Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-20 / 167. szám
e Dunántúli napló 1985. június 20., csütörtök Ki törődik velük? Nagy Tamás és Zsolt ikertestvérek, a nyáron lesznek tizennyolc évesek. A Pécsi Fiatalok Napközi Foglalkoztatójának fiatal nevelői aggódnak a két fiatalemberért. Az ikrek — enyhe értelmi fogyatékosok — 1983 szeptemberében kerültek a foq- lalkoztatóba Pellérdről, gyakran már Hajnali fél 5-kor ácsorogtak a kapuban, holott reggel 7-kor kezdődött a munka, aztán a télen a szülők végképp kitessékelték a fiúkat a családi otthonból, álljanak meg a saját lábukon — tizenhat évesen. A foglalkoztatóban 700—900 forintot keresnek havonta, közben tanulnak is, mindketten most fejezték be a hetedik osztályt. Az itt dolgozó nevelők — Szél Péter- né ayermekfelüpvelő, Füredi Zoltán népművelő. Heréb Lászlóné szociális nevelő és Németh Éva tanárnő — segítették a fiatalembereket. A pécsi Tettye utcában találtak albérletet nekik egy idős néninél, aki figyelt is rájuk, néha eay-eay vacsorával, s amivel segíthetett. A fiúk szerény keresetük kieaészíté- sekénr munkát vállaltak, mert kiderült, hoay maauknak kell az albérletet fizetni, a szülők nem gondoskodtak róluk. A foalalkoztató konyhájáról jutott nekik vacsoracsomaa, segítettek a ruházkodásban is. Tamás most a kísérletes sebészeten dolgozik, havonta 2900 forintot keres, a pénz eqy részét takarékba teszi, és tulajdonképpen eltartja kettőjüket. Tény, hoav a foqlalkozta- tóban minden támogatást megkapnak, de az intézmény lehetőségei is végesek. S a néni, akinél albérletben laknak a fiúk, rövidesen elköltözik, félő, hogy az ikrek fedél nélkül maradnak. Albérletre lenne szükségük, ahol talán némi családi gondoskodást is kaphatnának, bár nehéz helyzetükben maguk is mindent elkövetnek az önállóságért, jó lenne, ha nem maradnának magukra. * Flasonló segítségre lenne szüksége még egy fiatalnak. Olvasóink talán emlékeznek Dorn Máriára, akiről áprilisban írtunk. Akkor, amikor megszületett a kislánya, Zsuzsa. A hányatott sorsú fiatal nő — édesanyja állami nevelőintézetbe adta, férjhez ment, elvált, kislányával együtt a Mecsekjánosi Csecsemőotthonban él jelenleg. A Baranya megyei Tanács egészségügyi osztálya helyezte el ott addig, amíg megfelelő albérletet talál Pécsett. Ide szeretne ugyanis visszajönni, mert a volt munkahelyén, a Zsolnay-gyárban akar továbbra is dolgozni. A gyár vöröskereszt szervezete és a szőkébb munkahelyének szocialista brigádjai minden tőlük telhető módon támogatnák, segítenék a jövőben is, de Dorn Máriának szüksége lenne egy jóérzésű idősebb család, vagy egyedülálló asz- szony lakásában lévő albérletre. Olyanra, ahol egy kicsit a háziak is rajta tartanák a szemüket anyán és kislányán annak érdekében, hogy ne ismétlődjék meg mindaz, ami Máriával történt . .. Pályázat mozgás- korlátozottaknak A Fejér Megyei Tanács Központi Kórház-Rendelőintézet Csákvári Gyógyintézetében 1959 óta folyik rehabilitációs szakmunkásképzés. Az 1985/ 86-os tanériben elektroműszerész szakon indítunk tanfolyamot. A képzést a 320. sz. Árpád Szakmunkásképző Intézet biztosítja. A szerzett szakmunkás-bizonyítvánnyal az ország egész területén elhelyezkedhetnek teljes értékű szakmunkásként. 1985. szeptember 1-től induló új tanfolyamunkra felvételre jelentkezhet minden c'-'an férfi és nő, aki a 18. életévét betöltötte, de még nem múb el 50 éves és olyan krónikus légzőszervi — nem TBC-s —. szív vagy mozgás- szervi betegségben (baleset utáni állapotban) szenved, ami miatt rehabilitációra szorul és orvosi vélemény szerint olyan egészségi állapotban van, hogy a rehabilitációs szakmunkásképzésben részt tud venni. Kezével finom mozgások elvégzésére képes és a szukséqes egyéb mozgásokat: helyváltoztatás (ha amputált, megfelelő művégtagja legyen, és azt jól tudja használni), tisztálkodást, ágyazást önállóan el tudja végezni és nem szenved eszméletvesztéssel járó betegségben. A munkaképesség csökkenésének az 50%-ot el kell érnie. Foglalkozási megbetegedés esetén legalább a 35%-os rokkantságot kell elérnie. A szakma elsajátítása komoly elméleti alapképesítést igényel, ezért azok jelentkezését várjuk, akiknek legalább 8 általános iskolai végzettségük van, s fizikából, matematikából jó érdemjegyeket szereztek. A tanfolyamra való felvételt felvételi elbeszélgetés és vizsga előzi meg. A tanulmányi idő 2 év. A tanfolyam bentlakásos, a hallgatók a Gyógyintézet területén különálló épületben nyernek elhelyezést. Az épület földszintjén a tanműhelyek, kulturális helyiségek, az emeleten a kollégium helyezkedik el. A hallgatók 2 ágyas szobákban laknak. A tanfolyam hallgatói részére ingyenes oktatást, szállást és élelmezést biztosítunk, ezenkívül állandó orvosi ellátást és utókezelést. A hallgatók tanulmányi idejük alatt a 8/1983. (VI. 29.) EÖM—PM valamint a 12/1983. (XI. 20.) EUM rendelet alapján kapják rokkantnyugdíjukat, illetve keresetkiegészítésüket a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól, illetve a munkáltatótól. Felvételre a hallgatók az ország bármely részéről jelentkezhetnek. Felvételi kérelmüket 1985. június 20-ig kérjük az alábbi címre eljuttatni : Fejér Megyei Tanács Központi Kórház-Rendelőintézet Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály Csákvár, Lenin kert 2. A felvételi vizsgát előreláthatólag 1985 július elején tartjuk. A pályázathoz csatolni kell: — az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt, — kézzel Írott önéletrajzot, — a betegségről egy hónapnál nem idősebb részletes orvosi igazolást, — a munkaviszonyban lévőknek a MUNKAKÉPESSÉG CSÖKKENÉSÉT VÉLEMÉNYEZŐ ORVOS! BIZOTTSÁG IGAZOLÁSÁT. Még mindig nincs buszjárat a beteglátogatóknak Lapunk március 21-i számában „Nincs buszjárat a beteglátogatóknak” címmel közöltük a mázaszászváriak kérését, akik azt szeretnék, ha a Volán megoldaná a mázaszászvárról 15.25-kor induló autóbusz — Zo- bák-tetőről — Komlóra csatlakozását. Mint Írták, ez azért lenne fontos nekik, mert így tudnának eljutni a komlói kórházba beteglátogatóba. A napokban úiabb levelet kaptunk Mázaszászvárról. Idézünk: A választ, miszerint a Volán azért nem tudja megoldani a kérdéses csatlakozást, mert az indokolatlan menetdíi növekedést okozna, nem tudjuk elfogadni. . . . Azt a javaslatot, hogy a pécsi busszal menjünk beteglátogatóba 14.15-kor, szintén nem tudjuk értékelni, tekintettel a másfél, kétórás várakozási időre, mivel a látogatási időhöz vagyunk kötve." Szászhúsz aláírás A kutyák letarolták a kertet Pécsett, a Szilva-közben van egy 225 nóqyszögöles telkünk: kevés csemeqeszőlővel, néhány gyümölcsfával és konyhakerttel. A tavasz végén történt, hogy a kertünket a kutyák letarolták. A vetemények, a virágzó eper otthevert kidőlve, kitördelve. Elmentem a pécsi közterület- felüqyeletre, de azt a választ kaptam, hogy ez a terület már nem tartozik hozzájuk. A pécsi Kossuth téri hivatalban a mezőőrök vezetőjéhez mentem a segítségüket kérve. Több, mint egy hónapja várom az intézkedésüket. Nehéz elhinni, hogy ebben az ügvben nem lehet semmit tenni. Nem vagyok az állattartás ellen, nekünk is volt kutyánk, de nem okozott senkinek kárt és nem riasztott el senkit. Elképzelésem szednt a mezőőrök teendője lenne, hoay a szabadon tartott kutyák tulaidonosait jobb belátódra bírja . .. Gerdei Jánosné Pécs, Bajnok u. 12. Négy éve várok a javításra Méq 1981-ben kaptam eqv tanácsi lakást, auausztusban költözhettem. Igaz. akkoriban újították fel a tízemeletes házat, de az előző lakó nem kért javíttatást, én pediq később vettem észre, hogy a nagyszobában teljesen elrohadt az ablak. Bejelentettem a PIK lll-as ház- kezelőségének, 1983. november 25-én kijött egy szakember, felmérte a helyzetet. Most, 1985 közepén még mindig attól kell félnem, hogy az ablak egyszer rámdől, mert továbbra is rohad. Homan Antalné, Pécs, József Attila u. 28. Pécsett, az Enyezd utcában a lakók nagy gondot fordítanak lakóházuk környezetére: virágokat ültetnek, ápolják a növényeket, gondozzák a parkot. S jó partnerei a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatnak, amely számít a lakókö zösségek hasonló közreműködésére. Szívesen fogad munkatársakat is, akikkel szerződést kötnének, és honorálnák a rendszeres parkgondozást. Läufer László felvétele Kulturáltabb környezetet Hatszáz méternyi út szeretnénk a szőlőhegyre Lakóházunk környéke igen elhanyagolt: a szennyvízlefolyóban megakad az iszapos, bűzös víz, mert a kőpart omladozik. Nagyobb esők alkalmával a szennyvíz az udvarunkba folyik. A legnagyobb problémánk a házhoz vezető meredek lejtő, amelyen főleg télen szinte élet- veszélyes a közlekedés. Nem szeretnénk még egy telet ilyen körülmények között meqélni. Évekkel ezelőtt már kértük a biztonságos lejárót, a PIK l-es házkezelőségénél, de csak ígéretet kaptunk. A környező házakat bontják, de nem kaptunk értesítést arról, hogy a miénknek mi lesz a sorsa. Ha itt kell maradnunk, akkor kulturáltabb környezetet szeretnénk . . . Zadravecz Edit. és négy lakó, a pécsi, Tárna u. 6/1—5-ből Mindössze százhatvan lakosú kisközség Babarcszőlős, a villányi hegyvonulat lábánál. Az ötven család szinte mindegyikének szőlője van a hegyen, többségük szülei, nagyszülei, dédszülei művelték. A falu és a szőlőhegy között meredek földút húzódik, amit a község lakói most rendbe tesznek, szilárd burkolatot építtetnek . . . Babarcszőlős az utóbbi években az érdeklődés középpontjába került, sok pécsi bérelt ott telket, s fogott a kertészkedésbe, szőlőtelepítésbe. Támogatják a községbeliek elképzelését az út megvalósításában. Schmidt Ferenc, a községi népfrontbizottság elnöke szervezi az útépítést, gyűjti a forintokat. A falubeliek és az új telektulajdonosok hozzájárulásával már 240 000 forintot gyűjtöttek össze, még százezer forintra lenne szükség a hatszáz méternyi útszakasz felújítására-megépítésére. Fordultak a szalántai községi tanácshoz, de ide csak a falu tartozik, a szőlőhegy a harkányi tanács gondja. Támogatásként anyagot, esetleg közreműködést ajánl a munka szervezésében. A szalántai termelőszövetkezet, amelynek már valóban kevés tagja él a kisközségben nem tud anyagi támogatást felajánlani, bár maga is használja, és nehéz gépeivel használni fogja az utat. A babarcszőlősiek reménykednek abban, hogy ha szerény lehetőségei is vannak, számíthatnak a termelőszövetkezet segítségére. Idén nyáron mindenképpen belevágnak az útépítésbe. Pécsett, Űjmecsekalja központi területén a 39-es dandár út 4 c alatt lakom 26 éve. A lakásom előtt lévő parkosított területen a növényzet úgy elburjánzott, hogy már az első emeletig felnőtt. Sajnos, én a földszinti lakásból nem látok ki az utcára, de nemcsak ez a hátrányom, hanem az is, hogy két esetben is sikerült a lakásomba észrevétlenül betörni és nagy kárt okozni. A kialakult dzsungel a fiataloknak is jó találkahelyül szolgál, megjegyzem emiatt esténként a lakók félnek a kijáraton kimenni. Nem beszélve arról, hogy környezetvédelmi szempontból is kifogásolható, és igen sok szemétnek ad helyet. Több esetben személyesen is kértem segítséget a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalattól, de mint a felvételemen is látható, a dzsungel még megvan. Kalóz Józsefné szerkesztőség postájából E jogi tanácsadó I Nagy G. komlói olvasónk kérdése, hogy elhalálozás esetén ki jogosult a lakásbérlet folytatására? Az 1/1971. (II. 8.) Korrn. sz. rendelet 80. § (2) bekezdése szerint a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszonyt az eg yen es ágbeli rokona, az örökbefogadott, a -mostohái- és nevelt gyermeke, továbbá az örök- befogadó, a mostoha- és nevelőszülője folytathatja, ha a bérlő halálakor — állandó jelleggel — a lakásban lakott. Az elhalt bérlő gyermeke itainácsi bérlakás esetében a lakásbérleti jogviszonyt — más folytatásra jogosult bentlakó személy hiányában — akkor is folytathatja, ha a bérlő halálakor nem lakott ugyain a lakásban, de másutt nincs lakása, továbbá a bérlő halála előtt lakás- igénylését a lakásügyi hatóság már nyilvántartásba vette. Az elhalt bérlő testvére, illetőleg élettársa is folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt, ha a bérlő halálakor a lakásbérleti jogviszony kezdetétől fogva vagy testvér esetében legalább hat hónapja, élettárs esetében pedig legalább egy éve — állandó jelleggel — a lakásban a bérlővel együtt lakott. A fentebb felsorolt személyek a lakásbérleti jogviszonyt — eltérő megállapodás hiányában — a következő sorrend szerint folytathatják: a) a gyermek, ideértve aiz örökbefogadott, a. mostoha- és a nevelt gyermeket is; b) a többi egyeneságbeli rokon, ide- . értve az örökbefogadó, o mostoha- és a nevelőszülőket is; c) a testvér, végül d) az élettárs. lA lakásbérleti jogviszonyt aiz azonos sorrendben jogosultak — eltérő megállapodásuk hiányában — bérlőtársként folytathatják. A rendelet külön szabályozza a bérlő eltartójának jogosultsági eseteit. I K. T. pécsi olvasónk kérdése, hogy hány év munkaviszony után jár a jubileumi jutalom és milyen bért kell kifizetni? A Munka Törvénykönyvének 48. § (2) bekezdésében előírtak szerint a huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jubileumi jutalom jer. A végrehajtási rendelet 63. § (1) bekezdése értelmében a jubileumi jutalom a dolgozó egyhavi személyi alapbére. A dolgozó nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat nyugdíjazáskor ki kell fizetni. \Abban az esetben, ha a dolgozónak legalább harmincöt, illetőleg negyvenöt évi munkaviszonya van, a negyven-, illetőleg ötvenéves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat nyugdíjazáskor a részére, illetve munkaviszonyának elhalálozása miatt történt megszűnése esetén az örökösnek ki kell fizetni. I B. C. kérdezi, hogy a munkáltató a dolgozó dolgaiban bekövetkezett káráért mikor felel? A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 84. §-a értelmében a munkáltató a dolgozó dolgaiban a munkaviszony keretében akozott kárért vétkességre tekintet nélkül ok-kor felel, ha a kár a) öltözőjében, illetőleg megőrzőjében vagy az általa erre a célra kijelölt más helyen elhelyezett dolgaiban keletkezett, továbbá ha b) olyan ruházati és személyi felszerelési tárgyakat ért, amelyeket a dolgozó munka közben Is rendszerint magánál tart, valamint ha c) az olyan balesettel' kapcsolatban következett be, amelyért a munkáltató kártérítéssel tartozik. A dolgozó o munkahelyre bevitt egyéb dolgaiért a munkáltató csak vétkessége esetén felel. Vétlenségét a munkáltató köteles bizonyítani. A munkáltató előírhatja a m'urvka- helyre bevitt dolgok megőrzőiben, öltözőben való elhelyezését. Ugyancsak előírhatja bevitel bejelentését, különösen, ha a dolog a szokottnál nagyobb értéket képvisel. Megtilthatja, korlátozhatja, illetőleg feltételhez kötheti — a munkába járáshoz szükséges ruházati és személyi felszerelési tárgyak kivéte« lével — a dolgok bevitelét. Ha a dolgozó a munkáltató rendelkezését megszegi, az e körben keletkezett kárért — szándékos károkozás esetét kivéve — a munkáltató felelős- seggei nem tcirtozik.
