Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-07 / 154. szám
Szavazzunk a szocializmusra, a békére, politikánkra! Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 154. szám 1985. június 7., péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ülést tartott a Miniszter- tanács A kormány Tájékoztatási vatalo közli: Választási nagygyűlés Csepelen HiKádár János beszéde A Minisztertanács csütörtöki ülésén időszerű politikai és gazdasági kérdésekről tárgyalt. Az Állami Tervbizottság tájékoztatója alapján megvitatta a veszélyes hulladékkezelő telepek országos hálózatának kiépítésére hozott határozat végrehajtásának helyzetét. Figyelemmel a veszélyes hulladékok ártalmatlanításához fűződő fontos társadalmi és népgazdasági érdekekre, kötelezte az illetékes minisztériumokat, hogy a tanácsok és vállalatok bevonásával gyorsítsák meg a végrehajtást. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Csepeli Sport- csarnokban rendezett választási nagygyűlésen találkozott a fővárosi dolgozókkal. A nagygyűlés a szombaton sorra kerülő választások előtti utolsó politikai demonstráció volt, záróeseménye tehát a választási előkészületeknek, amelyek során az országgyűlési képviselő- és tanácstagjelöltek találkoztak választóikkal, kifejtették a Hazafias Népfront programja alapján álló elképzeléseiket, s lakosságunk széles rétegei tettek hitet az MSZMP XIII. kongresszusán elhatározott országépítő célok megvalósítása mellett. Az SZMT napirendjén Az új vállalatirányítás tapasztalatai Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény módosítása szükségessé vált, s a módosítást tavaly ősszel meg is tették. A Minisztertanács végrehajtási rendelete, az MT- SZOT elnöksége az új irányelvekben a vállalatvezetési formák módosításával kapcsolatos feladatokat meghatározta. A vállalatokkal kapcsolatos feladatokat a rendelet alapján 1986. december 31-ig kell végrehajtani. Az új vállalatvezetési formák kialakítása során a szak- szervezetek is kezdeményező, vezető szerepet kaptak, s ezzel, ahogy az eddigi tapasztalatok mutatják, felelősséggel is éltek, állapította meg tegnap délelőtt Simon József, az SZMT titkára a testület ülésén, ahol más napirendi pontok mellett az ülés résztvevői tájékoztatót hallgattak meg az új vállalat- irányítási formákba történő áttérés előkészítésének és bevezetésének tapasztalatairól. Baranya megyében 1985. első felében az állami mező- és erdőgazdasági, valamint az élelmiszeripari üzemek tértek át a vállalatirányítás új formáira; egyébként országos viszonylatban is Baranya megye volt az első: legelőször a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban alakult meg a vállalati tanács. E hónap végéig a megyében 12 mezőgazdasági, élelmiszer- ipari üzem tér át az új irányítási formákra: tíznél a vállalati tanács, kettőnél a közgyűlés lesz az irányító. Az áttéréssel kapcsolatos tapasztalatok többnyire pozitívak, ám ahogyan az a hozzászólásokból is kiderült, bizonyos dolgokat még jobban tisztázni kell. Annak ellenére, hogy az előkészítés rendben megtörtént, sőt, akadtak olyan vállalatok, ahol az áttérés lényegéről oktatás formájában értesültek a dolgozók, úgy tűnik, elég sok még a félreértés. Sok helyen az a tévhit él, hogy egyszerűen igazgatóválasztásról van szó, vagy éppen összekeverik a funkciót, s egyszerűen érdek- védelmi testületnek hiszik a megalakult vállalati tanácsot. Mindebből az következik, hogy meg kell tanítani e testületek működését és működtetését. Tudatosítani kell, hogy itt igenis arról van szó, hogy a vállalat önállóságának következtében a tanács valamennyi tagja felelősséggel tartozik a közösségért, hogy a tanácsok tagjai beleszólhatnak a döntésekbe, sőt bele kell szólniuk, s nem csupán véleményezési joguk van. A jövőre vonatkozó feladatok pedig éppen e bizonytalanságok és félreértések eloszlatásával kapcsolatosak. A választási nagygyűlés elnöksége (MTI-fotó — telefotó — KS Zsúfolásig megtelt a sport- csarnok, ahová a csepeli dolgozók mellett eljöttek más budapesti munkáskoflektívók képviselői is. Az elnökségben helyet foglaltak a főváros, Csepel politikai, társadalmi szervezeteinek vezetői, az élenjáró dolgozó-közösségek küldöttei, a munkásmozgalom veteránjai, s az urnákhoz most először járuló fiatalok képviselői. Ott volt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Horváth István, a Központi Bizottság titkára, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Peják Emil, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának vezető titkára, Ernszt Antal, az MSZMP XXI. kerületi bizottságának első titkára, Tori Antal, a Csepel Művek Ipari Központjának elnöke. A Himnusz hangjait követően Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke köszöntötte a jelenlévőket.- Belpolitikai életünk jelentős eseményéhez érkeztünk. Május 15-én országszerte befejeződtek az új választójogi törvény alapján tartott képviselői és tanácstagi jelölőgyűlések. Ezt követően kezdődtek meg, s itt Csepelen fejeződnek be a választási gyűlések. A választási előkészületek nagy politikai aktivitásról tettek tanúbizonyságot. A jelölőgyűléseken több mint másfél millió választópolgár vett részt, 200 ezer ember szólalt fel, s mondott véleményt az országos és helyi politikáról, a népfront által nemzeti programmá emelt kongresszusi határozatokról és a népfront jelöltjeiről. A tapasztalatok egyöntetűen tanúsítják, hogy a rendezvények a Hazafias Népfront választási felhívásában körvonalazott politika szellemében zajlottak le, s a felszólalások e politika mellett tettek hitet. A jelölő és választási gyűlések a közélet igazi demokratikus fórumai voltak. Kifejezésre juttatták, hogy az állampolgárok nemcsak bele kívánnak szólni életük formálásába, ügyeik intézésébe, hanem részt kívánnak venni a döntések végrehajtásában is. Meggyőződésem, hogy mindezt megerősíti e mostani összejövetelünk is — hangoztatta Kállai Gyula. A nagygyűlésen elsőként Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az országos listán szereplő képviselőjelölt szólalt fel. Életútja, munkája elmúlt évtizedeire visszatekintve felidézte hazánk e századi történetének jelentős fordulópontjait, a dolgozó osztályok nyomorúságos korszakát, a második világháború éveit. Kiemelte: a Szovjetunió Vörös Hadserege óriási véról- dozatok árán a végpusztulástól mentette meg kifosztott, romokban heverő országunkat. Az illegalitásban és a szovjet csapatok oldalán harcoló magyar kommunisták, ellenállók, antifasiszták álma beteljesült. Trautmann Rezső szóft arról, hogy a felszabadulást követő években építész-statikusként a szó szoros értelrriében részt A képen Kádár János a szánoki emelvényen (Telefoto - KS - DN) vehetett az újjáépítés nagy munkájában, majd felelős köz- tisztviselőként, 1957-től a kormány tagjaként szolgálhatta hazáját. Az országos választási listán képviselőjelöltként szereplő Kállai Ferenc felszólalásában hivatásának, a színészi mesterségnek a felelősségére utalva elmondta: - Szenvedélyesen figyelem az emberek minden megnyilatkozását, cselekedeteik belső rugóit, egymáshoz való viszonyukat, a társada- fommal való kapcsolatukat. S természetesen mélységesen érdekelt vagyok abban, hogy vajon a kultúra, a művészet menynyiben szolgálja az ember, a közösség jobbá tételét. Felmutatja-e eléggé hitelesen és a maga sokoldalúságában az embert? Ad-e elég lélektisztító élményt? Példát: jót vagy rosz- szat? Segíti-e leküzdeni a művészet a bennünk s környezetünkben elszaporodó negatív, mindannyiunkat sértő erkölcsi- ség tüneteit, erősíti-e a humánummal, a szocializmus értékeivel, távlataival való azonosulásunkat; vagy ellenkezőleg : elfelejtve dolgát, megkerülve a nehezét, fertőzi a lelkeket. Hiszen a leginkább ,,gazdaságközpontú" időszakokban sem csökken, hanem nő a művészet, a kultúra szerepe, jelentősége - de nem mindegy, hogy milyen ez a szellemiség. Igen nagy, semmivel sem pótolható tehát a felelőssége a kultúra művelőinek. Kállai Ferenc a párt XIII. kongresszusán meghívottként szerzett tapasztalatait is megosztotta a nagygyűlés résztvevőivel: — A kongresszus arról győzött meg, hogy társadalmunk, politikánk minden területen hű akar maradni a valódi értékhez. Szabad utat nyit a tehetségnek, de tilosat mutat az ügyeskedő, magát frázisokkal körülbástyázó spekulánsoknak, a munka nélkül szerzett jövedelmeknek, mind a gazdasági, mind a kulturális életben. A Hazafias Népfront választási programját valóságunk őszinte elemzése, a nagy és kis ügyek emberhez méltó megfogalmazása, az értelmes társadalmi cselekvés programjának hirdetése jellemzi. Mindez együtt ösztönöz, sőt biztat arra, hogy megálmodott építményünkhöz — amelyen nemcsak az új Nemzeti Színházat, hanem az egész országot értem — egy-egy téglát én is lerakhassak — mondotta végezetül Kállai Ferenc. Felszólalt a nagygyűlésen Bodor Lászlóné, a Papíripari Vállalat Csepeli Papírgyárának dolgozója is. A csepeli munkásasszony elöljáróban szólt arról a fejlődésről, amely gyárukban a XII. kongresszus határozatainak végrehajtása során valósult meg. Mint hangsúlyozta: a folyamatos műszakban, nehéz körülmények között üzemelő papírgyár fiatal vezetői elvárják és megkövetelik a fegyelmezett, hatékony munkát, s mindent megtesznek azért, hogy ehhez a feltételeket is megteremtsék. Mindennek meg is van az eredménye: jelentősen növekedett az idén immár harmadszor Kiváló címmel kitüntetett gyár dolgozóinak jövedelme, javultak élet- és munkakörülményeik, így például számosán jutottak — a gyár segítségével — lakáshoz. A továbbiakban így folytatta: — Nagy figyelemmel kísértük munkatársaimmal az MSZMP XIII. kongresszusán elhangzottakat. Engem, aki nő vagyok, fiatal, munkás és'családanya, a helyzetemnél fogva minden érdekelt. Kollektívánk véleményét is tolmácsolva elmondhatom: várakozásainkat, elképzeléseinket tartalmazzák a legmagasabb pártfórum határozatai. Az- ott megfogalmazott célokat jónak tartjuk, olyanoknak, amelyekért érdemes az eddiginél is többet és jobban dolgozni. Mi, fiatalok, nem félünk attól, hogy meg kell oldani a feladatokat, hiszen nem a kész dolgokra várunk, hanem célokat, lehetőségeket és bizalmat kérünk, hogy egyenrangú partnerként, saját erőnkre támaszkodva áll- juk meg a helyünket. (Folytatás a 2. oldalon.)
