodnak. Ha a szavazó a szavazatsze­dő bizottság valamely intézke­désével nem ért egyet, kifogásá­val a helyi választási elnökség­hez fordulhat. Ennék címe a szavozóhelyiségben megtalálha­tó. Dz MSZBT négy évtizede Történelmi tapasztalat és mai valóság, hogy állandóan erősö­dik a népek, nemzetek egymásra utaltsága. Ma tisztábban látha­tó és szinte a mindennapok során jobban érzékelhető, mint ed­dig bármikor, hogy a haladó emberiség legégetőbb célkitűzéseit, a tudomány és technika eredményeinek felhasználását, a béke védelmét, a népek boldogulását csak közösen munkálkodva ér­heti el. Az elmúlt 4 évtized sok-sok történelmi tanulságot szolgál­tatott számunkra, hogy az azo­nos célokért küzdő szocialista országok, népeik barátságát, széles körű együttműködését egyikük sem nélkülözheti, és hogy a magyar és szovjet ba­rátság ereje, a két nép kap­csolatainak gazdagítása első­rangú nemzeti érdekünk. Az 1945—85-ös jubileumi év­fordulók sorában országszerte a napokban emlékezünk egy olyan társadalmi-politikai moz­galom 4 évtizedes munkájára, amely a magyar és szovjet nép sokoldalú, baráti és gyümöl­csöző együttműködésének egyik kovácsa volt. 1945. június 9-én tartotta alakuló ülését a Magyar— Szovjet Művelődési Társaság, amely első pillanattól kezdve elkötelezte magát a testvéri kapcsolatok ápolása mellett. Ezt méltán fejezte ki megala­kulásakor közzétett nyilatko­zata, amely így fogalmazott: „Munkánkat azzal a tudatos szándékkal kezdjük, el, hogy túlmegyünk az egyszerű fel­világosítás határain. Tudjuk, hogy a kölcsönös megismerés kölcsönös szeretetté, szoros, termékeny barátsággá fog nő­ni. E barátság nélkül hazánk sorsának jobbrafordulása sem képzelhető el. így tehát mun­kánknak szerep jut újabb, szebb magyar jövő kivívásá­ban, az európai népek békés, termékeny együttműködésé­ben.” Az eltelt évtizedek vissza­igazolták e nyilatkozat gon­dolatait, amelyek ma is jól ki­fejezik, hogy a magyar—szov­jet kapcsolatok ereje hazánk számára meghatározó jelentő­séggel bír. Az idősebb nemzedék emlé­kezetében még ott élnek a szovjet művészek, művészeti csoportok felszabadulás utáni, forró hangulatú fellépései. Ga­lina Ulanova primabalerina, David Ojsztrah hegedűmű­vész, Tyihonov a költő, a Szovjet Hadsereg Ének- és Táncegyüttese, vagy az Oszi- pov együttes és még sokan mások; a szovjet irodalom olyan alkotásai, mint Gorkij: Az anya, vagy Solohov: Az új barázdát szánt az eke stb. a szovjet nép, a szocializmus méltó kulturális küldöttei vol­tak. Ezekben az években vi­szonzásul magyar művész- csoport szerepelt Moszkvában, Leningrádban, Kijevben. Pető- fi-hónapot rendeztek a Szov­jetunióban, a költő halálának 100. évfordulójára és magyar könyvkiállítás is volt Moszkvá­ban. Magasabb szinten Hazánkban a szocializmus építésének megkezdésével, a feladatok és lehetőségek túl­nőtték a Társaság művelődési tevékenységének kereteit. Ezért 1949. áprilisában felvette a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság nevet, vállalva az eddi­gieknél jóval szélesebb, sok­oldalúbb tevékenységet. A Társaság a 40 esztendő alatt igen magas szintre emel­te és sokoldalúan fejlesztette a két nép barátságának és együttműködésének alakulásá­ban való közreműködését. Kez­deményezője és szervezője volt sok-sok olyan politikai, gaz­dasági, műszaki-tudományos és kulturális rendezvénynek, találkozónak és megállapodás­nak, amelyeknek volt szerepe abban, hogy mindkét ország a 4 évtized alatt kézenfogva áll­ta a sarat a szocialista építés és a nemzetközi helyzet nehe­zebb időszakaiban is. A Szov­jetunió nemcsak a szocialista építés kezdetén; hanem az ellenforradalom okozta poli­tikai és gazdasági károk le­küzdésében; az 1970-es évek végétől a világgazdasági válság negatív hatásainak el­lensúlyozásában — tehát mindvégig — valóban baráti segítőtársunk volt. Az MSZBT méltóan vette ki részét az 1984—85-ös eszten­dőben is, a 40. éves jubileumi évfordulóinkról való hazai é. szovjetunióbeli megemlékezé­sekben. E politikai mozgalom eddigi működését méltatva elmond­hatjuk, hogy a két nép iránt érzett elkötelezettséggel vett részt az internacionalizmus eszméjének gyakorlati érvénye­sítésében, egy olyan barátság­nak erősítésében, amely a két ország javára gyümölcsöket ér­lelt. Az MSZBT korábban tömeg­szervezetként dolgozott — ma pedig a társadalom vala­mennyi rétegéhez kapcsolódó politikai tömegmozgalom, amelynek munkáját a párt közvetlenül segíti. Az Orszá­gos Elnökség a munkahelye­ken, iskolákban és intézmé­nyekben — önkéntes alapon létrejött tagcsoportok (kollek­tív mozgalmi egységek) széles hálózata útján fejti ki tevé­kenység ét. 1800 tagcsoport Az országban működő több mint 1800 tagcsoport a ba­rátsági munkában változatos és az egyes rétegek sajátossá­gaihoz alkalmazkodó módsze­rekkel, eszközökkel és többsé­gük nagy öntevékenységgel dolgozik. Ily módon a társa­dalom különböző csoportjai körében a mozgalom összes­sége részese, propagandistája a magyar—szovjet kapcsolatok elmélyítésének. Megyénkben 80 tagcsoport működik, amelyek olyan fon­tos területeken alakultak meg többek között, mint a szén- és ércbányászat, a Kesztyűgyár Bőrgyár, Sörgyár, 12. sz. Vo­lán, a Komlói Carbon Válla­lat, a Mohácsi Farostlemez- gyár, a Szigetvári Cipőgyár és Konzervgyár, és olyan mező- gazdasági nagyüzemekben, mint a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a Szigetvári és Bi- kali Állami Gazdaság, a két- újfalui és szederkényi tsz. De igen aktívan dolgoznak az ér­telmiség és az ifjúság körében is, pl. a Leöwey Gimnázium­ban, a komlói Steinmetz Szak- középiskolában, a Pécsi Or­vostudományi Egyetemen, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Tanárképző Karán és a másutt megalakult tagcso­portok. Azokban az üzemekben és intézményekben, amelyeknek Ivovi testvérkapcsolataik van­nak — kevés kivétellel — lét­rejöttek áz MSZBT helyi moz­galmi egységei és a széles dolgozók körében egyik bá­zist jelentik a barátság folya­matos ápolásában, az együtt­működési területek bővítésé­ben. 1984. őszétől napjainkig — hazánk, megyénk, városaink, falvaink felszabadulása és a fasizmus felett aratott győze­lem 40 éves jubileumi évfor­dulójáról igen sokszínű és tar­talmas megemlékezések sora zajlott le. Szinte minden poli­tikai, állami és társadalmi szerv, (intézmény) felidézte a 4 évtizeddel ezelőtti eseménye­ket és az azóta megtett utat. A hű és valós történelmi visz- szatekintés indokolttá tette a Szovjetunió felszabadító szere­pének és a kezdettől irántunk tanúsított mély internacionaliz­musának méltatását. Az 1984—85-ös esztendők kiemelkednek a magyar—szov­jet kapcsolatok ápolásában és erősítésében. Hiszen gene­rációk sora először ismerkedett meg közelebbről és konkrétab­ban azzal, hogy új életünk „bölcsőjénél", a „gyermekkor­nál” és mai szocialista „éle­tünk derekán” mi a szerepe annak a Szovjetuniónak, amely mindig elsőrendű feladatának tartotta őrizni és fejleszteni a testvéri kapcsolatokat a szo­cialista országok közösségének tagjaival. Megyénk különböző rétegei — különösen a szocialista brigádok tagjai és a diák­ifjúság — vetélkedők, kiállítá­sok, turistautak, személyes ta­lálkozások, előadások, a film és könyv útján ismerkedtek a szovjet népekkel, városokkal, a Szovjetunió eredményeivel; a szocialista építés mai prog­ramjával — és a békéért folytatott következetes küzdel­mével. Az MSZBT-tagcsoportok is aktív kezdeményezői és szerve­zői voltak sok helyen a „Ki tud többet a Szovjetunióról"; „a Baráti Szövetségben"; „Barátunk, a Szovjetunió": „Távoli városok — közeli ba­rátok"; „Ismerd meg Ukraj­nát" stb. vetélkedősorozatok százainak. Pl. a Bólyi Mező- gazdasági Kombinátban 1984 decemberében „Baráti szövet­ségben és 40 éve szabad ha­zában" c„ szervezett vetélke­dősorozaton 104 szocialista brigád 520 fővel vett részt. Ez idő alatt megyénk üzemei, intézményei 40 szovjet turista- csoportot fogadtak, amely ta­lálkozók a tapasztalatcserék, az egymás iránti őszinte ér­deklődés és a baráti hangulat jegyében zajlottak le. Egyetemi és középiskolás diákok százait mozgatták meg az alkalomhoz illő különböző történelmi, irodalmi és orosz nyelvi pályázatok. 1985 márciusában zajlott le a pécsi MAPRJAL szervezé­sében egy olyan területi kon­ferencia, ahol 250 orosz nyelv és irodalomtanár emlékezett az eltelt évtizedek munkájára és megvitatták jövőbeni feladatai­kat. Őszinte együttműködés Ebben az időszakban a szo­kásosnál többen utazhattak a Szovjetunió különböző városai­ba. Ezt egyrészt lehetővé tette, hogy a vetélkedők nyertesei jutalomutazásban részesültek, másrészt az MSZBT Országos Elnöksége, a magyar—szovjet kapcsolatok ápolásában kitűnt aktivisták munkáját ily módon is elismerte. Jól tudjuk, hogy szocialista céljainkat — a marxizmus— leninizmus tanításaira alapoz­va — de sajátos eszközökkel, a magyar valósághoz igazod­va kell és lehet megvalósítani. Emellett azonban azt is tud­juk, — egy pillanatra sem megfeledkezve róla, — hogy ezután sem nélkülözhetjük egyetlen szocialista országgal és minden haladó erővel az őszinte együttműködést. Elen­gedhetetlen számunkra annak a Szovjetuniónak barátsága, amelyet pártunk közelmúltban megtartott XIII. kongresszusa is a következő gondolatokkal jut­tatott kifejezésre: „ . . . Különösen fontos a magyar—szovjet barátság el­mélyítése, a két ország és né­pei együttműködésének továb­bi gazdagítása. Ez elsőrangú nemzeti érdekünk. Pártjainkat, országunkat, népünket össze­kapcsolja a közös elvek, az alapvető célok és érdekek azonossága, összekötik az in­ternacionalizmus és a barát­ság erős szálai. A Szovjet­unió ma is és a jövőben is hazánk függetlenségének, szo­cialista építőmunkánknak a legfontosabb támasza." Megyénk meglévő és a jö­vőben megalakuló MSZBT-tag- csoportjai — mint ahogyan eddig tették, a jó ügy szolgá­latának tudatában —, a kü­lönböző politikai, társadalmi és állami szervekkel együtt­működve munkálkodnak ez­után is a Szovjetunióval — és a közelebbi testvérrel, a Ivovi területtel — az egymás javát szolgáló kapcsolatok bővítésén és erősítésén. Földes Andrásné, a Megyei Pártbizottság tagja HAZAFIAS NÉPFRONT OtmACCYOl.eS! KÉPVIsKI,övAl/lsztas 1985. június 8. Szavazólap Budapest főváros » számú országgyűlési választókerület jelöltjei: '»«HMl M'MOOMfi1" TÓTH ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents