Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-05 / 152. szám

1985. június 5., szerda Dunántúlt napló 5 Huszonhat millió forintos beruházás Ajándék a kisegítő iskolásoknak A BARANYATERV tervei alapján építette a szép létesítményt, a Baranya megyei Vízmű és a DMRV. Läufer László felvétele A pécsi Kisegítő és Foglalkoz­tató Iskola hetedik osztályos tanulóinak két éve nyolc pót­mamája és egy pótpapája van: a Pécsi Bőrgyár festő műhelyé­nek Lenin szocialista brigádja látogatja és segíti őket rend­szeresen. Nem múlik el szüle­tés- és névnap, farsang, húsvét, vagy egyéb ünnep, hogy ne sze­reznének örömet valamennyi gyámolítottjuknak. Igaz, nin­csenek sokan ebben az osztály­ban a tanulók — bét fiú, és egy lány — próbálja elsajátí­tani a tananyagot. Szinte vala­mennyien túlkorosok: tizen­négy—tizenhat év közöttiek. Tán ezért is jelent nekik töb­bet ez a patronálás: jó tudniuk, hogy idegenek is törődnek ve­lük, igyekeznek pótolni azt a szeretetet, amit az otthoni kör­nyezet nem nyújt a számukra. Édesség, könyv, néhány ruha­Egészséges ivóvizet kap Dunafalva Különösen nacjy öröm egy- egy vízműavatás Baranyában, mert rendkívüli erőfeszítéseket követel az aprófalvas megyé­ben a lakosság egészséges ivóvízellátása. S ritka öröm, ha a létesítmény maga nem­csak a működésében jelentős, hanem, mint építészeti megol­dás is tetszetős. Az építők gondos munkáját dicséri a dunafalvai vízmű, amelynek műszaki átadása a napokban volt. Valóban szép létesítmény. Az ezernégyszáz lakosú Du­nafalva egészséges ivóvíz- ellátásában végleges megol­dást jelent a most átadott vízmű, amelyet a BARANYA­TERV tervei alapján épített a Baranya megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat, valamint al­vállalkozóként a telephelyen belüli létesítményeket — az üzemi épületet, a mélytározót és a víztisztító berendezéseket — a Duna menti Regionális Vízgazdálkodási Vállalat ba­jai üzemmérnöksége. A községi vízmű társulat már 1983-ban megalakult, a családok húszezer forinttal já­rultak hozzá a gerincvezeték építéséhez. Egymillió forintot adott a községi tanács — az intézményeinek az érdekeltsé­gi hozzájárulásán kívül —, va­lamint ötmillió-négyszázezer forinttal hozzájárult a Baranya megyei Tanács, és hétmillió­háromszázezer forintot kapott a község a vízügyi alaoból. összesen huszonhat millió fo­rintba került a dunafalvai víz­mű. Ebből a jelentős összegből megépült a község egészét ellátó gerincvezeték, a lakó­házak kerti csapjáig csatla­koztatva. Eddig ásott kutak­ból nyerték a vizet az itt Iq- kók, de a víz minősége szem­pontjából közegészségügyileg veszélyeztetettnek számított a település, a víz magas nit­rát-, vas-, mangán- és ammó­niatartalma miatt. A vízmű bázisa az a sekély mélységű fúrt kút, amely öt­száz liter vizet ad percenként, és biztosítja a község teljes ivó-, és ipari vízigényét. A tervezett fogyasztás az első ütemben 703 köbméter, majd 790 köbméter naponta, míg a távlati igény 870 köbméter na­ponta. Azonban a víz kezelé­sére szükség van, és ezt a te­lephelyen belül oldották meg az építők: két METANULL 601-es típusú szűrőberendezést szereltek fel, ' amelyek a vas- és a mangán eltávolítására alkalmasak. Az ammónia­szennyeződés megszüntetésére az országban eddig egyedül­álló és egyszerű megoldást kísérleteztek ki a Baranya me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalatnál: a szűrőberendezés egyik betétjébe zeolitásványt tettek, amelynek előnyös tu­lajdonsága, hogy kicseréli az ammonium ionokat. Az üzemi alkalmazást megelőzően a Ba­ranya megyei Vízmű labora­tóriumában eredményesen zárták a kísérleteket. Az Alsó Dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság engedélyével, a dunafal­vai vízműben kísérletezik ki az új eljárást — hathónapos pró­baüzemmel dolgozik most a berendezés —, ha az eredmé­nyek biztatóak, érdemes más­hol is bevezetni.­G. M. Keszegtetemek a tóban Mi történt A hírt telefonon kaptuk: az Orfűi-tó felszínét — szólt a be­jelentés — ellepték a haltete­mek. Mázsaszám úszik és ro­had a döglött keszeg a tó ví­zében, veszélyeztetve a stran­don fürdőzőket, de magát a vízivilágot is. Dr. Kovács Zol­tánnál, a MOHOSZ Baranya megyei IB-a titkáránál érdek­lődtünk. — Pénteken szállítottuk a paksi htsz-től az Orfűi-tóba a keszegeket. Magam is bele­néztem a kocsi tartályaiba, amikor megérkezett a külde­mény, semmi olyant nem ta­pasztaltam, ami orra utalt volna, hogy a keszegeket túl­zottan megviselte az út. Ami­kor a tóba engedtük a hala­kat, mindössze néhány tetem volt, ez természetes is. Leszed­tük, a halár utasítást kapott, hoqy kísérje figyelemmel az Orfűi-tavat, ha újabb pusztu­lást tapasztal, szedje le. Szom­baton reggelre már tömeges­sé vált a pusztulás, mintegy másfél-két mázsa döglött ke­szeget kellett összeszedni. Hét­főn estére minden halat le­szedtünk a tó vizéről, ám az lehet, hogy a nádasokban, el­zárt sarkokban még maradt, s ezeket a szél kiveri, de azon­nal eltávolítjuk ezeket is.- Az ok?- Egyértelmű: a meleg idő­ben a halak a szállítást nem bírták. A keszegek a Dunából származtak, amíg össze nem jött a megrendelt valamivel több mint öt mázsa, bárkák­ban tárolták, talán ez sem használt nekik. A tanulságot levontuk: nyáron keszeget nem szabad szállítani.- Következmény?- A Baranya megyei Intéző Bizottság tárgyalásban van a szállító paksi htsz-tel, hogy pontot tegyünk a halpusztulás anyagi oldalára is. M. A. Iró-olvasó találkozó Fekete Gyula Komlón Az író-olvasó találkozók jobb esetben különböznek azoktól a megszokott kommunikációs for­máktól, amelyekkel egyre gyak­rabban találkoznunk kell. A te­levízió vagy a rádió műsorai, a sajtó naponkénti megjelenése, egy-egy könyv elolvasása na­gyon ritkán adja meg a vála­szolás, a közvetlen reagálás le­hetőségét. Ezek a találkozók vi­szont kimondottan erre a célra szerveződtek. Legyenek akár — mint most — a könyvhéten, vagy bármikor. Ideális alanyt ismert fel a komlói találkozó közönsége. Fe­kete Gyula háromszoros József Attila-díjas író, a Magyar író- szövetség alelnöke - mint azt eddig megjelent 27 regénye, elbeszélésgyűjteménye, „levél- szociográfiája" és publicisztikái is bizonyítják, igen érzékeny a közélet apróbb és jelentősebb változásai vagy éppen „hely- benmaradásai" iránt. A köze­lebbi és távolabbi múltban sok emlékezetes sajtóvitát kezdemé­nyezett, amelyek után sok ezer­nyi levél zúdult a szerkesztősé­gekre. Komlón, a kökönyösi Juhász Gyula'klubban is ezek a kérdé­sek kerültek elsősorban teríték­re. És nem önkényesen. Fekete Gyula bevezetője után a részt­vevők közül többen azokról a témákról kezdtek érdeklődni, amelyek valamilyen formában az író eddigi életművében fon­tos helyen szerepelnek. A ma­gányról, a „boldog házasságok titkairól", a magyarországi né­pesség elöregedéséről, a könyv­kiadás és -terjesztés ilyen al­kalmakkor különösen előtérbe kerülő és sokszor burleszkfil- mekbe illő jelenségeiről, az iro­dalmi művek „érthetőségéről” vitatkoztak, beszélgettek a részt­vevők egymással és az íróven­déggel. Fekete Gyula részleteket ol­vasott fel, rövid, aforisztikus tö­mörségű jegyzeteiből összeállí­tott Tengercseppek című köny­véből. (A nyáron megjelenő kö­tetből egyébként a Jelenkor utóbbi számaiban hosszabban olvashatunk.) Az író-olvasó ta­lálkozó hangulata, légköre jól jellemezhető az egyik aforiz­mával: „A hazugságban az is vétkes, aki elhiszi." Ogy tűnt, a tegnapi találkozó résztvevői kételkedésükkel, okos megnyil­vánulásaikkal alátámasztják ezt a mondást. Bozsik L. darab ... és mennyi mindent jelent akkor, ha ezt a brigád­tagok saját zsebből állják! A tegnapi délutánt is öröm­osztásnak szánták a Lenin bri­gád tagjai: a gyermeknap al­kalmából — igaz kicsit meg­késve — a Ivov-kertvárosi sza­badidőparkban látták vendé­gül, és köszöntötték ezeket a felnőttnyi gyermekeket. A kis­lány táskát, a fiúk igazolvány­tartót kaptak az édességek mel­lé. Az egyik szabadban lévő asztalt megterítették — szend­vicsek, sütemény, szörpök segí­tettek feloldani a kezdeti za­vart. A viszonzás: elsuttogott köszönő szavak, és egy-egy szál virág a pótmamáknak. Igen a Lenin szocialista bri­gád tagjai — Herner lózsetné brigádvezető, Szűcs Lajosné, Wirth Istvánná, Kárász Gyulá- né, Pernecker Mihályné, Vörös Ferencné, Luc Györgyné, és az egyetlen férfitagjuk, Búza Ist­ván — válóban a szülői törő­dést igyekeznek pótolni. Érdek­lődnek az iskolai előmenetelek után, tanáccsal próbálják a munkába állókat, iskolából ki­maradni igyekvőket ellátni. És mesélnek a maguk nehéz fizikai munkájáról. Mert ezek az asszonyok naponta több száz kilónyi bőrt mozgatnak meg, otthon családanyák, sőt nagy­mamák, és arra is jut az ide­jükből, hogy itt a szabadidő­parkban rendszeres társadalmi munkát végezzenek, valamint figyelemmel kísérjék nyolc ide­gen kisgyermek életútját. Ezért külön köszönet iHetit meg őket. Á. E. Kulturális nevelőtanárok konferenciája Kétnapos konferencián Pé­csett tartózkodnak az -ország szakmunkástanuló-intézetei­nek kulturális nevelőtanárai. Kedden és szerdán szakmai programokon, iskolalátogatá­sokon, kötetlen tapasztalatcse­réken vesznek részt a pécsi 508-as intézet szervezésében. Az országban mintegy nyolc­van intézményben foglalkozik főállású kulturális nevelőtanár a leendő szakmunkásokkal ők szervezik és irányítják in­tézetük valamennyi tanórán kí­vüli kulturális tevékenységét. Baranyában négy pécsi és a komlói szakmunkástanuló-inté zet foglalkoztathat (létszámá­val összefüggésben) kulturális nevelőtanárt. Mozgó nyelvi tábor A jelentkezés befejeződött A jelentkezés első napja ko­rántsem az elképzelések szerint alakult: a tanárok azt hitték, hogy délután 5 és 7 óra kö­zött fogadják azokat a szülő­ket, akik a „mozgó" idegen­nyelvi táborba szeretnék be­íratni gyermekeiket. Ehelyett az történt, hogy már négy óra­kor kezdődött a Nevelési Köz­pontban a sorbanállás, s még este negyed tízkor sem fejező­dött be. Ekkora sikerre nem számítot­tak a Nevelési Központ nyelvi műhelyének tanárai, akik ezen a nyáron egy, a korábbi formák­tól eltérő idegennyelvi tábort szerveznek. Budapesten, a Marczibányi téri szabadidő- központban van még hasonló, Pécsett ilyen tíznapos „mozgó” tábort most nyitnak először a nyelvet tanuló kisdiákoknak. S itt most tényleg csak kis­diákokról van szó, hiszen azok jelentkezhettek csak, akik még alsó tagozatosok, s már az iskolában tanultak németül vagy angolul. Elsősorban azok­ról a gyerekekről van szó, akik a már említett nyelvi műhely­ben kezdtek ismerkedni a két nyelv bármelyikével. Az e.lső osztályt végzettektől a negye­diket éppen befejező gyere­kek összesen kétszázötvenen lesznek a tábor tagjai; hét német és hét angol csoportba elosztva, életkor és a már nyelvtanulással eltöltött idő alapján. Gróf Henrietta, a nyelvi műhely és egyben a nyári tá­bor vezetője: — A „mozgó” táborban minden csoport külön tanárral tulajdonképpen az évi munkát folytatja, csak egészen más­képp. Minden reggel innen in­dulunk a Nevelési Központtól, A nagy honvédő háborúban aratott győzelem 40. évfordu­lója alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége által alapított jubileumi kitüntetést adták át kedden Budapesten száz magyar ve­teránnak, akik a szovjet Vörös Hadsereg katonájaként, illetve partizánként részt vettek a II. világháborúban, a fasizmus el­leni küzdelemben. A kitüntetést Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete adta át a nagykövetségen. Az ünnepi eseményen jelen volt Varga Péter, az MSZMP KB osztály- vezetője és Padányi Mihály, a Magyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetségének elnöke is. * A környezetvédelmi világnap alkalmából a Szakszervezetek Országos Tanácsa Krasznai Antalnak, a Hazafias Népfront Baranyo megyei Bizottsága tit­kárának a környezetvédelem­ben kifejtett eredményes mun­kájáért a Szakszervezeti Mun­káért arany fokozatát adomá­nyozta. A kitüntetést tegnap Budapesten, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa szék­házában vette át. * A Római (Katolikus Papi Bé­kebizottság és az Egyházközi Papi Békebizottság tegnap Pécsett, a Hazafias Népfront székházában együttes ülést tartott. Herczegh Géza a JPTE professzora tájékoztatót mon­dott az időszerű nemzetközi kérdésekről. Dr. Hir Géza, a népfront közjogi munkabizott­ságának elnöke pedig az or­szágos választásokról adott is­mertetést. Az együttes ülésen Tusnádi József siklósi apátplébánosnak a békemozgalomban végzett eredményes munkájáért az Országos Béketanács elismerő oklevelét adományozták, ame­lyet Halas Ilona, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárhelyettese adta át. Az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával a közelmúlt­ban kinevezett dr. Jelemits István piarista tartományfőnök kedden, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke előtt esküt tett a Magyar Népköztársaság Alkotmányára. Az eskütételen jelen volt Kato­na Imre, az Elnöki Tanács tit­kára és Miklós Imre államtit­kár, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnöke, valamint dr. Cser­háti József pécsi megyés püs­pök, a Magyar Katolikus Püs­pöki Kar titkára. ahol négy busz várja a gyere­keket. Ezért is mozgó tábor a neve, hiszen mindig megyünk valahova, kisebb-nagyobb ki­rándulásokra, például a Man­dulásba, Orfűre, Siklósra, Mo­hácsra. Ezeken az utazásokon, s egyáltalán a nyelvi tábor tíz napja alatt magyarul be­szélni nem lehet. Útközben, az adott szituációban kell a gyerekeknek föltalálniuk magu­kat angol vagy német nyel­ven, s ez persze sokkal izgal­masabb és egész más, mint egy iskolai foglalkozáson, mes­terségesen létrehozott, elkép­zelt helyzet. Rengeteget lehet így tanulni. Ez a június 17-e és 28-a közötti tíz nap kirán­dulásokkal, teljes ellátással együtt 1200 forint, s minthogy ez most egy kísérlet, idén nem tervezünk több turnust, de ké­sőbbi terveink között már szerepel több ilyen mozgó tá­bor, hiszen legszívesebben mindenki jött volna. Még így is a tervezett százhúsz gyerek helyett kétszázötvenen lesznek. Bízunk benne, hogy a kirán­dulással, sporttal egybekötött nyelvtanulás megnyeri a gye­rekek tetszését. D. Cs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents