Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-05 / 152. szám
© Dunántúlt napló 1935. június 5., szerda Több sertést, s fehéret! A hosszan elhúzódó, zord télben százszám hullottak a malacok, terméktelenné vált igen sok koca. Gyengébb lett ismét a takarmány és drágább,elmaradoztak a vásárok. Mindez oda vezetett, hogy a tavaszi állatszámlálás szerint a baranyai háztáji gazdaságokban 36 000-re| kevesebb a sertés, mint egy évvel korábban. De ami ennél is nyugtalanítóbb — kiesett 2500 koca. Minden tizedik hiányzik. A termelőszövetkezetek a rekonstrukciók következtében ugyan 184 000 helyett 202 000 hízott sertést kívánnak szállítani az idén, a háztáji gazdaságok azonban április végéig csupán 215 000 hízóra kötöttek szerződést, a tavalyi 258 000-rel szemben. S ebbe a helyzetbe a baranyai gazdaságok nem törődhetnek bele. Kell a sertés, és keresni lehet rajta most is. Aki jól csinálja, nem is keveset. Nem a tavalyi bravúr megismétléséről van szó, amikor egyetlen év alatt 30%-kal növelték az Állatforgalminak átadott sertések számát, csupán a szint tartásáról. S ehhez nemcsak a piac van meg, hanem itt Baranyában, a takarmány is. Kellő számú malacot is elő lehet még állítani. Az Állatforgalmi Vállalat 3400 vemhes kocasüldőt helyez ki, ezerrel többet, mint tavaly. Többet csak azért nem, mert az erre kijelölt nagyüzemi telepek rotációja többet nem tesz lehetővé. A kocasüldő ára 6500 forint. Tárgyalások folynak takarékszövetkezetekkel, hogy a kocasüldők árát hitelezzék meg. Ha meglesz a megegyezés, az Állatforgalmi átvállalja a kamatokat. Törzskönyvezett kant is kaphatnak a kistermelők — valószínűleg kedvezményes áron, ha a gazda vállalja, hogy a környékére kihelyezett kocákat is fedezteti. Természetesen díjazás ellenében. Mindkét akció már a jövőbe mutat. Exportálni csak minőséget, csak fehér hússertést lehet. S meg fogják találni a formáját, hogy ezt megfizessék. Tavaly 42 községben bevezették, hogy a fehér hússertéssel történő mesterséges termékenyítésért nem kell fizetni. A fehérítési program sikere minden várakozást felülmúlt. Ezekben a falvakban áprilisban még 40% volt a fehér, 60 a tarka sertés aránya. Év végén már a sertések 70%-a fehér volt. Most az egész megyére kiterjesztették az ingyenes mesterséges termékenyítést fehér hússertéssel. Fehérnek számít a durok is. Nem igaz, hogy nincs durok-sperma. Feltételezhető, hogy a koca- állomány csökkenésében is közrejátszik már a fehér húsra történő átállás, a kocacsere. A hizlalás iránti töretlen érdeklődésre utal az, hogy a malacár rendkívül magas. Évek óta nem kértek annyit, s nem fizettek annyit malacokért, mint most. A mohácsi vásáron a 7—8 hetes malac ára 1000 forint fölött volt. Egy jobb malacért 1400—1600 forintot is elkértek. Van egy olyan törekvés, hogy a sertések átlagsúlyát növeljék, minőségromlás nélkül. A mennyiségi kiesést súlytöbblettel kívánják ellensúlyozni. Ezért fordul elő, hogy egy hetet várnak az átvétellel. Piac van, hízott sertésből minden mennyiséget átvesznek — ígéri a Húsipari Vállalat. S megfizetik. Szerződést erre az évre szeptemberig lehet kötni. Kemény Mihályék háztájija Hegyszentmártonban Növényvédelem A csapadékos meleg időjárás rendkívül kedvezett az almafa- és körtefa- varasodásnak. Védekezéshez Zineb, Dithane M— 45, Chinoin Fundazol 50 WP, Topsin M70 WP vagy Rubi- gan 12 EC permetezését javasoljuk. A permetlébe az almamoly, valamint a levéltetvek elleni szert is ajánlatos keverni. A körtefákon lévő levélbolhákat eredményesen Decis 2,5 EC vagy Chinetrin 25 EC szerrel pusztíthatjuk. Ugyanezek a szerek alkalmazhatók a levéltetvek és a molyok ellen is. Az őszibarack fákat a keleti-gyü- mölcsmoly ellen Bi 58 EC vagy Decis 2,5 EC szerrel permetezzük, mely a levéltetvek ellen is hatásos. A dísznövényeken lévő levéltetvek és lombrágó hernyók ellen Unifosz 50 EC vagy Chinetrin 25 EC használható. A zöldségfélék permetezésénél az élelmezés-egészségügyi várakzási idők betartására szigorúan ügyeljünk. A paradicsomot károsító burgonyabogár ellen a Decis 2,5 EC vagy a Chinetrin 25 EC szert javasoljuk. Az alkalmazható gyomirtó szerek közül a Glialkát az előirt használati utasítás szerint helyezzük előnybe a Gramoxonéval szemben. Dr. Frank József Mindig friss tojás Bogádmindszentről Gyümölcstermesztés — korszerűen A ribiszke és a josta Negyven háztájiban 14000 tojótyúk Közvetlenül a boltokba szállítanak 22 év óta nem bukott meg senki Bogádmindszenten legalább olyan pontosan tudják hol és mikor nyílik Pécsett új ABC- áruház, mint a városi tanácson. Nekik minden új ABC újabb üzletet jelent. Pécs, Siklós és Sellye boltjait ugyanis nagy részt Bogádmindszentről látják el tojással. Hegyszentmártonban, Ózdfalun és Bogádmindszenten már 22 éve tojástermelésre specializálódtak a háztáji gazdaságok. A termelőszövetkezet akkor állította fel keltetőjét és a tenyésztojással együtt az árutojás-termelést is megszervezte. — Ez nagyon jól bejött - mondja Keszü László, most ■májusban nyugalomba vonult tsz-elnö'k, aki maga is 800 tojótyúkot tart. — A Baromfifeldolgozó ugyanis nem tudja ellátni megfelelő tojásokkal még a várost sem. A megfelelő tojás barna héjút jelent. Bogádmindszenten 14 000 TSL-t tartanak a háztájiban, a tsz szervezésében hetente 36 000 tojást szállítanak Pécsre, közvetlenül a boltokba. Hogy melyikbe, azt a ZÖLDÉRT-tel kötött szerződés határozza meg. Az árat is. A tsz a 10 százalékkal csökkentett napi árat kapja meg és ebből levonja a maga jutalékát a szervezésért, szállításért. A gazdáknak így is megéri. Az elmúlt évben, amikor 1,60 volt a tojás, akkor sem hagyta abba senki. Árujuk mindig friss - mindennap szállítanak - és keresett. ,,A keresletet csinálni is lehet. Ha 5000-et kérnek, küldünk 4500-at. De aki nem jól csinálja, azt magunk szűrjük ki." Jól csinálják. Hegyszentmártonban Gyarmatiék 500 tyúkot tartanak. Keményék Pécsről költöztek ki „Menjünk falura, próbáljuk meg I" - elgondolással. S tavaly mindjárt az istálló a baromfival együtt leégett. Most 1300 tojójuk van. Minden család általában 500-600 tyúkot tart. A naposcsibéket Bábolnáról kapják. Kívánságra a tsz előneveli. 17,60 a naposcsibe, s annyiszor 4 forint az előnevelés, ahány hetes. A takarmányt ■bábolnai receptúra szerint a termelőszövetkezet keveri. A technológia annyiféle, afiány ház. A régi pajtákat, széntárolókat, istállókat alakították át. „Nem lehet elcsúszni. Mindenkinek megvannak a maga fogásai — mondja Keszü László -, nem bukott bele senki. Van, ahol ventillátor sincs, a világítás a lényeg.” A világítás ősszel-télen, este 5-től 8-ig van bekapcsolva. Valamikor éjjel is égtek a lámpák, de a tyúkok elkezdtek tojni és sok tojást összetörtek. Most reggel 6-kor, fél 7-kor kezdődik a tojásrakás. Délután 3-ra mind letojik. A tojásokat az otthonmaradt háziasszony folyamatosan összegyűjti. A vállalkozás kifizetődik. A tyúkokat egy évig tartják, ezalatt 250-260 tojást raknak. A tiszta haszon 30—40 fillér tojásonként. Nemcsak magas C-vitamin tartalma avatja nagy biológiai értékű gyümölccsé a ribiszkét, hanem vitamintartalmának széles skálája (P, Bj, B2, B3 provitamin A), Alkotóelemei közül számottevő mennyiségben szerepel a fehérje, az aminosav, a szénhidrát (főleg szőlő- és gyümölcscukor) és a különböző savak. Kitűnő tartósítású alapanyag mindkét ribiszkefaj, mert vitamintartalmuk a tárolás és a feldolgozás során alig károsodik. A piros ribiszke és a fekete ribiszke is elsősorban a házikert gyümölcse és feltehetően az is marad. A piros ribiszke Nyugat-Euró- pa Atlanti-óceáni partvidékéről és a közép-európai kontinentális zónából származik, tehát hazánkban szinte „itthon" van. Környezeti igénye így szerényebb a fekete ribiszkénél, amely északról származik és így a csapadékosabb, párá- sabb, hűvösebb helyeket kedveli. Fagyzúgos helyre egyiket se telepítsük. Mindkettő meghálálja az öntözést, mert a tenyész- időszakban általában 350 mm-t igényel. Hazánkban ezt természetes körülményekkel általában biztosítani sem lehet, vagy csak ritkán. Mivel korai érésű növény, jobban elviseli az érés kezdetén fellépő csapadékhiányt. Ilyenkor a talajnak általában még van víztartaléka, de a második vízigényes szakaszában, amely július közepétől augusztus végéig tart, már feltétlenül öntözésről kell gondoskodnunk, mert a ribiszke ekkor alakítja ki a termőrészeket. Talajban a piros ribiszke nem válogat, csak az erősen meszes talajokat kell kerülni. A fekete ribiszke ebben is igényesebb, eredményes termesztése tápanyagban gazdag, középkötött mélyrétegű és jó vízgazdálkodású talajon lehetséges. Különösen jól terem a láptalajokon, árterületeken, ahol a talajvízszint közel van a felszínhez. A pangó vizeket nem bírja. Telepítését ugyanolyan körültekintéssel kell előkészíteni, mintha magas törzsű, vagy intenzív koronaformájú egyéb gyümölcsfajt telepítenénk. A talaj tápanyagfeltöltésének is van akkora jelentősége, mint más egyéb gyümölcsnél. Sortávolságát nem célszerű 3 m alá vinni, a tőtávolság 1,5-2 m között változhat. Figyelemmel kell azonban lennünk, hogy a különböző fajták növekedési aránya más és más. Nagyon megkönnyíti a ribiszkeültetvény minden munkáját,- de elsősorban a szüretet — ha förzses ültetvényt létesítünk, amit kinevelhetünk a saját, vagy a Ribes aureum törzsén. Sok tekintetben a saját törzs a jobb, ügyeljünk arra, hogy általában a sok tőhajtást hozó fajták rossz törzsnevelők! Mivel a ribiszke is a korán fakadó gyümölcsökhöz tartozik — mint a köszméte —, ezért jobb oz őszi ültetés, ha fagymentes napokon végezzük. A gyökérfejlődés miatt is ez az előnyösebb. Ha az ültetés tavaszra marad, feltétlenül öntözzük be és taposás után töltsük fel a tövet földdel! A fajtákat váltva ültessük, mert jó hatással van a termés- eredményre az idegen megpor- zás. Egyformán végezzük el a piros és fekete ribiszke alakitó metszését. Az ültetést követően tavasszal a vesszőket 2-3 rügyre metsszük vissza, majd nyáron a hajtásválogatáskor a 4—5 legerősebbet hagyjuk meg, a többit eltávolítjuk. A második évben 4-5 tőhajtást szintén meghagyunk, de a második éveseket már visszametszhetjük. A harmadik évben a legszebb hajtásokat meghagyjuk, a többit eltávolítjuk, tehát ismét 4 tővesz- szővel gyarapodtunk. Ugyanígy járunk el a negyedik évben is. A többi évek metszése ritkító és ifjító metszésből áll, amit úgy kell elvégezni, hogy figyelembe vesszük: a fekete ribiszke az éves termőrészeken, a piros és fehér ribiszke az idősebb termőrészeken ad több és jobb termést. Jó hatású, ha a tápanyagpótlást a szervestrágyára alapozzuk. A josta a köszméte és a fekete ribiszke keresztezéséből származik. Mindkét szülőre hasonlít, a bokor alakja, termete, a vessző közel áll a fekete ribiszkéhez, a levél formája mindkettőre hasonlít, a bogyó formája mint a köszmétéé, de színe sötét és fürtökben jelenik meg. Bőtermő, de a bokronként) 10 kg feletti terméseredmények hírét kétkedéssel kell fogadnunk. Általában és több év átlagában 4—5 kg-ot érhetünk el. Fácskán és bokron is termelhető, könnyen szaporítható fásdugvánnyal. öntermékeny. Ma még inkább újdonság és ritkaság, de egyre jobban terjed. Buzássy Lajos • • Ot nagyváros piaci árai Ft/mennyiség Pécs Miskolc Győr Kaposvár Szeged Burgonya <<9 4—24 5—25 16 22—28 10—14 Vöröshagyma kg 16—24 10—14 11 — — Fokhagyma kg — ia—40 — — 16—20 Zöldhagyma cs 3— 5 2— 5 3 2— 4 2— 3 Sárgarépa kg 12—16 12-30 — — 8—10 Új sárgarépa CS — 2—50 — — 2— 8 Petrezselyem kg 18—22 20-30 — — 10-16 Új petrezselyem CS —. 12-17 — 6 2 —10 Karalábé kg — 16—18 — — — Új karalábé db 3- 5 4—10 1,50-6 5 2— 5 Fejeskáposzta kg 24—30 25—30 28—30 — 14—20 Savanyűkáposzta kg 20—22 15—20 — 12—18 20—22 Saláta db 2—10 3—10 1—2,80 *3— 5 2— 5 Retek cs 4— 6 3— 8 3— 6 3— 8 2— 5 Uborka kg 35—50 40—50 45 40 30—40 Paprika db 4—12 2—10 4— 7 1—10 2— 8 Paradicsom kg 80—90 60—90 80 80 55—70 Gomba kg 80-90 50-100 70—80 60-90 Paraj kg — 20-24 — 20 12—20 Sóska kg — 12—30--- , — 1 0—12 Karfiol kg 40—50 30—50 20—45 40 25—30 Földieper kg 35-80 60-120 16—50 40—50 25—50 Cseresznye kg 18—30 30—45 20—26 25—30 25—40 Alma kg 8—26 8—30 10 15—20 8—18 Tojás db 1,60— 2 1,60— 2 2 1,70 1,50—1,80 Zöldborsó kg 20—30 30—45 28 25—30 20—30 Tök kg 30 — 30 40 28—35 Meggy kg — — — — 33 Egres kg — — 9-12 — 20—30 Új vegyeszöldség cs 18-22 — 10 — Kelkáposzta kg — — 12—15 — — Új helyesírásunk szerint (III.) „Kedves Mihály, ma veled voltam. Itt, a városház nagytermében nagy közönség ünnepelt..." Ha megfigyeljük Móricznak Pécsről, 1938. január 28-án kelt, Babitshoz írt levelét, feltűnhet, hogy a megszólítás után nem felkiáltójelet, hanem vesszőt tett ki írója. Az 1954- es helyesírás szerint (130. és 387. pont) 'hivatalos iratokban és levelekben nagybetűvel kezdjük a megszólításnak els& szavait és minden főnevét. A régi helyesírásnak ezzel kapcsolatos valamennyi példája arról tanúskodik, hogy a megszólítás végére felkiáltójelet kell tenni: Drága jó Szüleimi Az új helyesírási szabályzat, miként másutt is, itt is engedékenyebb. A Móricz-féle vesz- szős megszólítást is engedélyezi: „Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesz- ■szőt is lehet tenni.” (253.) Általában azonban a felkiáltójel használatát ajánlja. Példákat is említ: Drága Szüleim! (Drága szüleim!). Ez utóbbi példa nemcsak lealacsonyítja a szülők iránti tiszteletet, de áttöri az előző szabályzatnak az első szónak és minden főnévnek nagybetűs írására vonatkozó rendelkezését. Új helyesírásunk 149. pontja szerint ugyanis: „Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tu- lajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: „Kedves barátom..." „Édes jó anyám és apám!" Ne szóljunk egy rossz szót sem! Ugyanez a szabálypont a ,fokozott tisztelet" kifejezésére lehetővé teszi a szöveg közti nagybetűs megszólítást is. A szövegpélda szerint: „Szeretném, Apám, ha nem értene félre." A félreértés minden bizonnyal nem a kisbetűs levélkezdésre vonatkozik, hisz- minden meg van bocsátva — a szöveg között már kibontakozik a „fokozott tisztelet”. Persze, ha kissé epéskedünk e „tisztelet” körül, ez azért is van, mert az utolsó példamondat: „Szeretnék Veled lenni!"- már nem annyira a tiszteletet, mint inkább más szándékot sugall. Meg kell azt is jegyeznünk, hogy szöveges részben két vagy több szóból álló megszólításkor csak az első szót kezdjük nagybetűvel. A szöveg belsejében tehát a megszólított személyen kívüli szavak kisbetűsekké válhatnak. Ilyenkor tehát Igazgató urat (és nem: Igazgató Urat), Államtitkár elvtársat (nem: Elvtársat), Feri bátyámat, Erzsi nénémet írunk. Gyakran látom, hogy ügyiratok, igazolványok, oklevelek, hivatalos értesítések végén az aláírás alatti megjelölés — helytelenül — nagybetűs. így a helyes: Nagy István elnök (nem: Elnök) Ha azt írom, hogy Nagy István vállalati elnök is felszólalt, a név után nem tesz- szük ki a vesszőt, de birtokos szerkezet esetén igen. Például: Nagy István, a vállalat elnöke is felszólalt. A doktori címet rövidítve írjuk — szöveg közben mindig kisbetűsen. Hányszor látható nagybetűs írás! A közölt szöveg végén aláíráskor a nagybetűs használat szokásos: Dr. Nagy István (vagy: Nagy István dr.) elnök. E sorok írója mindkét írásmódot helyesnek tartja. Ugyanez vonatkozik az idősb, ifjabb és az özvegy szóra is. A szalmaözvegy azonban semmilyen tettében nem szabályozható. Tóth István dr.
