Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-22 / 169. szám

12 Dunántúli napló 1985. június 22., szombat Gyerekek es a palyaualasztasra Szabadidő­élmény­beszámolók GYŐRI LÁSZLÓ Játszótér A TALICSKA Tolom a talicskát, orromon a fricskát. Nehéz mind a kettő, egy is elegendő. A LAPAT Mély homokban megmerül, magas fénybe fölrepül. A VÖDÖR Füle van, de mégse hall, gödre van, de mégse mély. A GEREBLYE Olyan, mint a fésű, csak nagyobb növésű. Fésüli a földet világszépe lánnyá. A CSÚSZDA Magasba, mélybe sebesen, fölvisz az égbe ügyesen, visz, visz a mélybe egyenesen. A HINTA Röpül a hinta messzire, visszajön, itt van, el vele! Röpdös a hinta, ide-odajár, úgy csinál, mintha meg se állna már. AZ ÁG Girbe-gurba, csupa görcs, ahogyan letört. Akácfaág? Hársfaág? Mi hullatta rád? Akácfaág, hársfaág — csupa játék a világ Hogyan töltik a gyerekek a szabad idejüket? Melyik hobbinak milyen érté­kei lehetnek? Vannak aktív és passzív szó­rakozások. Ezen keresztül is­merheti meg magát mindenki közelebbről. Az önismeret segit a pálya­választásnál. Egy osztály tanulói megál­lapították, hogy néhányon kö­zülük a szabad idejüket szó­rakoztató mádon töltik, mások viszont gyakran unatkoznak. Mitől függ ez? Meséltek a hobbijukról és ötleteket adtak egymásnak a szabad idő el­töltésére. Ugyanakkor fejlőd­tek a gyerekek érdeklődésük, a gyakorlati képességek meg­ítélésében és megismerésében is. Talán találsz itt magadnak is ötleteket! Leírjuk itt néhány tanuló válaszát a feltett alábbi kérdésekre:- Melyik a legkedvesebb sza­badidő-eltöltésed?- Mit jelent ez számodra?- Mit tapasztalsz ennél a te­vékenységnél, mit tanulsz köz­ben? Zsófia: — A sport, különösen a könnyűatlétika és a csapat­játékok kedvenc időtöltéseim. Számomra ez kiegészítője az iskolai munkának. A játékban valóban kikapcsolódom és megszabadulok minden gond­tól. A társaimmal való együtt- lét is sokat jelent számomra. Az értelmes sportolással a kondíciómat és egészségemet állandósítom. „Ép testben, ép lélek!” Élvezem, ha a teljesít­ményben előrébb jutok és si­kerem van. A csapatjátékoknál ímeatanulhatjuk a közös együtt­működési, megfigyelési készsé­günket, a gyors reagálást és a kitartást is feilesztiük. Péter: — Az állatokat na­gyon szeretem. Van egy ku- tvám, 'három macskám és egy törpepapagájom. Régebben »olt hörcsögöm, fehéregerem és díszhalaim is. Játszom ve­lük, beszélnetek hozzájuk és gondozom őket. Számomra az állataim nagyon fontosak, mert naponta szükségük van rám. Ha nem gondoznám őket, akkor elpusztulnának, és ha jól érzik magukat, akkor az én érdemem. Sok örömöt okoz­nak és önbecsülést adnak. Az állatokkal való bánás ügyes­séget és beleélést igényel. Közben sok gyakorlati dolgot lehet tanulni, mint az etetést és ápolást, gondozást, az ólak, ketrecek építését. Az állatok­kal sokat vagyok a szabadban és állandóan tevékenykedhe­tek. A viselkedésük gyakran gyors reagálásra kényszerít vagy problémákat adnak, ame­lyeken el kell gondolkodnom. Zoltán: — A leggyakoribb szabadidő-eltöltésem a televí­zió nézése. Ha unalmas, akkor megnyomom a gombot és ott­hagyom. A tv-nézés számomra szórakozás, izgalom és élvezet. De a legtöbb adás után épp olyan üres az ember, mint előt­te. A legjobb, ha egy érdekes adásról el tudok valakivel be­szélgetni. Az ember így tájéko­zott a világ folyásáról. A tanulók a megbeszélésen még a következő szabadidő­eltöltési lehetőségeket sorolták fel, amelyekhez példákat is mondtak: — bélyeggyűjtés (címkék, szal­véták, régi használati tárgyak, ásványok gyűjtése); — barkácsolás - kézimunka (modellezés, szerelés, kötés, horgolás); — 'háztartás (főzés, sütés, la­kásberendezés, bevásárlás); — természet szeretete (növé­nyek ültetése, gondozása, me­zőn, kertben dolgozni, kirán­dulni) ; — rajzolás, formálás, zenélés, éneklés; — írás, olvasás (levelezés, köl­temény írása, útleírások stb. olvasása); — tömegkommunikációs eszkö­zök (tv-nézés, rádió-, lemez-, magnóhallgatás, újság, folyó­irat olvasása); — társas együttlét (családdal, barátokkal, egyesületekben társalogni, vitatkozni, szerepel­ni). Ha kedved van, akkor vizs­gáld meg a fenti kérdések alapján te is a kedvenc sza­badidő-eltöltésedet! Esetleg írd le, mert hasznos lehet az önismereted összesítésénél! Boros János A napot eltakarta egy felhő. A fák lombja között gyenge szél kergetőzött, s ettől a le­velek olyan andalítóan zizeg­tek, hogy a Nyuszinak kedve támadt egy kis szunyákálás- hoz. Csakhogy kissé hűvösnek érezte a bokor alját és arra gondolt, milyen jó lenne a tisztáson a napra heveredni. El is indult a tisztás felé, amit csodálatos szép nagy tölgy­fák, karcsú nyírfák, jó néhány apróbb bokor vett körül. A tisztáson füvek, virágok, né­hány páfrány, s egy-két fris­sen kibújt vargányagomba kö­szöntötte. A felhő is mintha csak erre várt volna, eltakaro­dott a Nap elől, az pedig minden sugarát a tisztásra irá­nyította, és sütött-sütött önfe­ledten. — Ez igen, ez kell nekem - gondolta a Nyuszi, s egyik ol­dalára heve red ett, úgy süttette a hasát a nappal. A tölgyfán Harkály kopá- csolt. — Kipp . . . kopp .. . kopp .. . kopp .... de jól megy egyesek sora. Amíg én itt tisztítgatom a fákat, mások lustálkodnak a napon. — Mii bajod, Fakopács? — kiáltott át a másik fáról a Mó­kus, aki éppen mogyoróleső körútra indult. A közelben rej­tőzött a mogyoróbokor, s kí­váncsi volt, megérettek-e már a mogyorószemek. — Nem neked szóltam, te ugri-bugri, mit ütöd be min­denbe az orrod I — mérgeske- dett a Harkály. Erre már a Sün is előbújt a vackából, s így dünnyögött: — Három kovács nem csinál akkora lármát, mint ez a fako­pács. Mintha egyedül csak ő dolgozna az erdőben. Igaz, a kérgek alól kiszedi a kárté­kony hernyókat, bogarakat, de ugyanezt teszem én itt a föl­dön és mégsem dicsekszem vele. Az erős napsütésben hu­nyorított néhányat, amikor észrevette a Nyuszit. — Gyere ide pajtás, sütké­rezz kicsit velem — szólt rá a Nyúl. Ki fél az árnyékától? — Nem mondom, rám fér egy kis pihenés, hiszen egész éj­szaka dolgoztam — felelte és leheveredett a Nyuszi mellé. A Mókus is leszökkent a fáról és kicsit arrább leült a tisztás szélén. A Nyuszi laposakat pis- loaott s egyszeresek nem akart hinni a szemének. A iMókus mögött valami sötétet látott. Nézte, nézte, aztán felült, hogy jobban lássa. A Nap a hátát sütötte és ohogy maga elé néz, hát előtte is ugyan­olyan sötét folt éktelenkedett a füvön. Megvakarta az egyik fülét. S íme, a folt is mozdult. — Mókus, te nem látsz sem­mit? - kérdezte. — Miért, mit kellene látnom? — Hát ott előtted azt a va­lamit meg énelőttem is. — Mit láttok? ... Mit lát­tok...? - kérdezte most már a Sün is, mert ő semmit sem látott a fényben.- Hát ezt, ni!. . . — szökkent egyet a Nyúl és a Nap felé fordult. — Hát... hát... hát. . . már nem is látom, hova lett? .... Hát.. . hát. . .- Hát ahol nincs, ott ne ke­ress ... I Amit nem látsz, az meg nincs is — summázta böl­csen véleményét a Sün. A Nyuszi megfordult.- Itt van, itt van ... előttem, s mozog velem együtt. Na, ne­kem ebből elég volt, gyere 'Mókus, menjünk innen, mert nagyon nagy bajt érzek! — Szökellt is néhányat, de mivel a bundája nagyon melegítette, megállt a bokor tövében, s egészen behúzódott az ágai alá.- De alacsonyra eresztetted az ágaidat, alig lehet elférni alattuk — mondta a bokornak.- Könnyű ezen segíteni — válaszolt a bokor. - 'Ne az ágaim alá feküdj, hanem az árnyékomba, ott szoktál pihen­ni, ha meleged van. — Mid van neked, árnyékod? Én még ezt soha nem hallot­tam tőled. — Nem is kérdezted, mert tudtad magadtól is. — Kikérem magamnak, soha nem tudtam, hogy neked ár­nyékod van! — Dehogynem! Hiszen neked is van árnyékod. — Nekem ugyanhogy nincs. — Dehogynincs — nyugtat­gatta a bokor —, hiszen attól ijedtél úgy meg az előbb! — Méghogy én megijedtem? Megijedtem az árnyékomtól? Hát idenézz... — A Nyuszi többet sem mondott, kiugrott a tisztásra. A Nap lemenőben volt, s ahogy a fák között át­sütött a sugara, a Nyuszi még nagyobbnak látta az árnyékát. iNézte, nézte, aztán elnevette magát. A Mókus és a Süni el­mentek közben, ki-ki a dol­gára. A Nyuszi egyedül ma­radt és boldogan kacagott, amíg a Nap le nem nyugodott, hooy neki saját árnyéka van, csakis az övé, amit el nem ve­het tőle soha-soha senki ... Csépányi Katalin Szatén Nándor (Melinda utcai ávoda) rajza llfliisorajanlat Rádió Nyári beszélgetések Jó pihenést! — ma reggel Kovács Imre szerkesztő köszönti így a Pécsi Rádió hallgatóit. A szokásos reggeli információk, útjelentések és lapszemle után témaként szerepel a műsorban a pótválasztós, a keszthelyi környezetvédelmi tábor és a bajai ODOT. Megismerkedhet, nek a Népek Esküvőjén részt vevő magyar jegyespárból a vőlegénnyel. A műsor második részében, a hírek után „nyári melléklet”, melyről a követke­zőket mondja a szerkesztő, Ko­vács Imre: Tavaly júniusban Szabó Samu Kossuth-díjas pé­csi színészre emlékeztünk, vala­mint Pákolitz István költőnél Balatonfenyvesen és Wágner József operaénekesnél Pécs kör­nyéki tanyáján vendégesked­tünk. A nyári beszélgetéseket az idén is folytatjuk. Az első helyszín a fonyódi Várhegy, ahol Csányi Jánosnak, az Ope­raház tagjának van szép nya­ralója. Bizonyára sokan emlé­keznek Kaposváron és Pécsett a színház egykori ünnepelt bonvivániára, aki Wagner-hős- tenorrá érett. A zenés beszél­getésben szó lesz pályafutásá­ról, operett-, operaemlékeiről, valamint arról, hogy most miért nem énekli nagy szerepeit, többek között a Siegfriedet. Minden ember közlekedik. — Ebből a gondolatból kiindulva minden ember érdeklődésére számíthat a hétfői Közlekedési őrjárat, me'ynek szerkesztőié, Somogyvári Valéria sok érde­kességet és hasznos tudnivalót ad közre. Színház. Ez lesz a témáia a csütörtöki Kulturális kör­képnek. Simon Márta össze­állításában értékeli a dél-du­nántúli színházak elmúlt évadját, s ugyanakkor szól a Pécsi Nyári Színházról is, mely rendhagyó módon, a IX. Szimfóniával kezdett. Bemu- tatia a Nemzetközi Bábfes-- tivál résztvevőit, és a másik nyári szórakozásról, a mozik­ról, illetve a bemutatásra ke­rülő filmekről is ad körképet. Személyhez fűződő jogok; — erről szól a Bírógyakor­latból című sorozata pénteki adósban. Dr. Csarsch Péter­rel, a Baranya Megyei Bíró­ság elnökhelyettesével beszél­get Felső Pál. A szerb-horvát szerkesztő­ség vasárnapi műsorában a tűzoltókról készített riportot Filakovity Brankó, míg a tan­könyvírókat Klaics Milica mu­tatja be. — Többnyelvűekről szól a hétfői riportműsor. — Kedden szlovén nyelvű mo­zaik: Za nase Slovence, Fran- cek Mukic összeállítás. — Kricskovics Antal szerdai ma­gazinja a fiataloknak szól el­sősorban. Tervek, feladatok a válasz­tások után. Gráf Vilmos ri­portja a vasárnap esti német nyelvű műsorban hallható. — Hétfőn Kerner Lőrinc népsze­rű élőműsora, a Halló stúdió, halló hallgató - jelentkezik.- Nemzetiségi lét, nemzetisé­gi tudat. Ez a címe a keddi riportnak. - Szörpgyártás Nagykozáron. Fata Márta szá­mol be az ottani munkáról, a szerdai adásban. - Csütörtö­kön mezőgazdasági híradó, pénteken pedig nyaralóknak szóló programot kínál a Pécsi Stúdió német nyelvű szerkesz­tősége. Pécsiek a rádióban 28-án, pénteken 15 órakor ,,Nemzetiségeink életéből" su­gároz műsort a Kossuth rádió. Szerkesztő: László Lajos és Kerner Lőrinc. 30-án, vasárnap 9.50-kor a Petőfi rádió „Színről színre" c. műsora előzetest ad a nyári színházi programokról, többek között a Pécsi Nyári Színhót műsorából is. Televízió Rendkívüli adásnap A körzeti tévéadás Pécsről, kedden 18.15-kor, kivételesen az első csatornán jelentkezik. A délszláv nemzetiségi szer­kesztőség portréfilmben mu­tatja be Gázsity Milutinné országgyűlési képviselőt, majd a riporter beszélget a Bara­nya Táncegyüttes volt zene­karának egyik tagjával, Der- vár Ferenccel. Tíz perc közér­dekű információ utón Koszto­lányi Dezső Csoda című ver­ses-mesés eposzát mutatják be a Pécsi Nemzeti Színház művészei, bevezetőt Tüskés Tibor mond, s külön felhívja a figyelmet Kosztolányi és Pécs kapcsolatára. Ugyancsak kedden, de 17.10-kor és az egyesen kez­dődik a Sorstársak, a pécsi körzeti stúdió rehabilitációs magazinja. (Ismétlés: június 26-án.) A hírek és a képújság után egy érdekes tudósítás a hallássérült sportolók olimpiai fogadalomtételéről: az olimpia az idén lesz Los Angelesben. Ezután tanácsot kapnak a szü­lők: hogyan ismerhetik fel ide­jében gyermekük hallászava­rait. Riportot láthatunk a bal­eseti agysérültek rehabilitálá­sáról és portrét egy komlói te­lefonközpontosról, aki cukor- betegsége következtében meg­vakult, s előre tudta, hogy a tragédia bekövetkezik. Riportot látunk a pécsi mozgásjavító napközi otthonról, amely szep­temberben kezdi meg működé­sét a Bercsényi utcában: a Művelődési Minisztérium illeté­kese mondja el véleményét. Az Unser Bildschirm, a pécsi stúdió német nyelvű nemzetisé­gi műsora szerdán 20.35-kor kezdődik a második csatornán az ismétlésre szombaton 8.30- kor az első programban kerül sor. Portrifilm készült Dechant Antalról: a fiatalember Me- cseknádasdon él, a pécsi Ne­velési Központban dolgozik és lelkes tagja Lantos Ferenc Vi­zuális Műhelyének. Rittinger Engelbertet már nem kell be­mutatni az Unser... nézőinek: az újpetrei tanár a Magyaror­szági Németek Demokratikus Szövetsége és a Hazafias Nép­front ismert aktívája. Ezúttal mint írót mutatja be a maga­zin: Mir ungarische Schwowe címmel nemrég jelent meg verseinek, novelláinak kötete. Megszólal Krémemé Michelisz Teréz országgyűlési képviselő, a hímesházai tsz elnökhelyette­se is a magazinban, családi körben beszélget vele a ripor­ter. Végül arra hívjuk fel olva­sóink figyelmét, hogy a jövő héten megkezdődik a veszpré­mi tévétalálkozó — emiatt hétfőn rendkívüli adásnap lesz, és ismét láthatjuk az elmúlt év legsikerültebb produkcióit. G. T.

Next

/
Thumbnails
Contents