Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-07 / 154. szám
1985. június 7., péntek Dunántúlt napló 3 Hogyan szavazzunk? A z alábbiakban bemutatunk három szavazólapmintát. Az egyik az országos választási lista szavazólapja. A másik kettő pedig a választókerületek országgyűlési képviselőjelöltjei és tanácstag- jelöltek olyan szavazólap-mintái, amelyeken kettő, illetőleg három jelölt neve szerepel. Az országos választási listán szereplő országgyűlési képviselőjelöltekre a világoskék szinű, nagyobb alakú szavazólap változatlanul hagyásával adható le a szavazat. (A szavazólap-mintán az országos választási lista jelöltjeinek nevei szerepelnek.) A rózsaszínű szavazólap az országgyűlési választókerületek képviselőjelöltjeinek megválasztására szolgál. Ezzel úgy kell szavazni, hogy a két jelölt közül a megválasztani kivánt nevét érintetlenül hagyják, a másik nevét kihúzzák. (Ugyanígy kell eljárni a helyi tanácstagok kettős jelölésének esetében is a sárga szinű szavazólappal.) A sárga szavazólappal a tanácstagjelöltekre lehet szavazni, akiknél ugyanúgy, ahogy az országgyűlési választókerület képviselőjelöltjeinél, csak egyetlen név maradhat érintetlenül; a többi nevet ki kell húzni. HAZAFIAS NftFgROOT _ rim ^N^ÉöM*y*M«r*s 19R5. jósló» H. ORHlAUUtí VAtAS/.f ASJ I.ISTA Szavazólap harc* Síijvím« MMíl 1*B»M üt*Ő twin, BOONltR «ísesw mm wj, «AJOMMt .-.winm UVICN#» AMMMN HAVAK# tftNKNC lUWtKi CSABA Mltl ROMRTNR KATONA 1MKK K *t»AK JANÓM KAtUV KOMIM K AM AI HM* NI S.Aí'.f.Ai «tfCtfcA KISS JANÓM «AKAR n FAI MVStltit MARIN MARK NANAM I.AK2K0 NI Mt 111 KAMIM \ AVAMI MIKI <>» MM A I AHKA JÁNOS hsa*- mm ANVAL S.AI,1*0 I.ASHOjÖ A AMIM# ISTVÁN mw» 9. mmnu s/ Alul ISTVÁN •V* AK A< N JOKSÜT «»A'A«OfMAI JAI TMA01MAMN TARKA Bt HAZAFIAS NÉPFRONT TANÁCSTAG VÁLASZTÁS 1985. június 8. Szavazólap SZEGED MEGYEI VÄBOS 201. számú tanácsi választókerület jelöltjei: FOBOBNÉ SÓDER ANNA »AMBom1 mmmm rom bowAw Választás június Q-án, szombaton Június 8-án, szombaton belpolitikai életünk kiemelkedő jelentőségű eseményére — az or. szággyűlési képviselők és a helyi tanácstagok megválasztására — kerül sor. A választók nyilvántartásában szereplő állampolgárok értesítést kaptak arról, hogy melyik szavazóhelyiségben szavazhatnak. A választók a május 29-én kifüggesztett hirdetményekből is tudomást szerezhetnek arról, hogy hol vannak a szavazóhelyiségek. A szavazás reggel 6 órakor kezdődik és 18 óráig tart. A választási elnökséq, ha a helyi körülmények indokolják, elrendelheti, hogy a szavazóhelyiségeket már reggel 5 órakor kinyissák és ettől kezdve szavazhassanak a választók. A szavazatszedő bizottság pedig elrendelheti, hogy a szavazás 19 óráig tartson. A fővárosi kerületekben, a városokban, valamint az üdülőhelyi és turistaforgalmú községekben — az ideiglenes tartózkodási helyükön igazolással szavazni kívánók érdekében — a helyi választási elnökség kijelölt egy-egy szavazókört, ahol a szavazás akkor is 18 óráig tart, ha a választók nyilvántartásába felvett valamennyi választópolgár már szavazott. E szavazóhelyiségek címeit az ideiglenes tartózkodási helyen szavazók a már bezárt szavazóhelyiség bejáratánál elhelyezett hirdetményből tudhatják meg. A választópolgárok érkezésük sorrendjében szavaznak. Választójogát mindenki személyesen gyakorolhatja. A szavazatszedő bizottság megállapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy a választók nyilvántartásában szerepel-e. Ezért a választók vigyék magukkal személyi igazolványukat, valamint a választói nyilvántartásba történt felvételükről szóló értesítést, és ezeket mutassák be a szavazatszedő bizottságnak. Azok, akik ideiglenes tartózkodási helyen szavaznak, illetve a választók nyilvántartásának lezárása után változtatták meg lakhelyüket, mutassák be a személyi igazolványukat és adják át a választójogosultságról szóló igazolást. Az állandó lakhelyükön szavazók három szavazólapot kapnak. E három szavazólap az országos választási listán szereplő országgyűlési képviselőjelöltek (nagyobb alakú, világoskék színű); az országgyűlési választókerületben induló képviselő- jelöltek (kisebb alakú, rózsaszín színű); valamint a tanácstagjelöltek (kisebb alakú, sárga színű) megválasztására szolgál. Az ideiglenes tartózkodási helyükön szavazók csak az országos választási lista szavazólapját kapják meg. Az országos választási listán szereplő jelöltekre szavazni nevük meghagyásával lehet. A választókerület országgyűlési képviselőjelöltjére és tanácstagjelöltjére úgy lehet szavazni, hogy a választópolgár csak annak a jelöltnek a nevét hagyja érintetlenül, akire szavazatát adja, a másik jelölt nevét pedig áthúzza. Ahol három jelölt neve szerepel, ott kettőét, ahol négy jelölt között választhat a szavazó, ott háromét át kell húzni. A szavazat csak így érvényes. Ha egynél több jelölt neve marad a szavazólapon, a szavazat érvénytelen. A szavazólapra a választópolgár által ráírt nevet a szavazatszedő bizottság nem veheti figyelembe, mert a jelölés joga a jelölőgyűléseket illeti meg. A szavazólapra a jelöltek neveit ABC sorrendben vették fel, tehát az nem tükröz jelölési, minősítési sorrendet. A választó a szavazólapokhoz borítékot is kap. A szavazás a titkosságot biztosító szavazófülkében történik, ohol a szavazó a fenti szabályoknak megfelelően jár el, és ezt követően a szavazólapokat a borítékba teszi. A szavazófülkében a szavazón kívül senki sem tartózkodhat, kivéve, ha a szavazó Írni, olvasni nem tud, vagy testi fogyatékossága akadályozza a szavazásban. Ezekben az esetekben ugyanis más választójogosult, esetleg a szavazatszedő bizottság egyik tagjának segítségét igénybe veheti. A szavazófülkéből kilépve a választó a szavazólapokat tartalmazó borítékot a szavazatszedő bizottság előtt az urnába helyezi. A kórházban, illetőleg a lakásukon fekvő betegeket szavazatuk leadása érdekében — kérésükre — a szavazatszedő bizottság két tagja felkeresi. A szavazás titkosságáról ez esetben is gondoskodnak. Ha a szavazó a szavazatszedő bizottság valamely intézkedésével nem ért egyet, kifogásával a helyi választási elnökséghez fordulhat. Ennék címe a szavozóhelyiségben megtalálható. Dz MSZBT négy évtizede Történelmi tapasztalat és mai valóság, hogy állandóan erősödik a népek, nemzetek egymásra utaltsága. Ma tisztábban látható és szinte a mindennapok során jobban érzékelhető, mint eddig bármikor, hogy a haladó emberiség legégetőbb célkitűzéseit, a tudomány és technika eredményeinek felhasználását, a béke védelmét, a népek boldogulását csak közösen munkálkodva érheti el. Az elmúlt 4 évtized sok-sok történelmi tanulságot szolgáltatott számunkra, hogy az azonos célokért küzdő szocialista országok, népeik barátságát, széles körű együttműködését egyikük sem nélkülözheti, és hogy a magyar és szovjet barátság ereje, a két nép kapcsolatainak gazdagítása elsőrangú nemzeti érdekünk. Az 1945—85-ös jubileumi évfordulók sorában országszerte a napokban emlékezünk egy olyan társadalmi-politikai mozgalom 4 évtizedes munkájára, amely a magyar és szovjet nép sokoldalú, baráti és gyümölcsöző együttműködésének egyik kovácsa volt. 1945. június 9-én tartotta alakuló ülését a Magyar— Szovjet Művelődési Társaság, amely első pillanattól kezdve elkötelezte magát a testvéri kapcsolatok ápolása mellett. Ezt méltán fejezte ki megalakulásakor közzétett nyilatkozata, amely így fogalmazott: „Munkánkat azzal a tudatos szándékkal kezdjük, el, hogy túlmegyünk az egyszerű felvilágosítás határain. Tudjuk, hogy a kölcsönös megismerés kölcsönös szeretetté, szoros, termékeny barátsággá fog nőni. E barátság nélkül hazánk sorsának jobbrafordulása sem képzelhető el. így tehát munkánknak szerep jut újabb, szebb magyar jövő kivívásában, az európai népek békés, termékeny együttműködésében.” Az eltelt évtizedek visszaigazolták e nyilatkozat gondolatait, amelyek ma is jól kifejezik, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok ereje hazánk számára meghatározó jelentőséggel bír. Az idősebb nemzedék emlékezetében még ott élnek a szovjet művészek, művészeti csoportok felszabadulás utáni, forró hangulatú fellépései. Galina Ulanova primabalerina, David Ojsztrah hegedűművész, Tyihonov a költő, a Szovjet Hadsereg Ének- és Táncegyüttese, vagy az Oszi- pov együttes és még sokan mások; a szovjet irodalom olyan alkotásai, mint Gorkij: Az anya, vagy Solohov: Az új barázdát szánt az eke stb. a szovjet nép, a szocializmus méltó kulturális küldöttei voltak. Ezekben az években viszonzásul magyar művész- csoport szerepelt Moszkvában, Leningrádban, Kijevben. Pető- fi-hónapot rendeztek a Szovjetunióban, a költő halálának 100. évfordulójára és magyar könyvkiállítás is volt Moszkvában. Magasabb szinten Hazánkban a szocializmus építésének megkezdésével, a feladatok és lehetőségek túlnőtték a Társaság művelődési tevékenységének kereteit. Ezért 1949. áprilisában felvette a Magyar—Szovjet Baráti Társaság nevet, vállalva az eddigieknél jóval szélesebb, sokoldalúbb tevékenységet. A Társaság a 40 esztendő alatt igen magas szintre emelte és sokoldalúan fejlesztette a két nép barátságának és együttműködésének alakulásában való közreműködését. Kezdeményezője és szervezője volt sok-sok olyan politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális rendezvénynek, találkozónak és megállapodásnak, amelyeknek volt szerepe abban, hogy mindkét ország a 4 évtized alatt kézenfogva állta a sarat a szocialista építés és a nemzetközi helyzet nehezebb időszakaiban is. A Szovjetunió nemcsak a szocialista építés kezdetén; hanem az ellenforradalom okozta politikai és gazdasági károk leküzdésében; az 1970-es évek végétől a világgazdasági válság negatív hatásainak ellensúlyozásában — tehát mindvégig — valóban baráti segítőtársunk volt. Az MSZBT méltóan vette ki részét az 1984—85-ös esztendőben is, a 40. éves jubileumi évfordulóinkról való hazai é. szovjetunióbeli megemlékezésekben. E politikai mozgalom eddigi működését méltatva elmondhatjuk, hogy a két nép iránt érzett elkötelezettséggel vett részt az internacionalizmus eszméjének gyakorlati érvényesítésében, egy olyan barátságnak erősítésében, amely a két ország javára gyümölcsöket érlelt. Az MSZBT korábban tömegszervezetként dolgozott — ma pedig a társadalom valamennyi rétegéhez kapcsolódó politikai tömegmozgalom, amelynek munkáját a párt közvetlenül segíti. Az Országos Elnökség a munkahelyeken, iskolákban és intézményekben — önkéntes alapon létrejött tagcsoportok (kollektív mozgalmi egységek) széles hálózata útján fejti ki tevékenység ét. 1800 tagcsoport Az országban működő több mint 1800 tagcsoport a barátsági munkában változatos és az egyes rétegek sajátosságaihoz alkalmazkodó módszerekkel, eszközökkel és többségük nagy öntevékenységgel dolgozik. Ily módon a társadalom különböző csoportjai körében a mozgalom összessége részese, propagandistája a magyar—szovjet kapcsolatok elmélyítésének. Megyénkben 80 tagcsoport működik, amelyek olyan fontos területeken alakultak meg többek között, mint a szén- és ércbányászat, a Kesztyűgyár Bőrgyár, Sörgyár, 12. sz. Volán, a Komlói Carbon Vállalat, a Mohácsi Farostlemez- gyár, a Szigetvári Cipőgyár és Konzervgyár, és olyan mező- gazdasági nagyüzemekben, mint a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a Szigetvári és Bi- kali Állami Gazdaság, a két- újfalui és szederkényi tsz. De igen aktívan dolgoznak az értelmiség és az ifjúság körében is, pl. a Leöwey Gimnáziumban, a komlói Steinmetz Szak- középiskolában, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Tanárképző Karán és a másutt megalakult tagcsoportok. Azokban az üzemekben és intézményekben, amelyeknek Ivovi testvérkapcsolataik vannak — kevés kivétellel — létrejöttek áz MSZBT helyi mozgalmi egységei és a széles dolgozók körében egyik bázist jelentik a barátság folyamatos ápolásában, az együttműködési területek bővítésében. 1984. őszétől napjainkig — hazánk, megyénk, városaink, falvaink felszabadulása és a fasizmus felett aratott győzelem 40 éves jubileumi évfordulójáról igen sokszínű és tartalmas megemlékezések sora zajlott le. Szinte minden politikai, állami és társadalmi szerv, (intézmény) felidézte a 4 évtizeddel ezelőtti eseményeket és az azóta megtett utat. A hű és valós történelmi visz- szatekintés indokolttá tette a Szovjetunió felszabadító szerepének és a kezdettől irántunk tanúsított mély internacionalizmusának méltatását. Az 1984—85-ös esztendők kiemelkednek a magyar—szovjet kapcsolatok ápolásában és erősítésében. Hiszen generációk sora először ismerkedett meg közelebbről és konkrétabban azzal, hogy új életünk „bölcsőjénél", a „gyermekkornál” és mai szocialista „életünk derekán” mi a szerepe annak a Szovjetuniónak, amely mindig elsőrendű feladatának tartotta őrizni és fejleszteni a testvéri kapcsolatokat a szocialista országok közösségének tagjaival. Megyénk különböző rétegei — különösen a szocialista brigádok tagjai és a diákifjúság — vetélkedők, kiállítások, turistautak, személyes találkozások, előadások, a film és könyv útján ismerkedtek a szovjet népekkel, városokkal, a Szovjetunió eredményeivel; a szocialista építés mai programjával — és a békéért folytatott következetes küzdelmével. Az MSZBT-tagcsoportok is aktív kezdeményezői és szervezői voltak sok helyen a „Ki tud többet a Szovjetunióról"; „a Baráti Szövetségben"; „Barátunk, a Szovjetunió": „Távoli városok — közeli barátok"; „Ismerd meg Ukrajnát" stb. vetélkedősorozatok százainak. Pl. a Bólyi Mező- gazdasági Kombinátban 1984 decemberében „Baráti szövetségben és 40 éve szabad hazában" c„ szervezett vetélkedősorozaton 104 szocialista brigád 520 fővel vett részt. Ez idő alatt megyénk üzemei, intézményei 40 szovjet turista- csoportot fogadtak, amely találkozók a tapasztalatcserék, az egymás iránti őszinte érdeklődés és a baráti hangulat jegyében zajlottak le. Egyetemi és középiskolás diákok százait mozgatták meg az alkalomhoz illő különböző történelmi, irodalmi és orosz nyelvi pályázatok. 1985 márciusában zajlott le a pécsi MAPRJAL szervezésében egy olyan területi konferencia, ahol 250 orosz nyelv és irodalomtanár emlékezett az eltelt évtizedek munkájára és megvitatták jövőbeni feladataikat. Őszinte együttműködés Ebben az időszakban a szokásosnál többen utazhattak a Szovjetunió különböző városaiba. Ezt egyrészt lehetővé tette, hogy a vetélkedők nyertesei jutalomutazásban részesültek, másrészt az MSZBT Országos Elnöksége, a magyar—szovjet kapcsolatok ápolásában kitűnt aktivisták munkáját ily módon is elismerte. Jól tudjuk, hogy szocialista céljainkat — a marxizmus— leninizmus tanításaira alapozva — de sajátos eszközökkel, a magyar valósághoz igazodva kell és lehet megvalósítani. Emellett azonban azt is tudjuk, — egy pillanatra sem megfeledkezve róla, — hogy ezután sem nélkülözhetjük egyetlen szocialista országgal és minden haladó erővel az őszinte együttműködést. Elengedhetetlen számunkra annak a Szovjetuniónak barátsága, amelyet pártunk közelmúltban megtartott XIII. kongresszusa is a következő gondolatokkal juttatott kifejezésre: „ . . . Különösen fontos a magyar—szovjet barátság elmélyítése, a két ország és népei együttműködésének további gazdagítása. Ez elsőrangú nemzeti érdekünk. Pártjainkat, országunkat, népünket összekapcsolja a közös elvek, az alapvető célok és érdekek azonossága, összekötik az internacionalizmus és a barátság erős szálai. A Szovjetunió ma is és a jövőben is hazánk függetlenségének, szocialista építőmunkánknak a legfontosabb támasza." Megyénk meglévő és a jövőben megalakuló MSZBT-tag- csoportjai — mint ahogyan eddig tették, a jó ügy szolgálatának tudatában —, a különböző politikai, társadalmi és állami szervekkel együttműködve munkálkodnak ezután is a Szovjetunióval — és a közelebbi testvérrel, a Ivovi területtel — az egymás javát szolgáló kapcsolatok bővítésén és erősítésén. Földes Andrásné, a Megyei Pártbizottság tagja HAZAFIAS NÉPFRONT OtmACCYOl.eS! KÉPVIsKI,övAl/lsztas 1985. június 8. Szavazólap Budapest főváros » számú országgyűlési választókerület jelöltjei: '»«HMl M'MOOMfi1" TÓTH ZOLTÁN
