Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-26 / 173. szám
1985. június 26., szerda Dunántúlt napló 3 Mindig tudni kuli váltani Gröbl Ferenc Páfrány utcai műhelyioen Fotó: Proksza László Negyven villanyszerelő mestere „A mi inasainknak mindenhol szívesen adnak kulcsot*’ Szigorodó árellenőrzések Egyes magánkereskedők kihasználják a „lehetőségeket" Ankétok a megye egész területén NEBvizsgálat a zöldség- gyümölcsellátásról A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a KNEB felkérésére részt vesz „A zöldség-gyümölcs termékek útja a termelőtől a fogyasztóig" témakör vizsgálatában. Baranyában a nagyüzemek csaknem 2600 hektáron termelnek zöldségféléket, főleg a konzervgyárak részére, zöldborsót. Tapasztalható, hogy nincsen Baranyában jelentősebb zöldséghiány, ugyanis a kistér, melók megfelelő mennyiségű friss hagymát, salátát, sárgarépát, meggyet, cseresznyét szállítanak a piacokra. A nagyobb gond a felvásárlás szervezésében és folyamatában, valamint a fogyasztói árak alakulásában tapasztalható. Az országos vizsgálat célja a zöldség-gyümölcs jelenlegi termelési, forgalmazási gyakorlatában feltárni a termékeknek az őstermelőktől a fogyasz. tőkig kerülésének állomásait, a termelői és fogyasztói árak közötti eltérés indokolt és indokolatlan költségeinek összetevőit. A vizsgálat kitér arra is, hogy milyen további intézkedések szükségesek a kínálati piac megteremtéséhez és az indokolt társadalmi ráfordításokhoz jobban igazodó árak érvényesítéséhez. A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálathoz a legszélesebb társadalmi erőket mozgatja meg. Ankéto- kat szerveznek, ahol a lakosság véleményére kíváncsiak. Elsősorban arra, hogy mennyire önellátóak az emberek, mit termelnek és mit nem. A vizsgálat eredményeit a Központi Népi Ellenőrző Bizottság decemberben viszi a kormány Gazdasági Bizottsága elé. Természetesen a vizsgálatokat egész évben végzik, A főtt zöldség és gyümölcsfélékből állandó termékjellemzést adnak, hogy ne legyen ismét „káposztaügy” a termelői és felvásárlói érdekkülönbségek miatt. Természetesen a NEB nem vállalkozhat arra, hogy a problémákat megoldja, csak javaslatot tud a megoldására tenni. Sz. K. Napokig kerestem Gröbl Ferenc villanyszerelő kisiparost. Végül is a közelében lévő karosszérialakatos műhelyben elárulták a „titkos" számát, amin éjjel-nappal hívható. Negyven éve dolgozik ebben a szakmában. Állandó helyekre hívják. A szociális otthonok és klinikák dolgozói tudják, ha bármi baj van, csak a „titkos" számot kell tárcsázni, ő máris jön. A műhely kis irodájában polcok borítják a falakat, rajtuk vezetékrendszerek tervrajzai és a legújabb szakkönyvek. A műhelyben modern gépek. Mindenhol rend és tisztaság.- Édesapám villanyszerelő és motortekercselő mester volt. Felkészültségét külföldről hozta. A bátyám is ebben a szakmában dolgozott. Valamikoraz egész Dél-Dunántúlon csak mi tekercseltünk motorokat. A negyven év alatt azonban azt tapasztaltam, hogy csak az tudott mint kisipros fennmaradni, aki a piac igényeinek megfelelően váltott. A pécsi villanyszerelő mester villamosipari technikumot végzett. 1938-ban Budapestre került. Onnan csereiparosnak Németországba ment volna, de közbeszólt a háború. — Édesapám mindig fontosnak tartotta, hogy megtanuljunk egy nyelvet és egy más műhely szokásait. Ezért egy német gyerek az én szüléimhez került volna Magyarországra, én meg az övéhez. A háború alatt is a szakmámban dolgoztam. Miután hazatértem, mint kisiparos kezdtem el dolgozni. Eleinte a családi házak villanyszerelését végeztem majd a mezőgazdasági, aztán háztartási gépeket javítottam. Az elmúlt években elsősorban a szociális otthonok és kórházak mosodáiba beépített szárítókkal és egyéb berendezésekkel foglalkozom. Egy kisiparosnak mindig szüksége van arra, hogy legyenek úgynevezett bázishelyei is, amelyekkel állandóan tartja a kapcsolatot. A fivérével éveken keresztül dolgoztak együtt, jelenleg a veje a társa. Ö érettségi után tanulta ki ezt a szakmát. A mester keze alól csaknem negyven tanuló került ki. Többen ma vezető beosztásban dolgoznak. Aki Gröbl Ferenc műhelyében kezdi megtanulni a villanyszerelést, három követelménynek kell eleget tennie: ne vigyen el sehonnan semmit, A lánctalpas kombájnok javítása is befejezéshez közeledik a Hajdú-Bihar megyei té- eszekben. Ha a következő hetekben is tovább tart az esős időjárás, szükség lesz munkájukra. Április vége óta 250— 300 milliméter csapadék hullott a Hortobágy térségében, de egyes helyeken még ennél is több eső esett. Nemcsak a Tisza- és a Berettyó-menti gazdaságokban, hanem még a löszháti földek mélyebben fekvő részein is több helyen áll a víz. A gazdaságok a sok csapadék miatt nehéz aratásra készülnek. Ebben az esztendőben 112 ezer hektár kalászos termését mindig tiszta legyen a ruhája, s mondja meg, ha hibázott. — A szakmunkástanulóimnak dolgozniuk kell. Én soha nem az első évessel foglalkozom, hanem az idősebbel. Úgy adom ki a munkát, hogy abba a „kicsit” is be tudják vonni. Sokat foglalkozunk a tanulóinkkal. Megtanítjuk őket arra is, hogy hogyan kell a megrendelővel szemben viselkedni. A mi „inasainknak" mindenhol szívesen adnak kulcsot, megbíznak bennük. Gröbl Ferenc a mai napig rendszeresen jár külföldre. Tapasztalatokat szerez, és igyék- szi'k az ott megtariultakat hasznosítani. A család csaknem nyolcvan léve kezdte meg a kisipari munkát. Mindig azt vallották, hogy tisztességes munkával is lehet jövedelmet szerezni. Fontos az, hogy, amit egy kisiparos csinál, az ellenőrizhető legyen. Gröbl Ferencet az Ipari Minisztérium Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesíkell betakarítani Hajdú-Bihar megyében, s ebből mintegy 96 ezer hektár a búza. Nyolcszázötven kombájn áll a gazdaságok rendelkezésére, ezeknek zöme már indulásra kész. Az elmúlt esztendők gyakorlata alapján számítanak az északi megyékből és Szlovákiából érkező kombájnosok vendégmunkájára, amit majd később viszonoznak. Gondosan felkészülnek a gazdaságokban a termény fogadására is. Különösen nagy figyelmet fordítanak a terményszárítók javítására, mert az eddigi esős időjárás miatt nagyobb mértékű szárításra számítanak, mint az elmúlt két évben. Az élelmiszer-kereskedelemben nem jellemző az árképzési előírások megszegése - mutatják az ellenőrzések. A fogyasztó mégis úgy érzi, hogy valami nem stimmel, a gyakori árváltozások miatt nehéz eligazodni az árjelzések között. Az árat befolyásolja a minőség is. Ezt azonban a vásárló az esetek jelentős százalékában nem tudja ellenőrizni. Rendszerint a kereskedelemben dolgozóknak sincs meg a megfelelő eszközük, lehetőségük a minőrég ellenőrzésére. S még attól is kell tartaniuk, hogy ha nem veszik át a hibás árut, sokkal kellemetlenebb helyzetbe kerülhetnek. Mennyibe kerül a tűzkő? A csomagolt termékeknél régi dilemma, ki tüntesse fel az ármegjelölést: az ipar, vagy a kereskedelem? Nem mindig érvényesül az a törekvés, hogy olyan termelő vagy nagykereskedelmi vállalattól vásároljanak, ahol a vásárló számára kedvezőbb árszinten oldható meg az árubeszerzés. Egyes importtermékek beszerzése és értékesítése során Q magánkereskedők 10—30 százalékkal magasabb fogyasztói árat alakítanak ki Különösen a hináycikkek esetében tapasztalható, hogy kihasználják a „lehetőségeket". Egy mohácsi példa: a tűzkő darabja magánkereskedőknél 2 forint, az állami, vagy szövetkezeti üzletben mindössze 90 fillér lenne, ha lehetne kapni. Hasonló tapasztalható a gépkocsi-alkatrész forgalmazása terén is. A hiánycikkek egy részét kisiparos gyártja, a termékek általában drágán kerülnek piacra. Tőkehús és kevert gyümölcs A megyében árellenőrzési csoportok jöttek létre. Munkájuk során elsősorban az ipar árképzési gyakorlatát és a szolgáltatás területét vizsgálják. A kereskedelem munkáját 15, míg az iparét 3 szerv ellenőrzi. A korábbi tapasztalatok mindenesetre sürgetik az alaposabb ellenőrzést. Egy megyei vizsgálat szerint például tavaly is visszatérő probléma volt a tőkehús minősége. A boltokba szállított áru gyakran nem felelt meg a szabványnak. A zöldség-gyümölcs forgalmazásánál általában kevert minőségű árut értékesítettek I. osztályúnak megfelelő áron. Az élelmiszerkereskedelemben javult ugyan a fogyaszthatósági, a minőségellenőrzési idők feltüntetése, de a boltokban még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a lejárt szavatossági termékek leárazására, forgalomból történő kivonására. A minőség utólag derül ki Az iparcikk-kereskedelmen belül sajátos területnek minősül az építőanyag- és a lakásfelszerelési cikkek forgalmazása. A szabálytalanságok legfőbb forrása az áru helytelen beazonosítása. Előfordul, hogy az I. osztályú cserépről, tégláról, faanyagról csak a felhasználáskor derül ki egyértelműen, hogy nem olyan jó minőségű, nem ér annyit, mint amennyiért eladták. Hasonló a helyzet a ruházati- és a rövidáru-kereskedelemben, ahol ugyancsak gyakori a minőségi tanúsítvány, vagy az anyagösszetétel feltüntetésének hiánya. Márpedig ezek nélkül az ár pontos megállapítása, az utólagos ellenőrzés csaknem lehetetlen. Baranya üzleteinek több mint 20 százaléka szerződéses, ez a megye forgalmának mintegy 9—10 százalékát jelenti. Általában elmondható róluk, hogy szélesebb az áru- választék, javult a kiszolgálás, az igényekhez jobban igazodik a nyitva tartás, rugalmasabb a beszerzés. Ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy sokan a kellő szakmai ismeretek nélkül vágtak neki a feladatnak, az üzemeltetők egy része nem foglalkozik megfelelően a lakosság által igényelt, de kevésbé gazdaságos termékek forgalmazásával. Néhányon csak a hiánycikkek értékesítésére törekszenek, drágább, tehát a nagyobb hasznot hozó áru eladását szorgalmazzák. A bírságolásban vezetnek a szabad kasszás és szerződéses üzletek Nem megnyugtató a vállalati, vagy a szövetkezeti - a fogyasztók érdekeit védelmező — ellenőrzések helyzete sem az ilyen üzletekben. A szerződések túlnyomó része túl általánosan tartalmazza az árképzéssel, hatósági rendelkezésekkel kapcsolatos kikötéseket. Mindezek miatt a felelősségre vonások aránya is magasabb, mint másutt. Az elmúlt évben az ellenőrzött szerződéses üzletek 45 százalékánál kellett bírságot kiszabni, míg a szabadkasszás egységeknél a felelősségre vonás aránya 46 százalék volt. Az ellenőrzések bizonyítják, hogy romlott a fegyelem a magánkereskedőknél is. Nem, vagy hibásan töltik ki a bizonylatokat, nem tudnak elszámolni az áruval. A Kereskedelmi Felügyelőség tavaly 160 magánkereskedőt ellenőrzött, közülük 68 ellen folytattak le szabálysértési eljárást, Mohácson az idei évben, április végéig, tizenkét esetben indítottak szabálysértési eljárást magánkereskedők ellen. Az ok az árak jelölésének hiánya, minőségi kifogások szabálytalan intézése és a vásárlók megkárosítása volt. Siklóson a bizonylati fegyelem megsértése miatt, az árvetés és az árfeltüntetés hiánya miatt 1984-ben hét eljárás indult. Lényegesen kedvezőbb a helyzet Komlón, ahol a tapasztalatok szerint előfordulnak ugyan hiányosságok, de ezek száma — az ellenőrzést végzők szerint — viszonylag alacsony. Ferenci Demeter Adatközlő lap Tudom, hogy a szabály az szabály, de azt is, hogy ami sok, az sok. Néhány éve, ha valamilyen változás következett be az életemben — diplomát szereztem, állást változtattam, gyerekem született stb. — besétáltam a hivatalba, mert tudtam, hogy a szabály az szabály, és közöltem a kartonjaimmal foglalkozó hivatalnokkal, hogy ez és ez változott meg nálam. Ö ilyenkor rákérdezett, hogy más minden megmaradt-e régiben. Közöltem, hogy igen, és néhány perces udvarias diskurzus után úgy váltunk el, hogy a náluk levő kartonomon minden adat élő. Néhány éve megváltozott az ilyen közvetlen, lényegre- törő, párbeszédes diskurzus. Az ember bemegy, elétesz- nek egy adatlapot, melyen 18 kérdés vár kitöltésre — s ha mondjuk három év alatt öt személyi adatváltozást kell bejelentenie, akkor ötször kell ugyanazt az Adatlapot megválaszolnia, ötször kell gk. vez. eng. számot, megszerzés évét, kategóriát, érvényességet, legmagasabb iskolai végzettséget, végzés évét, hónapot is fejből, vagy az igazolványokat előkapkodva é,s onnan kiolvasva beírni. Csak olyan rubrika nincs az adatlapon, az egyetlen kérdés, melyre szükség lenne: hogy ki, milyen változást kíván bejelenteni. Csak erre az egyre nem kíváncsi az Adatlapos Hivatal. Ha véletlenül feltűnik valakinek az eltérés a korábbi Adatlap, a most frissen kitöltött valamelyik rovata között, akkor esetleg külön küldenek egy válaszborítékos Adatlapot, közölje már, hogy ez vagy az az adata, körülménye változott-e meg és valójában megváltozott-e? Főnök Már-már divatos dolog panaszkodni a főnökre. Ezért, azért, okkal, ok nélkül. Jó nekünk, beosztottaknak, mert nem látunk be a főnökünk kártyáiba, így részleteiben nem is ismerhetjük az .őt gyötrő kis millió gondot, nehézséget, melyek közül talán nem egyet éppen mi okoztunk. Tehát nem vagyunk beavatva a részletekbe, így könnyen mondunk ítéletet a főnök fölött. Azt hiszem, a most következő esetben a történetet mesélő ismerősömmel együtt én is szidnám a főnökét. „Kijött hozzánk ellenőrizni. Épp csúcsforgalom volt a boltban, mi eladók is alig tudtunk megmozdulni a vevősereg rohama alatt, levegőhöz is alig jutottunk, egy pillanatnyi megállásunk nem volt, mert vagy elnézést kértünk a vevőtől, hogy az éppen nincs, vagy vigasztaltuk, hogy talán egy hét múlva érkezik abból, mert ígérték a szállítók, akkor tessék befáradni, vagy kínáltuk a meglevő készletet pultról és polcról, raktárból és pult mögül... Szóval bejött a főnök, állt egy darabig, nem kérdezett az semmit, hogy birjuk-e a rohamot, van-e elég áru, milyen a forgalom, csak állt és nézte a ... csillárt. Nézte, nézte, majd mint aki jól végezte a dolgát, sarkonfor- dult és távoztában csak any- nyit közölt úgy, hogy még a zsibongó vevők is meghallják: „Poros a csillár!" Murányi László tette. Sz. K. Előkészületben a lánctalpas kombájnok
