Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-27 / 174. szám

1985. június 27., csütörtök Dunántúlt napló 3 Ilyen körülmények között tanulnak a baranyai gyerekek Az alsófokú oktatási intéz­mények képviselői előtt össze­gezte nemrég Lukács József, Baranya megye Tanácsa műve­lődési osztályának csoportveze­tője az alsófokú oktatás Bara­nyában aktuális feladatait, problémáit. Szólt a pedagógusok admi­nisztrációs teendőit csökkenteni igyekvő kormányzati szándék­ról. A központi intézkedés sem tudta ugyanis elérni, hogy az intézmények általános terhei csökkenjenek. Ahol nincs az intézményben adminisztrátor, e teendőket továbbra is pedagó­gusok kénytelenek ellátni. Ba­ranyában szeretnék elérni, hogy bizonyos kereskedelmi, postai és OTP-szolgáltatások ne a pedagógusokra háruljanak. To­vábbá azt, hogy az oktatási in­tézmények és a rajtuk kívül ál­lók is különbséget tegyenek kötelező és elvállalható teen­dők között. Csökkentek viszont a munka tervezésével kapcsolatos írás­beli tennivalók, és a megyei oktatásügyi irányítás a továb­biakban is mérsékelni igyekszik a tervezés bürokratikus vonása­it, hogy ily módon több idő szabaduljon fel az értelmes munkára. A Művelődési Minisz­térium célja, hogy kisegítőkkel végeztessenek el minden olyan iskolai teendőt, amihez nem kell pedagógusvégzettség. Az oktatás alapfokú fejlesz­tésének területét illetően Lu­kács József elmondta, hogy szeretnék csökkenteni a válta­kozó tanítást folytató iskolák számát; a halmozottan hátrá­nyos helyzetű települések közül a kisközségek és a nagyvárosi lakótelepek iskolái igényelnek különös törődést. Figyel az ok­tatásügy megyei irányítása a könyvtárak és a napközik fej­lesztésének ügyére is. Milyen feladatok várnak megoldásra a következő tan­évbe1-;? Általános iskoláinkban emelkedik a gyermekek létszá­ma, és bár a jövő évben nem várható fejlesztés, arányai kedvezőbbek az országosnál. Baranya 1986 tanulócsoportjá­ból 1494 tanul 30-nál alacso­nyabb, 376 pedig 35-nél ma­gasabb létszámú tanulócsopor­Őselefánt­maradványok Süttőn Ritka őslénytani leletre, egy édesvízi mészkőbe zárt masz­todon, közismertebb nevén ős­elefánt csontmaradványaira bukkantak a Kőfaragó Válla­lat süttői bányájában. Egy 80 centiméter hosszú és 10 cen­timéter átmérőjű agyar, egy hatalmas zápfog és az állat alsó állkapcsának töredéke került napfényre. Az ősmarad­ványokat egy 8 köbméteres kőtömb kiemelésekor, illetve átszelésekor vették észre, s re­mélik, hogy az őselefántnak még további csontjai is elő­kerülnek a fejtésre váró kő­tömbökből. A bányászok példamutató módon azonnal értesítették a Magyar Tudományos Akadé­mia és a Nemzeti Múzeum szakembereit, akik a helyszí­nen ,,kipreparálták” a kőbe zárt csontmaradványokat. Mint megállapították, a lelet tudományos szempontból rendkívüli értékű, a mintegy másfél—kétmillió éve képző­dött édesvízi mészkőből ugyan­is hazánkban eddig még nem került elő ilyen őslény marad­ványa. Képünkön a mecseknádosdi Általános Művelődési Központ nemrég újjáalakított könyvtára tokban.' Általános iskoláinknak csak 6 százalékában magasab­bak a létszámok 35 főnél egy tanulócsoportban. Nagyon ked­vezőtlen, hogy a délutáni okta. tásban részesülő gyerekek va­lamennyien alsótagozatosok Baranyában, és ezen változtat­ni szeretne a megyei művelő­désügyi osztály. Az általános iskolások 50 000-es baranyai csoportjából több mint 7000 gyerek bejáró — közülük 3500 az alsótagozatos tanuló. Csak 674 részesül közülük utazási segélyben. Az utaztatás, vagyis a körze­tesítés eredményes, hogy a ba­ranyai iskolákban országos összehasonlításban is jó, 91,2 százalékos a szakos tanárok létszáma, viszont az iskolák 2 százalékánál a pedagógusok fele sem megfelelő szakos vég­zettségű, főként a nemzetiségi anyanyelv, az ének-zene és a testnevelés tantárgyak eseté­ben. A művelődésügyi osztály megvizsgálja ennek okait. A baranyai gyerekek 43 szá­zaléka részesül napközis ellá­tásban, 28 000 tanuló vesz részt étkezésben, majd tanulószobai foglalkozásban. Gondot okoz viszont a nyári napközik meg­szervezése és a meglevők álla­pota. A váltakozó oktatás az előnytelen társadalmi környe­zet, az urbanizáció következ­ményeként 14 olyan intézmény van Baranyában — sőt a szak­emberek szerint több is — amelyben nagy a veszélyezte­tett gyerekek létszáma. Ilyenek az 1000 személynél magasabb létszámú nagyiskolák, valamint néhány falusi iskola. Tavaly elemezte a művelődé­si osztály a kisközségek hely­zetét. Nem a körzetesítés visz- szafordítását látják célraveze­tőnek, hanem a művelődési alapellátás célszerű fejleszté­sét. Szeretnék kidolgozni en­nek néhány modelljét, és aztán széles körben is általánossá tenni a kisközségek alapellátá­sának megoldását. A megye védeni akarja a meglevő kisiskolákat, azok fel­szereléseit. Nem állítják vissza ezeket mindenütt eredeti funk-, ciójukba, viszont vannak he­lyek, ahol megfelelő ütemben, a gyermeklétszámok figyelem­be vételével újból megnyitják ezeket. Lukács József szólt a peda­gógushiányról is. 53 baranyai iskolában működik a szüksé­gesnél kevesebb pedagógus. Városokban szinte sehol sem hiányoznak, míg a falvakban főként Komló körzetében, a hiány sokszoros. Különösen ta­nítókból van kevés a megye is­koláiban. Lukács József hang­súlyozta, hogy a helyi tanácsok, tanácsi vezetők magatartásán múlik sokszor, hogy a község vonzó-e a pedagógus számára. Mivel a pedagógusok 32 szá­zaléka fiatalabb 30 évesnél, és mivel főként nőkről van szó, sokan (296 fő) veszik igénybe a gyermekgondozási díjat. He­lyettesítésükre általában csak képesítés nélküli nevelőket ta­lál az iskola. A 196 szerződés­sel dolgozó nevelőből ma 100 a képesített és közülük igen sok a nyugdíjas helyettesítő. A gyógypedagógiai intézetek és a nevelőotthonok intézmé­nyeiben az országos átlagnál jóval többen tanítanak képe­sítés nélkül. A geyrmekfelügye- lők zömének érettségije sincs. Az osztott általános iskolák 45 százalékában indult meg a tantárgyi fakultáció. Igen sok volt a helyi kezdeményezés. Ezen az úton továbbhaladva jövőre 77 általános iskola, az intézmények 60 százaléka nyújt majd fakultációs lehetőséget a diákoknak. A diákszociális ellátás terén az egésznapos iskola felé mu­tatnak a fejlődés irányai. Ezt igénylik a családok is. Tavaly 22 iskolaotthonos és 8 klub­napközis intézmény működött a megyében, számuk, különösen az első típusé, tovább fog nö­vekedni. Nőtt az érdeklődés az általános művelődési központok iránt is, amelyek az iskolákat és a közművelődési intézmé­nyeket veszik közös irányítás alá. Baranyában 10 általános művelődési központ működik, és további 4 szerveződik. Mű­ködésük igen kedvező az apró­falvak számára, intézményesen viszont eddig még nem ismer­ték el ezen intézmények veze­tőinek az átlagosnál jóval fá­radságosabb munkáját. A fenntartók munkáját jelle­mezve Lukács József elmondta, hogy az alapfokú oktatási in­tézményekhez való viszonyukra nem a konzultáció, a kölcsö­nös véleménycsere jellemző, hanem az egyoldalú beszámol­tatás. Hasonlóan egyoldalú, fennsőbbséges viszonyt tart fenn az intézményekkel a GAMESZ a községekben, mon­dotta Lukács József. A GA- MESZ-ek pedig akkor működ­nének jól, ha közvetlen kap­csolatban állnának az intézmé­nyekkel, és a tervek kialakítá­sában is kikérnék a véleményü­ket. Jelenlegi működésükkel többnyire akadályozzák a helyi önállóságot. Gállos Orsolya Tábor, koncert, tanfolyam A művelődési házak nyári tervei Tucatnyi nagyobb művelődé­si házat kérdeztünk Baranyá­ban arról, mit terveznek a nyárra. A program változatos. Do-Zso, Pécs: Július elsejé­től kemping kezdi meg műkö­dését a 'Felsővámház utcai központ udvarán, bérelhető sátrakkal és 10 ágyas szobá­val, augusztus 31-ig. Ők szer­vezik a pellérdi nyári napközis tábor kulturális programjait, és részt vesznek a Siófokon július 1-én induló intenzív ideqen- nyelvi tábor lebonyolításában is. Szerdánként a Rózsakertben discókat hoznak össze, megyei amatő zenekarok részvételé­vel. Ugyanitt augusztusra szer­veznek nosztalgiaműsort, ré­gebbi pécsi zenekarokkal. Ifiúsáqi Ház, Pécs: Meg­kezdte hagyományos működé­sét a Diákcentrum, ahol egye­bek között munkavállalási ügyekről, korrepetálási lehető­ségekről, a megyére vonatko­zó turisztikai információkról tá­jékozódhatnak az érdeklődők naponta 8 és 18 óra között személyesen vagy a 24-550-es telefonon. A nyáron minden csütörtökön és szombaton diák- discót tartanak. Hétfőnként 18 és 20 órától filmvetítések lesz­nek az IH-ban. Orfűn a hóna­pok utolsó hétvégéjének mind­két napján zenés-szórakoztató programokat szerveznek a strandon. Az IH-ban a nyári Kétszeresére bővül a pécsi tv-stúdió Alkotó és kiszolgáló helyisé­gek alapterületében a jelenlegi kétszeresére bővül a pécsi tv- stúdió — tájékoztatott bennün­ket Székelyhídi Attila, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója műszaki osztályvezetője. Mit jelent ez a bővítés a stú­dió mintegy 100 belső munka­társa és dolgozója számára? Mindenekelőtt a jelenlegi zsú­foltság, a televíziós alkotói-új- ságírói és a megvalósító tech­nikai részlegek egymásmelletti- ségének megszüntetését. A pécsi tv-stúdió mint isme­retes, 1976-ban húszegyné­hány újságíróval és műszaki dolgozóval kezdte meg műkö­dését. Munkássága során foko­zatosan kinőtte az akkori fő­épületét. így néhány év után a Sörház u. 8. szám alatti épüle­téhez hozzákapcsolták a vele szomszédos 6. számú épület­részt; 1984-től pedig már fo­lyik a bővítés utolsó fázisát je­lentő építkezés; az udvari rész hátsó traktusában egy volt bölcsődeépületből egy új szer­kesztőségi tömb kialakítása. Ez lesz a pécsi tv-stúdió főépüle­te, amelynek bejárati portálja reprezentatív főbejáratként funkcionál majd a jövőben. Az új kétszintes épületbe, amely várhatóan ez év decem­beréig elkészül, átköltözik je­lenlegi helyeiről valamennyi szerkesztőségi, adminisztratív, stúdióvezetői s egyéb, az alko­tó tevékenységet kiszolgáló részlege. (Tanácskozó- és vetí­tőterem, montírozók stb.) Itt kap helyet a stúdió valamennyi dolgozóját kiszolgáló új étte­rem és büfé is, amely a pécsi tévések egy igen nagy gondjót oldja meg, várhatóan még ezen a nyáron. Az egymás melletti két régi épületben maradnak a stúdió köré csoportosuló műszaki és egyéb, a gyártási folyamatok­hoz kapcsolódó helyiségek, részlegek (operatőrök, vágó­szoba, szalag- és filmtárak; karbantartó és kiszolgáló mun­kahelyek). Az új és a régi stú­dióépületek közötti üres telek­rész felhasználása a távolabbi jövő tervei között szerepel. Ad­dig parkoló és díszlettároló hely. Ezzel tehát az idei évben be­fejeződik a városrendezési terv­ben is szereplő bővítési folya­mat: a Sörház utca 6—8. és az Alsóhavi utca közötti terület teljes beépítettsége, amely vég­legesen megszünteti a pécsi körzeti tv-stúdió regionális, il­letve országos hatósugarú mű­ködésében az egyre nyomasz­tóbb helyszűkegondokat. W. E. hónapokban is folyamatosan lesznek kiállítások. Ifjúsági Park, Pécs: Pénte­kenként koncertek lesznek: jú­nius 28.: Edda, július 5.: Biki­ni, 12.: Skorpió, 19.: P. Box, augusztus 9.: P. Mobil, 23.: Prognózis. A Nevelési Központ Műve­lődési Háza, Pécs: július 4.: sárkánykészítési verseny, 11.: tándház, 20.: utcabál, augusz­tus 8-tól sportversenyek moz­gássérülteknek. Állandó infor­mációszerzési lehetőség van az aulában. Részt vesznek a nyári napközis táborok szerve­zésében is. Itt rendezik meg július 25-tő'l a cipő- és bőripa­ri szakvásárt, emellett több szakmai tanfolyamot is szer­veznek és bonyolítanak le nyá­ron. Ságvári Művelődési Ház, Pécs: ők szervezik a KISZÖV nóptánofesztivált Szentlőrincen, augusztus 11-től. A bányászok­nak szóló szakmai és szóra­koztató programok mellett va­sárnaponként látogatható a mgányosok klubja, este hattól. Siklós, Városi Művelődési Ház: július 3.: a Varga Miklós Band koncertje, 15.: Kabos- show, július 25.: Omega, au­gusztus 13.: Dolly Roll-kon- cert. Június 28—30. között itt rendezik meg az öreg várak, ifjú városok elnevezésű talál­kozót, fiatalok részvételével. Szigetvár, Művelődési Ház: júliusban, hétvégeken játszó­házakat szerveznek gyerekek­nek. Május 1. Művelődési Ház: június 29.: Edda július 6.: Varga Miklós Band és a Tini­sztárok közös fellépése, 13.: HBB, 19.: Első Emelet, augusz­tus 18.: P. Mobil. Színház- és Hangversenyte­rem, Komló: július 4.: Pesti éj­szakák címmel kabaré-musical összeállítás (Esztergályos Cecí­lia, Benkő Péter és mások). Bartók Béla Művelődési Ház, Mohács: ifjúsági horgásztá'bort szerveznek július 29-től felső tagozatosoknak, július 2-án 'Korda György és Sárosi Kati, 9-én pedig a Markos-Nádas duó lép fel. A Megyei Művelődési Köz­pont jazz-tábort szervez au­gusztus 30-tól Sikondán, je­lentkezéseket még elfogadnak. Városi Úttörőház, Pécs: la­kótelepi focibajnokságot indí­tanak, még várják a jelentke­zőket. Úszótanfolyamot is ren­deznek. Augusztus 15-től szá­mítógépes tanfolyam kezdődik és 28-ig tart, a jelentkezőket várják. Kirándulást szerveznek július 9-én a püspökszentlász- lói arborétumba. Bozsik L. rnyo: «lötfí Kosáry Domokos Ahhoz, hogy az embernek a jövő szempontjából igaza le­gyen, bele kell nyugodnia, hogy átmenetileg elavult. Re- nan-nak ezzel a gondolatával vigasztalta magát 1949 kará­csonyán Kosáry Domokos, ma élő történészeink egyik legne- vesebbike, akiről vasárnap este láthattuk a televízióban a port­réműsort. Sajnos, mint általában az ilyen műsorokkal rendre meg­esik, elég későn, 22.20-kor kez­dődött az „Életrajzi vázlat — tudományos pályakép” című program, melyben Hanák Gá­bor volt Kosáry Domokos be­szélgetőpartnere. Valószínűleg a „Kapcsoltam" után sokan ki­kapcsolták készüléküket, s akik így tettek, több okból is sajnál­hatják ezt. Például azért, mert igazán ritka nagy élmény ezt az embert hallgatni, akinek egész lényéből sugárzik, hogy világos, tiszta gondolatai van­nak, s „mellesleg” magával ragadó előadó is, s aki pályá­ja valóban vázlatos, csak a lé­nyeget érintő ismertetése mel­lett rendkívül fontos gondola­tokat mondott el a történelem­ről, a történettudományról. S ez utóbbi szempontból ismét csak sajnálatos a késői idő­pont, hiszen már jó néhány éve minden attól visszhangzik, hogy baj van a történelemszemlélet­tel, a történelem ismeretével, s ebből fakadóan sok mással is. Azonkívül, hogy kicsit köze­lebbről megismerhettünk egy embert, aki egész életében a nehezebb, a nagyobb igénye­ket támasztó feladatokat, s ta­nárokat választotta, — így az Eötvös-kollégiumot, Gombocz Zoltánt és Szekfű Gyulát —, olyan embert láthattunk, aki mindig vállalta a véleményét, még akkor is, ha átmenetileg — s hangsúlyozottan csak át­menetileg — ezért „elavult­nak” bizonyult. Aki megélte azt a groteszk helyzetet, hogy ami­kor megírta a felszabadulás utáni első új magyar történe­lem tankönyvet, akkor az ő könyvét Rákosi dedikálta, s ezt nyújtotta át neki ajándék­ként. Ami ezután történt, fél- reállítását soha nem személyes sérelemnek fogta föl, hanem eay szakma malőrjének, ami súlyos következményekkel járt. A történelemtudomány nem öncélú, mondta Kosáry Domo­kos, hanem az egész társada­lom szolgálatában áll, közös nemzeti érdeket szolgál. A történelemnek nem az a fel­adata, hogy optimista sugalla­tokat, hamis buzdító szózatokat adjon, hanem hogy informál­jon, s ezek az objektív infor­mációk adjanak erőt a jövő számára, ezeknek a történe- lem-hordozta információknak kell megmutatniuk, mi lehet a következő helyes lépés. Minden történelmi korra érvényes, hogy a politikusoknak nem az őket igazoló, hanem az objektív in­formációkat kell nézniük, s az objektivitás szempontjából nem számít az egyéni érzékenység. Kosáry a magyar történelmi tudat hibáját mindig is abban látta, hogy az emberek az or­szágot egy szigetnek képzelik el, s a nálunk zajlott vagy zaj­ló társadalmi és történelmi je­lenségeket, folyamatokat nem az összeurópai viszonyokhoz mérték. Egy külföldi történész kérdését is idézte: miért nem használjuk ki, hogy a magyar történettudomány exportképes? S ma, mondta, ennek a ténynek a „kihasználása" a történészek nagy feladata. Azzal a gondo­lattal fejezném be, amit Ko­sáry Domokos saját hitvallásá­nak tart: a múltat vállalni nem gyengeség, hanem az erő jele. Dücsö Csilla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents