Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-21 / 168. szám

1985. június 21., péntek Dunántúli napló 3 UlT-történet (1.) Pécs, 2. sz. választókerület Harasztiné Deutsch Erzsébet Huber Jenő A Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat kesztyűs szakmunkása. 1953. december 18-án született Pécsett. Mun­káscsalád gyermeke. Politiíkai végzettsége: Marxizmus—Leni- nizmus Esti Egyetem. 1969-től KISZ-tag, ugyanezen évtől kezdve a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének tagja. 1981- től párttag. Aktívan részt vesz az ifjúsági mozgalomban, 1980- ban megkapta a KISZ Pécs vá­rosi Bizottsága „Eredményes KISZ-munkáért" plakettjét. 1972-től 1978-ig KISZ vezetésé, gi tag, 1978—80-ig a KISZ kesztyűgyári bizottság tagja, 1978—80-ig KISZ alapszervi tit­kár. Jelenleg KISZ alapszervi vezetőségi tag. 1975-től ország, gyűlési képviselő. A Pécsi Dohánygyár műszaki osztályának vezetője. 1944. augusztus 22-én született Pé­csett. Munkáscsalád gyermeke. Iskolai végzettsége: Nehéz­ipari Műszaki Egyetem vegyipa­ri gépész szak. Politikai vég­zettsége: Marxizmus—Leniniz. mus Esti Egyetem magyar mun­kásmozgalom szakosító tagoza­ta. 1960-tól — jelenleg is — KISZ-tag, 3 évig alapszervi szervező titkár. 1962-től szak- szervezeti tag. 1979 óta párt­tag. 1971-től dolgozik a Pécsi Dohánygyárban, először üzem­mérnök, majd karbantartó üzemvezető, 1976-tól műszaki osztályvezető és 1985-től a vál­lalati tanács tagja. A HNF Bu­dai I. alapszervezetében a vá­rospolitikai bizottság tagjaként dolgozott, 1980-ban a Városi Tanács tagjává választották. Pécs, 4-. sz. választókerület Dr. Fazekasné dr. Schmelczer Maliid MedvetzkyAntalné dr. A Pécsi II. sz. Belklinika ad­junktusa. 1944-ben született Pécsett, értelmiségi családban. A Pécsi Orvostudományi Egye­temen szerzett diplomát 1969- ben. Politikai végzettsége: Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem filozófiai szakosító. Egyetemi évei alatt alapszervi KISZ-titkár volt. 1965-től szak- szervezeti tag. Párton kívüli. Az egyetem elvégzése után tíz éven át az I. sz. Belklinikán, 1979-től a II. sz. Belklinikán dolgozik egyetemi adjunktus­ként. 1980 óta a klinika izotóp laboratóriuma sugárvédelmi fe­lelősi tevékenységének ellátá­sára kapott megbízást, és ezen kívül foglalkozik az izotóp tech­nikákon alaouló laboratóriumi diagnosztikai és kutatómun­kával is. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola oktatója. 1940-ben született Tiszaroff községben, értelmiségi családban. Iskolai végzettsége: Építőipari és Köz­lekedési Műszaki Egyetem ál­talános mérnöki oklevél. 1984- ben egyetemi doktori címet nyert. Politikai végzettsége: Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem négyéves szakosító ta­gozat. Párton kívüli. 1978 óta a Műszaki Főiskola igazgató- helyettese, 1979-ben docensi kinevezést kapott. 1977-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. Folya­matosan részt vesz a NEB mun­kájában. 1980-ban a pécsi 4. sz. választókerület országgyűlé. si képviselőjének választotta. Baranya megyei ~7. sz. választókerület Mérei Emil Szűcs István A Mecseki Szénbányák ve­zérigazgatója. 1927. április 9- én született Komlón. Iskolai végzettsége: Műszaki Nehéz­ipari Egyetem. Politikai vég­zettsége: Marxizmus—Leniniz­mus Esti Egyetem. 1946 óta a Mecseki Szénbányák dolgozó­ja. A komlói Kossuth-bányán csillésként kezdte, majd vájár, bányamentő, főmérnök, üzem­vezető. 1946 óta párttag, tag­ja a szakszervezetnek is. 1980- tól országgyűlési képviselő az ipari bizottság tagja, az Orszá­gos Magyar Bányászati-Kohá­szati Egyesülés Elnökségének tagja, a helyi csoport elnöke. A Mecseki Szénbányák pártbi­zottságának és végrehajtó bi- zotságának tagja. A komlói Carbon Könnyűipa­ri Vállalat igazgatója. 1932. július 24-én született Kunma­darason, szegényparaszt szár­mazású. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem geológus mérnök szakán szerzett diplo­mát. 1957-től 1971-ig a komlói Béta-bányaüzemben dolgozott, mint geológus mérnök. 1971-től 1975-ig Zobák-bányaüzem ve­zetőhelyettese. 1975-től a Car­bon Könnyűipari Vállalat igaz­gatója. 1961 óta tagja az MSZMP-nek, 1962-től a Komlói Városi Pártbizottságnak, 1980 óta a Komlói Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tag­ja, 1971 óta a Marxizmus—Le­ninizmus Esti Egyetemen tanít. Hogyan szavazzunk? Országgyűlési képviselők és helyi tanácstagok pótválasztására kerül sor holnap. Baranyában három or­szággyűlési választókerületben és ötven tanácstagi körzetben járulnak ismét az urnák elé a választópol­gárok. A szavazás helyéről külön névre szóló értesítést ezúttal senki sem kap, mindenki ott voksolhat, ahol ezt két héttel korábban is tette. Nem változik a szavazás menete sem. Mindössze annyi a különbség, hogy a június 22-i pótválasztáson az országos választási listára nem kell szavazni. A borítékba két szavazó­cédula kerül, az egyik a képviselő-, a másik a tanácstagjelölt nevét tar­talmazza. A választók most is, akárcsak két héttel korábban, érkezésük sorrend­jében szavazhatnak. Választási jo­gát mindenki személyesen gyakorol­hatja. A szavazatszedő bizottság megállapítja a szavazó személyazo­nosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. A választókerületek országgyűlési képviselőjelöltjére, valamint a helyi tanácstagjelöltre úgy kell szavazni, hogy csak annak a neve maradjon olvasható, akire a választópolgár a szavazatát adja. A másik nevet — vagy ahol több jelölt van, az összes többi nevet — ki kell húzni. A sza­vazat csak akkor érvényes, ha egyetlen név marad a szavazólapon. A jelöltek közül az tekinthető meg­választottnak, aki több szavazatot kap. A szavazás az egyes választókerü­letekben a titkosságot biztosító sza­vazófülkében történik. Itt a szava­zón kívül senki sem tartózkodhat, kivéve, ha a szavazó nem tud irni- olvasni, vagy testi fogyatékossága akadályozza a szavazásban. Ilyen esetben a szavazatszedő bizottság egyik tagjának segítségét lehet kérni. A fülkében elvégzett szavazás után a szavazólapot a kapott borí­tékban kell elhelyezni, majd a bi­zottság előtt az urnába dobni. Ha a szavazó a bizottság vala­mely intézkedésével nem ért egyet, kifogásával a helyi választási elnök­séghez fordulhat, amelynek címe a helyszínen megtalálható. A szombati pótválasztások, la­punk tegnapi és tegnap előtti szá­mában is ismertetett országgyűlési és tanácstagi körzetekben, szavazó­helyiségekben általában reggel 6 órakor kezdődnek és 18 óráig tarta­nak. Komlón valamennyi választási körzetben már reggel 5 órától lead­hatják szavazataikat a választópol­gárok. A Választási Elnökség kéri a la­kosságot, hogy lehetőleg még a délelőtti órákban szavazzanak. A fényes szelek nemzedékének hőskorszakában, 1949-ben a budapesti VIT zárógyülését a Hősök terén tartották Prága, Budapest A XIII. világifjúsági és diáktalálkozó július végén kezdődik Moszkvában, abban a városban, amely már másodszor ad otthont e találkozónak. Mielőtt elkez­dődne az 1985-ös VIT, röviden, egy sorozatban átte­kintjük a korábbi tizenkét találkozó történetét. A DÍVSZ, o Demokratikus Ifjúsági Világszövetség ünne­pélyes körülmények között 1945. november 10-én alakult meg, a londoni Albert Hall hangversenytermében, ahol a második világháború befejez­tével megtartották az első if­júsági világkonferenciát. E konferencián 63 ország har­mincmillió fiataljának képvi­seletében hatszázan vettek részt, s ez a hatszáz fiatal alapította meg a DIVSZ-et. Az ifjúsági világkonferencia eskü­jének szövegét egy trinidadi néger fiú olvasta föl angol nyelven, s a résztvevők - min­denki a saját anyanyelvén — mondta utána az eskü szöve­gét. Idézet az esküből: „Azért találkoztunk, hogy hitet te­gyünk minden fiatal egységé­ről, emlékezzünk azokra a tár­sainkra, akik életüket áldoz­ták, s megesküdjünk, hogy az ügyes kezeket, az alkotó el­mét és a fiatalos lelkesedést soha többé nem pazarolhat­ják háborúra." Az 1945-ös lon­doni világkonferencia úgy döntött, hogy a szolidaritás és a párbeszéd fórumait széle­sebb alapokra helyezik, s rendszeres időközökben feszti­válokat, világifjúsági találko­zókat szerveznek. így született meg a VIT gondolata. Ezt elfogadta a Nemzetközi Diákszövetség, az NDSZ is, amely az 1947-es I. VIT-en csatlakozott a fesztiválmozga­lomhoz. Egyébként az NDSZ megalakulása szintén az 1945- ös londoni konferenciához kö­tődik; 38 ország diákküldöttei javasolták az első Diák Világ- kongresszus összehívását, s ez meg is történt 1946 augusz­tusában, Prágában, ahol au­gusztus 27-én hivatalosan is megalakult az NDSZ, 43 or­szág 117 diákszervezetének részvételével. Az első világifjúsági talál­kozót 1947 július-augusztusá­ban tartották meg Prágában, ahová 71 országból tizenhét­ezer fiatal utazott erre az eseményre. Itt hangzott el először az a dal, amit ma DlVSZ-indulóként ismerünk, s ezen a találkozón határozta el az NDSZ, hogy csatlakozik a fesztiválmozgalomhoz. Ettől kezdve „Világifjúsági és Diák- találkozó" a VIT-ek hivatalos neve. Érdekesség, hogy a VIT- tel egyidejűleg tartotta érte­kezletét az UNESCO Nevelés­ügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, s így a fesztivál résztvevői találkozhattak olyan világhírű személyiségekkel, mint Einstein, Joliot-Curie és Huxley. A második VIT-re Magyaror­szág fővárosában, Budapesten került sor, 1949 augusztusában. Itt már 84 ország képviseltet­te magát, összesen tízezer fiatallal. A II. VIT napjaiban, 1949. augusztus 20-án fogad­ta el a magyar országgyűlés a Magyar Népköztársaság al­kotmányát. A hidegháború miatt sokaknak nagy nehéz­ségébe került eljutnia a VIT- re; a magyar fiatalok például 300 külföldi fiatal útiköltségét teremtették elő, hogy ők is részt vehessenek a budapesti fesztiválon. Paul Robeson, ame­rikai néger énekes és béke­harcos pedig vendégszereplé­sének teljes bevételét ajánlot­ta föl a VIT szolidaritási uta­zási alapjának. A fesztivál ünnepélyes meg­nyitójának színhelye az új­pesti stadion volt. Akkoriban a Népstadion még csak épült, de építésében a VIT-küldöttek is részt vettek, szám szerint négyszáz külföldi fiatal. A II. VIT-et Szakosíts Árpád köztár­sasági elnök nyitotta meg. Augusztus 28-án a Hősök te­rén, a DlVSZ-induló elhang­zása után öt világrész fiatal­jai ünnepélyes fogadalmat tettek a béke mellett. A DÍVSZ fő jelszava ekkor, melyet a kongresszus fogalmazott meg, ez lett: „Egységbe ifjúság!" E kongresszusnak, a DÍVSZ II. kongresszusának a VIT-et követő napokban ugyancsak Budapest adott otthont Itt 72 ország delegátusa vett részt, s a kongresszus döntése alap­ján száz új tagszervezetet vet­tek föl a DIVSZ-be. D. Cs. Országgyűlési képviselőjelöltek

Next

/
Thumbnails
Contents