Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-04 / 151. szám
6 Dunántúli napló 1985. június 4., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! A tanulmányi szerződésről Olvasóink közül többen is érdeklődtek a tanulmányi szerződésről. Ezért ismertetjük a művelődési miniszter 2/1985. (II. 16.) MM sz. rendeletének fontosabb elöirásait a nappali tagozaton iskolai képzésben részt vevőkkel köthető tanulmányi szerződésről. A rendelet hatálya a munkáltatónak — kivéve a magán- munkáltatót — a) felsőoktatási vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatos magyar állampolgár hallgatójával, illetve tanulójával, b) végleges magyarországi letelepedési engedéllyel rendelkező és hazai felsőoktatási vagy középfokú oktatási intézményben tanulmányait folytató külföldi állampolgárságú hallgatóval, illetve tanulóval, továbbá c) külföldi felsőoktatási intézményben tanulmányait folytató a II. évfolyamot sikeresen befejező — magyar ösztöndíjas hallgatóval kötött tanulmányi szerződésre terjed ki. A szakmunkásképzésben részt vevő tanulókkal köthető tanulmányi szerződésekre e rendelet rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek által köthető szerződésekről a felügyeletet gyakorló miniszter a jelen rendeletben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet. A rendelet szerint a tanulmányi szerződésben a munkáltató a tanulmányi idő tartamára munkáltatói támogatás (ösztöndíj) folyósítására, a hallgató pedig a szerződésben megjelölt képzettség megszerzése után az ösztöndíj folyósításával egyező időtartamra a munkáltatónál munkaviszony lé- tésére vállal kötelezettséget. A szerződésnek tartalmaznia kell a) az ösztöndíj havi összegét, folyósításának kezdő és a tanulmányok befejezésétől függő végső időpontját, b) a hallgató munkába állásának helyét, idejét, c) a rendelet 12. § (1) és (4) bekezdésében felsoroltak értesítési kötelezettségét az ott meghatározott eseményekről és időtartamon belül. Lehetőséget ad a rendelkezés arra, hogy a felek a szerződésben — az ösztöndíjon kívül egyéb olyan szolgáltatásokban is megállapodjanak, amelyek a munkáltató és a hallgató kölcsönös kapcsolatát erősítik, vagy amelyeket egyéb okból lényegesnek tartanak. Az ösztöndíj havi összege legfeljebb 1500 forint. A: ösztöndíjat a tanulmányi eredmény figyelembevételével kell megállapítani. Első évfolyamos hallgató esetében az I. félév tanulmányi eredménye az irányadó. A rendelet 6. §-ának előírása értelmében az ösztöndíj a szerződés megkötését követő hónap első napjától kezdődően az előirt tanulmányok befejezéséig, illetőleg a felsőoktatási intézményben tanulmányait folytató hallgató esetében a végbizonyítvány megszerzését követő első államvizsga-időszak utolsó napjáig jár. Az ösztöndíjat általában a szorgalmi időben és a vizsga- időszakban évenként legfeljebb 10 hónapon át kell folyósítani, valamint a kötelezően előirt szakmai gyakorlat idejére. Ettől eltérő megállapodásra is van lehetőség. A tanulmányok folytatásáig az ösztöndíj folyósítása szünetel, ha a hallgató a tanulmányait engedéllyel megszakítja, továbbá, ha félév — vagy évismétlésre utasították. Abban az esetben, ha az ösztöndíj folyósítása a most írt okból két tanéven túl szünetel, a szerződés — ellenkező szerződési kikötés hiányában meg. szűnik. Ez esetben a lényeges szerződésszegés következményeit kell alkalmazni. A jogszabály 10. §-ában meghatározottak szerint az MTV 11. §-ának (3) bekezdésében említett lényeges szerződésszegés az is, ha a) a hallgató az oktatási intézménybe beiratkozási kötelezettségének neki felróható okból nem tett eleget b) a hallgató jogállása — végbizonyítvány szerzése nélkül — megszűnik, vagy a hallgató más felsőokotatási intézménybe lép át és ez a munkáltató szakemberszükségletének biztosítósát nem szolgálja. Nem minősül lényeges szerződésszegésnek, ha a hallgató a) neki fel nem róható okból nem tudja az engedéllyel megszakított tanulmányait két év után folytatni, b) a képesítésének megfelelő rzakma gyakorlására egészségügyi okból alkalmatlanná vált, c) neki fel nem róható okból a szerződésben meghatározott időpontban nem tudja a munkát megkezdeni. A szerződést measzegő hallgatót terhelő ellenérték visszatérítését sem a vele szerződést kötő, sem más munkáltató nem engedheti el, illetve nem vállalhatja át. Lehetőség van arra, hogy a szerződést a munkáltató közös megegyezéssel módositsa, vagy felbontsa. A hallqató vagy törvényes kéovi'előie, illetőleq a d) Dont- ban foglaltakról az oktatási intézmény köteles a munkáltatót 15 napon belül értesíteni a) a hallgató tanulmányi eredményéről félévenként, b) a tanulmányok engedéllyel történő megszakításáról, a félév-, évismétlésre utasításról, c) a hallaatói iogviszony megszűnésére kiható okokról, d) a bíróságnak a hallgatóval szemben alkalmazott jogerős büntetéséről. A most felsorolt értesítési kötelezettség teljesítésének határidejét a tanulmányi eredmény változása, a tanulmányok megszakítása, a félév- vagy évismétlés engedélyezése kezdő napjától, a hallgatói joqviszony megszűnésének napjától, illetőleg a bírósági büntetést kimondó jogerős ítéletről szóló értesítésnek az oktatási intézményhez történő kézbesítését követő napjától kell számítani. A munkáltató köteles a) a szerződés egy oéldányát az oktatási intézmény vezetőjének, illetve külföldi oktatási intézményben tanuló hallgató esetében, a szerződés valamennyi példányát a képeztető szervnek megküldeni a szerződés megkötésétől. b) az oktatási intézmény vezetőjét, illetőleg a képeztető szervet értesíteni a szerződés megszűnésétől vagy felbontásától számított 30 napon belül. A szerződéssel kapcsolatos jogviták eldöntése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. A most ismertetett rendelet 1985. február 16. napján lépett hatályba. Az e nap előtt kötött szerződést a rendelet nem érinti, azonban a szerződő felek a rendeletben foglaltak szerint az eredeti szerződést módosíthatják. S. A. Annak idején a technikai csúcsot képviselő Hispano-Suiza 1912-es modellje. E kocsi — legalábbis a karosszériát tekintve — magyar mester kezenyomát viselte a 30-as évek közepén. Látogatás a Közlekedési Múzeumban Baranyai utakon Az 56. sz. fkl. út 45+670—49+430 km szakaszát gázvezeték építése miatt az átmenő forgalom elöl lezárták. Az útszakaszon csak a menetrend szerinti autóbuszok és a célforgalom közlekedhet. A 66. sz. fkl. út 5+650 km sz.-ben Arpádtető útpálya süllyedése miatt 40 km/óra sebességkorlátozás, útszűkület és előzési tilalom van érvényben. 27+150—27+500 km szakasz között burkolatmegerősítés miatt 40 km/óra sebességkorlátozás, útszűkület és előzni tilos. 32+300—34+000 km szakasz között (Baranyajenő) aszfaltozási munkák miatt sebességkorlátozás és félpályás útlezárás. Hird—Mázaszászvár összekötő út 26+185 km sz.-ben hídépítés miatt sebességkorlátozás és útszűkület. Pécs—abaligeti összekötő út 1 + 000—1 i-500 km sz. között közműépítés miatt sebesséqkorlátozás és útszűkület, előzési tilalom van érvényben. Pécsvárad—Hird összekötő út Pécsvárad átkelési szakaszán, a 0+050—1+000 km sz. között aszfalt- burkolat építése miatt 40 km/óra sebességkorlátozás, útszűkület, előzési tilalom van érvényben. Zobákpuszta—komló—magyarszéki összekötő út 6—000—14—000 km. sz. (Komló—Magyarszék) között záró- réteg-készités miatt sebességkorlátozás és szakaszosan félpályás útlezárás és kavicsfelverődés veszélye. STOP A Shell-szervíz szükség esetén gyors szélvédőcserét vállal Dacia, Skoda és Lada gépkocsiknál — finn gyártmányú üveggel. üzletében kapható: osztrák gyártmányú, szórópalac- kos hőálló ezüst festék és po- lírfolyadék. Ugyancsak az üzletben vásárolható: angol gyártmányú ködlámpa, Bosch fényszóró, valamint Michelin és Continental gyártmányú gumiabroncsok 13 coll-os felnihez. A pécsi gumibolt abroncskínálata is kedvező, minthogy eredeti gumik kaphatók Trabant, Polski 126-os és 125-ös személykocsikhoz. Mind az előbbi, mind pedig az utóbbi üzlet kínál száraz akkumulátorokat is. 1985 júniusában a következő kisiparosok vesznek részt az autószerelő ügyeletben: június 9., Losonczi Attila, Melinda u. 2/2.; 16., Poszovácz István, Pel* lérd, Arany J. u. 2.; 23.. Karcagi Béla, Magyarürögi út 79.; 30., Troska Csaba, György u. 18. * Az elmúlt héten megyénk területén 17 sérüléssel járó baleset történt. Ebből 3 végződött súlyos, még 14 könnyű sérüléssel. A közlekedés történetének, múltjának ad állandó otthont Budapesten, a Városligeti körúton lévő Közlekedési Múzeum, ahol az elmúlt hónapban ,,A magyar közlekedés 40 éve" címmel nyílott kortörténeti kiállítás. Negyven év történelmileg nem nagy idő, mégis hatalmas fejlődésről tanúskodnak a kiállításon látottak. A háború nemcsak az embereket, de a közlekedési eszközöket sem kímélte. A második világháború során hazánk személy- és tehergépjármű parkjának 96%-a, a vasúti hálózat harmadrésze elpusztult. A hidak 85 százalékát felrobbantották, a makadám utak 70 százaléka pedig járhatatlanná vált. Az ország összes háborús kárainak 17 százaléka a közlekedést érte. Az első ötéves tervidőszak során a magyar közlekedés már a szocialista építés útjára lépett. A közúti fuvarozás Egyre több gépkocsit szerelnek föl vonóhoroggal, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy lakókocsi vagy utánfutó vontatásával növeljék a kocsi használati értékét. Ám amilyen hasznos egy ilyen alkalmatosság nyaralásnál, szállításnál - olyan veszélyes is lehet. Elsősorban akkor, ha a vontatmány (lakókocsi, utánfutó) fékberendezése hibás. Például az egyenlőtlen fékhatás a vontatmány „kitörését" idézheti elő. nemcsak a vontató kocsi biztonságát veszélyeztetve, hanem a többi közlekedőkét is. 1945. nyarán a szovjet hadseregtől kapott 250 darab tehergépkocsival indult, öt évvel később már készültek a korszerű Csepel teherkocsik, 1951-től pedig az Ikarus 30- as típusú autóbuszok. A világ- viszonylatban is ismert Ikarus gyár 1960-tól már csuklós autóbuszokat is gyártott, igazodva a felnövekvő közlekedési igényekhez. Hat évvel később megalakult a Hungaro- carnion és ezzel a közlekedés nemzetközi vérkeringésébe is bekerültünk. Az úthálózat is jelentős korszerűsítésre, javításra szorult. A Bolond úti völgyhidat — mely a 6-os úton van - 1954- ben adták át, a 60-as években pedig kezdetét vette az első autópálya építése. A balatoni autópályát 1968-tól szakaszosan adták ót a járműforgalomnak, mely ekkor már nagyságrendjét illetően is igényelte ezt. Nagy ütemben folyt az úthálózat korBizonyos tömeghatárig a vontatmányok fékberendezése egy egyszerű megoldású, úgynevezett ráfutófék. Működésének lényege az, hogy a kocsi fékezésekor a vontatmány tehetetlensége mintegy tovább akarja tolni a már lassuló járművet. Ennek következtében a vonóhoroggal összekapcsolt mechanizmus elmozdul és működésbe hozza a vontatmány fékrendszerét. A fellépő fékerőnek természetesen egyenlően kell hatnia mindkét keréknél. Ennek ellenőrzése a műszaki vizsgákon ez ideig nem volt megoldott. Álló helyzetszerűsítése, javítása is. A közlekedés fejlesztésének rövid és hosszú távú koncepcióit, fő irányait 1968-ban kormány- program határozta meg. Jelentős fejlődésnek indultak a városi közlekedés úthálózatai is. Budapesten, 1970-ben adták át a forgalomnak a metró első vonalszakaszát. Az ország mostanában sokat szidott közlekedése 1945- ben a háborús sérülések, kórok után szinte nulláról indult. A mennyiségi fejlődést igazolja, hogy napjainkban a személykocsi-állomány meghaladja az 1,2 milliót. A közlekedési fejlesztések hosszú távú tervének megvalósításán ma a közlekedés mintegy 300 ezer dolgozója munkálkodik. Az eredményeket a mindennapok utazásában, közlekedésében érzékelhetjük. „A magyar közlekedés 40 éve" című kiállítás július végéig tekinthető meg. Bércesi György ben ugyanis nem lehet produkálni olyan erőhatást, hogy az a görgős fékerőmérőn értékelhető eredményt adjon. Most — tudomásunk szerint — egyedül a pécsi műszaki állomáson már ellenőrizni tudják a ráfutófékek működését. Az egyszerű, de szellemes műszaki megoldás Horváth József műszaki csop. vezető újítása. Egy kétkarú emelőről van szó, amely lánccal kapcsolódik egyfelől a járműhöz, másfelől a vontatmányhoz. A kar meghúzása leutánozza a ráfutásnál fellépő erőhatást, így a fékerőt mérő műszer pontosan tájékoztat a fékek helyes — esetleg hibás — működéséről. Búsbarna L. Utánfutók fékvizsgálata horgász öl t Vízi állások létesítése, használata A viitk közösségi használatával kapcsolatos közérdek biztosítása érdekében a Minisztertanács jogszabályban és az Országos Vízügyi Hivatal elnöke rendelkezésben foglalta a viziállások létesítésének, fenntartásának rendjét, mely szerint leglényegesebb, hogy a jövőben minden oldalról vízzel körülvett vízi- állás csak közhasználatra létesíthető. Magánszemély a jogszabály megjelenését követően kizárólag a tulajdonában, tartós használatában vagy haszonélvezetében lévő partszakaszon csak parti bejáróval ellátott idényjellegű felépítmény nélküli víziállást (stéget) engedéllyel létesíthet. A meglévő viziállások létesítéséhez adott hozzájárulást ez év végéig meg kell újítani, fennmaradási engedélyt kell kiadni. A víziállás létesítésének engedélyezését, a helyi jelentőségű közcélú vizilé- tesítmények vizterületén a területileg illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve végzi. A Balatonon az engedélyező szerv a vízügyi hatóság. Az új idényjellegű viziállás építésének engedélyezéséhez műszaki vázlatot kell készíteni, ami tartalmazza a tulajdonos nevét, címét, a viziállás használati célját, az elhelyezésre vonatkozó helyszínrajzot és a víziállás szerkezeti megoldását. Az igy benyújtott és engedélyezett víziói lást a tulajdonos egy éven belül megépítheti, rendeltetésszerűen használhatja vogy időleges használatra másnak átengedheti. Elidegenítés esetén azonban a tulajdonos személyében beállt változást az engedélyező hatóságnak be kell jelenteni. Ha a tulajdonos a víziállást megszünteti, köteles azt elbontani, alkatrészeit a mederből eltávolítani. Amennyiben a meglévő, engedéllyel létesített víziállást közérdekből (partrekonstrukció stb.) el kell bontani, az elrendelt elbontásért vagy átalakításért kártalanítás jár, ami az eirendelöt terheli. A víziállások telepítési helyének kijelölésénél figyelembe kell venni a halászati jogszabályokban biztosított halászati és horgászati érdekeket és előírásokat. Víziállás nem telepíthető zárt nádasok belsejében és olyan természetes vízjárású folyókon (Duna, Dráva), ahol a vízszintingadozás mértéke az 1,5 m-t meghaladja. A Balatonon víziállás a korábban említett korlátozások mellett — tehát csak közösségi stég — a déli parton 200 m-en belül, 1,5 m-t meg nem haladó vízmélységben, nádas partszakaszok előtt, a nádszegélytől számított legfeljebb 10 m-es távolságon belül létesíthető. Az északi parton 1,5 métert meg nem haladó vízmélységben, a nádas előtt, a nádszegélytől számított 1 méteren belül a nádas károsítása nélkül szabad víziói lást elhelyezni. A víziállás — ha a nád aratását nem akadályozza — jégnyomásnak kevéssé kitett helyen, téli időszakban is a mederben hagyható, ezért olyan anyagból és olyan szerkezettel kell kialakítani, hogy kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett is állékony maradjon, biztonságosan legyen használható, vizet ne szeny- nyezze és mások biztonságát ne veszélyeztesse. A viziállás padozatát olyan magasan kell elhelyezni, hogy a hullámzás ne érje el, szélsőséges időjárási és vizjárási viszonyok között is biztonságos maradjon. A parti bejárót úgy kell kialakítani, hogy a part állékonyságát ne veszélyeztesse, a nádast ne károsítsa. A viziálláson jól láthatóan és maradandóan feli kell tüntetni az engedélyes nevét, állandó lakóhelyét, valamint az engedély számát. A víziálláson semmiféle hozzá nem tartozó tárgy nem tárolható, azon korlát és ülőpad kivételével tartósan nem rögzíthető. A Pécsi-tó stégállományának nyilvántartása, néhány apróbb kiegészítéssel változatlan marad, tehát továbbra is engedély alapján létesíthető, a most már előirt műszaki vázlat alapján, amennyiben ilyen célra kijelölt terület még rendelkezésre áll. A jogszabály elsősorban a Balatonon, a Velencei-tó, a Fertő tó és a ráckevei (soroksári) Duna vízi- állásaira vonatkozik, de alapját képezi a helyi szabályozásoknak is, melyeket javaslunk felülvizsgálni és szükség esetén a jogszabály szerint módosítani, kiegészíteni. Dr. Kovács Zoltán IB-titkár
