Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-19 / 166. szám

6

Dimäntait napló

1985. június 19., szerda

Az vásárol, aki többet fizet

Az alföldiek olcsó pénzért hozzák a zöldárut

Minőségi átvétel a háztáji sertéseknél is

Rendkívül alacsony külföldön a tojásár - Harmincezer anyanyulat helyeznek ki - Brojlerből minden mennyiség jókor

Van-e exportlehetőség a háztáji termékekre? — Bevezetik január elsejével az objektív minősítést? — A TSZKER-rel milyen elképzelések vannak: a mézet átvették, a tojást az ÁFÉSZNEK hagyták. — Hogyan akarják megállítani a nyúlállo- mány további csökkenését?

A kérdéseket a nagyüzemek háztáji ágazatainak vezetői tették fel a megyei tanács fórumán, aho' a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium szakértői adtak választ.

*

Exportlehetőség . . .

Domonkos Pál főmunkatárs:

— Sertésnél semmi sem akadályozza az exportot, jelentős szovjet vásárlás történik. A szarvasmarhának élőben, hasítva is van piaca. Más kérdés az ár. Baromfiból 15 000 tonna még hiányzik. Zöme broiler a háztájikból, ahol a fűtőolajáremelés nem hatott kedvezően. Vágányéiból amit nem vesznek ót az olaszok, levágják. Libamájnál elhelyezési gondok vannak, de ezek nagyobb részét sikerült lerendezni. A tojásár rendkívül alacsony 1,20-ért lehetne külföldön elhelyezni, önköltsége 1,80. Ezért az árért nem szabad exportálni.

*

Objektív minősítés a háztáji sertéseknél. . .

Újvári András, a szajki tsz agronómusa:

— Fél év alatt nem lehet át- ál'ni. Nincs felkészülve rá senki. A mostani tápokkal és kon- centrátumokkal nem 180, hanem 230 nap kell, mire elkészül.

Varga Zoltán, a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatóhelyettese:

— Az objektív minősítés most nem jó. A megjelölésnek óriási a szemé'yi feltétele. A kísérleti vágásnál bebizonyosodott, hogy 3 forint az árveszteség. Ha visszaterheliűk a termelőre, nem marad haszna. Ha nem, akkor a mi hasznunk marad el.

Misi Sándor, a MÉM főosztályvezetője:

— Ki kell dolgozni az átállás koncepcióját. Nem szeretnénk, ha visszaesés lenne. Az állatforgalmi vállalatok 380 000 kocát helyeztek ki. Ezeknél kezdjük az átállást, és azoknál, akik 150-nél több sertést hizlalnak. Az a célunk, hogy a jelenlegi kondíció megmaradjon. A minőség szerinti differenciálást a többletfelárból tudjuk valószínűleg biztosítani.

Tóth Gvulo, a Baranya Állatforgalmi Vállalat főosztályvezetője :

— Január 1-től tervezzük a vágás utáni minősítés bevezetését. Ez hogy jön vissza árban, az további tárgyalások kérdése. Álláspontunk: a minőség ne okozzon árcsökkenést. A megjelölést a közeli hónapokban megkezdjük. A minőségi próbát elvégeztük, a jelölés jó. Nem jön váratlanul az objektív minősítés másfél éve kezdtük a kistermelők felkészítését. Többezer kocasüldőt helyeztünk ki, bevezettük az ingyenes mesterséges termékenyítést, s újabban kanokat is helyezünk ki.

*

A mézet felvásárolják, a tojást nem . . .

Perczel János, a TOT főosztályvezetője.

— Ez versenytéma. Aki többet fizet, az veszi meg. Nincs az ÁFÉSZ-nek olyan kötelezettsége, hogy a tojást megvegye. Annyit vásárol fel, amennyit el tud helyezni.

Domonkos Pál:

— Egyesek tragédiának fogják fel, hogy megváltozott a felvásárlás rendje. Évtizedeken keresztül a Hungaronektár uralta a piacot. Tavaly fennállása óto a legnagyobb nyereséget érte el a vállalat 80 millió forintot, s a méhészet zsákutcába jutott. Január 1-től megjelent a TSZKER. Mi nem tudjuk, s nem is akarjuk megakadályozni a versenyt. Énnek már vannak pozitív jelei. A TSZKER felemelte a felvásárlási árat. A Hungaronektár is. Szétküld.ék a kannákat, ez évtizedes probléma volt, s kiadták a cukrot is. Ennek a méhészek örülnek. A versenytől nem kell félteni a méhészetet.

*

És a nyúl?

Domonkos Pál:

— Lényeges a külkereskedelmi szempont. Három éve 47 millió dollár volt az exportunk, most 26. Ezt a süllyedést meg kell akadályozni. Az idei árak már jobbak, de ez kevés, hogy a lefelé irányuló folyamatot meg lehessen állítani. Nemcsak pénz, hanem fajta, szervezés, férőhely, takarmány kérdése is. Gyakorlatilag újból monopolhelyzet alakult ki, amit a Kör- nyei Mezőgazdasági Kombinát GT a saját hasznára fordított. A Nyúltársulás tegyen le végre egy ajánlatot; mit tudnak maguk megcsinálni, s milyen állami támogatás kell. Mi 42 milliót tudtunk biztosítani az ágazat fejlesztésére. Ezen 30 000 anyát helyezünk ki 1985- ben. 11 000 már kint van.

Növényvédelem

Időszerű tennivalók

A burgonyát és a paradicsomot burgonya-^ illetve paradicsomvész clíen Dithane M—45 szerrel ajánlatos permetezni. Az almafákat vara- sodás és almamoly kártétel megelőzése miatt kell védelemben részesíteni. Az almamoly Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC, vagy Ditrifon 50 WP eredményesen pusztítható. Varaso- dás ellen Dithane M-45, Zineb, Chi- noin Fundazo? vagy Topsin M 75 WP használható.

A barackfákat a levéltetvek és-mo- lyok ellen Decis 2,5 EC vagy Chinetrin 25 EC szerrel permetezzük.

A szőlőt a virágzás időtartama alatt csak a peronoszpóra ellen kell! védeni csapadékos időjárás esetén. A virágzás után közvetlen a szőlőmolyok, botritisz, peronoszpóra, valamint a lisztharmat ellen kelT védelemben részesíteni. A botritisz Rovtai, Ronilan, Topsin M—75 WP, Fun- dazol vagy Mycodifol, a szőlőmolyok Decis 2,5 EC vagy Chinetrin 25 EC szerrel pusztíthatok.

Felhívjuk valamennyi területtulajdonos figyelmét, hogy a gyomokat kaszálással vagy permetszerrel irtsa ki mindazon területeken, ahol esztétikailag erre szükség van, valamint akadályozzák meg a gyommagvak beérését és széllel, vagy más úton való terjedését.

Mindazon termelők, akik árutermeléssel foglalkoznak, a piacon vagy más árusítóhelyen a hatósági közeg kérésére kötelesek a permetezési naplót, vagy annak kivonatát felmutatni. A piacon, vagy más árusítóhelyen csak olyan áru forgalmazható, mely növényvédőszeres kezelés után már nem tartalmaz a megengedhető értéfrnél nagyobb mennyiségben élő szervezetre káros anyagokat. A növényvédőszerek csomagolóanyagán feltüntetett élelme- zésegészségügyi várakozási idő betartása szigorúan kötelezői

Dr. Frank József

Boly ellátja önmagát

Lépést tartani a legkorszerűbb technológiák bevezetésével - Csak műszaki vállalkozzék fóliás kertészkedésre - Káposzta-társulás

— Át kell térnünk a hideg- hajtatásra — mondja Vadász József bólyi kertész —, nem bírjuk az energiaárakat, s a piac sem tudja megfizetni. Az clföldiek bagóért adják a kereskedőnek, de a pultokon attól nem lesz olcsóbb.

A bólyi kertészek egyelőre a legkorszerűbb technológiával próbálnak megbirkózni a a körülményekkel.

*

Vadász Józsefnél a talajfűtés és a feketefólia a soron következő lépés. Blokkjának egyik oldalát már függőlegesen képezte ki, oda fekete fólia függöny kerül, s fenn vízszintesen is kihúz egy fólia- teritőt, ez 12 fokos hőlépcsőt biztosit, vegyestüzelésű kazánt állított be olajra, fára, szénre, s a téli hónapokban szegfűvel próbált pénzt keresni. Kétezer tő 60 négyzet- méteren 30 000 forintot hozott. Két éve csak kertészkedik, szakmája lakatos. „Ez fontos, ha valakinek nincsenek műszaki ismeretei, s nem maga tudja a vázszerkezetet, a vízvezetéket megcsinálni el se induljon”.

*

Balogh Béla is műszaki, gépszerelő. 1972-ben kezdte a hajtatásos zöldségtermesztést 20 négyzetméteren, Töttösön. Most 1800 négyzetméter a fóliaterülete.

Nála talaj- és talajfelszíni a fűtés mindenütt. Az uborka- és paprikasorok mellett gégecsövek futnak. „A 70 fokos vizet elbírják. Azzal, hogy melegvíz fűtésre tértem át, egy- harmadával csökkent az olaj- szükséglet”.

Fajtái a legkorszerűbbek. „Paprikánál csak folytonnövőt nevelek, azokat futtatni lehet. Amikor először kezdtem felkötözni a paprikát — nyolc éve volt — csak mosolyogtak. Aztán rájöttek mások is, hogy az mennyiségben, minőségben nagy előny. Ahol köt a paprika, ott mindig fényben áll, s levegője van. Mindig a legjobb ágat hagyom meg, a hollandok a többit le is metszik. Persze, náluk más a helyzet, mi magas primőrárakkal indulunk, őnáluk az ár mindvégig egyenletes.- Hogyan tovább?- Szabadulni a munkától. Az öntözővezeték minden fóliaházban ki van építve. A mágnesszelepes vezérlést kellene megvalósítani. Időre beállítható öntözés lesz. .Borzasztó drága. A szellőzést automatizálni akarom. Megoldható, az elképzelésem megvan, de tudja, nekünk egy bajunk van: tudnunk kellene időt is venni.

*

A legrégibb fótiáskertészet Petrovics Lajosé. 1968 óta csinálja.- Nem könnyű munka, de pénzt lehet keresni vele. Csak egyre újabb dolgokat kell bevezetni. Mostanában már nehezebb eladni. Az áfész a Konzummal áll szerződésben. Egy hónapja megkértem édesanyámat, beszéljen a Konzummal; van paprikánk, uborkánk. Elküldték, nem veszik át, annyi van. Igaz, itt az áfész mindent átvesz, amire szerződött. Nő megint az árrés is. Tavaly a napi ár 20, most 25 százalékát vonják le. Kísértetiesen visszatér a Zöldért-té- ma.

*

A zöldségtermelést a felvidékiek honosították meg Bolyban. Érsekújvártól Komáromig

látták el a térséget káposztával, gyökérfélékkel, s még közös savanyítóüzemet is fenntartottak. 1968-ban szakcsoportot szerveztek, 20 tagja van most, négy fóliás, a többi szabadföldön termel.

Saját területeik szét vannak szórva, de a tsz is adott két holdat, ahol négyen társultak és káposztát, termelnek.

— Tavalyelőtt ragyogó volt — mondja Szabó Barnabás — tavaly is. De mi reggel 3-4- kor már indultunk Pécsre. Megvolt a vevőkör, — ez ismeretség kérdése. Egyébként Atkáryék szerint — ők a legrégibb káposztatermelők - a káposzta hároméves növény, három év alatt egyszer biztosan bejön.

Szabó Barnabás 2800 négyszögöl bérelt földön termel zöldséget, 1000 négyszögölön mákot.

— Három éve váltani kellett, s olyan növénnyel, amely nem terheli meg nagyon a földet. Ez volt a mák. Valamikor a tsz 20—30 holdon termelte. Amikor abbahagyta, akkor kezdték el a kistermelők. Ára most nem jó, 37 forint kilója, ste általában 80, s 400 négyszögölön 250 kilóval lehet számolni.

Vadász ék kertészete Súlyban

Fejtrágyázzunk!

A paprika, paradicsom, káposzta, karfiol, uborka, dinnye, tojásgyümölcs és a zeller a gyökérzet, lombozat és termés kifejlesztéséhez olyan mennyiségű tápanyagot kíván, amelyet műtrágya formájában az ültetés, illetve vetés előtt nem lehet egyszerre 'kiadni perzselés, a növények kiégésének veszélye nélkül. A tápanyagok nem is kötődnek meg a talaj felső részéiben — ahol a fiatal növények gyökérzete elhelyezkedik —, hanem az esőzések hatására könnyen a gyökérzóna alá mosódnak. Ezért a te- nyészidő alatt <is szükséges a tápanyag-utánpótlásról gondoskodni, amit fejtrágyázásnak nevezünk.

A fejtrágyázásnak különösen a felsorolt hosszú tenyészidejű növények esetében van nagy

jelentősége. A paprikát, paradicsomot, uborkát, a tojásgyümölcsöt először az első termések (megjelenésekor fejtrágyázzuk, utána pedig a növények fejlődésétől függően átlagosan 2—3 esetben, rosszabb tápanyag-ellátás esetén maximum 4 esetben.

Elsősorban a nitrogént kell pótoínu n k. N ég yzetm été renként csak 5 gramm hatóanyag kijuttatására javasolt egy-egy alkalommal. Műtrágyára átszámítva ez a 34 százalékos am- móniumnitrátból 1,5 deka- gromm/négyzetméter adagot jelent.

A kálium kevésbé perzselő hatású, ezért a kénsavas kálium iműtráavából 2 dekagrammot használunk négyzetméterenként.

A fejtrágyázás hatását gyorsítani lehet, ha oldat formájában juttatjuk ki a növények gyökeréhez. 10 liter vízbe 3-5 dekagramm műtrágyánál többet ne tegyünk, mert nagyobb töménységű Oldat könnyen okozhat perzselést.

A növényi tápanyagok legértékesebb forrása ma is az istállótrágya. A talajt nagymértékben javítja, fokozva annak tápanyag-szolgáltató képességét. Serkenti a talajéletet, gyarapítja a talaj szerves- anyag- és humuszkészletét, a talajerőt. Hasonló hatású a kamposzt is, amit magunk is előállíthatunk. Az alapanyag zöme kertünkben megterem. Ne felejtsük el, hogy a jói elkészített komposzt értékesebb lehet az istállótrágyánál!

Következik: komposztálás.

Tóth Attila

Toliseprű

Új helyesírásunk szerint (IV.)

Az írók, a költők megfigyelései szerint mindig sok baj volt és van a nőkkel. Még névhasználatukban is. A régi magyar nyelvszokás csak a férfiakat ruházta fel a keresztnév nélküli vezetéknév használatával, a nőket pedig vagy keresztnevükön, vagy vezeték- és keresztnevük szerint szoktuk szólítani (vigyázat: nem leszólítani!). Ha valaki például az üzemben Tóth nevű egyént keres, mindenki férfira gondol, ha viszont Tóth Júliát keresik, nyílván nő áíl a név mögött.

így volt ez régebben, ma azonban már az új rendeletek és a helyesírási szabályzat az előbbi felfogást jórészben módosította. Mind gyakrabban szólítják a nőket munkahelyeiken csak vezetéknevükön. Főleg a nők a nőket: Mondjátok, merre találom meg a Kovácsot? Helyesebb volna ekként: Kovácsáét keresem, Kovácsné kartársnőt nem találom sehol sem. Ha hajadon: Kovács Évát (Kovács Éva kartársnőt) várják.

Legáltalánosabb és helyeselhető ez a megnevezési forma: Kovács kartársnő. Ilyenkor ugyanis nem különböztetjük meg a férjezett nőt a hajadon- tól, mert nem is tudjuk családi állapotát, és így nem esik csorba a társadalmi érintkezésben. Ha azonban biztosan tudjuk valakiről, hogy asszony, és az illető ragaszkodik férje nevéhez, mondjuk csak a , Kovácsné kartársnő megszólítást!

Sűrűn előfordul manapság, hogy férjezett asszonyok is leánykori nevüket használják, főleg ha elváltak. Inkább vállalják hogy hajadonnak tekintsék őket, mintsem hogy állandóan idézzék elrontott házasságuk egyik emlékét.

A puszta vezetéknév említése terén létrejött tehát a férfiak és a nők közötti egyenjogúság. Ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy az ismeretlen személy eltévesztheti a nemet. Magam is így jártam nemrégiben. Egy szőke, lányos arcú pincértől meg kellett kérdeznem, férfi vagy nő-e. Hosszú hajat és fülbevalót viselt, s nem volt szakálla. A nadrágviselet pedig nőknél is gyakori. Eléggé büszkén mondotta, hogy ő azért férfi.

A művészvilágban gyakori a csak női vezetéknév használata, Gobbiról, Psotáról, Törő- csikiről 'beszélünk, s mindenki tudja, kit fed a név.

Az új helyesírási szabályzat a férjhez ment nőknek bő névválasztási lehetőséget biztosít — nem mindig a rendelkezéseknek megfelelően. A 159. pont szerint ugyanis a következő alakban viselhetők az asszonynevek:

1. Naqy Jánosné, 2. Nagy Jánosáé Kovács Anna, 3. Nagyné Kovács Anna, 4. Nagy Anna (idegen forma!), 5. Kovács Anna (elveti férje nevét), 6. N. Kovács Anna.

Az utolsó forma nem hivatalos, de mindinkább kezd terjedni. Főleg ha a feleség a doktori címet is megszerzi, de azért bizonyos fokig asszonyi mivoltát is hangsúlyozni kívánja. Ez a jelenség a századforduló óta már szokásos különösképpen a színész- és íróvilágban. Méq sokan emlékszünk Z. Tábori Piroskára, P. Gulá- csy Irénre, P. Márkus Emíliára stb.

A kezdőbetűs névrövidítés azonban felfogható kételemű családnév első tagjának vagy megkülönböztető névből alakult rövidítésnek is.

Végül is: az első három alakzat egyikét javasoljuk annak az asszonynak, akinek lányai, fiai vannak. Akinek azonban csak „fiúi” vannak, azok között és a nevekben is válogathat.

Tóth István dr.

Zöldség a kiskertekben