Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-06 / 153. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncrolö XLII. évfolyam, 153. szám 1985. június 6., csütörtök Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Hova, hova, tanárok? (3. oldal) Kevés a sikerkönyv (3. oldal) Telek, lakás, állás a pedagógusoknak Harkányban (Tudósítás az 5. oldalon) Magyarországra látogat a svéd miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Olof Palme, a Svéd Királyság miniszterelnöke.- " * —— — Magyar—svéd kapcsolatok Jól fejlődnek a Magyar Nép- köztársaság és a Svéd Királyság szerződéses alapokon nyugvó politikai, gazdasági, kulturális és műszaki-tudományos kapcso­latai. Az utóbbi években az együttműködés mind jobban el­mélyül és kiszélesedik. A két or­szág közötti viszony fejlődésé­nek fontos előremozdítói a ma­gasszintű találkozók, amelyek sorából kiemelkedik Marjai Jó­zsef, majd Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettes 1980-ban, illetve 1983-ban tett svédorszá­gi látogatása. Az elmúlt öt év. ben rendszeresek voltak a kül­ügyminiszterek, s az egyes, szak­minisztériumok vezetőinek Bu­dapesten, illetve Stockholmban megtartott eszmecseréi. A ta­lálkozók, megbeszélések kiemel­kedő állomása lesz Olof Palme közelgő budapesti látogatása. Svédország miniszterelnöké­nek magyarországi útja az első alkalom, amikor a két ország kormányfői találkoznak. Olof Palme személyében nemzetközi tekintélyű szociáldemokrata po­litikust, a Szocialista Internacio. nálé alelnökét üdvözölhetjük hamarosan hazánkban. Magyarország és Svédország között a kapcsolatok különösen jók az építésügyi, környezetvé­delmi, egészségügyi és közleke­dési területeken. Az utóbbi évek­ben jelentősen fellendült az ok­tatási, az ipari, a műszaki-tudo­mányos, a kulturális és a terve, zési együttműködés. Elevenek a kontaktusok a két ország parla­mentjei, a fővárosi tanácsok, a társadalmi szervezetek között. Politikai kapcsolataink tovább- épülését reprezentálja az elmúlt öt évben aláírt négy kormány­közi egyezmény, illetve megál­lapodás. A nemzetközi élet vitatott kér­désekről folytatott dialógusok során a svéd külpolitika állás­pontját változatlan alapelve, a semlegesség jellemzi. A kor­mány több pozitív javaslatot és kezdeményezést tett — egyebek között európai atomfegyvermen­tes övezetek létrehozására —, s aktívan tevékenykedik a lesze­relés és az enyhülés előmozdí­tása érdekében. A svéd kormány nyugtalanítónak tartja az atom­fegyverek új „nemzedékének” létrejöttét, s úgy értékeli, hogy nőtt az atomháború véletlen ki­robbanásának veszélye. Svédor­szág elutasítja a korlátozott atomháború gondolatát és az amerikaiak úgynevezett elret­tentés! doktrínáját. Az elret­tentést a „közös biztonság” koncepciójával szeretnék he­lyettesíteni. Az 1982-ben kötött új hosszú- lejáratú megállapodás megfe­lelő alapokra helyezte a két ország közötti kereskedelmet. Ez nem csupán kormányközi kon­taktusainkat szabályozza, ha­nem a vállalatok közötti együtt­működésben is élénkülést hozott az utóbbi években. Az árufor­galom tekintetében az elmúlt két évben kedvezően alakult a magyar és a svéd partnerek for­galma, az élelmiszeripari, a könnyűipari és a gépipari kivi­tel területén viszont lemaradá­sok voltak a kohászatban és a vegyiparban. A fejlett tőkés or­szágokat tekintve Svédország hazánk kooperációs kapcsola­taiban az ötödik helyen áll; ed. dig mintegy ötven kooperációs szerződést kötöttünk. A két or­szág adottságai alapján a szer­számgépgyártás, a műanyag- ipari termékek, a klímaberende­zések, a pneumatikus elemek és szállítóberendezések, a bánya­ipari gépek és növényvédősze­rek előállításában mutatkoznak további kedvező lehetőségek a termelési eqyüttműködés bőví­tésére. Alkalom nyílhat vállala­taink együttes fellépésére a har­madik piacon is. Svédország — kulturális és oktatási életének sajátos de­centralizáltsága miatt — nem köt államközi kulturális egyez­ményt egyetlen országgal sem. Ennek ellenére ilyen jellegű kapcsolataink is évről évre szín­vonalasabbak. A Svéd Intézet és a Művelődési Minisztérium között 1967 óta kétévenként megújított munkatervek és a különböző intézmények között létrejött közvetlen együttműkö­dési megállapodások a sikeres kontaktusok biztosítékai. Az ösz­töndíjasok cseréjében magyar részről különösen a természet- és orvostudományi, a mezőgaz­dasági témák, valamint a svéd könyvtárak tevékenysége, és a képző- és iparművészet; svéd részről pedig a közoktatási és társadalomtudományi kérdések, valamint a magyar zene- és filmművészet iránt van érdeklő­dés. A két orszáqban kölcsönö­sen napvilágot lát a svéd, illet, ve magyar irodalom legjava és fejlődnek kapcsolataink a film- művészetben és a különböző ki­állítások megrendezésében is. A két ország közötti idegen- forgalom az elmúlt években — ha kismértékben is — ugyan­csak emelkedik. Csúcsszintű találkozó a két Korea között? Csúcsszintű találkozót java­solt Csőn Tu Hvan dél-koreai elnök szerdán Szöulban a KNDK-nak. A békés egyesítés kérdésével foglalkozó országos tanácskozáson kijelentette: még az idén találkozni szeretne Kim Ir Szénnél, a KNDK államfőjé­vel. Csőn javaslatát megfigye­lők a Koreai Köztársaság és a KNDK között megindult békü- lési folyamat újabb jelének ta rtják. Csőn ezen kívül felkérte az északi szomszédot, hogy vegyen részt az 1986-os ázsiai játéko­kon és a Szöulban tartandó 1988-as olimpián. Lázár György fogadta a kínai gépipari minisztert Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke szerdán a Parla­mentben fogadta Csou Csien- nan kínai gépipari minisztert, aki a Magyar—kínai Gazdasá­gi, Kereskedelmi és Műszaki- Tudományos Együttműködési Bizottság megalakulása alkal­mából, küldöttség élén tartóz­kodik hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Hetényi István pénzügymi­niszter, a bizottság magyar ta­gozatának elnöke, jelen volt Ma Lie, a Kínai Népköztársa­ság budapesti nagykövete. Haderő­csökkentés Korábban kezdődik az aratás Szovjetunióba induló, tavaly termett búzaszállitmányt rakodnak uszályba a mohácsi kikötőben Zökkenőmentes átvételt ígér a gabonaipar Jók a terméskilátások Lanyha a szerződési kedv Tarifaemelés a Gabona Trösztnél A NATO változatlanul egy jövőbeni megállapodás ellen­őrzését állítja előtérbe a bécsi haderőcsökkentési tárgyaláso­kon. Edouard Molitor luxem­burgi nagykövet, a szerdai ülés felszólalója üdvözölte ugyan a Varsói Szerződés készségét a szovjet és az amerikai had­erők első lépésként'való csök­kentésére, de általánosnak és elégtelennek minősítette a szo­cialista javaslatnak a szám­szerűségekre és az ellenőrzés­re vonatkozó elgondolásait. Csehák-Alijev megbeszélés A munkalátogatáson a Szovjetunióban tartózkodó Csehák Judit miniszterelnök­helyettest szerdán a Kremlben fogadta Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a Szovjet­unió minisztertanácsa elnöké­nek első helyettese. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a kultúra és a szociálpolitika te­rületén megvalósuló magyarf- szovjet együttműködés tovább­fejlesztésének kérdéseit. A megbeszélésen jelen volt Georgij Ivanov szovjet kulturá­lis miniszterhelyettes és Rajnai Sándor moszkvai magyar nagy­követ. Kalászba szökkent a búza, itt-ott már szőkül az ősziárpa. A szakemberek egyöntetű vé­leménye szerint az idén két héttel korábban kezdődik Ba­ranyában az aratás a tavalyi­nál. Ez meggyorsította az ara­tási felkészülést a termelő gaz­daságoknál és a gabonát fel­vásárló vállalatoknál. A Bara­nya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat megkezdte és nagy ütemben végzi a fe­lesleges ó-gabona készletek ér­tékesítését. A tárházak készle­tét június közepéig a malmok őrlési szintjéig csökkentik, hogy a szükséges fertőtleníté­seket elvégezve, helyet adja­nak az új termésnek. A gabonafeleslegeket a me­gye minden részéből tengelyen szállítják Mohácsra, ahol az olcsóbb víziút előnyeit kihasz­nálva folyamatosan uszályba rakják. Közvetlen úticél Ismail Remi Fekete-tengeri kikötő. Ta­valy 72 000 tonna, az idén első félévben majdnem 15 000 ton­na búza ment szovjet exportra a mohácsi kikötőből csak a GMV bonyolításában. Ezen fe­lül tetemes mennyiségű gabo­nát — elsősorban vetőmagot — exportált saját mohácsi uszálykikötőjéből a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát is. A termelőbázison kiépült ba­ranyai gabonacentrumban Mohácson, a GMV körzeti üze­mében tanácskoztak tegnap a a közelgő gabonabetakarítás teendőiről a termelő üzemek és a forgalmazó vállalat veze­tői. A megbeszélésen 16 ter­melőszövetkezet és a bólyi kom­binát képviselője vett részt. Csepreghy Ferenc, a GMV mo­hácsi körzeti üzemvezetője tá­jékoztatta a termelőket a ta­valyi rekordévükről és idei fel­készülésről. A megyében meg­termelt 1 millió tonna gaboná­ból több mint félmillió tonnát a vállalatnak adtak el a gaz­daságok, s ennek 30 százalé­kát a mohácsi körzeti üzem vásárolta fel. A terméskilátások a tavalyi rekordnál is jobbak. Sajnos — mondotta Csepreghy Ferenc — ez az idei szerző­déskötésekben nem tükröződik. Búzából valamivel jobb, kuko­ricából azonban egészen lany­ha a szerződési kedv, jól ten­nének a termelők — mondotta —, ha a várható nagy termés­re pótlólagos szerződést köt­nének a vállalattal. Koós Lász­ló, a megyei GMV igazgatója is hasonló kéréssel fordult a résztvevőkhöz, lévén, mint mon­dotta a gabona fontos export­cikkünk. A termelőszövetkezeti veze­tők viszont annak a vélemé­nyüknek adtak kifejezést, hogy a termelők exportérdekeltsége egyenlő a nullával. Az óvatos szerződés oka a kivárás, hátha mozdul a termelői ár. Kukori­cából egyébként is több csa­tornás értékesítés van, s amíg más többet ad érte, eddig a Gabona Vállalat „kényszercsa­torna" marad. Kifogásolták, hogy a vállalat nem téríti meg a terményszál'lítás költségét, hogy a bértárolási tarifa nem fedezi a tsz-ek költségeit. A többi szolgáltatás — kirakás, berakás, lapátolás — ára is túl alacsony. A vállalati átve­vő kapacitás, a fogadó gara­tok áteresztő képessége, nem igazodik a nagy terméshez és a szállítópark megnövekedett teljesítményéhez. A felvetésre reagálva a vál­lalat vezetői elmondták, 1986- ban világbanki hitelből bőví­tik a mohácsi átvevő és táro­ló kapacitást. György Károly, a Gabona Tröszt osztályvezetője bejelentette, a bértárolási ta­rifát egységesen 5 forint 60 fil­lérre emeli a tröszt. A TOT-taf egyetértésben 35—40 százalék­kal emelik a ki- és betárolás tarifáját is. Fuvardíjat ezentúl nem a legközelebbi telephe­lyen, de 10 kilométeren túl fi­zet a vállalat, a kukorica ter­melői óránál 5 százalékos eme­lés várható az idén. Az aratás előtt! gépszemlire készítik elő a kombájnokat a Bályi Kossuth Termelőszövetkezet gép­műhelyében Läufer László felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents