Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-25 / 172. szám

1985. június 25., kedd Dunántúli napló 3 Megismételhető a tavalyi rekord búzatermés Ötszáz kombájn indulásra készen Biztosítani kell a sikeres betakarítást Mindenki egy lépcsőfokkal előbbre Szakmai továbbképzés a Hőerőműnél Kevés fiatal vállalja a három műszakos, folyamatos munka- beosztást Újabb sorozat: Magán­építők Kis­könyvtára Az Építésügyi Tájékoz­tatási Központ újabb so­rozattal bővíti a magán­építő lakosság információ­ellátását: a Magánépítők Kiskönyvtára-val. A sorozat kiadásának célja, hogy valamennyi kö­tete közvetlen gyakorlati segítséget nyújtson a ma­gánépítőknek olyan fel­adatok megoldásában, melyek mindennaposak a házilagos építésben. A sorozat célja az is, hogy a választott munkaműve­leteket úgy mutassa be, hogy annak alapján mind többen kopjanak kedvet saját munkára, javuljon annak eredménye, értéke és a munkát végzők mind­inkább „házi” mesterekké váljanak. Az egyes kötetek azokat az alapvető szakmai tud­nivalókat tartalmazzák, melyek a barkácsmunka szakszerűségét segítik az­zal, hogy ismertetik a sa- játkezűleg elvégezhető új építési műveleteket, illetve műveletrészéket, óvnak a saját munkaként nem vé­gezhető építőtevékenység­től, felhívják a figyelmet azokra a műveletekre, ahol 'szakember részvétele (irányítása, ellenőrzése) elengedhetetlen, választ adnak a mit, milyen anyagból, hogyan kérdé­sekre stb. A kötetekből szerezhető szakismeretek hasznosak a mások által végzett építé­si feladatok ellenőrzése, átvétele, minőségi megíté­lése során is. A sorozat előrelátha­tóan negyven kötetből fog állni, négy tématerü­lete: az építési és szak­ipari munkák, a villamos szerelés, és a víz-, csator­naszerelés. Eddig négy kötet jelent meg az építési munkák te­rületéről: Falazás falazó­blokkal (1. kötet), Padló­ágazat (2. kötet), Válasz­fal-, lapos falak (3. kötet), és a Bádogosszerkezetek kész elemekből (4. kötet). A kötetek megtekinthe­tők, megvásárolhatók, megrendelhetők postán történő szállításra az ÉTlK Pécsi Információs Irodájá­ban (Rákóczi út 28.). Fizikatanárok országos ankétja Az általános iskolákban ta­nító fizikatanárok országos ankétja kezdődött meg hétfőn Szekszárdon. A Művelődési Minisztérium és az Eötvös Lo- ránd Fizikai Társulat rende­zésében zajló háromnapos eszmecsere célja — a taná­roknak nyújtott szakmai to­vábbképzés mellett — az, hogy a résztvevők megbeszél­jék a tehetséggondozás tenni­valóit. Hangsúlyozták az an- kéton, hogy a fizikatanulás­ban legtehetségesebb tanulók magasabb szintű oktatására a korábbinál több a lehetőség. A nemrég nyomdába került új fizikai példatár pedig se­gítséget nyújt majd a peda­gógusoknak ahhoz, hogy a tanórákon differenciáltan foglalkozzanak a gyerekekkel. Elmondták a tanácskozáson, hogy a tehetségek felkutatá­sára a jövőben rendszeresen hirdetnek pályázatokat és ver­senyeket. Az új tanévtől tág tere nyílik a nem iskolás jel­legű foglalkozások megszer­vezésének is. A szokatlanul hűvös, csa­padékos júniusi időjárás az előzetes várakozásokhoz képest kissé kitolta a gabo- nabetakaritás időpontját. A kalászosok fejlődése le­lassult, ez azonban a ter­méskilátásokat nem befo­lyásolja károsan, annyit je­lent, hogy a búzát július­ban kell majd learatni. Az aratási gépszemlék már a múlt héten megkezdődtek, június 28-ig az egész me­gyében befejeződnek. Pé- ter-Pál napján indulásra készen áll a betakarító gép­park. A kijavított kombájnok ez­úttal is az árpaaratásban fog­nak vizsgázni. A megye őszi árpa területe több mint 12 000 hektár. Az árpa sokfelé erő­sen székül, egyes táblákon már csaknem érett, vagy in­kább kényszerérett. így pél­dául Mohácsi-szigeten a jég­verést szenvedett árpatáblá­kon a Dunafalvai Kossuth Tsz kombájnosai már megkezd­ték az aratást. A búza min­denütt szép és változatlanul jó termést íg'ér. Sikerült kivédeni a szoká­sosnál nagyobb mértékben tá­madó gabonakártevők roha­mát. A jelenleg még lábon álló termés nagyobb a tava­lyinál. Ismert, hogy Baranya mezőgazdasága tavaly több mint egymillió tonna gabonát termelt, s ezzel területi ará­nyát meghaladó mértékben járult hozzá az országos ga­bonaprogramhoz. Ez a telje­sítmény az idén is megismé­telhető, ha a gabonatermés felét kitevő kalászosokat vesz­teségmentesen sikerül beta­karítani. Belvíz Baranyát nem súj­totta, emiatt gabonát kiszán­tani nem kellett, őszi búzá­ból azonban a tavalyinál 3000 hektárral kevesebbet ve­tettek a kukorica javára. A betakarításra váró terület így is jelentős. Búzából 58 361 hektár, őszi árpából több, mint 12 000 hektár, tavaszi ár­pából — sörárpából — 1200 hektár, zabból 1700 hektár termését kell betakarítani. A kombájnosokra vár ebben az időszakban 3335 hektár mag­borsó és több mint félezer hektár repce betakarítása is. Az összes aratásra váró terü­let 76 700 hektár. A rendelkezésre álló me­gyei géppark 526 kombájn, amelyből 500 vesz részt az aratásban. Ezzel a kapacitás­sal elvileg 15 munkanap alatt el lehet végezni a nyári be­takarítást. Gyakorlatilag azon­ban a dolog bonyolultabb. Az intenzív gabonaprogram keretében a termelő gazda­ságok eddig 730 millió forint világbanki hitel felvételével modernizálták gabonater­melő-eszközeiket. Sokat áldoz­tak az elöregedett kombájn- park felújítására is. A Világ­bank pályázatnyertes kom­bájnja a Claas »Dominátor 106-os, amiből az idén újabb 37 érkezik, köztük hegyi kom­bájnok is. A Belvárdgyulai Közös Út Tsz például két ilyen speciális aratócséplőt vásá­rolt a lejtős területek termé­sének veszteségmentes beta­karítására. Az új, nagy telje­sítményű kombájnoknak azon­ban csak a fele érkezik meg a búzaaratásig. így a nyári munkákban 17—18 új Claas- kombájn vehet majd részt. A kombájnok nagyobb ré­sze régi és javításra szorult, s hogy ez hogyan sikerült, az a gépszemlék során derül ki. Az eddigi tapasztalatok ve­gyesek. A Dobszai Búzaka­lász Tsz-ben június 21-én egy sikertelen gépszemle zajlott le. Probléma volt a fékberen­dezésekkel és más műszaki hiányosságok is napfényre ke­rültek. A bizottság, türelmi idő után, új szemle kitűzését helyezte kilátásba. A Szabad­szentkirályi Béke Tsz-ben jú­nius 24-re tűzték ki a gép­szemlét, de mint elmondták, igen nagy erőfeszítések árán tudták kijavítani, megbízható műszaki állapotba hozni gé­peiket. Claas Dominátorhoz nem kaptak az egész ország­ban egy rendkívül fontos al­katrészt, a cséplőegység meg­hajtásához szükséges csipkés kereket ezért gmk-val kel­lett legyártattok. A Claas- nál ez új jelenség. A gépjavítások meggyorsu­lásával egyidejűleg rohamo­san megnőtt az „átmeneti” hiánycikkek száma. Tavaly is rossz volt a bálazsineg- ellátás. Néhány gazdaság nyilván „bespeizolt”, s a többség ma hiába kopogtat bálazsinegért a Pécsi AGRO- KER ajtaján. Nincs. Pedig a szalmabetakarítás nemkevés- bé fontos, mert mind több gazdaság tér vissza az álla­tok almozásos tartásához. Ba­ranyában a gabonatermelő üzemek a szalma 40-50 szá­zalékát képesek ma már bá­lázni, ami a gépi kapacitásu­kat illeti. Ez csak úgy lehet­séges, ha elegendő bálazsi­neget tudnak beszerezni. A gabonaszállító-park ka­pacitása is örvendetesen meg­nőtt, noha a nagy terméshez még mindig nem elegendő. Sokat jelentene, a szállítóka­pacitást 15 százalékkal növel­né meg, ha a pótkocsikat meg tudnák magasítani. Az AGROKER-nél megrendelt magasítók azonban nem ér­keznek a kívánt mennyiség­ben, így az üzemek „maguk bütykölik", ahogy tudják pót­kocsijaikat. Ha nem is számottevően, de az elmúlt évhez képest ja­vult a szárító- és fedett- tároló-kapacitás. A tsz-ek erő­Háromszáz tonnával többet készít az aratásnál nélkülözhe­tetlen bálakötöző zsinegből a Szegedi Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat. A kapacitásbő­vítésre azért volt szükség, mert az utóbbi években már gyak­ran importálnunk kellett a bá­lakötözőt. A szegedi üzem más vonatkozásban is alkalmazko­dott a változó igényekhez. A hajdan mindössze 25 kilós szal­mabálák helyett ma már 300— feszítéseket tesznek olajtüze­lésű szárítóik átalakítására s ezért különböző energiataka­rékos szabadalmakat vásá­roltak meg, azonban nem mindegyik váltotta be a hozzá­fűzött reményeket. A kátolyi és szederkényi tsz-ek közösen épített terményszárítóján a KSZE Termelési Rendszer kí­sérleti energiatakarékos eljá­rását alkalmazták. A kísérlet során a szárító leégett, s örülnek, ha az idei betakarí­tásig újra fel tudják építeni. E módszert a szakértők nem javasolják elterjesztésre, an­nál inkább ajánlják a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát szá­rító-átalakítási szabadalmát, amelyet a Szabadszentkirályi Béke Tsz vásárolt, s a szövet­kezet vezetői a legjobb véle­ménnyel nyilatkoztak róla. A sikeres betakarítás tehát sok tényezőtől függ, attól is például, hogy az ÁFOR biz­tosít-e elegendő gázolajat az aratás idején. A kezdés kito­lódása növeli a termésre le­selkedő veszélyeket. Félő, hogy az idén nagyon elsza­porodott vetésfehérítő kárté­tele után kényszerérés követ­kezik be. Különösen a volt sásdi-komlói járás gabona­táblái veszélyeztetettek. Ez a terület ugyanis növényvédő repülővel ellátatlan, ezért az említett kártevő, a vörös­nyakú árpabogár lárvája el­len csak késve tudtak véde­kezni. A felsorolt gondok ellenére is gazdag aratásra készülhet a megye. Jó szervező munká­val a nagy termés a lehető legkisebb veszteséggel, biz­tos fedél alá juttatható. 400 kilósakat préselnek a kor­szerű óriás-kombájnok, s a zsi­negnek a rakodáskor is el kell bírnia ezt a súlyt. A termelés növelését nagyban elősegítet­te, hogy a gyár KENDERGÉP nevű leányvállalata házilagos tervezésben, illetve kivitelezés­ben 14, úgynevezett keresztor- sózó gépet készített, s csak ezek használatával jelentősen növelhető a bálazsinegterme- lés. — Nem vagyunk önelégül­tek, de el kell ismerni, hogy sok szép eredményt könyvelhe­tünk el magunknak a szakmai továbbképzés terén — mondta egybehangzóan mindkét be­szélgetőpartnerünk, Tószegi Re­zső személyzeti osztályvezető és Halmos Gábor, a Hőerőmű pártbizottságának titkára. So­hasem idejét múlt dolog egy- egy vállalat dolgozóinak szak­mai továbbképzését áttekinte­ni, e beszélgetésnek azonban külön aktualitást adott, hogy a Hőerőmű párt-végrehajtóbizott­sága május elején tárgyalta ezt a kérdést. — Először nézzük az adato­kai: hány fizikai dolgozó van a Hőerőműnél, s közülük hányán szakképzettek? Halmos Gábor: — December 31-i adataink szerint 960-an vannak fizikai állományban. Közülük 428-an szakmunkások, 406-an betaní­tott munkások, hetvenhaton pedig — a fizikai dolgozóknak mindössze nyolc százaléka — segédmunkások. A szakmai to­vábbképzés fő célja és iránya, hogy mindenki egy fokozattal előbbre lépjen, s egyre erő­sebben törekszünk arra, hogy minél többen két szakmát is megszerezzenek. Tószegi Rezső: — A képzésnél és tovább­képzésnél semmiképpen sem szabad megfeledkeznünk az erőmű speciális helyzetéről. Legfontosabb a kazán- és tur­binagépészek kiképzése, s ezt valamennyi erőmű csak válla­lati szaktanfolyamokon belül tudja megoldani. Állami okta­tás keretén belül ilyen szakem­bereket nem képeznek, illetve hogy egész pontosak legyünk, az esztergomi szakközépiskolá­ban kazángépész-képzés folyik ugyan, dehát ez csak egyetlen középiskola az országban, s tőlünk elég messze is van. A kazán- és turbinagépészek utánpótlását a Pécsi Hőerőmű fennállása óta házon belül oldja meg. Egyik évben az egyik, másik évben a másik szakmára fölkészítő tanfolya­mokat indítunk. Most például a kazángépészek végeztek, s ősztől indul a turbinagépészek képzése. — Említették hogy szorgal­mazzák a második szakma, s a minősített szakmunkás-bizo­nyítvány megszerzését. Mennyi­be kerül ez a vállalatnak? Halmos Gábor: — Törekszünk például arra, hogy a lakatosok kitanulják a Magyar-angol szövetkezeti tárgyalások A SZÖVOSZ meghívására június 20—24. között Magyar- országon tartózkodott Lloyd Wilkinson, az Angol Szövetke­zetek Szövetségének vezér- igazgatója, a Nemzetközi Szö­vetkezeti Szövetség VB-tagja. Megbeszélést folytatott Szla- menicky Istvánnal, a SZÖVOSZ elnökével szervezeteik és a fogyasztási szövetkezetek kö­zötti kapcsolatok szélesítésé­ről, valamint időszerű gazda­sági kérdésekről. Tárgyalt a Skála Coop, valamint a Hun- garocoop Szövetkezeti Külke­reskedelmi Vállalat vezetőivel, megismerkedett az ország legnagyobb fogyasztási szö­vetkezetének, a Győri ÁFÉSZ - nek a tevékenységével. Lloyd Wilkinson hétfőn el­utazott hazánkból. hegesztőszakmát is. De ha va­laki hegesztő, s szeretne minő­sített hegesztővé válni, ehhez Budapesten kell elvégeznie a megfelelő tanfolyamot, s ez személyenként nyolcvanezer fo­rint, amit a vállalat fedez. Ha azonban valaki már minősített szakmunkássá válik, ez azzal a kötelezettséggel is jár, hogy ezután háromévente meg kell ismételnie a vizsgát. Tószegi Rezső: — Ezek a vizsgák a Gépipa­ri Tudományos Intézet szakem­berei előtt zajlanak. Más szak­mai képzésekről annyit hogy­ha valaki mondjuk villanysze­relő szeretne lenni, akkor az 500-as Ipari Szakmunkáskép­zőben végzi el a szaktanfolya­mot — ez az, amit nem házon belül oldunk meg. A vállalaton belüli oktatásnál viszont na­gyon fontosnak tartom megje­gyezni, hogy az oktatók vala­mennyien a Hőerőmű szakem­berei. S aki elvégezte a tanfo­lyamot, annak még fél évig egy gyakorlott szakember mel­lett kell dolgoznia, ezután újabb vizsga következik, első­sorban gyakorlati ismeretekből, s csak ha ezen is megfelelt, akkor válik igazán önálló szak­munkássá. — És az utánpótlás? Halmos Gábor: — A fiatalok nem szívesen lépnek be a vállalathoz a több műszak s az ünnepi műszakok miatt. Ez pedig ismét országos jelenség. Az utánoótlás bizto­sításában nagy segítségünkre van a Vegyipari Gépészeti Szakközépiskola és a Ziper- novszkv is. — Hogvan szorgalmazzák a tanfolyamhoz nem kötött ön­képzést? Halmos Gábor: — Nyilvánvaló, hogy a ma­gasabb technikai színvonal magasabb színvonalú szakmai ismereteket követel. Az el­mondható, hogy a legújabb technikák iránt különösen a fiatalok érdeklődnek. Az erőmű a hatvanas években még kor­szerű volt, most azonban már nem az, éppen ezért kezdtünk bele egy nagy rekonstrukcióba, ami a kilencvenes évek köze­pén zárul. Addiqra bevezetjük a számítógépes folyamatirányí­tást. Tószegi Rezső: — Ehhez pedig az kell, hogy a rutinos blokkgépészek még egy 189 órás tanfolyamot elvé­gezzenek, hogy ősztől már zök­kenőmentesen kezelhessék az új gépeket. E cél érdekében még az új gépek őszi beindí­tása előtt egyhetes szakmai továbbképzésen vesznek részt szakembereink Kassán, ahol hasonló berendezés működik. Halmos Gábor: — Sokan és folyamatosan vesznek részt az állami tovább­képzésben hiszen a káder- utánpótlást is elsősorban belső erőből szeretnénk megoldani. Az elkövetkező tíz évben hu­szonnégy vezető megy nyug­díjba. Visszatérve az önkép­zésre: nem vagyunk maradék­talanul megelégedve. A válla­latnál tízezer kötetes szak- könyvtár áll a dolgozók ren­delkezésére, s túlzás lenne azt állítani, hogy ezt a helyben adott lehetőséget ki is hasz­nálják. A másik egyre sürge­tőbbé és fontosabbá váló prob­léma a nyelvtanulás.. E téren most már végre fel kellene mutatni valami kézzel fogható eredményt, hiszen nyelvismeret nélkül könyvtárunk külföldi szakmai folyóiratait sem tudják tanulmányozni azok, akiknek leginkább szüksége lenne rá. Dücső Csilla Szemlére előkészített gépek a szeléntől Hunyadi tsz-ben — Rné — Több bálakötöző zsineg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents