Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-19 / 166. szám
1985. június 19., szerda Dunántúli napló 3 A bástyát nem érheti károsodás Betonozáshoz készítik elő az alagút nyugati kapuzatát. Lauer Györgyi felvétele Alagútépítés Ősztől „tető alatt” dolgoznak az aknamélyítők A magyar munkásmozgalom képeskönyve A kiadvány a 'kortársnak s az elkövetkezendő nemzedék számára egyaránt sokrétűen, híven tükrözi a magyar munkásmozgalom több mint százéves történetét. Értelem és érzelem együttesében mutatja a mozgalom múltjának értékeit, folyamatosságát, elkötelezettségét és minden nehézséggel küzdő optimizmusát. A kiadvány a mozgalom fejlődési folyamatát 8 fejezetben tárgyalja. Több mint 1200 képdo'kumentuim közreadásával. A képeskönyv nagy előnye, hogy más, a tárgykörökhöz kapcsolódó kiadványoktól eltérően — nagyobb terjedelemben foglalkozik olyan korszakok bemutatásával is, amelyék kevésbé ismertek, de a történelmi összefüggések és a folyamatosság megértésében elengedhetetlenül szükségesek. A címben szereplő „képeskönyv" megjelölés, túl szerénynek tűnik, ugyanis nem egyszerű reprodukálásról, hivatásos vagy művészi fotók közreadásáról van szó. Sokkal többről: arról, hogy a mozgalom tartalma, története küzdelmen, ellentmondásokkal, veszteségekkel, esetenként törésékkel is átszőtt múltja tárul fel előttünk, s- szól hozzánk eredeti, régi felvételekről, megsárgult, megkopott röplapokról, plakátokról. Sok, eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert anyagot tartalmaz a kötet II. fejezete. („fel szocialisták, sorakozzunk!") Ez a fejezet az 1867-es kiegyezés és az 1905-ös évek közti időszakot mutatja be. Az itt 'közreadott 91 képdokumentum meggyőzően és megnyerőén tolmácsolja a magyar munkásság osztállyá szerveződésének folyamatát. Egyedi értéket hordoznak első szocialista újságok, röplapok, plakátok, reprodukciói is. S hézagpótlóak azok az ^nyagok, amelyek hitelesen mutatják be a szabadszervezetek, a szak- szervezetek tevékenységét: megrázóak a terrort vagy éppen az egyéni sorsot és a nyomort bemutató dokumentum ok. A 'kötet reprezentatív szintű kivitelezése a (Kossuth Nyomda kollektívájának választékos munkáját dicséri. (Kossuth Kiadó, 1984.) Dr. Faludi Gábor Mozgásba jött Pécsett a Hunyadi útnál az alagút építése. Egyre több a látnivaló, ami félreérthetetlenül erre utal. Vegyük sorra ezeket. Mindenekelőtt a Hunyadi úti „bányaudvaron” nézünk körül, ahol fóliatakaró védi kétoldalt a meredek partfalat, nehogy esővíz áztassa és leomlassza. A két fal között pedig megkezdték az alakútkdpu zsaluzatának az ácsolását. Nem a megszokott formájú lesz ez a kapu (mint pl. a Lánchíd-ala- gúté is), hanem a dombhoz igazodik és a „cső” végét meglehetősen lapos szögben levágják. A belső fal — látni már — olyan lesz, amilyen forma az Aradi vértanúk útján a támfalon több helyen is látható. Persze ez csak akkor lesz igazán szép, ha sikerül megfelelően apró szemszerkezetű betont bedolgozni végig az alagútba, hiszen ez lesz a burkolat. Egy „emelettel" feljebb a már korábban kihajtott .vágatokban az aknamélyítők a vállgerendák szerelésének az előA Magyar Kereskedelmi Kamara kínai tagozata kedden megtartotta alakuló ülését, melyen részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes is. Az alakuló ülésen a kínai tagozatba ■ jelentkezett 325 magyar kamarai tagvállalat vezetői a tagozat elnökévé megválasztották Tóth Lászlót, a Konsumex vezérigazgatóját, aki széles körű kínai piaci ismeretekkel és munkálatain dolgoznak. Ezek a csaknem 100 méter hosszú és egy négyzetméternyi szelvényű vasbeton gerendák készülnek el majd először az alagútból. Elkészültük után kezdik majd szakaszosan kitermelni fölöttük a földet, hogy megcsinálhassák az alagút vasbetonhéj födém- szerkezetét, ami ráfekszik a vállgerendákra. Két oldalról „támadnak” majd — biztonsági okokból. A túloldalon, az István utcánál most folyik a nagyarányú földmunka, melynek a célja: itt is helyet teremteni az alagútka- punak. A biztonságot pedig az alagút fölött lévő bástya kívánja, amely szemlátomást elég rossz állapotban van. A támasztógerendák a most folyó megerősítés idejére szolgálnak biztosítékul. A bástya tövében két helyen lehatoltak már mintegy 8—9 méter mélységig, s alábetonozták a falat. Most készítik elő a harmadik ponton a hasonló mélységű alábetonozást. A mélység megfelel a vállgerendák helyzetének, így elkerülhető, hogy kapcsolatokkal rendelkezik. A magyar vállalatok közül pedig a Konsuxem bonyolítja a legnagyobb forgalmat Kínával. A résztvevők ugyancsak megválasztották a tagozat elnökségét, melyben a már most is jelentős kínai kapcsolatokkal, illetve üzleti kilátásokkal rendelkező vállalatok képviselői vannak jelen. ha ideér az alagút, a munkák miatt bármi károsodás érje a középkori városfal legmagasabban lévő bástyáját. A kétoldali „támadás" azt jelenti, hogy az alagút födém- szerkezetének építését a Hunyadi út és az István utca felől egyszerre indítják úgy, hogy kb. a bástyánál találkozzanak: itt lesz az utolsó 3—4 méteres megépítendő szakasz. Úgy tervezik, hogy az alagút födémszerkezetének őszre el kell készülnie, hogy utána már „tető alatt" dolgozhassanak az aknamélyítők. Ebben a szakaszban — ugyncsak szakaszolva — épülnek meg az alagútnak a vállgerendák alatti oldalfalai, majd az aljzat. A „nyers” alagútnak 1986 első negyedévének a végére kellene elkészülnie. Utána jönnek majd a hosszadalmas befejező munkák, pl. a szellőztető-berende- zés szerelése, az útépítés, stb. A forgalom 1986 végén, 1987 elején indulhat meg. Homokbányák a Balatonban A tó medréből bányászott tiszta homokkal töltik fel a balatoni strandokat. Az e célra alkalmas tiszta homokot a szántód—tihanyi szoroshoz közel lévő nagy homokzátonyból bányásszák. Ezt a hatalmas homokhegyet a- tó ott folyami sebességgel áramló vize hordta össze, s tisztította meg minden szennyezéstől. H. I. Kínai tagozat alakult a Kamarában Huszonnégyből Heten A mester Sorra alakulnak a gazdasági munkaközöségek, s emiatt is egyre többen jelentkeznek mestervizsgára a KIOSZ Baranya Megyei Szervezeténél. Előfordul az is, hogy a mestervizsgára jelentkező egyszerűen a szakmai továbbképzése végett vállalja újra az iskolapadot. Kovács Mihály kőműves, a Baranya Megyei Baromfifeldolgozó és -Forgalmazó Közös Vállalatnál dolgozik, csoportvezető. A Darázs-dűlőben maga építette kétszintes családi házban él feleségével és két gyermekével. A szépen berendezett ház jó szakember kezemunká- ját dicséri. — Legtöbb esetben nem elég ma a fizetés arra, hogy az ember úgy élhessen, ahogy szeretne, ezért másod- vagy mellékállást kell keresni — mondja. —. Ahhoz azonban, hogy mellékmunkát is vállalhassak, feltétel, hogy meglegyen a mestervizsgám. Ha enélkül váltom ki az iparengedélyt, csak úgynevezett karbantartási munkákat végezhetek. Hetente háromszor napi öt órát ülnek az iskolapadban. Az elméleti tárgyak között szerepel statika, iparjog, szakrajz és gépészet. Ezenfelül kétszáz óra a gyakorlati képzés. — Csoportunkban sok volt a kisiparos, ezért november végétől a nagy munkák idejét kihagyva tartották foglalkozásainkat. Sajnos, az is előfordult, hogy nem mindenki fize- te a tandíjat, ezért csökkentett óraszámban oldották meg a képzést. Nagyon tömören adtak le mindent és a kétszáz órás gyakorlati képzésre már nem sok idő maradt. Nekem a legtöbb gondot a statika jelentette. Persze, mindent meg lehet tanulni, főleg ha az ember fogad egy külön tanárt. Kovács Mihály nem készült kőművesnek. Valamikor a Híd- és Vízműépítő technikumban szeretett volna továbbtanulni. Budapesten volt az iskola, ők meg az Alföldön laktak. Szülei nem tudták vállalni az albérlet díját, az iskola meg nem adott kollégiumot. Mezőhegyesen a szakmunkásképző intézetben már nem volt máshol- hely, csak a kőműves szakon. — Nagyon megszerettem a szakmámat. Ismerem minden szépségét és nehézségét. A három napos mestervizsga ennek ellenére nagy próba volt számomra. Az írásbeli és szóbeli mellett gyakorlati vizsgát is kellett tenni. Az írásbelin például egy típusterv alapján el kellett készíteni az anyagkimutatást, kö'lfségyetést és a számlát, valamint a tetőtér beépítéshez kellett megadni a gerenda adatait. Huszonnégyen kezdtük, heten tettünk sikeres vizsgát. Sz. K. Leiki beszélgetések Közösségtől közösségig Gondolatok a művelődési házak jövőjéről Manapság sokan vitatkoznak — szakemberek és szakmán (kívüliek egyaránt — művelődési házaink jövőjéről. A vitában részt vevők egyik csoportja egyenesen megkérdőjelezi a művelődési házak további lét- jogosultságát, mondván: ez az intézmény ’befejezte történelmi küldetését, tevékenysége az 50-es, 60-as évek szép eredményei után fokozatosan megkopott, korszerűtlenné vált, látogatottsága, jelentősége — néhány nagy, (modern intézménytől eltekintve — csökkent. A kultúraterjesztésben betöltött szerepét egyre inkább átveszik a különböző (művészeti és szórakoztató intézmények, tömegkommunikációs eszközök. A televízió megjelenése és elterjedése után a 80-as évek elejétől már ismét új „kon'kur- rencia”, a video térhódításával is számolni kell, ami várhatóan az otthoni „kultúrafogyasztás” lehetőségeit növeli, a művelődési házak méginkább elnéptelenednek. A másik csoport szeriint viszont az elmúlt éveikben végbement társadalmi-gazdasági változások és a megváltozott életmód következménye, hogy a közművelődési intézmények — így a művelődési házak is - fokozatosan feladva korábbi megszokott tevékenységüket, új formákat, eszközöket és új tartalmakat keressenek, amelyek révén jobban megfelelhetnek majd a társadalom célkitűzéseinek, sajátos eszközeikkel maguk is részt vállalhatnak a különböző társadalmi reformok végrehajtásában. A hazai művelődési otthoni hálózatban az elmúlt években történt kezdeményezések mind- mind az új lehetőségek és a hatékonyabb működési feltételeinek a keresését célozták. Említhetnénk itt az ún. „Nyitott ház" kísérleteket, ahol a nyitottság nemcsak a házak ajtajára vonatkozik, hanem jelenti azt is, hogy az intézmények nyitottak, az ott élő emberek gondjai, problémái előtt is, részt vesznék a helyi társadalom formálásában, felkarolják a lakossági kezdeményezéseket, lehetővé teszik mindenki számára, hogy képességeinek, érdeklődésének megfelelő művelődési, szórakozási alkalmakat találjon. Ehhez kapcsolódnak azok a mentálhigiénés közművelődési programok, amelyek a különböző magánéleti problémák, konfliktusok megoldásához kívánnak segítséget adni a művelődési házakban szervezett „probléma- megoldó” kiscsoportok és tanácsadó szolgálatok formájában. (Ilyeneket Pécsett is találunk szép számmal. Az Ifjúsági 'Házban működik az ifjúsági pszichológiai tanácsadás, a Családi Intézetben a kapcsolatlélektani tanácsadás, a Nevelési (Központban pedig rendszeresen megrendezik a „Hétvégi szeminárium elváltaknak” és a „(Hétvégi szeminárium szülőknek” c. programokat. Az új törekvések között említhetjük azokat a közösségi kezdeményezéseket, amelyek a különböző lakóközösségek, kisebb települések, városrészek számára biztosítják az emberek közötti kapcsolatok kiépítését, bővítését, lehetőséget adnak a kötetlen beszélgetésekre, a iközügyek megtárgyalására, helyet biztosítanak a különböző művelődési kiscsoportoknak, színterei a 'helyi hagyományok ápolásának. Ilyenek az ún. faluházak (pl. Dobszán), a szabadidő-központok (pl. Nagyváty, (Nyugotszenter- zsébet), de itt említhetjük meg az új lakótelepeken létrejövő lakó'kluöokat is, amelyek szerepet játszhatnak az új lakóhelyi környezetbe való beilleszkedés megkönnyítésében, az új közösségek kialakításában, a lakótelepi társadalmak megszilárdításában. Becslések szerint az elkövetkezendő 10—15 évben a mostaninál éíén'kebb lesz 'majd az embe rek tó rsa d a írn i - közéleti aktivitása, így kulturális aktivitása is. Ebből következik, hogy a népművelőknek sem lesz elég csak a programokat kitalálni és ezekre a közönséget megszervezni, hanem olyan széles látókörű, a társadalomban eligazodni képes, szilárd világnézettel rendelkező „társadalmi terápistává" kell válniuk, akik képesek az emberek különböző csoportjait kulturális céljaik elérésére megszervezni és tevékenykedtetni, felismerik a környezetükben élők valós igényeit, érzékenyek a különböző problémákra, változásokra, ismerik az emberek gondjait, munkájukat nem hivatalnak, hanem szolgálatnak tekintik. (Nemcsak rendezvényekben és közösségekben tudnak gondolkodni, hanem a lakosság mindennapi életéből kiindulva szervezik meg az intézményben folyó közművelődési tevékenységet, az ott élők elvárásai, véleményei alapján, szorosan együttműködve az intézmény környezetében lévő lakóhelyi és munkahelyi közösségekkel. Ennek az együttműködésnek lehet egy példája az az ún. közösségszervezői hálózat, amelynek kialakításán most fáradoznak az Apáczai Nevelési Központban. Megvalósulása esetén várhatóan növekedni fog az intézmény és a lakótelep közötti együttműködés hatékonysága, a különböző közösségek kezdeményezőkészsége, kulturális aktivitása. Úgy tűnik tehát, valami megmozdult művelődési házaink körül. Az elkövetkezendő évtizedek adják meg azonban a választ arra, hogy a több mint 2500 intézményt magában foglaló művelődési otthoni hálózat mennyire képes a megújulásra, a társadalom fejlődésével való lépéstartásra. Vajon igazuk volt-e azoknak, akik megkérdőjelezték további létének jogosságát. A bizonyítás - úgy tűnik —, nem lesz könnyű feladat. Pörös Béla ÉT Etel okozta megbetegedés A BKV józsefvárosi sporttelepén levő táborban húsz gyermek közül 13 és két felnőtt megbetegedett: a hétfőn elfogyasztott ebéd után két-három óra múlva hányás és hasmenés miatt panaszkodtak. Többségüket kórházba szállították. A fő-., városi KÖJÁL és a Vili. kerületi Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség szakemberei a helyszíni vizsgálat során közegészségügyi és üzemeltetési hiányosságokat tapasztaltak a tábort ellátó, szerződéses konyhán. A betegség tünetei és a közegészségügyi, járványügyi vizsgálatok alapján feltételezik, hogy a fertőzés étel eredetű. A konyha üzemelését felfüggesztették, a vizsgálatot folytatják.
